Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Inverteres hegesztőtrafó
Érdemesebb inkább kisebb kapcs. táppal kezdeni a "szakmát", a gate meghajtást könnyű áttervezni viszont az IC körüli gnd kialakításról felteszek egy képet, igaz ez próba nyák de remélem megérted a lényeget, a táp és Uref kondenzátorokat minél közelebb kell tenni az IC-hez, az oszcillátor kondenzátorát is de ott arra is figyelni kell hogy a gnd szakaszon más áramkör árama ne folyjon át ide mindig smd alkatrészeket használok, ki kell nevezni egy csillagpontot ez lehet egy elektrolit kondi negatív lába innen kell elágaztatni az IC hez menő földet illetve pl a gate meghajtó fet source-a is ide csatlakozzon, kicsit nehezen tudom leírni de pár eldurrant fet után megérti az ember a lényeget. Sajnos ha nem így van nem lehet tudni hogy okoz-e problémát, előfordul hogy csak nagy terhelésen jönnek ki az ilyen dolgok negatív hatásai.
Szia. Már értem a lényegét de sajna ez már igy készült el, másodszorra már nem így csinálnám. Legközelebb már figyelek rá. A következő teljeshíd lessz de ott már fgyelni fogok rá. Köszönöm a tanácsokat.
Sziasztok. Primér kör elemei a helyén, áramváltót megtekertem 80 menet a fehér ferritre. Sajnos még a szekunder kört nem volt időm átnézni + a főtrafót, így az élesztés még várat magára.
Már kíváncsian várom mi sül ki belőle.
Sziasztok! A teljes hidas inverterrel az áramszabályozást próbálgattam, áramváltót készítettem hozzá stb. Valószínűleg emiatt tönkrement a CS bemenet mert most már nem szabályoz, állandó kitöltést produkál az ucc3808. Az lenne a kérdésem, hogy a CS bemenetet megvédendő egy 5.1V-os zénert beraknék akkor nem zavarná-e meg az áramszabályozást. Szeretnék még kísérletezni talán így nem menne tönkre az ic. Az adatlap szerint 6V-nál nem lehet több a FB és CS lábakon.
Nem zavar be, de hol van itt áramváltó?
Szia! Köszi akkor berakom, persze előtte veszek új ic.-ét. Először én is 8db smd ellenállást raktam bele csak nagyon melegedtek. Utána próbálkoztam áramváltót készíteni hozzá, de az áramszabályzás nem úgy sikerült, ahogy elképzeltem. Most azt hiszem maradok a rajz szerinti soros ellenállásnál csak nem smd-vel, hanem szereztem kantál huzalt ami 5mm=1ohm. Ebből 16db 5mm-es darabot párhuzamosítok így talán jó lesz.
Oda nem kerülhet nagyobb feszültség mert ha az eléri a 0,5V-ot akkor az IC már szabályoz, ha a 0,75V-ot akkor pedig teljesen lekapcsol. Arra gondolni sem merek hogy kívülről kapcsoltál oda nagyobb feszt, mondjuk attól sem kellene neki tönkremenni.
Nekem így működik, igaz a diódát bele kellett rakni mert ez nélkül túllendült a feszültség és shutdown módba kapcsolt az IC.
Miért nem rajzolod le hogy az áramváltót?
Szia! Amikor az áramváltóval kísérleteztem akkor kerülhetett kitudja mekkora feszültség, szerintem. Azt tudom, hogy most nem szabályoz sőt leáll az ic, és csak ki-be kapcsolgatás után hajlandó újra elindulni. Oszcilloszkóppal nézve a kitöltés egyáltalán nem változik a potméter állítgatásával.
Oda csak smd kerülhet!
Ellenálláshuzal szóba sem jöhet, mivel nagyobb az induktivitása, és bekavar a működésbe!
Csak az a baj, hogy nehézkes megcsinálni, mert a kantált nem lehet forrasztani. Oda manganin huzal kellene.
Szia! Lényegében két saru között, 5mm hosszú 16db 1ohmos párhuzamosított kantál huzal egybefogva. Nincs feltekerve tehát indukciómentes.
Értem, így jó lehet.
Én a rajz szerinti áramváltó kapcsolással kísérleteztem. Jó lesz az ellenállásos eredeti megoldás.
A hozzászólás módosítva: Jún 29, 2014
Ez egy teljesen hibás elgondolás, egy hidas kapcsoláshoz hogy akarhatsz használni egy nyitóüzemű táphoz tervezett áramváltót?
Ettől nem lesz induktivitásmentes. Az egyenes drótnak is van induktivitása. Ez azért van, mert áram folyik benne és mágneses teret kelt. Ez ellen úgy lehet védekezni, hogy félbehajtod a kantált. Tehát, ott, ahol kezdődik a drót, ott is végződik. Ekkor van az áramnak útja oda és van vissza. A két generált mágneses tér lerontja egymást, tehát sokkal kisebb lesz az induktivitása.
Már én is rájöttem, hogy nem lesz ez így jó. Maradok az ellenállásos megoldásnál. Viszont lenne még egy kérdésem. Ezek a frekvenciaváltókból kitermelt igbt-ék jók lesznek-e? A mg50q2ys91-vel működik, csak hát én nem tudom megállapítani, hogy optimális-e így. Ha a bup307 is elegendő akkor azzal tudnám a gép méretét csökkenteni.
Az MG50... modul ide nagyon lassú, a BUP307 lehet jó lesz egy 100A körüli hegesztőhöz, de kell vele párhuzamosan kötni gyors nagyfeszültségű diódát, hogy mekkora áramút azt nem tudom.
A hozzászólás módosítva: Jún 29, 2014
Szia! 5mm hosszú sodratról van szó. Tehát 5mm=1ohm, így 16db-ot összesodrok ez kb: 0.064ohm. Nem hosszabb mint egy 2W-os smd ellenállás.
Köszi! A Bup307 mellet vannak diódák is megnézem milyen gyorsak, ha lehet ezeket is felhasználom. Akkor Gee Lee panelterv elrendezését lemásolom.
Leírnád, hogyan lehet eldönteni az adott kapcsoló elem sebessége jó-e? Én úgy számoltam a 40khz 25us periódusidő adódik. mg50q2ys91 adatlap azt írja switching time 1us körüli érték. Akkor mit kell figyelembe venni?
Üdv!
Hozzám került pár darab IRGP4068D IGBT. Használható e hegesztőhöz, mekkora frekvenciával,teljesítményél, például teljes hidas gépbe?
Ide ajánlható típus a HGTG12N60A4D, ha megnézzük az adatlapját ez 25C on 54A-t, 110C on 23A-t tud kapcsolni, turnoff time 110ns, max. 170ns, de nem is ez a fontos van az adatlapján lentebb az operating time vs collector current, ha ezt megnézzük és 40kHz-en szeretnénk használni akkor max 25A kapcsolható vele azaz 1:5 áttétel mellett 125A hegesztő áramig használható megbízhatóan lehet kicsit több mert a táblázat induktív terhelésre vonatkozik ha jól értelmezem.
Szóval egy ekkora sebességű IGBT kell 40kHz kemény kapcsolásra, az MG50.. modul kb 5 - 10x lassabb, biztos nem jó ide, meg ezt n*1kHz frekvenciára tervezték. Hegesztő is építhető belőle ha 8pár U59 magot összefogunk, ennek az ablakkeresztmetszetébe elfér annyi huzal hogy 12kHz frekvenciával lehessen használni ahol már kielégítően működik. A hozzászólás módosítva: Jún 29, 2014
Köszönöm a válaszod.
Ha nem a földhöz az IGBT-k emitterére raknád a primereket hanem közvetlenül a trafó mellé akkor elég lenne belőle 1 is. A trafón ott van mindkét periódus, az IGBT lábán meg csak az egyik-egyik.
Hogy nézett ki a jel az áramváltó szekunderén? Nem a kapcsolás túllövései miatt volt gond?
A kanthal rögzítésével előbb utóbb gond lesz, köss inkább párhuzamosan 2W-os fémréteget az SMD-kkel. A BUP jó lesz, de abból inkább 1 tranyós nyitóüzeműt lenne jó csinálni mert 1200V-os. Mellé elég a 6A-es gyorsdióda.
Az áramváltó meg úgy néz ki, hogy a főtrafó primerje valahol átfűzve a ferritgyűrűn, az a primer. A szekunder lehet 50-100 menet között, ellenállással lezárva, majd a graetz híd. A gyári megoldásokban fordítva van, graetz híd, majd a lezáró ellenállás. Eztán az aluláteresztő RC tag majd az IC lába.
Köszönöm a válaszod.
Igen úgy is próbáltam hogy a fő trafóval egy menet, nem tudom a két lehetőség körül milyen előny hátrány származhat, viszont mikor szkópon néztem a jelet volt benne asszimetria.
A túlövelés miatt volt gond, de a CS lábon levő kondi növelésével sem tudtam kiszűrni. Végül is áramváltó nálam azért volt indokolt mert a vezérlés kissé bonyolultabb volt a CO miatt bár ide optocsatoló is jöhetett volna, de jobban szeretem mindenhol a galvanikus leválasztást. |
Bejelentkezés
Hirdetés |