Kösz, hogy átjöttél. A kérdésed leginkább ide való, a másikban meglehetősen OFF lenne.
A térerősség mérés, nem egy ördöngős dolog. Kell hozzá egy átalakító, (antenna) és egy minél érzékenyebb széles frekvencia sávban szelektív mV, uV mérő.
Elvileg az áramköreidből is építhető ilyen műszer, bár azok kifejezetten a műsorszóró sávok vételére készültek. Pl. egy mérővevőben nincs AGC, (ez leginkább a HH, KH, és RH sávokban levő műsorszóró adók vételénél fontos) nincs AFC, és a frekvencia mudulációs adások vételéhez szükséges amplitúdó határolás sem. A modulációs módok demodulálására beépítenek néhányat, (a vett jel azonosításához) de leginkább a kimenet egy szélessávú kimenet, amire olyan demodulátort kötsz, amilyenre szükséged van.
Viszont nagyon fontos, hogy legyen a bemenő jellel lineárisan arányos egyenfeszültségú kimenete (műszerrel) állítható legyen a sávszélessége, és a frekvenciának megfelelő felbontása.
A bemeneti szintet frekvencia független kb. 60 dB csillapítóval állítható. min 10 dB lépésben.

A térmérés legfontosabb eszköze az átalakító, az antenna. Ennek kiválasztásánál tudni kell, hogy mit is akarsz mérni. Az elektromágneses sugárzásnak két összetevője van, Az elektromos, és a mágneses, egymásra, és a haladási irányra merőleges vektor. Ezeket a megfelelő típusú antennákkal lehet mérni. A darab drót, és a dipól antennákkal az elektromos térerősséget, míg az induktív (ferrit, és keret) antennákkal a mágneses térerősséget mérjük. Az átalakítást (uV/m --> uV) az antenna hitelesített korrekciós tényezőjével végezzük. (az antennák hitelesítése külön történet)
Alacsony frekvenciáknál a mágneses sugárzás a jellemzőbb, a magasaknál az elektromos. MHz -es tartománytól felfelé a mágneses térerő nem is mérhető, míg a 100 kHz alatti tartományokban ezt is mérni kell.
A mérőantennák formája, kivitele sokféle lehet, a feladatnak megfelelően.

Azok alapján, amit írsz, egyre inkább úgy érzem, hogy ez az SDR-Cube nevű szerkezet vevőrésze lenne nekem az igazi megoldás egy VLF konverter előtéttel. Ha rápillantasz a linken szereplő specifikációjára, szoftverére, Te is így látod? Azért örülnék annak, hogyha ez a megoldás jó lenne, ugyanis ez egy teljesen nyílt forrású fejlesztés és így tovább is fejleszthetném, át is alakíthatnám...

Igen, keresgéltem mérőantennának valót is, kezdtem böngészni a Rothammel féle könyvet is, de ebbe még abszolúte nem mélyültem el, egyenlőre a vevő kérdése izgatott...

Persze, a mérővevő kivitelezése is többféle lehet. Az SDR is megfelelő, ha otthon vagy digitális technikában. A konverterrel támasztott követelmény, hogy stabil, és lineáris legyen.
Én is szeretnék szóra bírni egy ilyesmi RTL chipet tartalmazó TV vevőt, Ennem szakértője KeraWilli kollégánk, a megfelelő topikban

Pontosan ezert javasoltam direkt ADCt. Az ilyen olyan konverterek merestechnika nelkul vagy mukodnek vagy nem, es semmilyen parametererol nem tudni semmit. A cube pontosan nem tudom hany biten hasznalja az ADC-t, de szegenyes a konstrukcio a digitalis szuroket illetoen is, eroforras hianyos kompromisszumos kinlodas a dsp resze.

Pontosan ezért is "vonzódtam" a DSP-hez, majd az SDR-hez, merthogy az a digitális technika világa. Igazából valamely tudásom e területen van, merthát leginkább digitális vezérléstechnikával, méréstechnikával foglalkozom. Nagyon rég rádióamatőrködtem a 2 m-en (HG1JY) de annak már 30 éve...

Akkor kell egy jo ADC es egy FPGA, vagy processzor amivel meg tudod hajtani, es a jelet USBn be tudod vinni PCbe. Nem art diff bemenetu ADC, es a jelet differencialni kell. (Bocs hogy beleszoltam )

Jó az a könyv, de az URH sávban nem jó eséllyel indulsz, pláne ha az Alföldön gondolkodsz. Érdemes a Kékesre, vagy valamelyik nagyobb hegyre telepíteni az egészet. Mindgyárt lesz olyan DX, hogy ihaj.

Nem DXre kell neki.

Persze, jó lehet az ADC is, valami 24 bites, különben nem lesz elég érzékeny.
A mérőantennák, mivel szélessávúak, nem arről híresek, hogy a kapocsfeszültségük hű de nagy lenne. Nem véletlen, hogy az RS térerősség mérő műszerek mai napig analógok, digitális vezérléssel, és jelfeldolgozással.

Megköszönöm, hogy beleszólsz, több szem többet lát, nem igaz? Ha jól olvastam, 16 biten, vagy 28 biten használja az ADC-t.

Lehet erositot is alkalmazni. Hat meg kell nezni az ADCket, fejbol nem tudok tobbet mondani errol.

Az ADC -nek nem kell túl gyorsnak lennie.
A Rothammel jó könyv, csak kifejezetten amatőröknek készült. Azért az elméleti részt nem árt tanulmányozni.

Azért nem sok erősítőt (szélessávút) láttam 0,5 - 1 uV bemenőszintre.

Ok, kicsit elmélyülök ebben a Cube-ban, kifejezetten kiindulási alapnak tekintve. Meglátjuk, mi jó benne és mit kell megváltoztatni.
Van egy másik antennás könyvem is az Elektronika sorozatban jelent meg, Dominguez: Antennák méretezése a címe.

Bocs, hogy itt válaszolok, de mivel ide való itt válaszolok. Olvastam a másik topikban a hozzászólásod. Látom, a fogalmak némileg zavarosak.
Térerősség: Teljesem független a modulációs módtól. A mértékegysége uV/m. A uV helyett használhatsz relatív, és abszolút egységeket is, mindegyik jó, átszámolhatók egymásba. Az általad írt térerősség helyesen: dBuV/m. A dBuV az az 1 uV hoz képesti (bemeneti) relatív feszültség szint.
Az AM az nem frekvencia tartomány, hanem modulációs mód. A 20 - 1300 kHz frekvencia tartományban elég sok modulációs módot használnak, így értelmetlen erre a sávra az AM megjelölés. Ezidáig azt a kifejezést az (amerikai) köznyelv használta az LF (LW, HH), MF (MW, KH) sávú rádió műsorszóró rész sávokra. (hasonlóan a VHF (UKW? URH) sávú rádió műsorszóró részsávra az FM megjelölést) Egyébként is, az RH sávban most kezd teret hóditani a digitális műsorszóró rádiózás, és az többfázisú digitális fázismodulációt használ, ami egyáltalán nem nevezhető AM -nek.
A frekvencia sávok megjelölései: (angolul)
30 kHz alatt: VLF
30 - 300 kHz: LF (LW, HH)
300 - 3000 kHz: MF (MW, KH)
3000 - 30000 kHz: HF (SW, RH)
30 - 300 MHz: VHF (URH)
300 - 3000 MHz: UHF (DMH, de nem nagyon használatos)
3000 - 30000 MHz: SHF (régebben az egyes, főleg radarok által használt alsávokat külön betűkkel illették, pl. Ku, magyar neve nincs)
30 GHz - 300000 GHz: EHF (magyar neve nincs)
Ez 1947 óta így van hivatalosan.
A modulációs módok meglehetősen, sokrétűek, sőt összetettek is lehetnek, a frekvenciától csak annyiban függ, hogy az adott frekvencia sávban mekkora sávszélesség használható fel. Pl. alacsony frekvencián is használható FM, pl. FSK lassú digitális jelek átviteléhez.

Köszönöm a részletes leírást, az ilyen fogalomtisztázások mindig jól jönnek. Biztosan zavarosan fogalmaztam, amikor arról írtam, hogy milyen paraméterekkel rendelkező vevőt is szeretnék. Amint azt írtam nagyon rég volt, hogy behatóbban foglalkoztam rádiótechnikával, az én témám inkább a digitális technika. Igazából folyamatosan csodálkozom, hogy mennyi minden újdonság van a rádiótechnikában az utóbbi 25 évben, egy csomó dologról azt sem tudom, hogy micsoda. Azt speciel tudom, hogy mi az amplitúdó moduláció és azért is írtam, hogy nekem ebben az alacsony frekvencia tartományban (20-1300 kHz) csak és kizárólag erre van szükségem, mert az anyagok sajátfrekvenciájának méréséhez és elemzéséhez ez kell. Azért keresgélek már jó pár napja a neten, mert a mostani modern készülékek és kapcsolások olyan sokat és sokfélét tudnak, hogy éppen a bőség zavara az, ami megnehezíti a megfelelő kapcsolás kiválasztását. Most már közelítek a számomra ideális elképzeléshez, de szerintem még el kell kissé molyolnom a dolgon, amíg megtalálom azt a megoldást, aminek érdemes lesz nekifognom. Minden esetre még egyszer is köszönöm a segítőkészségedet, őszintén megmondom, jól esik az ilyen az ember gyerekének...

Az anyagok sajátfrekvenciájának méréséhez nem szükséges a moduláció mérése. Az csak az információ átvitel miatt szükséges. Esetedben ilyenről szó nincs. az információ a vizsgált anyagok saját frekvenciája.
Ezen alapul a MRI is, ilyen módszerrel lehet kimutatni a lágy szövetek sejtjeinek különböző saját rezonancia frekvenciáit, amit digitális képalkotással tesznek láthatóvá.

Amit írsz, abban Neked teljesen igazad van, csakhogy ahogy legelőször is írtam, amin dolgozom ez egy kutatás, egy kísérletsorozat és pont az a lényege, hogy ilyen módon még nem vizsgálták az anyagok tulajdonságait...

Nem gondolom, hogy bármely anyag egy komplett rádióadó lenne, és a vivőfrekvencia modulálásával azonosítja magát. És pont amplitűdó modulációval, Bár annak is ónéhány változata létezik.

20 KHz—1.5MHz ig általában akábeles telefonos átviteltechnikai méröbőröndök is dolgoztak.
Annak a mérő vevőoldala éppen jó lenne.
igaz analog rendszerűek a régebbeiekk, rosszabb esetben 4kHz lépésközzel.
De vannak köztük folyamatos hangolásúak is.
Sávszűrőjük az változó,mint a bemeneti impedancia viszonyuk is.leginkább 600 ohm de ettöl le s fel minden féle variáciok vannak.

De ha full digitális kell akkor egy jó minűségű AD 18 / 24 bit ... Felső határfrekije 10 20 MHz is elég lehet.
Ennél csak sokkal többet tudnak a közép kategóriásak is.
Igen ezek után pedig fgpa + ram + usb/eth felület kiértékelő program.

SDR esetén meg egy tayloe keverö amit 4szeres frekvencián járó DDS hajt 80-5200 KHz közt.
Ezt elosztja 2 tároló így megkapod a 4 fázísú jelet.
Ezt kell egy multiplexerre vezetni amik kapcsolgatnak.Kimenet I/Q jel lesz egymásra merőleges fázísú különböző amplitudójú jel.
Ezt mintavételezni és DSPzni kell (AD + fpga +ram +usb/ethernet)


Esetleg spectrum analizátorok HP például.
Régebbi RT számban (20—25 éve) írak az EMCről és annak mérésieszközeiről ott is HPs mérő állomásokat emlegettek.EMC elektromos berendezések zavaró jel kibocsátási szintjét vizsgáló eljárások összesége, szabványa, mindezt azért hogy békésen egymás mellett élhessen a telefontöltö kapcsolós üzemű tápja és a középhullámú Sokol rádió AM vételben .Sorolhatnánk a példákat végnélkül.

Szia. Van valami elorelepes RF spektrumanalizator ugyben? En kozben beuzemeltem egy Avantek 2..4GHz YIG oszcillatort. Ezt is ki kellett talalni. Aramgeneratorral hajtottam meg. 20mA tap aramnal +2dBm..0dBm..-2dBm kimeno teljesitmeny a teljes savban. 7.5V tapfeszultseget mertem. Utobbi nem ingadozott a freki fuggvenyeben annyira mint a WJ tipusu yignel. A tekercsaram frekvencia karakterisztika eleg meredek. 100mA-nel 2GHz, 200mA-nel 4GHz. Mindossze 100mA aramra van szukseg a teljes sav atfogasahoz.
Erdekesseg, hogy a +tap labon +15 felirat van. Ha ez 15V-ra utal, akkor nagyon nem stimmel valami, mert ahogy mertem akar 100mA+ is lenne a taparam ha 15V-al hajtanam meg,

Szia.
Igen, haladok az ügyben szépen, Egyszerre készül sok minden, ami valójában hozzá tartozik. Az anyagbeszerzéssel még akadnak gondok, de ez inkább pénz kérdése, mert szinte minden kapható.
Jó pár panelből csak egy-két alkatrész kell a végső röffenéshez. Több része már fullos, már be is mértem őket. Az igazi nagyfrekis részből akadt egy kis malőr a panelokkal, de az is újabb kanyart fut..., De ennek ellenére van sikerélmény vele, mármint a microstrip VCO-val. Csak a frekimérőm az a orosz féle szintindikátoros 2GHz-s amibe hiába kotortam 2.4 előosztót, szoftveresen elhasal 2016MHz-nél. De a másik 2 alkatrész híján készen van az 5GHz a mérésekhez. Szóval a milliméteres panel ellenére a keskeny-sávú VCO majdhogynem tökéletesen rezeg a kívánt frekin. Eddig még minden simán, sőt elsőre működött, ami meglepő. De a java még hátra van, mert a VCO-kat újra építem 0.8mm lemezre, ott még akadhat gond. Keverődiódák sincsenek meg még, de minden ami utánuk van az készen van és működik a kristályszűrő kivételével, mert ahhoz kellene bontani 2db 10.7MHz-s 30KHz-s szűrőből 2-2 kvarcot. De lehet, hogy erre sem lesz szükség, mert szereztem egy kommunikációs ipari 10.7MHz szűrőpanelt, az kapcsolhatóan tud 1KHz-s sávszélt is.
Bár az PLL nélkül használhatatlan de lehet, hogy a 10-20 KHz részre is igaz lesz, mert még nem tudom mennyire lesz stabil a frekije. De a tracking generátor 70.7MHz -s PLLje is remekül szuperál.
Szóval eddig igazi sikerprojekt
Ezek a YIG-ek jó játékszereknek tűnnek, Szerintem az a 100mA, lehet, hogy nem is lenne sok Mert nem tudom, mekkora kimenőteljesítményt tud a cucc, mert +13 - +17dBm -nél teljesen elvárható lehet. Nálam a VCO BFP183 + INA10386 = 60mA = +10dBm

Orulok hogy halad a projekted. A VCOknal jo lenne ha teljesitmenyt is tudnal merni, mert a vastagabb panel miatt az szinte biztos hogy kissebb lesz. Kozben kaptam egy Avantek adatlapot, ahol tobb tipusrol ir, 20dBm a kimeno teljesitmenyuk es akar 150mA-t is fogyaszthatnak. A teljesitmeny novelessel egeszen biztosan no a zajszint (az emlitett adatlap minimum 60dB SNRt ad 20 dBm-nel) es lehet hogy az IMD is romlik, ezzel egyre tobb spur kerul elo. Ez meg ki fogom merni, foleg az SNR-t a teljesitmeny fuggvenyeben. Viszont valoszinu hogy 0dBm-en fogom mindket YIGet mukodtetni, foleg ha sokkal jobb az SNR igy mint 10 dBm eseten. Viszont igy kell hasznalnom erositot, de az kevesebb mint 2..3 dB zajt fog hozzaadni. Most ott tartok hogy a tapegysegnek egy resze meg nem mukodik. Remelem hamarosan ki tudom a YIG drivert probalni PLL nelkul.

Milyen tapot alkalmazol a VCOknal ? LM317-nek neztem utanna (gondolom a 78xx sem jobb), erosen zajos, VCO es RF taplalasra nem igen alkalmas. Emitterkovetot alkalmazva, bazisban kondenzatorral test fele annyira csokkentheto a zajszintje hogy osszemerheto egy profi low noise fesz. szabalyzoval. Viszont esik valamennyi feszultseg az emitterkoveton is (ha csak a stab visszacsatolasa nem az emitter koveto kimeneterol van [LM317] ) A tanulmany amit olvastam egyszeruen az LM317 utan kototte az E kovetot, a visszacsatolas nem ennek a kimeneterol volt.

Igen, jó lenne a precízebb mérés, mert valójában csak saccométerem van ilyen magas frekire. BAT62 detektordióda és feszültségnégyzet osztva 2R-el. Még a zajosság kérdésén nem sokat gondolkodtam, de felmerült az elektronikus szűrés, ugyanaz mit írsz, csak mosfettel. De láttam másabb -> söntregulátoros megoldást sima tranyóval 20nV zajjal. De mivel nálam az összes VCO feszültség-hangolt, és ezek zajossága és szűrhetősége eléggé korlátolt, így még nem foglalkoztam vele, csak elméletileg merült fel a dolog. De hogy mit lehet tenni, ha nagy a baj azt majd a gyakorlati kísérletezés dönti el. Konstruktőr 7808-at alkalmaz sok helyen, nem panaszkodott rá, de a ua723 -ra már igen, írta rá, hogy némelyiknek magas a flicker zaja a referencia zajossága miatt, de kiszűrhetőnek tartotta. Hát meglátjuk majd.
YIG-ekkel sajnos nincs tapasztalatom, de jónak tűnik, ha ilyen rugalmasan reagálnak a tápfeszre, és ezáltal valamennyire paraméterezhető a kívánt működésük. Azt tartom még jónak, hogy ezek nem oly kommersz megoldások, mint amúgy a kereskedelemből összelapátolható VCO-k vagy alkatrészek. Így elképzelhető, hogy az üzemi paraméterük van olyan jó ami nem javítható tovább egyszerű trükkökkel. De ki tudja, egy kis kísérletezés velük, hozhat jó megoldásokat... Nem tudom, hogy a gyári gépek szervizdokumentumaiból lehet -e okulni, hogy ott milyen megoldássokkal trükköznek YIG - alapú generátoroknál.

Javitani nem javitok a meglevo parametereken, de az teny hogy minel nagyobb az aram (a tranyon) annal nagyobb a zaj. Igy a 0dBm a 20dBm-hez viszonyitva biztosan jobb SNR-t fog adni. Nemsokara ki is merem a kulonbseget.
Kicsit elrontottam a driver megvalositasat, elfeledkeztem arrol hogy kb. 300 mA L aramrol indul a WJ yig, ezt az ofszetet kifelejtettem, ugy hogy most seged panelt kell hamarosan gyartanom. Ugy tunik a tapegyseget is ujra tervezem, bar a meglevovel valoszinuleg sok mindent ki tudok majd merni.
A sontregulatoros stab erdekelne, ha esetleg tudsz linket.
Valoszinuleg szervizkonyvbol lehetne tanulni megoldasokat. Attol tartok hogy a zaj erteken rontani fog az LM317, ezert a fontosabb tapokra vagy teszek meg elektronikus szurest, vagy alacsony zaju stabokat veszek. Stabnal nem tudom mennyire gond az ha a visszacsatolas az Emitterkoveto kimeneterol van, eleg nagy a bazis kondenzator (es ellenallas) miatt a kesleltetese. (Ezert is csillapitja az ingadozast)

No, nem is úgy értem. Csak számodra kedvezőbb üzemállapotban fogod hajtani. Kíváncsi vagyok, hogy mire jutsz velük, elég jó móka bizonyos értelemben úttörőnek lenni, kísérletezni,...
Az utánépítés amit én csinálok, az lényegesen egyszerűbb, ha valami nem olyan, vagy nem úgy működik ahogy szeretném akkor reszelgetek rajta, bár ez a reszelgetés, vagy új ötlet kipróbálása lényegesebben izgalmasabb, főleg ha meghozza az eredményét.
Megtaláltam a söntös leírást, majdnem elkavartam valahova. Csatolom.
Szerintem, ha az áramkörnek nem gond a lassabb ébredése a tápfesznek, akkor kár bajlódni a visszacsatolás átépítésével. Szabályozás lengését okozná.
Nálam ráadásul dc-dc konverter is van, ami a hangolófeszültséget állítja elő..., Elkészültek, és jól is működnek, de nem néztem rájuk szkóppal, de sort kerítek rá.

Koszonettel. Azert epitenem at a visszacsatolast, mert az aramfelveteltol fuggoen esik valamennyi feszultseg az emitterkoveton, es igy nem tudok pontos feszultseget beallitani.

Megvolt a yig nagyaramu driverenek elso tesztje, egyelore csak aram meressel. trimeres fesz. allitgatassal. Kitunoen dolgozik. Volt oszcillalas: 400kHz / 200mVpp, a sont ellenallasrol valo visszacsatolason volt egy 10..100nF szures, el kellett tavolitanom.>>kep<<