Nem tudom értelmezni milyen gondolatokat akarsz közvetíteni felém.
Azért ajánlottam neked Skori "tanulmányát", mert Ő egy nagyon leleményes ember, és bőséges magyarázattal, illetve elvi alapokkal is segíti a témái megértését.
Ha nem találtad meg nála a keresett megoldást, akkor is biztosan érdekes olvasmány volt, én nagy élvezettel szoktam tanulmányozni az írásait.

Sziasztok!!!
Van egy 24-voltos trafóm. A kérdésem az lenne ha le tekerem a "szekunder tekercs felét" akkor a trafóból 12-voltos lesz

Igen, akkor 12V-os lesz. De gondolom nem tudod, hogy hany menet van a szekunderen.
Tekerj le 2-3 menetet, es merj feszultseget, hogy tudd mennyit kell meg letekerj.

értem! kösz!!!

Igen, de az áram továbbra is csak annyi lesz, mint ami a 24V-hoz tartozott, mert a huzalod nem lesz vastagabb.
Pl. 100VA esetén 24V-hoz, kb. 4A áram tartozik. Ha a fele szekundert lehajtod, akkor 12V-ot kapsz, de az még mindig csak 4A-el terhelhető.
Ezért ha lehet, akkor miután lehajtottad a huzal felét, akkor a maradékot újra fel kellene hajtani. Így két db 12V-os tekercsed lesz, amiket akár párhuzamosan is köthetsz, amivel eléred a dupla terhelhetőséget.
A kivezetés miatt, egy-egy menetet "veszíts el", mert fontos a feszültség (menetszám) pontos egyezése a párhuzamosításhoz.

Nem akarok itt off lenni, ezért csak ezt a cikket javaslom a figyelmedbe: Bővebben: Link. A lényeg, használd nyugodtan a kapacitív előtétet, még jót is teszel vele, mert a fogyasztók többsége induktív irányba megy el az ideális ohmos terheléstől. Az energia szolgáltatók és nagy ipari cégek pedig maguk is kondenzátorokat építenek be, hogy kompenzáljanak valamennyire. A lámpádban így pont, hogy csökkenteni tudod nagyságrendekkel a disszipációt.

kösz

Köszönöm. Elolvastam, de újat nem mondott. Úgy látom elbeszélünk egymás mellett. Én egy elég egyszerű kérdést tettem fel - de látom nincs kompetens, aki tudna válaszolni:

Nem írtad mekkora frekvencián. Pl. kapcsolóüzemben akár ekkora is lehet (1×1cm), nagy frekin. 50Hz-en kb. 4×4×2 cm, de nincs leválasztás. Leválasztással kb. 2×-ese. Átlagos vassal. Különlegessel, 2/3-a. Van ekkora dugasztápban, csak nem 80V-os.(5W)

Na végre egy értelmes kérdés....Leválasztás nem kell. Nem dugasztáp kell, azt csak a megvalósított megoldás miatt írtam. Nem a gyerekeim teszt LED megoldására kell, hanem a mennyezetbe egy végleges megoldáshoz. Nyilván a gyerekeknél dugasztáp van, leválasztással. Jó a kapcsolóüzemű megoldás is, de kisméretűt - trafó nélkül maximum 60mA-re találtam eddig (LNK304PN) és csak 24V-on. Ezért érdeklődöm van-e egyáltalán valamiféle megoldás? 50Hz-en edig OK, hogy 4x4x2cm. Mekkora freki kellene a drasztikus méretcsökkentéshez? Egyáltalán... van olyan vas és trafó ami tudhat ilyet?

A DC-DC konverter, ill. a kapcs. üzemű táp témában keress megoldást. Ferrit 'vas'-sal több 10kHz-en nagyon kis trafóval (tekerccsel) megoldható. Tanulmányozd pl. az "energiatakarékos" égők elektronikáját. Itt ez már off.

Ha ráteszel egy kondit a hálózati feszültségre, akkor az kapacitív áramot fog felvenni. A villanyóra ettől nem fog forogni. Az igaz, hogy áram folyik, de hatásos teljesítmény nem ébred a kondiban. ( most tekintsünk el a veszteségektől ) A hatásos ( wattos ) teljesítmény definíciója szerint P= U x I x cos fi. Miután a fázisszög pont 90 fok és ez siet, a hálózati feszhez képest nem lesz wattos teljesítmény, hiszen cos90 = 0, ezért sem eldisszipált teljesítmény nem lesz, sem a villanyóra nem fog tőle forogni. A dolog egyetlen szépséghibája, hogy kapacitív meddővel terheled a hálózatot. Ez azért nem olyan nagy baj, baj akkor lenne, ha mindenki ezt tenné. Esetleg növekedne a hálózati feszültség, ami nem túl szép dolog.
Tehát, rákötsz a hálózatra egy kondit és azon kapacitív áram fog folyni. I = U x 2 Pi x f x C Ha a kondival sorbakötsz egy graetzet, meg a LED-eket, akkor a fázisszög már nem 90 fok lesz, ebből következően, a villanyóra mutat annyi felvett hatásos teljesítményt, ami a LED-eken disszipálódik el, illetve kijön fény formájában. Nem túl elegáns megoldás, de nagyon olcsó... és kiválóan lehet használni hozzá a fénycsővek fázisjavító kondenzátorait... nem felejtendő el, hogy ez a megoldás nem biztosít galvanikus leválasztást. De a plafonon elfér. Én így csinálom meg 3 W-os LED-ekkel az egész házam világítását. ( kb. 70 db ) Mivel a villanyórák többsége nem mér meddőt, ezért a meddőért nem kell fizetni. Egyébként meg nem tíltott dolog...

Sziasztok!

Találtam egy trafót, amihez semmiféle adat tábla nem tartozott. A vasmagot megmértem, de nem tudtam beazonosítani. A trafó magassága 55mm, a szélessége 66mm, a vastagsága 33mm. Sajnos se vasmag keresztmetszetet, se ablak keresztmetszetet nem tudok mérni a csévetest kialakítása miatt, mert ahhoz meg kellene bontani. A szekunder ha jól mértem, 0,66mm átmérőjű huzalból van tekerve. A primert nem tudom, mert az sodrott vezetékkel van kivezetve. Igazából az érdekelne, hogy kb hány VA-os lehet, vagyis amperileg kb mit tudhat, mert olyan feszültség értékeket ad le, ami pont jó lenne ehhez . Vagy hogy tudnám ezt lemérni? Előre is köszönöm.

Ez a huzalvastagság legfeljebb 1,5 ampert bir.

Puff neki, gondoltam hogy kevés lesz . Akkor kutakodok tovább hátha találok olyat ami jó lehet. Köszönöm.

Az EI 66/22 szabványos méret a kisokos szerint 20 VA, a 33 -as 25 VA körül lehet.

Sajnos akkor a forrasztó állomáshoz ez kevés. Köszi neked is.

Érdekes válasz, csak azt nem értem, miért nem gyártanak ilyen megoldással sorozat termékeket, ha annyira jó megoldás?

Bocs, de csak azt tudom mondani, hogy nézd át mit jelent a hatásos-, meddő-, látszólagos teljesítmény fogalma...leírtam, olvasd el mégegyszer. Nem írtam, hogy ez egy olyan jó megoldás. Ennek ellenére nagyon jól működik és egy kapcsitáp hatásfoka szóba sem jöhet mellette. Viszont nagyon egyszerű és fiókból össze lehet rakni.

Ha megfigyelted, akkor leírtam azt, hogy fénycső fázisjavító kondi van felhasználva. Hát, ez nem olcsó... de ha van a fiókban, akkor ugye ingyen van. A hozzátartozó egyéb apróság szintén kikerül a fiókból. A másik, hogy keményen kapacitív meddőt termel a hálózatba. Azt is leírtam, hogy ez nem túl szép dolog az áramszolgáltatók szemszögéből nézve. Ha ilyen kütyüket árulnának, az egész villamos hálózatot elvinnék a kapacitív meddő irányába... különösen este, amikor mindenki világít...az, hogy te , én, vagy néhányan csinálnak ilyet, semmit nem jelent... ( Egész addig, míg az elfogyasztott, vagy megtermelt meddőteljesítményért nem kell fizetni. Mondjuk egy "okos" villanyóra által generált számla miatt...)

A mérete és az ára miatt. A kínai kisebb méretben és olcsóbban megcsinálja kapcsolóüzemben. A harmadik dolog, hogy bekapcsoláskor nagyobb áramfelvétel van, ez gond lehet ha nincs utánakötve áramkorlátozó (áramgenerátor) mert arra a célra is az előtétkondi van használva. Hajtottam így régebben kisfeszültségű izzókat amolyan szükségvilágításként, de nem lehetett az előtétkondival kihegyezni a fényerőt, mert akkor a bekapcsoláskor "elvillant" az izzó.

Nincs nagyobb áramfelvétele. De ez is attól függ, hogy csinálod meg. Nyilván, nem egy graetz-ből, egy kondiból, meg LED-ből áll. Felteszem a rajzot, de ez itt off. Mondjatok egy topicot, hova?

Asszem van olyan hogy LED 230-ról vagy valami hasonló.
A hagyományos megoldásról beszéltem, tehát kondi és az izzó sorban, semmi más. Így bizony van bekapcsolási áramlökés, szépen látszott az izzón is.

Ott persze van. De nem olyat kell használni, azért annyira nem egyszerű... itt egyébként LED-ről volt szó...

Olvasom rendszeresen azt a topicot is, de engem kifejezetten az induktív, vagy trafós megközelítés érdekelt. Ha kondenzátorost szeretnék - keresnék olyan témát. Kapcsolóüzemű megoldás is érdekelne, ha látnék valamilyen jó megoldást. Ami konkrétan jó fényerőt produkált nekem, az 7db 1W-os melegfehér led. Az most 24V-ról van hajtva egy-egy előtét ellenállással. Ehhez keresek konkrét kialakítást. Azaz 24V 300-350mA-re mi a legkisebb méretű kapcsolóüzemű táp és trafó méret? Végigböngésztem a kínai oldalakat is, sok tápjuk van kis méretben: Például ilyen, és ilyen. Utóbbi van szerintem jelenleg is beépítve a meglévő lámpáimba, de gyorsan elhaláloznak. Az első pedig nagy méretű. Ha utóbbit picivel nagyobban, de megbízhatóbb kivitelben meg lehetne csinálni az jó megoldás lehetne. Persze az ár/teljesítmény is fontos tényező, mert ha nem találok ki jó, megbízható megoldást - kénytelen leszek a piachoz alkalmazkodni és megvenni azt - amit adnak.

Üdv! Szeretnék véleményeket arról, hogy a 230V 50Hz-ra méretezett transzformátor hogyan viselkedne, ha 60 Hz-el tápláljuk?
A dolog pikantériája a továbbiakban az, hogy lehetséges, hogy csak 200V 60Hz-ről lesz szó.
Az sem kizárt, hogy 240-250V...

Szerintem 50 Hz helyett 60 Hz nem fog problémát okozni. Az sem hogy "csak" 200 V-ot kap. Sőt meg jól is esik neki mindkettő

Kicsit nagyobb lesz a feszültségesés terhelten, mert a szórási induktivitáson a nagyobb frekvencia miatt több feszültség esik. De ha esetleg melegedett üresjárásban, akkor most nem fog, mert 20%-kal kisebb gerjesztést kap. Ha meg csak 200V-ot kap, akkor még kevésbé lesz gerjesztve.

Köszönöm a válaszokat! Tehát pl. terhelésre túlméretezett trafónál nem lesz probléma.
A vas egyébként hangfrekvenciás célokra is alkalmas, ami, gondolom előny ebből a szempontból.

Előny, de pazarlás is. Esetleg lehet belőle csinálni csöves kimeneti trafót, 400 Hz-re invertert, stb.

A szóban forgó vasról ezt írják:
Tipikus DC permeabilitás értéke 16000 Gauss = 47000; 10000 Gauss = 50000; 1000 Gauss = 17000; 100 = 6000 Gauss

Lefordítanátok nekem...?