Pontosan a kazetta eleje-vége a legproblémásabb. Ott hallani kis hullámzást is a magas tartományban. De a közepénél is van hullámzás nélkül a jelenség. Mármit az A-B oldal köztötti eltérés. Holnap lehet ki tudom próbálni egy másik magnóban is. Az forgófejes és nem felújított így lehet ér még meglepetés majd és nem lesz alkalmas összehasonlításra, demajd kiderül.

Az viszont tény, hogy a ct-506 el lehet állítódva. Szerintem javítás után túl erős a felcsévélő orsó ereje. Lehet a filcet érdemes lenne cserélni, mert tapad. Az egész orsórész ki lett cserélve, mert az eredeti annyira gyenge volt, h időnként nem csévélte fel a szalagot. Főleg akkor, mikor lejátszás-tekerés váltogatásával a feltekert szalag nem is teljesen egyvonalban tekeredett fel. Gondolom ez sem normális dolog.

Ma reggel próbából csináltam különböző szalagok elejére-végére ugyanarról a számról monosítva egy felvételt és visszahallgattam az 506-on. Meglepetésként ért, hogy az összes kazetta jó volt, kivéve az, amire az eredeti, problémás és fentiekben említett felvétel készült. Tdk D, Tdk SF, Sony HF ... ezek jók lettek. A maxell ur-el viszont az említett hibát produkálta. Más kazettákkal sem tökéletes, de megtalálható A és B oldal között az a beállítás, amikor mindkét oldalon elfogadható az azimuth beállítás. A más magnókkal felvett zenéknél szintén van ilyen "középbeállítás".

Következő lépésként megpróbálom a gumigörgő cserét, mivel rosszúl kalibrált fejmerőlegesség esetén hallható volt lejátszásba kapcsoláskor, hogy egy pár másodpercig még volt magas hang és aztán tűnt el. Illetve pici hullámzás is tapasztalható volt. Ezért arra tudok gondolni, hogy a szalagvezetéssel gond van.

Ha ez még nem oldja meg a problémát, akkor a felcsévélő orsó filcét cserélem majd ki. Illetve a leengedőorsó fékezésével is lehet valami, mert az előrecsévélés leállítását követően picit még leenged a szalagból és a lejátszás laza szalaggal indul.

Köszönöm az eddigi segítségeket!

Update:

Kijelző panelen a feszültséget megvannak,és a vezérlő IC-n is.

Rendben, köszönöm

Nem is annyira görgő, hanem inkább kuplung- és szalagfeszítés gondnak tűnik.
A kuplunggal többféle gond is lehet, ha a dörzskerék kopik el, akkor máshol csúszik, és az általában gyengébb felcsévélést okoz. De hosszú állás után, főleg porosabb helyen tárolva, hajlamos összetapadni is.. Utóbbi esetben, ha másképp nem megy, a csúszófelületeket egymásnak feszítő rugóból egy-másfél menetet lecsípve is meg lehet csinálni (egyes Akai gépeken pl. tipikusan csak így lehet..).
A leeresztő oldalon is kell lennie valamennyi ellenerőnek, elvileg azzal a rugóval összekötött két filces végű karral kell állítani, de az is növelhet rajta valamennyit, ha szétszeded és megzsírozod a tengelyét. Ne legyen túl sok, mert akkor meg nyávogni fog.
Az előre csévélésből kikapcsoláskor viszont nem ennek, hanem egy másik - csak Stop-ra működő - féknek kéne megállítania, ennek a működését is ellenőrizni kéne akkor.
A Maxell szalagban meg pont ezért mondtam, hogy ne nagyon bízz.. Olyannal is találkoztam, ami pár lejátszás után, ugyanabban (a továbbra is tökéletesen működő) magnóban elkezdett hullámzó hanggal szólni..
ui.: A másik gép rendben működik? Neten utánanéztem, elég komoly futóműnek tűnik, ami benne van..

Sziasztok!

Szükségem lenne egy kis segítségre. Van egy Technics RS B905-s deck-em ami nem töröl metal és krom kazit, normált igen. Szóval a törlő áramot kellene növelni vhogy csak nem tudom,hogy.
A szervíz manual-ban nem találtam erre utalást pl erase head adjustment vagy vmi ilyesmi. Tudnátok segíteni merre keressem a potit?
(Egyébként a manual elérhető a neten de nem tudtam ide betölteni)

Köszi!

Szia!
Ha az oszcillátor egyáltalán rendben működik - amennyiben a normál szalagra teljesen tiszta, torzítás- és dübörgő zaj nélküli felvételt készít, akkor feltételezhető - abban az esetben a szalagválasztó kapcsolókat ellenőrizd a kazettafészek fölött, illetve azokat az áramköröket, amik ezekkel vannak kapcsolatban. A szervizkönyvben azért nem találtál rá semmilyen leírást, mert alapesetben nincs rá szükség, így nem is szokták állíthatóra készíteni. Sem a törlőfej felfogatásánál, sem az elektronikánál.

Holnap kiprobalom a kuplungnal a rugo roviditeset. A dorzshajtas akkor csuszott, amikor meg nem tudott felcsevelni. Azota az azt huzo rugo melle beraktam egy masik ugyanolyat. Most nincs lathato csuszas. Kizarolag a kuplung csuszhat. A leengedo orsonal huz a rugo is es van filc is, megis gyenge a fekezoero. Mondjuk a filc elegge formara van kopva. Sajnos a masik magno ezen resze ugyan el lett teve valahova, de most nem talalom. Mennyire lenne jo otlet szerinted a filceket cserelni? (kuplung es orsofek)

A masik magno jonak tunik. Legalabbis egyelore azzal minden szepen szol. Jo gepnek tartom
Annyi a gondom vele, hogy bar nem nagyon, de magasabb a szalagsebesseg a hiteleshez kepest. Gondoltam ra, h beallitom a motort, de az merult fel bennem, hogy a masik hangtengely sebessegevel akkor mi lesz? Nem lesz ebbol valami zavar?

Kazettaval kapcsolatban annyit, hogy valamelyik regebbi magno szalagvezetese hazavagta es a kozepe fele egy szalaggal parhuzamos "tores" fut az egeszen. Gondolom okozhatja ez is a problemat.

Ugy tudom neked is van egy ct-506-od. Neked nem tunt fel, hogy a kazettafeszekben a kazetta az orsok, hangtengely szintjehez kepest kb. 1mm-el alacsonyaban van? Tekeresnel hallhato zaja is van emiatt a kazettanak. Ha megemelem picit, akkor elcsendesedik. A fekete tartok nem gorbek, mert a masik ilyen tartopart hasznalva is ugyanez a helyzet. Holnap megprobalom lefotozni mire gondolok.

Igen a normál kazival minden ok most cseréltem szíjat benne lehet akkor történt vmi de nem hiszem..én is a kazi választókra gondoltam de a kazikat felismeri.

Szia!
A motoron nyugodtan állíthatsz, ugyanaz a szíj szokott átfűzve lenni mindkét lendkeréken, tehát együtt változik a fordulatuk. Szóval nem lesz belőle gond. Nagyon drága, félprofi célokra gyártott magnókban volt csak tengelyenkénti direkthajtás, külön állítható fordulatszámmal.
Amúgy a CT-506-nál a kikopott, összenyomódott filc lehet gond, talán pótolható is. A fék gumis végű, az kevésbé kophat szerintem, de nem annyira nehéz ránézni, ott van a karja a lendkerék alatt, a fehér műanyag alaplemezen. A sajátomon egyelőre nem vettem észre, hogy zörögne tekeréskor, de nem is vagyok készen vele, legalább két hete nem volt időm foglalkozni vele.

Nos, miután megemlítettem, ma pont lett néhány óra szabadidőm, tovább foglalkozni a Pioneer-ral. Mint korábban írtam, a két darab közül az egyikben mechanikusan volt elhajlítgatva a fej (ha alaposabban megnézem, még mintha pillanatragasztót is látnék a fejmag és a felfogató lemez között; nem tudom, mit csinálhattak vele.. ) - a másikba pedig a gyári 250..270 Ohmos helyett 190-es került, amivel nagyobb kivezérlésre torzított a felvétel. Ma - gyári cseredarab híján - beletettem egy kétkazettás Technics deckből bontott kemény permalloy kombináltfejet, amit 295 Ohmosnak mértem. Mivel a felvétel előtt csak a fejrést állítottam be középre, kifejezetten meglepődtem, nem várt módon előmágnesezés- vagy szintbeállítás nélkül az első próbára tökéletes felvételt készített, gyakorlatilag bármilyen szalagra. Érzésre jobban szól, mint amiből kiszedtem, bár annak amúgy is voltak problémái a motorvezérléssel, meg a kapcsolóival. Szóval bátran ajánlom másnak is, hogy ilyennel újítson fel CT506-ost, aránylag könnyen beszerezhető darab is, mivel az Az7 előtt kb. minden 90-es évekbeli Technics gépben ez volt.

Picit elment az időm egy másik géppel. Később ránézek én is jobban a ct-506-ra.

Más:

Próbálom keresni a neten, de egyelőre nem találom a Technics Rs-Bx501 szíjának a méretét. Esetleg tudja valaki? Cserélnem kellene.

RDV0015 a szervizkönyv szerinti száma.

Kozben rajottem, hogy le is merhetnem es picit rovidebbet veszek. A szijaknal a hossz vagy a korre vetitett atmerot szoktak elso szamnak megadni? Tehat mondjuk a 70x4x0.5 az koratmero x szelesseg x vastagsag?

Átmérőben adják meg, de a legkönnyebb, ha forrasztóónnal körbetekered a szíj pályáját, leméred, és visszaosztod. (-1..2 mm, a tágulás miatt)

Megvan az eredeti. Arra gondoltam félbehajtom és a kerületéből már ki lehet számolni az átmérőt. Köszönöm a megerősítést, hogy az átmérővel számolnak.

A Technics MX fej, is jó.

Körülményesen ugyan, de nagyrészt rendbetettem a Technics RS-BX501-et. Az új szíjat nem volt egyszerű feltenni, de levételhez is ki kellett forrasztani a motorokat. Annyira poros és ragacsos volt az egész gép kívül-belül, hogy próbánál sajnáltam a kazettát beletenni. 5 percig a teszt elött a fejről és a görgőkről pucoltam a koszt.

A lényeg, hogy most már tiszta. A kijelző is szép éles, nem poros. Több ilyen típust is láttam már, kivétel nélkül homályos kijelzőkkel küzdöttek.

Van egy dolog, amit nem bírok felfogni. Ránézésre is látszik, hogy a két capstain lendkereke nem egyforma átmérővel rendelkezik. Emiatt ha beállítom a sebességet egyik irányra, a másik lassabb. Illetve ha a másikra állítom be, akkor az ellentétes irányba gyorsabb lesz. Ezt hogy, miért? Kénytelen voltam egy középállást keresni, így mindegyik irányba pontatlan, de csak kicsit.

Annyira üres a belseje, hogy a fémlemezek felerősítik a mechanikai zajokat. Őrült ötlet lenne az üres részekre szivacsot tenni? Ez a magnó napi használatban lenne, ráadásué főként éjszaka, amikor jobban is hallatszik minden zaj.

Amúgy napi használatra is szántam már a legelején. Azért esett erre a választásom, mert forgófej révén megszakítás nélkül hallgatható, elég sokat látni neten, így gondolom könnyen pótolható benne ez-az. Nem utolsó sorban olcsó és távirányítható, bár távkapcsolóm még nincs hozzá.

Az már csak hab a tortán és számomra kellemes meglepetés, hogy egész tűrhetően vesz fel.

Update:
Az eltérő lendkerékhez annyit, hogy láthatóan a hangtengely is vékonyabb a kissebb lendkeréken. Így elméletileg lehetne egyforma forgási sebesség, de mégsem tökéletes teljesen.

Nos, nagyon ugy tunik, h nem a ct-506-al van a gond. Ugyanis felvettem egy kazettat a ct-900s-el es a bx501-el visszahallgatva ugyanez a gond. Vagyis egyik oldalon jo az azimuth, de a tuloldalon mar nem. Maxell Ur ismet a kazetta. Eddig ezzel a kazival nem jott elo a problema. Azt gondolom, hogy a ct-900s szurja el valahogy a felvetelt. Elso gondolatom az volt, hogy a ket capstain tengelyt osszekoto szij lehet laza. Ma ellenoriztem, de annyira feszes, hogy keptelen lennek a ket lendkereket egymastol fuggetlenul megmozditani szij szakadas nelkul. A szij eredeti, a gep meg sohasem volt szetszedve. Masik otletem a nyomogorgo koszolodas volt. Na azokrol jott le rendesen piszok.

Arra alapoztam az otletet, hogy a ket gorgo eltero sebessege miatt esetleg laza lehet a fejnel a magnesszalag es emiatt lesz azimuth problema. Elkepzelheto ilyen eset?

Barkitol szivesen fogadnek otletet, h mi okozhatja az A-B oldal kozotti azimuth kulonbseget dual capstain eseteben.

Tehát kezdjük az alapoknál, dual capstan van egy leeresztő oldal ahol a megfelelő fékezést első körben a kisebb átmérőjű capstannal és a leeresztő orsó fékezésével érjük el. A két nyomógörgőnek egy síkban kell lennie egymáshoz és a fejekhez képest is, ha ez nincs meg szalagvezetés valamint fejmerőlegesség hibáról is beszélhetünk, értelmesebb magnókon a leeresztő oldali capstan síkja állítható, legelőször mindig mechanikailag kell rendberakni és beállítani a magnót (amint írtad eddig nincs meg a megfelelő cuccod hozzá így elég nehéz lesz).
Ha forgófejes a masina és csak irányt váltasz tehát nem veszed ki fizikailag és fordítod meg a kazettát akkor természetesen a másik irányhoz is be kell állítani mind a fejmerőlegességet.

Most nézema tiéd capstan síkja nem állítható így, marad a fejállítás (ha a jobb oldali csévélő végzi a szalagfelcsévélést akkor a baloldali csavaron ha a bal oldali csévél akkor értelemszerűen a jobb oldalin kell beállítani a fejmerőlegességet.
Sajnos mechanikailag egy totális katasztrófa a bx201.

Az alábbi kép még a görgők pucolása előtt készült. A fejnél baloldalt van az azimuth beállítására szolgáló csavar. Igen, sajnos a capstan nem állítható, ahogy nézem.

Engem a fejbeállításban csak az zavar meg, hogy úgy tudtam ilyen gondnál, akkor a kazetta mindkét oldalára egyformán elállított fejjel kerülne rögzításre az anyag, nem? Mert, ha megfordítom a kazettát és készül egy újabb felvétel, akkor ugyanannyira térne el a normálistól. Azaz, mindkét oldal ugyanannyira elállított fejmerőlegességgel készülne el. Ezt egy ugyanerre a merőlegességre beállított magnóban le kéne tudnom játszani egyformán, ha ugyanúgy forgatom a kazettát a magnóban, mint felvétel esetén. Vagyis egy oda-vissza játszós magnó esetében is a normál irányt használom csak. Azaz a ct-506-ban és a bx501-ben is, ha utóbbiban csak az egyik irányt használom.

Vagy rosszúl gondolom? Az egyirányba felvett kazetta mindkét oldalán nem egymás tükörképei az azimuth beállítások?

(Elnézést, ha rossz a felvetésem.)

Update: A leengedó oldalon a capstan görgönél a csavar nem arra szolgál, hogy abban a "kád-szerű" kis karban esetleg tudjam picit elforgatni azt a műanyagot, ami a görgöre vezeti a szalagot? Mert akkor elméletileg picit lehetne állítani valamit, ha ez a gond.

Legujabb fejlemeny. A kazetta egyik oldalat vegigvette, majd a masodik oldalt is elinditottam es kb. 25 perc elteltevel leallt. Kiveve a kazettat egy 2cm-es obolben kilogott a szalag. Ez azert durva. Most vagy a hatso capstan gyorsabban enged le, mint az elso, a feltekero resznel vagy a feltekero orsoval van gond. Azt hiszem preparalok egy kazettat es megprobalom tukorkazetta hianyaban azon vegigkovetni az esemenyeket.

Az előzőek folytatása (Pioneer CT-900S):

A szalag kilógás:
Valószínűleg miközben tisztítottam a magnót valami zsíros szennyeződést rákenhettem annak a motornak a dörzsgumijára, ami a felcsévélőorsókat hajtja. Emiatt szalag nélkül is akadozott a működése, elcsúszott a másik dörzskeréken. Alkohollal megtisztítottam és már nincs ilyen gond. Bár félelmetesen gyenge a felcsévélési erő szerintem. Tekerésnél ez a motor 6V-ot, lejátszásnál 2V-ot kap, így van lassítva a felcsévélő orsó. Csúszás nincs, mert ha lefogom az orsót a motor is megáll. Lehet elég ennyi erő a felcsévéléshez?

Oldalanként eltérő azimuth:
Tisztítás után újra felvettem a kazetta (Maxell UR90) mindkét oldalát, de másik magnón visszahallgatva továbbra is megvan az A-B oldal közötti azimuth különbség (természetesen ugyanúgy kézzel fordítva a kazettát, nem oda-vissza játszva). Érthetetlen számomra a dolog továbbra is. Ugyanebből a kazettából preparáltam egy darabot amolyan tükörkazetta-szerűnek. Végigkövettem a szalagot 45percen át. Nincs lazulás, gyűrődés, stb. Aztán ugyanazt felvettem egy TDK D90 mindkét oldalára és annál nincs ilyen probléma. Nem értem miként lehetséges ez, de mégis ez van.

Úgy lehet, hogy az a Maxell kb. a legutolsó szériás szalag volt, ahol már egyáltalán nem a hifis igények kielégítése volt a cél, hanem csak az, hogy olcsó legyen, és azért még lehessen felvenni rá. Nyelvleckén, beszélgetős rádióműsoron kívül nem igazán érdemes mást rögzíteni rá, részemről nem tartom túl sokra. Én anno megpróbáltam, hogy átteszek egy tekercs ilyen szalagot egy begyűrődött, elszakadt, menthetetlen TDK kazetta testjébe. Nos, a két oldal eltérése nekem ugyan nem tűnt fel, az viszont igen, hogy az amúgy minden szalaggal tökéletesen működő magnómon ötletszerűen más-más azimuttal szólalt meg a szünet gomb fel-le engedése hatására a felvétel róla. Az átszerelés után már nem foghattam csak a lötyögős kazettatestre a dolgot. Ezek után a te eseted sem meglepő számomra.

A régebbi készülékekhez képest gyenge szalagfelcsévélés meg abban az esetben teljesen normális, ha amúgy menet közben nem akadozik tekercs. Úgy hívják, hogy szalagkímélő beállítás A régi készülékeken, többmotoros futómű nélkül nem igen lehetett megcsinálni ezt stabilra, azokhoz képest tényleg kevésnek érződhet.

A dual capstanos gépeknél ez mindig gond szokott lenni. Nekem több volt (Sony, Nakamichi) mind ugyanazzal a gonddal küzdött uj korától. Egyes szalagok tökéletesen mentek - egyesek meg soha ( mind a felsöbb kategoriás - drága szalag - volt). A Sony-t késöbb a BASF laborban megvizsgáltuk és kiderült, hogy nagyon érzékeny a szalag hátának a felületére, ami viszont forditva jelentös szerepet játszik a csévélésnél ill. az átmásolodásnál. Érdekes modon egyes kazetták (pl. TDK chrome), remekül viselkedett a dual capstanos magnokban viszont az automagnok gyürték a szalag az elsö 2-3 percét. (Sajnos kivételt nem fedeztünk fel).
Ezek a gondok akkoriban (80-s évek elsö fele) annyira nagyok lettek, hogy a studioban lecseréltük valamennyi dual capstanos gépet felsö kategoriás, de klasszikus kivitelü masinákra. Azok ilyen helyen joval megbizhatobbnak mutatkoztak. ( a technikus nem lehet mindig ott, amikor valaki valamilyen kazettát bedug a gépbe.)
A Sony dual capstanos megmaradt nálam mutatoba, de ha kell inkább az ujabb Denon egy capstanos gépet használom.
A dual capstan egy zárt hurkot hivatott alkotni, és igy fesziti a szalagot. Ez nyilvánvalo, hogy függ a szalag vastagságától meg a felületétöl, amire viszont alig van szabvány - igy mindenki azzal kisérletezett, amivel tudott. A szalagok már látszatra is különböztek. Ehhez jön, ha a 2 capstan nem tudja teljesen kézben tartani a szalag feszitést a legkisebb külsö hatás ( felcsévélés, fék) katasztrofális eredményhez vezet.

Tomi94 és Massawa köszönöm az infokat. Így már tudom hova tenni a furcsa jelenséget. Nagy kérdés, hogy miért nyomták egy időben annyira ezeket a dual capstan gépeket. Ezek szerint a CT-900s nem hibás valószínűleg. Ennek azért örülök.

Akkor marad az, hogy ezekre a szalagokra egy capstan-os géppel rögzítek. A többi szalagomat pedig kipróbálom szintén ilyen szempontból.

A maxell ur-t amúgy nem tartom én sem sokra, de nem csak ezért. Jól betáraztam belőle, de majd elhasználom máshová.

Mert mindig keresték a kikerülö kiutat a kazetta primitiv szalagvezetéséböl. Elméletben a dual capstan nem volt rossz, de lehetetlenség volt optimalizálni a messze nem egyforma szalagokra. Volt egy másik kisérlet is, ami teljesen kihuzta a szalagot a kazettábol és ott egy méregdrága preciz szalagpályán vezette el a fejek elött. Hát nem terjedt el.
Aztán a Sony megalkotta az EL-Casette rendszerét ( ha jol emlékszem a nevére), de az is elbukott.
Anno a Philips nagyon olcsová akarta tenni a kazettát és igy belekerült rengeteg olyan hiba, ami késöbb bajt okozott, föleg amikor arra akarták használni amiröl a hajdani tervezöik nem is álmodtak ( pl. Hifi hangfelvételre meg sok éves stabilitásra)

Valóban, a nyolcvanas évek végi-kilencvenes évek eleji kazetták dobozán nem véletlenül olyanokat írtak rá reklámszövegként, hogy ,,Precíz szalagvezetésű"/"Állandó Azimuth" stb. Ugyanis maga a szalag addigra már bőven lehetővé tette a HiFi minőséget, viszont a mechanikus precizitással sokat lehetett még nyerni a stabil átvitel szempontjából. A komolyabb darabok kétszer-háromszor olyan nehezek voltak, mint egy hagyományos kazetta - pontosan megmunkált kerámia és fém alkatrészekből rakták össze a kazettatestet. Az utolsó években már újra nem volt lényeges szempont, addigra a hanghű rögzítést már a CD-s rendszerekre bízták.
Az a bizonyos külső szalagpályás gép amúgy magyar prototípus volt, nem a kereskedelmi ára miatt nem terjedt el, hanem simán a gyárnak nem volt elegendő tőkéje a termelés megindításához (nyolcvanas évek végi válságidőszak..)

Szia!

Akkor én Yamaháimmal (KX-670 2db, KX-R700) nagyon jól jártam, soha nem gyűrték egyik kazim sem, peddig van köztük mindenféle!