Csak áttételesen van köze egymáshoz a két dolognak. De ehhez a komplett áramkör működését kellene nagyon érteni.

Hmmm... szóval ha nem megfelelő a gate ellenállásom, akkor túllövések lehetnek, ha jól értelmezem.

Így igaz, és még nem csak túllövések, hanem minden más egyéb kósza jel. De ez még sok mindentől függ. Ugyebár van a forrásimpedancia ami érkezik a meghajtóból (ez lehet IC, tranyó, gate trafó), akkor ott van a Gate ellenállás, és a FET belső gate ellenállása. Valamint ott van még a vezetősáv egyéb kapacitásai, induktivitásai (ezekkel már nagyon kivitelezés után nem lehet mit tenni -szóval legyen minél rövidebb és egyenes vonalú) Viszont az előző hárommal (a forrás ell., gate ell., FET ell.) tudsz mit kezdeni. Azkat módosítgasd, ellenőrizd. Tesztelj. Törekedni kell a minél négyszögesebb forma megjelenésére.

Ráadásul elég nagy az eltérés 10 ohm és 3,3 ohm között.

Nem ütött át, utána visszatettem ellenállás nélkül.
A graetz-et 4, vagy 8 diódából csináljam? Ilyenkor hova tegyem a kondit? Eddig egy 2,2n-t tettem, most ha jól sejtem akkor mind a négy diódára kéne. Vagy csináljak a graetz elé egy mondjuk 100k-ra méretezett aluláteresztőt, így az nagyjából megfogja a tüskéket?

Ha nem ütött át, akkor viszont láthatod te is, mekkora energia van egy tüskében. Szerintem ezeket a diódákat érdemes lenne a felderítésig minél nagyobb feszültségű kis kék kerámiákból ( párszáz pF, 1-2 kV) és 1-2 wattos tőben forrasztott ellenállásokból ( ha lehet, kis induktivitású ) álló tagokkal áthidalni.
A 2n2 különben sok - számold ki, ezen a frekin mekkora az XC és párszáz voltos tüskével megnövelt váltó mit eredményez.
A graetz legyen csak 8-ból ( 4 x 2 ), így az előbbieket figyelembe véve már biztosabb az eredmény. Végülis 8 UF nagyon kis helyen elfér állítva, a többi inkább nehezebb.. nade a megoldásig muszáj, max. lecseréled később új egységre.
Szűrőt hogyan tennél? Ne a 100 kHz-et akard megfogni, mert akkor mit egyenrángatnál?
A tüskéket szedd le. Kereshetsz esetleg nagyobb teljesítményű varisztorokat is, amik még a váltón vannak és lecsípkednek egy keveset már ott.
Természetesen az okot a primer oldalon keresd közben..

Habár, amit itt írtam elsősorban gate trafóra volt igaz, a helyzet gate trafó nélkül is hasonló.
Itt még nem szerepeltek a MOSFET nyalánkságai (szimpla ideális kondnezátorként volt modellezve).

A ZVS miatt leginkább a MOSFET reverz transzfer kapacitásaival kell számolni. Ez most elég elvetemülten fog hangzani, de ökölszabálynak jó az, hogy a gate kisütő áram minimum kétszeresen úgy viszonyuljon a megszakítandó főáramhoz, mint a reverz transzfer kapacitás a kimeneti kapacitáshoz.
Miért van ez? Tegyük fel, hogy 5A-t kell a MOSFETnek megszakítania. A MOSFETnek három kapcitása van: gate-source (bemeneti kapacitás), gate-drain (reverz transfzer), drain-source (kimeneti). Ugye te közvetlenüla gate-soruce-öt sütöd ki. Hanem azonban a kondenzátor arról híres, hogy szeretné a feszültségét állandó értéken tartani, és amikro te kikapcsolod a FETet akkor ugya MOSFET drain-soruce fesze elkezd emelkdni (mágnesező áram tölti át), és persze a drain-gate fesz is kezd emelkedni. A drain ram ugye eloszlik drain-gate és drain-soruce áramra, és az áram az impedanciák arányában fordítottan, és így a kapacitások arányában egyenesen változik.
Ha a gate kisütő áramod az előbbinél kisebb, akkor a MOSFET csak nagyon lassan tudja az áramot megszakítani, és így kikapcsolási veszteség keletkezik.
Egy STP20Nm50-nél az előbb arány kb 8, és nincs megszakítandó áram sem, mondjuk 5A-t könnyedén meg tud szakítani az IRSxxx 0,9A max kistüő áramával. Azonban nagyobb MOSFETnél ezért kell a PNP tranyó a kisütés gyorsítására.

Nagyon kicsi FETeknél elég a gate ellenállást vairálni, nagyobb FETeknél ugye diódán keresztül kistüsz, ellenálláson keresztül bekapcsolsz, de még nagyobb FETeknél PNP tranyóüval kell kikapcsolnod.

Remélem érthető voltam. Ha pedig hüyleséget mondtam (ezt katt vagy más megmondja), akkor javítsatok ki.

Jól mondod. De én még betennék egy NPN tranyót is. Hátha az száll el és az ic megmarad... különösen, ha tudom, hogy kezdő vagyok.

Nagy gate töltés (>100nC) felett érdemes, mert az IC-nél a 0,5A az max és akkor az áttöltési idő az >200ns, ami elég nagy.
Persze NPN tranyónak jóval gyengébb is elég. Én például MMBT3904-et használok bekapcsra, ami 2A-ra képes, és ez egy 150nC FETnél így kb 100ns átkapcsolást ér el, ami pont jó.
Kikapcsolásra a kedvencem az FMMT549A, amivel 8A-t is mértem már, és így <50ns kikapcsolás könnyedén elérhető.

(Nagyon nagy megszakítandó áram esetén ha egy 90%-10% átmeneti időnél 50ns könnyen lehet még 150nC-nél is, ha jó >10A-t kell a MOSFETnek megszakítania. Ekkor úgy tűnik, mintha 300nC lenne a MOSFET, csak a reverz transzfer kapacitás megszivat)

Most már felírom ennek a két tranyónak a típusát. Nemrég össze-vissza kerestem, hogy mit írtál le korábban...

8A?... <50ns kikapcsolás ? Ez remekül hangzik.

Amúgy ez a STP20Nm50- Fet nagyon megtetszett, szép TO220-as doboza van, most ahogy írtad lejjebb, csak jó drága

Meg kell keresni a legolcsóbb helyet... de mintha Laci ezt is leírta volna...

Én itt vettem az aprón egy tagtól, -Balagemann- viszont az nagy TO247-es, és gyengébb. Az ST-nek a W szériája. De nekem jobban bejön ez a P-sorozat.

350ft körül már van külföldről

Igazad volt, tekertem még a szekunderre, és nem kapcsolt be a védelem. Viszont így nagy volt a feszültség esés, nyilván kevés lett a szekunder tekercs, és minimum frekin mehetett így is. Most újratekerem az egészet, csak várom az új műszeremet, és az induktivitás mérőmet, és az új szkópomat

Csináltam bele graetzet, nem tettem bele egyelőre a kis kondikat. A primer oldali puffer egy halk pukkanás közepette kinyílt, és elkezdte árasztani a kondiszagot. Kezdem unni az egészet.
IR21531-el jobb eredményt lehetne elérni? Nagyjából kiszámolni a rezgőkört, és a névleges terhelésen hozzá állítani pontosan a frekit? Kezd úgy kinézni, hogy ez a táp nagyon jó kis feszültségekre, de ilyen többszáz voltokra már használhatatlan. Már ellőttem 3 pár fetet, benn volt 15 dióda, de ez nem is sok pénz, viszont a kínlódást vele már nagyon unom, ennyi idő alatt sok más értelmes dolgot is építhettem volna.

Primer puffer is már annyi? Ez méreg...
IC-vel biztos könnyebb, mert oda hangolod, ahová tetszik... nemcsak a "megszokott" 60-70 kHz...
Igazán akkor látnád, mire jobb, ha csak a szekundert tekergetnéd át és komplett egyenrángatóval hozzá cserélnéd, aztán hasonlíthatnád ugyanakkora terheléssel ( wattban..).
Mindenki olyant csinál, ami tetszik neki... én utálom személy szerint, de ilyen gondjaim nem voltak.

Ne haragudj, elírtam, a szekunder oldali puffer adta meg magát.
Nem tudom már mi legyen. Fel kell éleszteni, de így nem lesz egyszerű.
Ezek a tüskék a primer oldal hibája? Érdekes, hogy mindeközben a primer oldalon szép négyszögjelet mérek, áramváltóval meg egy szép szinuszt. Miért lesznek a szekunderen ekkora tüskék? A 16V-os szekundereken arányaiban véve nincs ekkora túllövés. (Igaz az terhelve van az 1,2A-ével. Ezt is csak terhelni kéne? Megtettem, még az egyutas egyenirányítónál a diódák bánták, graetzel egyelőre nem tudom, hogy mi lenne.

Lehet, hogy nem bírta a nagyfrekit a tüskékkel... a graetz után tegyél akkor rá pár µF indukciómentest legalább 630 voltost, egy kis fojtót és utána kettő 450 voltost sorba a felező ellenállásokkal, max. terhelést és apránként vedd vissza minimumra, közben szkóppal nézd a hullámosságot és melegednek-e az elkók. Nem kéne!!!
Így talán látod, mitől puffadtak fel. Ha kiderül, visszaállhatsz 1 elkóra esetleg, de azt is többől, mint kicsiben..

Helló mindenki. Autó erősítő kapcsolóüzemű tápját szeretném kicsit feljebb vinni kis tunning céljából,
na meg kísérletezés tanulás céljából. A trafó is át szerettem volna tekerni a 2 vastag huzal helyett több vékonyból álljon a tekercs primer, szekunder is. Nos a táp lelke TL494 50KHz-en megy jelenleg.
A kérdésem hogy a frekit kell változtatni, vagy vele együtt a trafót menetszámait?
Vagy marad a freki és elég a primer menetszámon több vagy kevesebb?
Primer: 2x6 menet, szekunder: 2x14 menet.

Szia. Én úgy tudom elég, ha csak a frekit fellkebb viszed, így valamelyest növekedni fog a teljesítménye. Ha pedig a dtrótot is cseréled, akkor a gyári menetszámokat ne változtasd meg. Az úgy van belőve. Esetleg még annyit tehetsz, hogy a gyári puffereket picivel nagyobb kapacitásúra cseréled. Persze low esr legyen.
Amúgy ez a KT 230V-ról című topic nem az autós...

Köszönöm az infót. Csinálom a trafót.

Attól hogy megemeli a frekit nem lesz nagyobb teljesítménye, sőt, kisebb lesz a gerjesztés a magban.

Egyáltalán nem figyeltél oda, mit mondtam, nema szekunderre kellett volna tekerne.
Számmolsz egyáltalán valamit, vagy csak vaktában próbálkozol?

Szúrd be az akutális tápra vonatkozó számolótábládat!

A szekunder menetszámot lehet megnövelni 1-2 menettel. Éppen csak annyira, hogy az erősítő végtranzisztorai még ne üssenek át a megnövekedett tápfeszültségtől.

Neked aztán bármit leírhat az ember... Ott van a "csoda" képlet a múltkori irományomban. Láttál te abban bármiféle olyat, ami arra utal, hogy mekkora lesz a trafón átvihető teljesítmény? Egy trafó menetszáma kizárólag attól függ, hogy mekkora feszt kap, mekkora frekvencián, mekkora a vaskeresztmetszet és mekkora lehet az indukciómegváltozás.
Az átvihető teljesítmény akkor jön a képbe, ha megtekered. A teljesítmény fesz x áram ( kissé vulgárisan ) A fesz adott, az áram meg a drót keresztmetszettől függ. Ugyanis a teljesítmény átvitelnek a melegedés szab korlátot! Nem tekerheted meg vastag drótból, mert nem fér be az ablakba! Tehát a drótkeresztmetszettől függ a teljesítmény, semmi egyébtől. ( nagyjából ) De ha meg tudod tekerni szupravezetőből, akkor egy várost is el tud látni villannyal. Ugyanis nem lesz csak vasveszteség, az meg csak az indukciótól, meg a vas minőségétől, meg a frekvenciától függ.

Igen. Bár én nem nyúlnék hozzá... szétszedni a vasat, kiforrasztani, visszarakni, a panel közben atomjaira esik szét, hát, én biztos nem állnék neki.

Ha szabályozott a táp, akkor meg lehet emelni a kimeneti feszt az alapjellel is. Ekkor azonban tudni kell, hogy ezzel nő az indukció a vasmagban, tehát, lehet, hogy nagyon meleg lesz. Ki kell próbálni. De ezt sem csinálnám, függetlenül attól, hogy egy ipari kivitelű tápnál ezt használom, mert 12 V helyett 13,5 kellett valamihez. Kicsit több a vasveszteség, de még elmegy. De az egy nagyon komoly táp. Egy autós tápot szerintem a végletekig határra méreteznek.

Bocs, elírtam, a primerre tettem még meneteket. Próbálom variálni, hogy megfelelő legyen. A frekvenciáim lehetnek elrontva, mert a kis panelen még az előző számolás alapján vannak bent az ellenállások. Ha megnövelném a max frekit (ezen megy üresjáratban? (280kHz)) és ezzel arányosan többet tekernék a szekunderre, akkor ezzel több tartalékom képződne?

Nem értettél meg. De akkor a cikket sem olvastad el.
Átviteli tényező! Mitől függ az átviteli tényező? Ott van ni a frekvenciaábra.
A táblázatodban k=6, és Lr=18,7uH L=131uH, C=74nC. Mivel a paramétereidnek közük nincsen ehhez (10uH az Lr), ezért köze nem lesz a normális működéshez a tápnak. A táblázatnak is nemhiába van sorrendje, először a rezonáns paraméterek, utána a frekvenciák!

A táblázat nem dísznek van. De nem is arra, hogy össze-vissza írkáljunk be dolgokat. Elso dolog, ha ki jön a három rezonáns tag (lr, Lm, Cr), akkor azt tartani kell. Ha nem tudod azokat az értékeket tartani, akkor Fr és k módosításával lehet játszani, de nem a végletkig. Le van írva, hogy például milyen az ideális k érték 3<k<10 és ez nagyon tág, nálad meg 12.

ETD39 N97-nél a 16 menet primernek általában oké (ha nem megy a minimum freki 100kHz alá). Aztán jön az, hogy megméred a szórt induktivitást. Ha kevés, akkor kell a soros tekercs. Azt nem lehet csak úgy kihagyni ("pedig egyszer működött anélkül, nem érte most miért nem").

Végre sikerült egy működőképes kapcsolóüzemű tápot öszeraknom - abbahagytam a rezonáns próbálkozásaim (IRS27951-es van egy marékkal eladó!) és kikötöttem az SG3525/IR2110 páros mellett. Egyelőre csak egy kisteljesítményű verziót építettem meg ez alapján ETD39-es magra, 20N60S5 MOSFET-ekkel. A kimeneti feszültsége 55,8 - 56.0 V között változik, eddig max. 8A -rel tudtam megterhelni (nincs nagyobb terhelésem) - igaz, többel nem is áll szándékomban. A FET-ek hőmérséklete 10 perc után 62, a szekunder diódáké 85, a primer Graetz kockáé 68 fok volt. Stabilan indul, rövidzárvédelem (még) nincs benne. Tesztcélokra megfelel, ez alapján szándékszom majd ETD49-es maggal és 73N60E MOSFET-ekkel öszehozni egy másik 55V-os tápot ~15A-es terhelhetőséggel.