Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Szabályozható toroid
 
Témaindító: , idő: Aug 7, 2007
Lapozás: OK   5 / 5
(#) pucuka válasza sejtek hozzászólására (») Ápr 22, 2013 /
 
Végül is mindent tönkre lehet tenni. Lehet készíteni triakos (nem tirisztoros) szabályzót is, de azt talán mégkönnyebb tönkre tenni, mint egy toroidot. Ezen a fórumon szétnézhetsz, találsz triakos teljesítmény szabályzót. de kitermelhetsz egy nagyobb teljesítményű porszívóból is.
(#) DRAWS hozzászólása Okt 20, 2013 /
 
Sziasztok. Kaptam ma egy szabályozható toroid trafót, de sajna semmit sem tudok róla. Legfőképp azt nem ,hogy hogy kell bekötni. (primer ,szekunder) A fotón jól látni a kötési pontokat. Tudna valaki segíteni nekem? Köszönöm.
(#) granpa válasza DRAWS hozzászólására (») Okt 20, 2013 /
 
A két összejelölt kapocsra a hálózat egyik szála (meg a szabályzott egyik vége), a tekercs (cikk-cakk) másik vége a hálózat másika, a nyilas vége a szabályzott feszültség. A kép szerint: felsők-hálózat 'primer', az alsók-szabályzott 'szekunder'. A kimeneten (szabályzott) hálózati potenciál van!
(#) DRAWS válasza granpa hozzászólására (») Okt 21, 2013 /
 
Szia. Köszi az infót. Meg tennéd nekem, hogy felrajzolod a képre, mit hova kössek, mert nem nagyon vágom ezt. Köszike.
(#) granpa válasza DRAWS hozzászólására (») Okt 21, 2013 /
 
Rajzolni nem tudok, de az egyik kék, meg a piros-fehér a hálózatra; a másik kék, meg a zöld között kapod a szabályzott feszültséget.
(#) StMiklos válasza DRAWS hozzászólására (») Okt 21, 2013 /
 
Szevasz!
Vigyázz! Ez a transzformátor nem "igazi" (ha szabad ezt a nem pontos kifejezést használnom), nincs külön primer és szekunder tekercse, nem választ le a hálózatról érintésvédelmi szempontból, nem érinthető egyik kivezetése sem az áramütés veszélye nélkül.
Ennek figyelembevételével használható csak!
Üdv: StMiklos
(#) DRAWS válasza StMiklos hozzászólására (») Okt 22, 2013 /
 
Szia. Erről olvastam. Ezért is tartok tőle. Úgy érzem inkább nem is kísérletezek vele. Nekem nincs szükségem rá, csak ki szerettem volna próbálni. Valószínűleg, elviszem egy barátomhoz. Ő hozzáértő.Üdv.
(#) crapgame hozzászólása Júl 18, 2014 /
 
Sziasztok.

Van egy szabályozható toroidom, amivel van egy nem túl nagy, de kicsit bosszantó problémám. Tekerés közben nem folyamatosan változik a feszültség, hanem ugrál. Így macerásabb beállítani a kívánt feszt. Szétszedtem, és nekem a görgő nem tetszik rajta, talán nem létesít megfelelő kontaktust a tekerccsel. Cseréljek görgőt (lehet kapni valahol egyáltalán)? Mi ilyenkor a bevett szokás?
(#) fongab válasza crapgame hozzászólására (») Júl 18, 2014 /
 
Szia
"nem folyamatosan változik a feszültség, hanem ugrál"
Egy menetnél kissebb lépést nem tudsz állítani. Ha nagyon kiváncsi vagy meg kell számolni a szén karika alatti meneteket és meg is kapod hogy a 250V ot hány felé kell ösztani.

"nekem a görgő nem tetszik rajta, talán nem létesít megfelelő kontaktust a tekerccsel. "
Megméred, a szén korongot, és keresel olyan szénkefét amiből ki lehet forgácsolni, hasonló alakra. A rúgó erősségét esetleg, tudod állítani 2megoldást láttam egyik a tengelyhez csavarral volt rőgzitve. ( kicsavarva és közelebb kellet állítani a tekercshez. Másiknál a szénkefe tartót, kellett hajlítani.
üdv.
(#) erbe válasza fongab hozzászólására (») Júl 18, 2014 /
 
Szénkefe nem célszerű. Görgőnél megvan az esély arra, hogy két menetet összezár, de az a görgő átmeneti ellenállása miatt nem okoz katasztrófát. Szénkefe mérete miatt akár 3-4 menetet is összezárhat, amitől kiszáll a trafóból a működtető füst. Hát még ha a szénkefe ellenállása lényegesen kisebb, mint az eredeti görgőé.
(#) fongab válasza erbe hozzászólására (») Júl 19, 2014 /
 
Szia
Én a szénkeféből csinálnék görgőt. A szénkefe csak azért kell hogy legyen anyaga a görgőnek.
Ezt akartam alul megfogalmazni, de ezekszerint, csak részbe sikerült.

Elvileg két menet még a görgőnél is össze lehet zárva. Egyikről le, a másikra rágördűl, akkor.
üdv.
(#) rockersrac hozzászólása Jan 4, 2015 /
 
Iskolai tulajdonú szabályozható toroid(auto) transzformátor. Fellelt darab, iskolai pincében. Karácsonyfa izzósor tesztelés közben panaszkodott osztálytársam, hogy ráz. Tanári kérésre megnéztem az iskolában, majd konstatáltam, hogy ez így használhatatlan. A biztosíték tartó üres volt, be sem volt kötve, a működő állapotot visszajelző lámpa szerepét egy 6.3V-os E10 foglalatos kis skálavilágító izzócska látta el, előtét nélkül.(mint kiderült nem volt kellően beletekerve a foglalatába, így nem okozott ,,meglepetést" senkinek.) Az előlapon egy piros meglehetősen viseltes állapotú búra volt, az ki lett cserélve egy sokkal jobb állapotú fehérre, akis izzó helyére pedig egy direkt előre tükrös glimm került betekerésre, gyárilag 230-ra előtétezve. Ami nem kis gondot okozott, hogy a csúszkát nem lehetett normálisan ,,körbe" tekerni, mint kiderült 90fokkal el volt forgatva, ez okozta a gondot. Az eredeti vezetékezés egy színű fehér volt, ez ki lett cserélve barnára és kékre. A csúszka jól áll most már, akadás mentesen lehet forgatni. Holnap elektromosan is le lesz tesztelve, ha minden jó, akkor kap egy fix kábelezést majd, és csürörtökön viszem vissza. A glimm biztosan 230-v, rá van írva. A földelés a két banánhüvely alatt csatlakozozz a házhoz, ez természetesen vissza lesz kötve. Az eredeti forrfület megtakarítottam, meg kiforrasztottam belőle a fekete drótot, és szabványos zöld-sárga vezeték lett beleforrasztva, ami 2.5mm2 keresztmetszetű. A kérdés csak az, hogy ez kb mekkora teljesítmémyű lehet, és mekkora biztosítékot tegyek bele?
A hozzászólás módosítva: Jan 4, 2015
(#) ferci válasza rockersrac hozzászólására (») Jan 4, 2015 / 2
 
Autotrafóknál a teljesítmény kb. ( Up-Us) x Ip, viszont a szekunder áramot a drótkeresztmetszet korlátozza, ami Is-Ip-ből számolható. Minél kisebb tehát a levett fesz, annál inkább korlátozott a kivett áram.
A teljesítmény pedig ebből kindulva nem érvényes az egész szekunder feszültség átfogására.
Szerintem nézd a drótkeresztmetszetet, 3-4 A/mm^2 áramsűrűséggel, mivel jól tud hűlni és 40-50 voltig abból számolj teljesítményt. Biztosíték 1,6 amper talán.
Egy fél órás tesztet pedig tudsz csinálni ebben a tartományban és utána kihúzott kábellel ellenőrizd le, milyen meleg lesz.
(#) erbe válasza rockersrac hozzászólására (») Jan 4, 2015 /
 
Szabályzó toroid nem leválasztótrafó! Fokozott óvatossággal kell használni, mert természetes, hogy a kimenete ráz.
(#) rockersrac válasza erbe hozzászólására (») Jan 4, 2015 /
 
Nem azt mondta osztálytársam, hogy a kimenete ráz, hanem maga a trafó háza. Én tisztában vagyok a veszélyeivel, használtam ilyet már.
(#) Lacika válasza rockersrac hozzászólására (») Jan 4, 2015 /
 
Szia.
Egyáltalán, szabad-e az iskolákban galvanikus leválasztás nélküli bármilyen cuccot mint segédeszközt használni és ráadásul azt még a tanulók kezébe is adni? Mit gondolsz, vajon miért volt a limlomok közt a pincében?
Hát ... megvan a véleményem a tanárról...
A hozzászólás módosítva: Jan 4, 2015
(#) rockersrac válasza Lacika hozzászólására (») Jan 4, 2015 /
 
Miért ne szabadna? Ide felnőtt emberek járnak, ez okj tanfolyam(elektronikai műszerész képzés), nem sima gimnázium. Plusz a tanár nem csak fogja és a diák kezébe nyomja, hanem az ilyen eszközöknél MINDIG fokozottan felhívja a tanulók figyelmét a veszélyre...
(#) rockersrac hozzászólása Jan 4, 2015 /
 
Miért van, hogy a szabályozható toroid 24ac-ről meghajtva is búg, meg a tekerőt minimumra tekerve(ahol már nem ér hozzá a tekercseléshez, hanem szigetelt részen van) kintvan a kimeneten a teljes 24v. Direkt nem a hálózatra tettem rá először, hogy ne legyen baj...
Plusz mértem áramot(befolyót) és bizonyos poziciónál, olyan 4.8A áramfelfételt mutatott a multiméter... Meg a skála szerinti 250v állásban néha 0v a fesz. Terhelésnek egy 24v 3w izzót kötöttem a kimenetre és befolyó áramot mértem a toroid elé kötve a multit. Kérek mindenkit, hogy a kioktatástól, és minden mástól tartózkodjunk, nem azért írtam ide, hanem hogy segítséget kérjek/kapjak.
(#) kadarist válasza rockersrac hozzászólására (») Jan 4, 2015 /
 
Szia!
Ha a kimenet a szigetelőn van, akkor hogyan lehet a kimeneten terhelhető feszültség? Valamit nem jól kötöttél.
(#) rockersrac válasza kadarist hozzászólására (») Jan 5, 2015 /
 
Az egyik végpontra jön az egyik drót(fázis mondjuk) a másikra meg a nulla. És a csúszka meg a kimenet. Az csak egy helyről, a középső érintkezőről jön. Más lehetőség nem volt a bekötésre... De a képen látható mi hova megy. A barna a fázis, a kék a nulla, a sárga meg a kimenet.
(#) Karcsi59 hozzászólása Jún 9, 2017 /
 
Van egy hibátlan toroidom, de hiányzik a leszedő érintkezője. Nem tudom milyen lehetett eredetileg, mert sehol nem találok fotót leszedő érintkezőről. Megpróbáltam egy hengeres görgővel, de óhatatlanul is összezár két egymás melletti menetet tekergetés közben. Ekkora (meg valószínűleg bármekkora) toroidnál a menetzárlat pedig a trafó leégését eredményezi. Valamit nagyon nem értek, ezért segítséget szeretnék kérni. Hogy van ez?
(#) granpa válasza Karcsi59 hozzászólására (») Jún 9, 2017 /
 
Tégy fel képet, lehet, hogy szénkefés.
(#) erbe válasza Karcsi59 hozzászólására (») Jún 10, 2017 / 1
 
A leszedő érintkezőre eddig két megoldást láttam. A görgős leszedő görgője grafit, gondolom nem túl kis ellenállású, így nem jelent gondot a két szál összezárása. Nálam még sose melegedett.
A másik szintén szén csúszóérintkező. A kis tuskóból kiálló él ér csak hozzá a huzalhoz. Elég keskeny ahhoz, hogy egyszerre nehezen ér hozzá kettő szálhoz.
A feltekert huzalok felülete síkba csiszolt, közte kis hézag, amit a körív és a szigetelés kialakít.
Következő: »»   5 / 5
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem