Nem. Amit linkeltél az n csatornás. Az akkor lenne jó, ha a föld ágat akarnád kapcsolgatni.

A konthánál szeretném megvenni, de olyan nincs nekik, amit írtál, akkor milyen lenne még jó, ami van is nekik?

Ez jónak tűnik.

Még annyit, hogy 30+ fokot melegszik majd (5A-en). Ha ez gond, tegyél rá plussz hűtőbordát.

Nagyon szépen köszönöm a segítségedet!

Szívesen.

Sziasztok!

Arduino eepromjának szeretnék értéket adni soros monitoron keresztül, de valami nem stimmel a kódomban.
Induláskor az eeprom 0 cím értéke 156, ezt szeretném módosítani ugyanezen a címen(0) mondjuk 30-ra.
Akármit írok be, 48-53 közötti értéket kapok vissza.

1. Ne csak az eltárolt eeprom adatot írasd ki soros porton, hanem már a val értékét is, mert a Serial.read() nem tudhatod, hogy mit ment el. Pl. a sorvége karaktert is el akarja menteni, aminek az ASCII kódja hasraütés szerűen 48 alatti, ez: \n .
2. Van Serial.parseInt() vagy mi, használd azt próbaképpen.
3. Azt hiszem, a 0. eeprom cím nem írható. Próbálj másik címet.
4. Figyelni kell, hogy a 0 ASCII kódja a 48. Tehát ha 0-t írsz be sorosan, akkor 48 lesz lementve, nem 0. Nézd át az ASCII táblázatot!

Köszi a segítséget, a parseInt() volt a megoldás.

Nincs mit. Nem árt azért megérteni a pontos okot, még pedig az ASCII táblázat a titok. A parseint-nek kb. 1mp-es a timeout-ja, ezt le lehet csökkenteni. Tehát ha meghívod, akkor 1mp-ig várja az Integer számot. Ez rengeteg, és felesleges is.

Utánajárok, de jelenleg örülök, hogy működik a kódom.

Egyébként sd kártyáról, txt fájlból akarom beolvasni a megadott sort.
Sikerült is, de már egész napos szenvedés után sok helyen Én sem értem, hogy miért is működik.

Koszi a valaszt. 1-2 db. gyarinak kinezo cucc kell azert nem akarok barkacsolni.

Sziasztok!

Egy olyan kérdésben szeretnék segítséget kérni, hogy nézegettem az Arduinokat és pár dolog nem tiszta.

Igyekszem rendesen összefoglalni.

Láttam, hogy bootloaderrel készített procikkal dugdosós panelen is lehet működőképes változatot készíteni néhány kiegészítő alkatrészekkel.
Ezek kifutó szériás termékek lesznek és az új R3-as board már egy fő ATMega2560(ha jól emlékszem) és egy kiegészítő procival van szerelve, beépített USB kezelés, elvileg nincs külön F232-es átalakító, automatikusan választott tápfeszültség és még sok kiegészítő dolog.
A lényegi kérdés, hogy komplett nyákterv is letölthető vagy ha egyedit akarok készíteni (ATTiny, egyéb kisebb panelek), azokhoz kell programozó vagy csak interface (kábel, progi)? Tehát az "üres" procik is indíthatóak valahogyan? Ha igen, hogyan? (főleg programozó nélküli dolgok érdekelnek, mert nem akarok egy teljes boardot megvenni, mert kettőre nincs szükségem)

A programozás jól értem, hogy úgy történik, hogy egy másik (itt lehet meg is válaszoltam a saját kérdésemet) procival állítom be az egyedi programot az újba? Úgy néztem, ami számomra még nem világos, hogy hogyan lehet egy láb be- és kimenet is egyben (nem egyszerre!)?

Egy másik fontos dolog, hogy mi a legfontosabb különbség a PIC-hez képest? Ami eddig kiderült, hogy az Arduino-t C++ vagy C nyelven lehet programozni, a PIC meg akár assembly-s.

Ha ezekben részletesen tudnátok nekem segíteni, nagyon örülnék, akár forrás is jó ("ezt olvasd el" ).

Köszi!

Az Arduino egy komplett, akár forrasztásmentes, végfelhasználóknak szánt "játszótér" (beépített tápstabilizátor, kvarc, USB port, bootloader, néhány led, PlugNPlay fejlesztô környezet).
A PIC pedig egy mezítlábas mikrokontroller (komolyabb elektronikai felszereltség és ismeret szükséges a működésre bírásához). Arduino-t össze lehet dobni építôelemeibôl is, de általában olcsóbb készen megvenni.
A PIC is programozható sokféle nyelven, köztük C nyelven is, illetve az Arduinoban lévô Atmega processzort is lehet assembly-ben programozni.
Az elsô saját Arduino-d elkészítéséhez mindenképp kell egy Atmega-programozó eszköz. Ez lehet akár egy Arduino nano is board, ami nem nagy befektetés (itthon 1800 Ft-tól megkapod, Kínából feléért).

Tehát nem úszom meg az alap panelt. Csak nem akartam "kettőt", gondoltam egyből a felhasználandót építeném meg.

Látom itt is és sok helyen a PIC nagyon elterjedt (gondolom régebbi dolog és még mindig fejlesztik, ahogy elnéztem). Igazából mindegy, hogy PIc vagy AVR? Van valamilyen eget verő különbség az általános felhasználás közben?

Köszönöm a választ!

Szia!
Egy AVR felprogramozásához nem feltétlen kell több ezer forintos programozó eszköz. Nálam ez a kapcsolás eddig több fajta AVR-rel is hiba nélkül működött.
Ez a cikk szerintem segít a választásban.

Szia!

Ez már jobban hangzik, viszont mivel nincs soros portom, azt jelenti, hogy előtte építsek egy soros átalakítót is? (vagy erről lehagyom a csatit és egyszerűen mellé építem a soros/usb átalakítót, a többi kimenetet meg bekötöm egyszerűen lábakra)

A cikkek nézve közben rájöttem, hogy ezt már olvastam csak elkallódott az eszemben a sok minden között, amit próbálok bele erőltetni

A PIC és az AVR kb olyan, mint a politikában a több párt hívei. Mindenki (vagyis a többség) a saját maga által kedveltet favorizálja, a másikat pedig szapulja. Az elsô lépés dönti el jellemzôen, (hogy merre indulsz el) melyiket fogod kedvelni. Ha eddig még sosem használtál (ezekszerint nem) mikrokontrollereket, akkor az Arduino egy ideális, (kevés kudarcot tartogató) platform neked.
Én pl. PIC-hívô vagyok vagy 15 éve, ugyanakkor be kell lássam, az Arduino rendszer egy nagyon kényelmes, kísérletezést támogató találmány (Arduinoval kísérletezek, de a véglegesbe PIC kerül). Végfelhasználói környezetben is megállja a helyét. (lásd 3D printerek)
Én Ardu.Nano boarddal építettem nemrég egy riasztóhoz MIFARE kártyaolvasót, mert ideális a mérete, a protokoll le volt hozzá programozva, nagyon jó kiindulási alap volt. Ez volt az elô találkozásom az Arduinoval, és pár óra alatt kiismertem magam rajta, szóval meggyôzôen hatékony.

Köszönöm a hozzászólást, nekem fő szempont az egyszerűség. Kifejezetten tetszik a modul rendszer, a nyílt forráskód, a szabad felhasználás és módosítás, na meg nem utolsó sorban egy 3D-s nyomtatót elkészíteni sem volna rossz. Hobbi a modellezés, jó lenne akár a kis figurákat meg hülyeségeimet (esetleg komolyabb műszaki) dolgokat kézbe venni/használni. Mindent megtaláltam hozzá Kínában, komplett vezérlőprogramok és egyéb, képpel ellátott részletes leírások vannak hozzá.

Valahogy még össze kell fognom agyilag, hogy mit tud, aztán a programozással elszabadulhat a fantázia Csak tudjam az elektronikával lekövetni...

Akkor már szerintem olcsóbban kijössz, ha veszel egy Arduino Nano-t, azt USB-ről egyből tudod programozni, ráadásul egy végleges projektben is megállja a helyét egy DIP30-as foglalatban.

Én is csak KBal76 elvét tudom megerősíteni. Én itthon arduino megát használok, azon van bőven hely mindennek, és ha megvan a végleges verzió, utána kereshetek egy hozzá megfelelő arduinot. Ami nagyon tetszett, hogy egyszerű, kapásból rajta a programozó, előre megvan az egész áramkör, rengeteg I/O láb, stb. Igaz, ha nagyon egyedi elektronika kell, akkor megéri tervezgetni, gyártani sajátot, de én azt mondom, ha csak tanulásra, kísérletezgetésre kell, bőven megfelel.

Az új Nano rá van forrasztva a nyákra :/ DIP tokosat nem találtam. Olyanok csak UNO és társaiban vannak. De most 400 HUF-ért lehet DIY Nano-t venni 700 körül meg szereltet. Kihozzák ingyen

Amit kifejezetten megoldanék vele, az LCD vezérlés, illetve mondjuk egy 5*5-ös vagy 8*8-as LED kocka effektprogramozása.

A kicsi Nano-val is lehet nagyobb procikat programozni?
Láttam van benne ADC átalakító is. A 16 bitesek még nem terjedtek el nagyon, meg komoly pénz is.
Egy Rocksmith nevű játékhoz van "spéci" kábal, ami gyakorlatilag digi átalakító 16bit/44kHz-es (ha jól emlékszem). Arra gondoltam, hogy esetleg két 8 bitet tudó AVR-rel megoldani vagy specifikus IC-t is találtam, de az 24bit/96kHz-et tud. Gondolom ez a két utolsó megoldás túl macera. Azért is barkácsolnék, mert a kábel 9000 HµF körül van

Miért is gond az ha egy TQFP tokos kontrollert felforrasztottak a nyákra? Szerintem ezt nem akarod magad forrasztgatni (3 láb van 1mm-en, olyan vékonyak a lábai, mint a vonalzódon egy osztás-csík), vagy sikerül, vagy kuka, és lehet a beforrasztatlan, az bootloader nélküli is...
Azért ezek az Arduino-k sem tudnak mindent megoldani. Ha hangot akarsz felvenni, inkább vegyél egy digitális diktafont, vagy egy USB-s hangkártyát. Az AD átalakító itt lassú jelek feldolgozására van (potenció állapota, hőmérséklet, fény, feszültség, stb mérése) nem tudnak 44...96KHz sebességet. Vannak korlátok, amiket nem tudnak megugrani, ennyiért.
Ha rám halgatsz, kis lépéseket veszel, elôször villogtass meg pár ledet az asztalon, dolgozz fel nyomógomb/potenció jelét, szólaltass meg egy piezo-hangszórót, hogy megértsd az alapokat. Ha elsôre a világ megváltását tûzöd ki célodnak, az borítékolhatóan kudarcba fog fulladni, és az egésztôl emlegy a kedved.

Kétszer 8bit ADC az nem 16bit hanem 9bit.

A legközelebb az igényeidhez az Arduino Due jár, azon 12bites az ADC és 2MHz-el lehet mintavételezni (10bites módban) (ha két bementet használsz akkor 13bitet lehet összehozni persze jóval lassabban) (az UNO-t max. kb. 100kHz-en lehet mintavételezni 8bitet használva a 10bit-ből).

Az audio specifikus ADC-k általában I2S buszt használnak (nem I2C!). Ezt nem támogatja hardveresen a uC, ezért valamilyen protokollfordító is kell (vagy bitbanging, de akkor meg számolásra nem marad idő).

Szerintem, érdemes megvenni az Arduino Mega 2560-as panelt, mert nagyon hamar ki lehet nőni a 32kb-ot. (ATMEGA328P) Elég egy SD kártya vagy Ethernet Shield kezelés, és már majdnem tele is van a mikrokontroller.

A hangfelvételes dolog egy ötlet, de akkor AVR nem is jöhet szóba gondolom. Specifikus IC-t találtam a feladatra, az az utoljára feltüntetett adat. De csak sorban.

(Erről a kábelról van szó egyébként: Bővebben: Link)

Természetesen az elején fogom kezdeni, varttina fórumtárs ötlete, miszerint Nano és DIP tok, na erre írtam egyben, hogy nincs.

Először saját nyák vasalgatva, meglátom hogy megy, közben megérkezik valami Kínából, aztán a többi
Sok kutatómunka van nálam, mielőtt bármit csinálok, lévén szűk a keret, a kudarc élménnyel meg mindenki úgy van, ahogyan mondtad

Szerintem félreértetted mit ért DIP alatt. Ha beforrasztod a lábakat a nano-ba, akkor olyan mintha lenne egy nagy DIP-es uC-d. Ezt aztán beépítheted már saját nyákba.

Innen látszik, mennyire nem értek hozzá Azt gondoltam egyébként, hogy a két 8bites Ic-hez valamilyen sávszűrővel ketté lehet bontani a tartományt.

De felejtsük el a hangoskodás mikroval

Így már el tudom képzelni