Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » NYÁK-lap készítés kérdések
A témában nincs helye a nem szakmai indíttatású vitáknak, ezért a szabályszegést elkövetők azonnali figyelmeztetés nélküli kitiltásban, vagy némításban részesülnek. Ugyan így járunk el azokkal szemben, akik "blog"-nak nézik a fórumot. Ezt mindenki tartsa szem előtt!
Tiszta fenyőgyantáról lehetett szó abban, amit olvastál.
Azúr vegyszerboltban lehet kapni, ott van hozzá szesz is.
Akkor ezt benéztem , ez "megkeményedik" miután a szesz kipárolog belőle és védi a nyákot?
Én csináltam egy laza gyantás oldatot. Tényleg nem sok gyanta van a szeszben. Ezzel átecsetelem a nyákot és megszárítom. Ez néhány perc. Szépen megvédi a felületet az oxidációtól is, és még a forrasztásnál is besegít némileg. Nálam azért némileg, mert mint írtam vékony az oldat gyanta tartalma, ezért folyasztáshoz egy kicsit rá kell segíteni forrasztáskor.
A hozzászólás módosítva: Jan 15, 2015
Én Ezt szoktam használni denaturált szeszben oldva. Folyasztószernek inkább alkalmas, mint védőrétegnek. Nem lehet olyan szépen és egyenletesen felkenni, mint ahogy egy védőlakktól elvárja az ember, sérülékenyebb is. Ideiglenes védőrétegnek viszont tökéletes.
Kedves pont és soskajoska, Köszönöm a tippeket!
Sziasztok!
Tudnátok valami megbízható és aránylag elfogadható áron dolgozó nyomtatott áramkört készítő céget?
Elég viszonylagos mi mennyi. Az a baj, egy cég ha meg akar élni,(és csak ilyenek vannak a piacon), profi gépekkel profin dolgozik, az meg nem olcsó, egy darab meg főleg nem.... Talán ha feladod apróba itt a HE-n, valaki megcsinálja. Ezt (mármint a kínai gyártatást)próbálta már valaki ?Bővebben: Link
Nekem pont kétoldalas furatgalvános nyákra lenne szükségem ezért is gondolkodtam cégben.
"Laminátorral az a baj, hogy átalakítás nélkül nem jutsz eredményre vele"
Ezt azért nem mondanám. Én már 3 éve használok egy Photoart gépet mindenfajta átalakítás nélkül, teljes megelégedésel.
Próbáld meg őket - viszonylag olcsók és jó minőségben, gyorsan gyártanak.
Egész jó, ahhoz képest, hogy előrelakkozott panellal készült. Azért nem megy a kisebb szigetelőtávolság, mert azt nem lehet annyit masszírozni, mint a dry fóliát. Egyszer próbáld ki azzal, bár ott meg a pausz nem biztos, hogy a negatív maszkhoz is ugyan olyan jó lesz, mert itt azért nem voltak nagy felületek.
Mi a baj az előre lakkozott panellel? Én csak olyat használok, nekem nagyon tetszik, hogy csak lehúzom a védőréteget és már mehet is a levilágítóba.
A hozzászólás módosítva: Jan 18, 2015
Szia!
Kissebb vezető távolságot nem is akarok mivel már ez is nagyon megfelel nekem . Vasalással ezt meg sem lehet közelíteni, legalábbis én nem tudtam. Nemsokára jön a második próba a panelmérőm nyákja. Ott már lesz bőven alkatrész smd és tht is.
Mindkét panelkészítési eljárásra lehet itt a fórumon jót és rossz példát is találni.
Ezért első sorban ha valami nem sikerül, érdemesebb az embernek magában keresni a hibát
Ez igaz. Én régebben próbáltam a laminálós módszert, a kínai transzfer papirosat, a fotopapirosat, a műnyomósat, de ilyen vékony huzalozást és ilyen kis vezető távolságot nem tudtam elérni. Arról nem beszélve, hogy a vasalásnál egy nyák elkészítése a maratás megkezdéséig 10 perc kellett minimum. A fotózással ez lecsökkent 3-4 percre. Persze én is sokáig vasalást használtam ami nagyon is megfelelt és ha elfogy a pausz és pont hétvége van akkor is van mihez nyúlni.
OK! Én a ...gazdaságos és hasonló kategóriájú laminátorokról beszéltem olyan 5-6 ezer magasságában.
Nem olyan erős mint a fólia. Ha belegondolsz van egy réteg, amit a gyárban ráraknak. Hiába világítod 100* tovább az nem lesz erősebb, nem lesz keményebb, az egy adott réteg, és az uv azt bontja. Amit letakarsz az marad.
A fólia egy jó nyomdai filmmel sokkal erősebb lesz minél tovább világítod (A rugalmasságából is veszít, de elég nehéz az előhívójával leoldani) Ezt az előrelakkozott panelről nem lehet elmondani. Egy kicsit tovább hívod, mehet vele az értékes rész, ha meg alulhívod, akkor pont az olyan kis helyeken mint amit edison14 írt nem fogod tudni kimosni a lakkot, és maratáskor ott marad a réz. Még fóliánál is figyelni kell, hogy mindenhol szépen kiecseteld, mert ott is van egy réteg, ami már nem látszik, mégis takar. 8-10mil szigetelőtávolság a határ. Ráadásul az előrelakkozott nagyon drága, de ez most nem gazdasági kérdés.
Csak éppen a linket hagytam le... Tehát: őket
A kemény - nem kemény részhez nem tudok hozzászólni, mert laminálós módszert sosem használtam. Én eddig csak az első időkben rontottam panelt mert nem tudtam, mennyi ideig kell világítani. Volt olyan is, amikor véletlen dupla annyi ideig világítottam, mégsem lett semmi baja a panelnek, legalábbis szemmel láthatóan nem. Én egyébként azt a "trükköt" alkalmazom, hogy az előhívót felmelegítem kb. 35 °C-ra, maga az előhívás kb. 10 másodperc, de nem kritikus az idő. Soha nem volt gondom belőle, ha tovább lötyögtettem, ecsetelni pedig sosem ecseteltem.
Valóban drága, de cserébe sokkal gyorsabb. Kimarad a tisztítási és lakkozási (ami nekem sosem sikerült jól P20 -szal)/laminálási fázis. A maratás után denszesszel lemosom a maradék lakkot és az eredmény tökéletes, karcmentes vezetősávok, könnyen forrasztható forrszemek, hisz a lakk alatt nem oxidálódik, koszolódik. Ha nem felejtem el, csinálok egy NYÁK-ról makró fotót vagy scan-t. Úgy látom, az ilyen hitvitáknak sosem lesz vége. Én azt mondom, mindenki használja azt a módszert, amit jól végre tud hajtani, de legyen itt mindenféle tapasztalat, hisz ettől gazdagodik a fórum is.
És a folyamatot nem lehet valahogy felgyorsítani???
Nem nagyon. A maratáshoz olyan anyag kell ami gyorsan marja a rezet. ilyen pl. a vasklorid alapú marató. A másik megoldás a réz oxid lemarása, de az két komponensű, marató és oxidáló anyag összekeverése. Ebben a topicban pont erről írnak többek között.
A probléma az, hogy a réz (Cu +0.34) a hidrogénénél (0) pozitívabb. Így a savak csak igen lassan képeznek sót vele. Fémek maratásához bármilyen sav használható, de figyelemmel kell lenni a reakció hevességére, hőtermelő lesz a folyamat, esetleg ártalmas gázok szabadulnak fel. Ha sósavval (HCl) és hidrogén-peroxiddal (H2O2) megy a maratás, akkor kénsavval (H2SO4) és hidrogén-peroxiddal (H2O2) is menni fog. De előbb tanulmányozd át, amit azzok írtak, akik ki is próbálták... Bővebben: Link
Lehet csak kell hozzá rakni amóniumperszulfátot. (igazából abból kell a több ) és nem olyan büdi mint a sósavas hidrogénperoxidos marás.
A hozzászólás módosítva: Jan 20, 2015
Régen tettünk egy próbát salétromsavval. Az volt itthon más nem. Brutális volt töményen. Hígítva meg nem akart beindulni.
A salétrom savhoz egy kis sósav kellett volna, akkor még az aranyat és a platinát is feloldotta volna. Bővebben: Link
A tömény salétromsav először oxidálja a rezet, majd a rézoxidot feloldja. Ezért nem kell hozzá H2O2. Itt csak az a probléma, hogy közben végig vörös-barna színű nitrogéndioxid gáz szabadul fel, ami elég mérgező.
Ráadásul maga a salétromsav is elég ronda dolgokat tud művelni a bőrrel, ha érintkezik vele. A hozzászólás módosítva: Jan 21, 2015
|
Bejelentkezés
Hirdetés |