Szia! Nyugodtan rakhatsz oda elkót. Semmi nem indokolja a tantálkondit. A 220p meg nézhet ki akárhogyan is, felépítéstől függően.

A fő kérdés az, mi a célod az izzó beépítésével. Manapság csak akkor érdemes izzót beépíteni, ha valamilyen retro készüléket építesz, vagy felújítasz, esetleg a termelt hőt is hasznosítani akarod. Ilyen feszültségre világítási célra kezdő szinten egy darab LED szalag beépítését javaslom.

Sziasztok!

2db azonos kamerát használok stereo 3D videok felvételéhez.

Eddig mindig két kézzel egyszerre lenyomva indítottam el és állítottam le a felvételt, és később mindig szinkronizáltam amikor a 2 videót egymás mellé muxolom a képkockák eltolásával.

Most végre erőt vettem magamon és beforrasztottam 2-2 vezetéket a felvétel indító/leállító nyomógomb lábaihoz és kivezettem majd ráforrasztottam egy 2körös nyomógombra.

A felvételeket (elvileg) így egy nyomásra tudom indítani és leállítani, viszont most amikor megnéztem munkám gyümölcsét nem voltak a képkockák szinkronban.

A legelső felvételen már 8 képkockát kellett igazítani.
(30fps módban rögzítettem, 8képkocka az már 8/30 másodperc azaz 266millisec csúszás.)

Még amikor kézzel indítottam el akkor is jobban tudtam szinkronizálni, ha épp szerencsém volt, nem értem mi lehet a baj a kapcsolós megoldással.

A kapcsolóban rugó van és van pár mm útja, de igen gyorsan nyomtam be indításnál, hogy ne legyen pár millisec eltérés se. (2 külön kört kapcsol/old.)

Nem tudom miért lett még pontatlanabb az indítása a 2 azonos kamerának azonos beállításokkal.

Igazából nem a képkockák csúsztatása a fő gond, az csak plusz munka, de azzal még tudnék élni, hanem, hogy nem csúsztathatok 2 képkocka közötti értéket azaz 1/30-ad sec közötti diffit nem hozhatok helyre (33millisec csúszással pedig látható különbségek vannak gyors mozgásoknál) és ezért is akartam közös kapcsolóval indítani.

Rosz fajta kapcsolót választottam?
Hely sajnos nincs bonyolultab optocsatolós megoldáshoz.

Sziasztok.

Lenne egy olyan problémám hogy találtam egy kék szinű jumper a gépemben. És sajnos nem tudom hova tartozik. Merevlemezekben nem volt. Dvd meghajtó már rég ki van szerelve. Legutóbbi pórszívos takarításkor lehet hogy lelőttem. Sajnos kapkodtam. Alaplap típusa: Foxcorn N15235
Videokártya típusa:Radeon 5450
táp: Antec true 380
Van valakinek ötlete honnan jött le?

A SATA-csatlakozók szegletében van egy kék átkötő. Bővebben: Link.

Ott nekem 2 is van. Alapból.
2 jumper helyet találtam. cmos és valami intr. Máshol nincs hely a lapon.

Sziasztok! Az lenne a kérdésem, hogy a 230V AC hálózati feszültség tartalmazhat-e DC összetevőt bizonyos mértékben, illetve valamely fogyasztó kelthet-e olyan zavart, hogy egyenfeszültség keletkezzen a hálózatban?
Köszi!

Szinte biztosan. Egy karos - billenő kapcsoló jobb lenne, valami ilyesmi:
Bővebben: Link
Viszont ebből is létezik komolyabb, meg ezek a nagyongagyik. A komolyabbért olyan 1000 Ft-ot kérnek, nem véletlenül. Én a konthánál vettem kifejezetten műszerbe kértem.

Nem, a hálózati elosztó rendszerek transzformátorokat tartalmaznak, azok nem viszik át az egyenfeszültséget. Valamint olyan kis belső ellenállásúak hogy meglehetősen nagy egyenáramnak kell ahhoz folyni, hogy észrevehető egyenfeszültséget lássál.

Na csak azért kérdezem, mert toroid trafóm néha elkezd morogni, és megfigyeltem, hogy amikor megy a hajszárító, akkor minden esetben morog, és ha kikapcsoljuk abbahagyja. Tehát valahogy hatással van a trafóra. Néztem: Ezt, meg ezt, illetve mellékeltem egy doksit.
Keresgéltem és arra jutottam, hogy DC feszültség okozza a morgást.
De akkor hogyan lehet hatással a hajszárító a trafóra?

Gyanús nekem, hogy inkább a kapcsolóüzemű tápok, és a fázishasításos teljesítmény-szabályzók okozta jelalaktorzítás miatt morognak néha a hálózati trafók, nem DC komponens miatt. Nekem akkor szokott erősen morogni a labortápom trafója ha a hőlégfúvót félteljesítményen bekapcsolom. Egy próbát megér kipróbálni ezeket a DC szűrő kapcsolásokat, veszíteni végülis nem lehet vele. Ezt otthon mértem a hálózaton, hát nem egy tankönyvi szinusz.

Itt a közelben Ret van csak, ott csak 2 fajtát találtam 885-950Ft árakon,
de azok "nagy" kapcsolók és nem záróérintkezős nyomógombok, amelyek oldanak is ha elengedem,
azaz gyorsan oda és vissza is kellene kapcsolnom.
Kár, hogy nincs nyomógombban is 2 áramkörös ami 30msecen belül kapcsol 2 kört.
52-00-38
52-00-40

Opticsatoló meg sajnos nagy méretű lenne nekem oda (főlega súly a gond mert ez a kamera egy gimbal stabilizálón lesz) meg meg kellene "csapolnom" az egyik litium akkut is és akkor 2db MOC3020-ból megépíthetném és egy egykörös nyomógombból.

Érdekes módon a hajszárítót is "1" fokozatra kell tenni, "2"-nél max fokozaton nem morgatja a trafót. És ki lehet valahogy szűrni? Vagy hangszigetelt dobozba tegyem a trafót ?

Ebben (meg a legtöbben) az "1"-es fokozatot egy dióda sorbakapcsolása valósítja meg, így csak félhullámú a táplálás, a trafók már ezt sem szeretik (mérgesek, tehát morognak, ez esetben 100Hz-el); amíg a trafó ettől nem melegszik erősen, addig baja nem lehet.

Jah, hogy neked nyomógomb kell? Van olyan is, úgy hívják: MOMENTARY
Olyat keress, ami: on - (on) , és két áramkörös.

Üdv.
Lenne egy olyan kérdésem hogy meg lehet-e növelni egy elektromotor terhelhetőségét? Akár áramkörrel, akár bárhogy máshoz.(9V-osról lenne szó)

Nem érdemes optókkal túlbonyolítani. Használj kettős reed relét. Pl. ezt: Bővebben: Link
1ms-en belül kapcsol, az biztos elég. Ilyesmire találták ki.

Az nem lehet, hogy a két kamera a bekapcsolás -indító áram- után nem abszolút azonos idő után indul? Azonos típusoknál is lehet konstrukcióban eltérés.

Azt írta, hogy amikor kézzel indította egyszerre a kettőt, akkor még jobb volt az együttfutás.

Ha a "erejét " szeretnéd növelni azt áttétellel tudod megtenni , erősebb lesz de csökken a sebesség (valamit-valamiért)

Az nem gond ha a sebesség csökken.
Ha van egy lassító és egy gyorsító áttételem akkor a kettő "kiüti" egymást?

Hello!
A rajzod azért nem tetszik, mert pld. alkatrészen át nem húzogatunk vezetősávokat a sematikus rajzon. A kivágás miatt, nem látni mi hova csatlakozik, a 6-2 láb nem tudom még hova megy, a 4-es lábon túl lóg a vonal. Én a Sast egyébként sem szeretem nem lehet vele tisztességes rajzokat készíteni. Ha ehhez még slamposság is párosul, akkor.. De ha számodra megfelelő, részemről nincs gond.
Hogy milyen iskolák vannak manapság, és én nem tudhatom. (Mellesleg azt sem tudom hova és milyen szinten jársz.) Mindig is voltak iskolák között különbségek. Tudni kell mit választ az ember, előbb tájékozódni. De az iskolát elsőként nem kritizálni kell, hanem megtanulni az alapokat. Meg is lehet változtatni, mert a minőség nem kizárólag a tanárok és az oktatáson múlik, hanem erős hangsúllyal a diákon is. A szakma speciális ismereteit úgy is autodidakta módon kell megtanulni. Az iskolában, az alapokat kell jól elsajátítani, amire majd lehet építkezni. Aztán lehet tovább tanulni, pld. Veszprémben, ha komoly tudásra szeretnél szert tenni. A jó matek, viszont sok problémán átsegít.

Hello!
"Ha van egy lassító és egy gyorsító áttételem akkor a kettő "kiüti" egymást?"
Már bocs, de ha ebbe egy kicsit belegondolsz, látni fogod, hogy jó nagy marhaság. Energia nem képződhet áttételekből, csak veszteség.

Köszönöm a segítséget, qvasz2-nek és proli007-nak is. Nagyon sokat tanultam ebből a primitív "projektből".

Eredetileg azért gondoltam a 4,8V-os izzóra, mert az van. A 12V-os kézenfekvő lett volna, de nincs itthon. De ha lenne is, egy 1-2 W-os izzó is sok lenne a tápegységemnek. Persze hogy nem akarok hőt termelni, pláne csak azért még erősebb tápot is építeni. Ha jól értettem meg a jelenlegi kapcsolást, a ledek és az előtét együtt sem fogyasztanak 1/4W-ot. És ha nem tévedek, ez a három LED az előtéttel tulajdonképpen az egy darab LED szalag, ami persze megint csak nem volt itthon.

A csatolt megoldás működik jól, a táp is éppen bírja (A feszültség ventilátorral 11,5V, LED-ekkel 13,4V, mindkettővel 11,1V.). A LED-eket egy rossz kínai zseblámpából bontottam, átrendeztem a lábaikat és meleg ragasztóval rögzítettem az eredeti foglalatba és a kibelezett PC táp sarkára. 50 ohmos ellenállásom nem volt otthon.

Arra gondoltam hogy ha a motor erejét szeretném növelni sebesség csökkentésével akkor ha van egy lassító és egy gyorsító áttételem (ugyan olyan arányú) akkor ugyan ott vagyok, mint ha nem lenne áttétel nem?
Enegergianyerésről szó sincs.

Nem vagy ugyanott, mert minden áttétel egyúttal plusz surlódással jár, tehát veszteséget okoz.

Hello! Csak fordulatszámban vagy ugyanott, csak éppen a két áttétel által felemésztett energia csökkentené az erőt. Tehát értelme ennek nincs semmi.
De a kérdésed ez volt.. "hogy meg lehet-e növelni egy elektromotor terhelhetőségét?" növelt energiabefektetés, vagy hatásfok javítás nélkül szinte sehogy.

Meglehet, hogy nem fejeztem ki magam rendesen de arra gondoltam, hogy van egy x súly amit meg szeretnék mozgatni de a motor nem bírja el. Volt róla szó hogyha a sebessége csökken akkor akkor a motor "ereje" megnő. Ezt legkönnyebben áttétellel lehet megoldani. És a végén ara szerettem volna rájönni hogy ha ebben a hajtásban már van egy gyorsító áttétel akkor hiába rakok be lassítót is az eredeti célomat nem fogom elérni tehát ugyan ott vagyok vele.

Ha a veszteségeket figyelmen kívül hagyjuk, akkor igen. Gyakorlatilag meg nem, mert az áttétel súrlódik, ezáltal a befektettet energi egy része elveszik(átalakul). Ezt pl. olajozással lehet csökkenteni, de megszüntetni nem. Ha nagyobb nyomatékot (erőt) akarsz, akkor a fordulatszám csökkentő áttételt kell használnod.

Ezt akartam tisztázni. Köszönöm mindenkinek