Jajj. Az nf trafó (amit inkább én hozok össze) ugyanúgy 10kV. Szóval az eddigi 10db ilyet majd átszerkesztem.

De az a baj akkor nemtudom eldönteni mekkora feszültségre állítsam be a tekercset. Mert elméletileg akkor 100kV is elég lenne. És ha ezt 2500W-on hozom össze akkor fogalmam sincs mekkora levegőt üt át maximum. És a kondikba se tudom milyen vastag legyen akkor.

Milyen oldalon olvastad a minimum 3x-ost? És milyen primer kivitelre? Helikális vagy spirál?

Amúgy a háromszoros átmérő kicsit kicsi csatolásnak tűnik nekem. Nem fog elég energia átmenni a szekunderre. A csatolást olyan 0,12 - 0,15 köré (ha jól emlékszem) kéne belőni.

Ha 10 kV a táp, akkor legalább 20 kV-os legyen a kondi. De inkább 25. Mert csak egyszer üt át...

A polietilén átütési szilárdságát nézd meg neten. Valahol csak van ilyen adat. (Meg a dielektromos állandóját is keresd meg.)

Aztán azt is vedd figyelembe, hogy egyenfeszültséggel lett mérve az átütési szilárdsága (íves mérőtuskók között). Itt viszont nagyfrekvenciás váltófeszültség van. A dielektrikumnak veszteségei vannak itt (tangens delta: tg δ). A polietilén nem túl kedvező ilyen szinten, tehát ha kevés a vastagsága, túl is melegedhet, túl nagy lesz az igénybevétele - átüt. Ha megnézel egy adott egyenfeszültségre készült kondit, meg egy ugyanakkora váltakozófeszre készültet, láthatod, hogy az utóbbi jóval vaskosabb - és nem csak a váltakozófesz magasabb csúcsértéke miatt.

Jut eszembe: te magadra csatolnál egy 10 kV-os tápfeszültséget előállító teljesítményinvertert? Hááát, a kamikázék is bátrak voltak, nem vagy valami reinkarnáció?
És ezt a 10 kV-ot mivel kapcsolgatnád? Mert tranzisztor ilyen nincs (legfeljebb elektroncső vagy tirátron, esetleg tirisztor), csak szikraköz lenne jó.

Hát megnövelhetném 40cm-re még minden probléma nélkül az átmérőt. A 0,12-0,15 az nem jut eszembe mi lehet az arányokra gondolsz?

De akkor nekem se kellene attól tartanom, hogy a szekunder belecsap a primerbe? Vagyis kisseb is lehet a távolság a 2 tekercs teteje között mint amekkora szikrákat indukál a szekunder?

A csatolási tényező nem arány, hanem a két tekercs közötti energiaátadási százalékos mérőszám. Nézz utána. A teljesen szoros csatolás az 1 (100%).

Én inkább kisebb átmérőjű primert használnék. Szigetelőcsövön. Kisebb menettávolsággal, szigetelt huzallal. Így kevesebb menet kéne esetleg.
A célszerű kialakításról van az általam mellékelt oldalakon is szó (ha jól emlékszem).

A primerbe csapkodást leginkább a védő szikrafogó gyűrűval szokták megakadályozni (a megfelelő méretezések mellett). De neked bazi magas a szekundered, a tetejére meg hegyet akarsz tenni, nem fog lefele csapkodni.

A PVC csőből levágtam egy 10cm eset (d=110mm) és azt megforgatom egy 18V-os akkus fúrónak a motorával. Szerintem is kevés lessz a fordulat de nem ez lessz a legnagyobb gond.

Amúgy az egészet úgy csinálom, hogy elősször magamra rakok faraday - kalitkát és majd csak erre rakom rá a többi cuccot szintén hasonló árnyékolásba. Es ezeket olyan ESD védett hevederzetre rögzítem najd valahogy. Én inkább az egéssz súlyától félek.

PVC csőből szikraköz? Valóban nem a fordulat lesz a legnagyobb gond, hanem meg fog olvadni... Meg milyen szikraköz lenne belőle? Azt legfeljebb tárcsából szokták készíteni (pl danamid, ami hőálló), talán nem véletlenül.

És ha a szekunderem így néz ki akkor lehet még kezdeni vele valamit? A szőr is felált a hátamon!!!

Csak mert a transzformátorokba ossze vissza van.

Mitől lett ilyen? Szépen menet-menet mellé kell tekercselni, ne keresztezzék egymást a drótok, mert ott egyfelől csúcs képződik és kicsap, illetve a menetfeszültség-különbség nagy lehet, ha előző menetek érnek össze és rövidzárat okozhat.

A trafókban sem szokták vadtekercseléssel tekerni, főleg nem hálózatiaknál: egyfelől szintén a menetfeszültség miatt, másfelől meg több helyet foglal el. Ott soronként szigetelnek.

Ez abszolút javíthatatlan.

De hol lehet venni 0,5mm es huzalt 1km esbe??

Légyszi nyugtassatok meg, hogy még foglalkoztok velem. Ha még úgy van.

Egyelőre tisztázd magadban, hogy most mit is szeretnél és hogyan.
Te csináltad a tekercset, vagy valaki más?

Meg ásd bele magad a szakirodalomba, hogy több szarvashibát ne csinálj. Gondolom te se a fáról szüreteled a rávalót...
Vannak jó leírások, tapasztalt tekercsépítőktől, persze legtöbbje angol, de azért némelyik ábra több infót is adhat. Illetve a gugli szívesen fordít neked.

De hát én tudom. A tekercset úgy csináltuk, hogy nagy apám forgatta én meg vezettem. De az tökéletesen rá volt csavarva. Csak ki lett víve a fészer alá -60 fokba és össze ment a cső. Ő pedig úgy lakkozta be, most pedig elhozta mihozzánk.

Csak az a baj, hogy ahhoz amit én szeretnék csinálni ahhoz semmilyen féle leírás nincs. Amúgy már konkrétan "mindent" tudok ami ehhez a hülyeséghez kell csak néhány apróságot kérdezgetnék itt ha nem idegesít, hogy biztos jó legyen.

De egyszerűen sehol nem találni fél miliméteres minimum 1km hosszú huzalt.

Háténmégilyetnemláttam.... De lehet. A PVC sajnos jobban hőtágul, mint a réz.


Hol tanyáztok, az Antarktiszon?

Szobában kisimult?

Ha lehet, óvatosan tekerd le a drótot valami nagy dobra (ha jól látom, ez nem 0,2 mm-es, hanem vastagabb huzal). Aztán tekerj egy rendes, jól méretezett szekundert. Ne ilyen telefonpóznát. Nincs rá szükség, a tekercset teheted toldalékra, ha magasabra szeretnéd tenni. Ráadásul, ha ilyen hátipakkot szeretnél, akkor félvezetős meghajtást csinálj, amihez nem kell bazi primer menetszám és sokkal kompaktabb az egész. A feltranszformálási veszteség is kilőve ezzel. Lásd Collector videóját a mókás Tesla-szikravetőről.

És ne tedd a tekercset hűtőbe

Meglessz. De az a baj már be van lakkozva és össze-vissza ragad. És 0,2mm-es. De azért kérdezném, hogy hooool leheeet olyan huzalt venniii.

Gugli a barátod: tekercslő huzal

De én nekem nem jó barátom a google.

És a félvezetős megoldás annyit takar, hogy egy nf inverterel váltakozó áramot kapcsolok a primerre? O.o

Aztán miért is nem jóbarát feléd a gugli? Dobálja a találatokat, köztük boltok weblapjait, ahol lehet venni drótot, kilóra. Ennél én nem tudok jobbat ajánlani, mert neked mi felel meg árban, szállításban, elérhetőségben, azt nem tudom.

Valami olyasmi (mi a te értelmezésedben az nf?). SSTC rövidítéssel (Solid State Tesla Coil) kereshetsz rá infót. Ilyet nem csináltam, ezügyben Collectort kérdezd.

Hát a skori oldalain vannak ilyen menő rövidítések
Nf az nagy feszültség meg vannak még olyanok, hogy rez freki ami rezonancia frekvenciát jelenti.

De egyébként találtam olx en egy eladót:
Bővebben: Link
Szerinted ha felhívom, hogy 1,5-2kg-ot szeretnék 0,5mm-es ből akkor megcsinálja és elpostázza? Vagy, hogy megy ez? Mert ott vannak olyan gurigák, mint a ház.

Csak azért, mert az nf lehet nagyfrekvencia is...

Az SSTC-hez nem kell különösebben nagy primer feszültség.

Hát a hirdetőt kérdezd meg. Valószínűleg, de az ilyesmit neked kell megkérdezned, lerendezned.

De mondjuk igaz, kissebb menet szám, kissebb induktivitás, nagyobb feszültség szorzó, kissebb primer feszültség. Meg a powe MOSFET-ek nagyonn feszültség-et is elvezetnek

Már "csak" azt szeretném mekérdezni, hogy a szekunderbe indukálódó feszültség és áram teljesen mástól függ. És az E megmaradás törvénye mindenhol érvényes tehát akkor a szekunder teljesítmény eltérhet, nem? Vagy netán az áram függ a reaktanciától az meg az induktivitástól úgyhogy nem biztos a feltevésem.

Sziasztok!
Amatőr T.T. kísérletező vagyok. Még mielőtt bármit elkezdenék megvalósítani, tőletek kérdezem meg, hogy jó-e az elképzelésem és miért nem. Eddigi tapasztalatom az, hogy a kis 30 cm magas néhány cm-es szikrájú T.T.-emnek nem igazán van mágneses hatása. Pedig azt szeretném, hogy a szekunderbe egy vasmagot rakok, arra rátekerek egy 3. kis menetszámú tekercset, ami köré egy 4. nagy menetszámú tekercset helyezek. Így a primerről szekunderre feltranszformált feszültséget akarom a 3.-ról a 4. tekercsre még jobban feltranszformálni. A cél, hogy még hatalmasabb feszültségeket érjek el még nagyobb szikrákkal.

Ööö... ez nem hangzik kérdésnek, hanem állításnak.

A szekunder teljesítmény csak ideális esetben lenne egyenlő a primer teljesítménnyel, valójában a veszteségek csökkentik. De a szekunder teljesítmény ez esetben nem mehet a primer teljesítmény fölé.

A reaktanciától miért függene az áram? Rezonancia esetén, ha nem volna veszteség, akkor pl. egy párhuzamos rezgőkörben végtelen nagyságú áram folyna, bármekkorák is a reaktanciák. Ugyanis a rezonancia esetén a két reaktáns elem kikompenzálja egymást. Valós esetben ilyenkor a kör ohmos ellenállása marad csak meg. Ez korlátozza csak az áramot.
Javvallom a rezgőkörök elméletét áttanulmányozni

Ezt a vasmagot a szekunderbe-mókát felejtsd el.

Ha tovább akarsz feszültséget növelni, azt nem így kell. Ahhoz egy tercier tekercset kell csinálni és egy szál vezetékkel a szekunder tetejéhez kötni. Ajánlott irodalom: Nikola Tesla "magnifier" szabadalma. Illetve Collector szaktárs csinált már ilyet. De a neten is van leírás róla. Tercier coil vagy Tesla-magnifier kifejezésekkel kotorhatsz.

A szikra hossza meg nem a feszültségtől függ igazán, hanem a betáplált teljesítménytől.

Nem lehet az egekig növelni a feszültséget önmagában, különben 1W-al elő lehetne állítani 10MV-ot is. Ha nagy szikra kell, akkor jól kell méretezni és megépíteni a tekercset.

Ez menőő! Már azt se értem amit mondasz. Szóval akkor az áramok letranszformálásának a képlete az 1/SQRT(Ls/2Lp) lenne? Vagy SQRT(2Lp/Ls)? Esetleg a 2 ekvivalens egymással?

Hajjaj, akkor nem csak a rezgőkörök elmélete, hanem a reaktanciák viselkedése váltakozófeszültségű áramkörökben című tananyag is javasolt...

A két képlet ugyanazt adja. (Mellesleg erről te is meg tudsz győződni, ha érdekelne téged...)

Na azt már tényleg tudom. De az RLC köröket is tudom amennyire egy teslához kell.
Szerintem egy SSTC-t fogok csinálni úgyhogy tegnap (ma) orvérzésig tanultam (lásd melléklet) a félvezetőket az alapoktól.

De most kérdezek egy olyat amihez eddig senki nem tudott hozzászólni. Szóval ha tetőkapacitásnak nagyobbat szeretnék és több korongot csavaroznék fel akkor az eredő kapacitás egyenlő lenne ha egy korongét összeszoroznám a darabszámmal? Mint a képen.