A meghibásodás körülményeit figyelembe véve én inkább panelrepedésre gondolok.

Rossz a logika. Ha több áramot lehetne kivenni a tápból, még hamarabb melegedné el magát a végfokozat. A másik oldalról kell kezdeni, mielőtt növeled a tranzisztorokon átfolyó áramot, SOA és hűtés szempontjából legyen biztonságos.
Illetve a szkópot arra is lehet használni, hogy megnézzük, hol határol az áramkorlát. Mondjuk nem basszgitárral, de valami szinuszosabb jellel.

Megjegyzem, a tápfeszültség nem csak a táp miatt esik, az alaplapon körbevezetett tápfeszek, és kimenőjelek, a rossz kontaktú csatlakozások, modulrendszer, a fejhallgatócsatlakozón átvezetett nagyjelű, nagyáramú hangfrekis kimenőjel mind probléma.
A szabályzó és a beépített földhurkok, alaplapon kanyarogtatott kisjelű, nagyimpedanciás terhelésű bemenőjelek miatt pedig úgysem fog normálisan szólni. A kondikkal vacakolás ezen, ami szerintem lényeges, alapvető, nem változtat.
Ha meg valaki nagyobb kimenőteljesítményt, és normális nyugalmi áramot akar, kapásból azzal kell kezdeni, hogy hőkompenzálás megy a bordára, és legalább pár kiselejtezett CPU hűtőre lecseréli az eredeti hűtőbordákat..
Végigjártam ezeket én is régen, de úgy gondolom, hogy nem éri meg megcsinálni normálisra.

Szerinted mi változik?

Általában a csillám azért tud jobb lenni, mert nagyobb leszorítóerő mellett is egyben marad, míg a szilikonos hővezetőlap átreped, de nem hiszem, hogy nagy jelentősége van.

A 243-44 kicsit kisebb áremerősségre készült, az eredeti jobb, vagy a 911-12. De 243-44-el is ugyanúgy javították mindig, talán még a VT is építette bele, ha nem volt más.

Ezt én sem értem, miért kellene egy ilyen alapjaiban tökéletlen szerkezetet teljesen átépíteni, pláne még trafót is cserélni.

Ennyi erővel egyszerűbb építeni egy normális végfokot, normális trafóval, DC-csatolt kimenettel, valamelyik szimpatikus kapcsolással, külön házba.

Ezeket a gépeket én 80-90 között szervizben százával javítottam, már garanciális korában is. A végfok nyugalmi áramát kénytelen voltam csökkenteni a sorozatos elszállások miatt, ennek módját később a kollégáim is átvették tőlem. De ennyi, többet nem nagyon ér az egész, szerintem.

Alapjaiban tökéletlen?
A legtöbb végfok kapcsolása alapjaiban megegyezik ezzel, ha megnézed.
A különbség a részletekben és az alkatrészek minőségében van.

A BD911/912 pár jobb választás, mivel jobbak a paraméterei!
Szigetelő lapnak a szilikon lap jobb, mert azt nem kell pasztázni!

Körülbelül egyetértünk. Mivel semmi különös nincs benne a beépített hülyeségeken kívül, sztem sem érdemes túlzásba vinni.

Ma este megvizsgálom. Majd megosztom, mire jutottam.

Köszönöm!

Az egész szerkezet (ezt a szót használtam), vagyis az egész készülék tökéletlen, több szempontból is.

A klasszikus B-osztályú, diszkrét elemekből felépülő végfokkal kapcsolatban pedig az elcsépelt hasonlatot lehetne felhozni (Trabant-Mercedes). Vajon melyikről van itt szó... A különbség pontosan a részletekben van, épp az a baj.

Igényes ember ilyen végfokot nem épít és nem használ, amiben a hangszóró egy elkóval van leválasztva, amiben a meghajtófokozat feszültségutánhúzós munkaellenállással van megoldva (áramgenerátor helyett), ahol a bemenetnél sajnáltak egy differenciálerősítőt beépíteni stb. lehetne részletezni.

Annak idején ilyen erősítőket én magamnak rajzoltam / terveztem, de ilyennel nem aláztam volna magam.

Természetesen értem, hogy gyári tervezésnél az olcsóságra kell törekedni, de szinte ugyanannyiból már rendesen is meg lehetett volna csinálni egyébként.

Nekem úgy rémlik, hogy az EA6383 és az Az RA6363 már dual tápos, diff. erősítővel, kicsatoló kondi nélkül. Ha mégsem, akkor rosszul emlékeztem...
Amit te írsz, az az RA6380 (Cleo) és az RA6350 (Aida). A többi stimmel, nem is azokról van szó..

Először is az előttem szólónak van igaza: Nekem nem rémlik, előttem van a készülék, és a rajza is. Nincs benne kicsatoló kondi, 2x 30 Volt tápot mértem benne, és differenciál erősítő a bemenete. Olcsó az biztos, mert a panel összes tranzisztora és minden második ellenállás szénné volt benne égve, ezért fizettem a boltban 330 FT.-ot. Az én rádióm javítása (Dansk) 5x ennyibe került, pedig abban csak a végtranzisztorokat és a meghajtókat kellett cserélni. Az biztos, hogy a végfok modult nem teszem egyből vissza a készülékbe, hanem 50 mA körülre állított áramkorlátos tápokról fogom éleszteni, és ha úgy látom, visszább veszek a nyugalmi áramon, mert ilyen szétégett panelt még életemben nem láttam, pedig javítottam már zenekaroknak is 10 x ekkora teljesítményű erősítőt, de a meghajtón és végeken kívül nem szokott semmi sem bennük ennyire össze-vissza leégni.

A félreértést az okozta, hogy a böngésző két fülén párhuzamosan két topik volt nekem nyitva, a másik a Cleopatra-topik, csak már nem tudtam, hogy melyikbe írok.

Természetesen ez már egy vállalhatóbb végfok, mindamellett főleg manapság komplett az egészet én már nem vállalnám, saját használatra.

Akkor szokott szénné égni a nyák ha a 0,8-as biztit jóval nagyobbra cserélik vagy 5-ös csavarral helyettesítik. Egyébként amikor elköszönnek a végtranyók a 0,8-as bizti kimegy.

Videoton RA 6363 és EA 6383 javítása a topic cime.
Gondolom elsősorban a tulajok a hibák megoldására kiváncsiak, és az ésszerúség,
belül megvalósitható használhatóság , hangminőség javitásra.

Namost, a kleóban legalább a csatolókondi miatt semmiképp nem volt egyenfeszültség a kimeneten. Ezeknél van. Nem is kevés.

Ez az, hogy javítás, csak itt a szál abból indult ki, hogy már trafócseréről volt szó, meg egyéb konstrukciós módosításokról. Apróbb dolgokat persze el lehet követni, de ha valaki nagyobb erőtartalékra vágyik, annak már nem ez a módja, szerintem.

Persze, mert nem foglalkoztak a diff. fokozat szimmetrizálásával. Illendő lenne a bemeneti áramokat azonosra beállítani, meg a meghajtó fokozatban optimálisra lőni a munkapontot, mert el van billenve az egész. De ez csak pár ellenállás helyes megválasztásán múlt volna, meg azon, hogy párba kellett volna válogatni a félvezetőket.

Nos, sikerült a megnémult vidit újra hangzásra bírni.

És ismét beigazolódott, hogy ha valami úgy tűnik, hogy jó, még egyáltalán nem biztos, hogy valóban jó. Első körben a fejhallgató csatlakozójára menő kábel csatiját lehúzva áthidaltam a megfelelő szálakat, és láss csodát, így tökéletesen szólt a hangszóró. Tehát mégiscsak a fülescsatiban van a hiba.

Szétszedtem megint, és elkezdtem ismét megjáratni a pöcköt, mire egyszercsak kintebb ugrott a mozgó érintkezősor kb 1 milliméterrel, mint korábban. No, ez okozta a gyanús némulást. Hiába tűnt úgy, hogy meg van tisztítva, és mozog, nem mozgott eleget (no igen, ha kapásból kimérem a megfelelő érintkezőket, megelőzöm ezt a felesleges szívás-sorozatot. Így jár az ember, ha tizensok órai munka után fog neki a saját dolgai elvégzéséhez)

Szóval fogtam az egész hóbelebancot, kiiktattam a fülhallgató csatlakozót kábelestül, mindenestül, és a nyákon átkötöttem a megfelelő szálakat. Most jó.

Köszönöm a segítséget, tanácsokat!

Így is van, esetleg trimmer beépítése, bár az meg bizonytalanság, idővel széteshet, és akkor borul az egész. Közszükséglet volt, elment ez így arra, amire használták sztem.

A nyák nem égett meg, csak 8 tranzisztor és 7 ellenállás, de megvettem őket mind, és csodák csodája, egyből jó lett: Nyugalmi áram 15 mA, szimmetria: 30 mV a hangszóró kimeneten. Az épen maradt oldal 5x ennyi, de még az is elmegy, a rajzon max 250 mV van odaírva. Viszont nem tetszik nekem a hangerőszabályzó potenciométer, ezért nem kellene nekem ilyen rádió: Már 1-es állásban majdnem max. hangerőn üvölt, lejjebb szétesik a balance, de ez már a gazdája baja.

Szerintem, ezt csak te gondolod igy.
Folyamatában végigolvasnád a topicot, látnád, hogy van egy javitási vonal, valamint, egy modositási- jobbitási szál.
Természetesen,lmindenkinek lehet eltérő véleménye tapasztalata.

Ott van, hogy szerinte.

Bővebben: Link

Második rész.

Nyilván így gondolom, hogy nem cserélnék trafót egy ilyen készülékben, azért írtam. Pontosan már nem is emlékszem, van-e ott hely nagyobb teljesítményű trafónak, de elég szűk hely rémlik.

Tegyük fel, van egy gyári erősítőm, annak van értelme, hogy adott a trafó, a ház, meg amit még használni akarok belőle, majd erre alapozva építek bele valami jó végfokot stb.

De ha már gyenge az alap is, még a ház sem szimpatikus, akkor mi értelme az egésznek... Kényszerhelyzet, hogy nincs kéznél jobb burkolat a készülő műnek? Ezt már mindenki maga tudja.

Fú, épp most akartam írni, hogy normális-e ez a szörnyű karakterisztika? Erre már itt volt a válasz. Köszönöm!

Elvégeztem mind a két módosítást a nálam lévő erősítőn, mérföldekkel jobb lett a hangja! Ettől független marad háttérzene-forrásnak a műtermembe, mert annyira nem győzött meg a hangja

Az átalakitás esetében megközelitőleg,11*13 alapterület áll rendelkezésre./ trafó/

Az általad vázold megoldást, csak a teljeskörü átalakitás tudja megvalóstianii/ jó végfok/.
A lehetséges megoldások, közül, már sokat publikáltak.
Viszont, az alkatrészek párbaválogatásával, és a mostani felhasználási körülményeknek, megfelelő beállitásával, a hangminőségén, is lehet, minimális anyagi ráforditással változtatni.
Nyilván a korábbi szervizgyakorlat, más volt,főleg, hogy rendelkezésre álltak a műkődőképes modulok a készülék javitásához.

Visszatérő gondolat részedről:
"De ha már gyenge az alap is, még a ház sem szimpatikus, akkor mi értelme az egésznek... Kényszerhelyzet, hogy nincs kéznél jobb burkolat a készülő műnek? Ezt már mindenki maga tudja."
Sokan keresik ezeket a készülékeket. Igénytelenek...?
Nem biztos,

Sziasztok!
Azt szeretném kérdezni hogy RA6363S készülékben ha puffer kondit kéne cserélnem akkor mit ajánlanátok . Egyenlőre úgy tűnik a gyárival még nincs baj,( mindkettő 67,7 V-ot mutat) de jó lenne tudni hogy van-e csereszabatos megoldás hozzá! Mostanában elkezdett búgni, ezt eddig nem csinálta. A búgás akkor is jelen van alig hallhatóan amikor szól a készülék( leginkább a számítógép van rákötve). Másik kérdés az hogy a modulokat tartó műanyag kereteket szívesen kivenném mert úgy tűnik mintha időnként mozgatnák a panelt ( végfokozat ) és így kontakt hiba miatt időnként elhallgat a jobb oldal. Ha kicsit hozzányúlok akkor érezni hogy helyre mozdul és szépen szól tovább.

Igen így kerül a kettős szigetelésű RA 6363 rádióerősítő kapcsolatba a védőföldeléssel ellátott számítógép a hálózattal. Próbaképpen a rádió villásdugóját dugd be 180 fokkal elfordítva. csökken-e a búgás ?
Ha nem a hálózati zavart kell megszüntetni.
De az is lehet, hogy a kapcsolóüzemű táp nem szeret közel lenni a rádió trafójához.

A búgás erőssége a villásdugó fordításával nem változik, de a hangerő potméter felcsavarásával erősödik. Az erősítő közelében csak a hangdobozok vannak.

10000µF 50V-os kondikat javasolok bele. A kontakt hibát pedig egyszerú orvosolni! Mosd meg a tüskéket sebalkohollal, esetleg rajzlappal dörzsölgesd meg szárazon. A modulcsatlakozóval ugyan így kell eljárni. Ha kinyúltak a csatlakozó érintkezői a sok mozgatáskor, akkor vissza kell őket hajtogatni!