Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Fázishasitásos vezérlés, szabályzás mikrovezérlővel
Témaindító: don_peter, idő: Márc 27, 2015
Témakörök:
Elvileg teljesen mindegy. A lényeg, hogy az egységnyi időre eső átlagteljesítmény azonos legyen. Ezt elérheted a feszültség arányos csökkentésével, vagy a teljes feszültség ki- be kapcsolgatásával. Attól függ melyik utat választod, hogy melyiket könnyebb, olcsóbb megvalósítani.
Nem ártana azért némi szabályozás technikai alapot felszedned, mert, hogy mivel valósítod meg az csak az alap, de azt is konkrétan tudnod kéne hogy mit akarsz szabályozni, annak milyen feltételei vannak. P, I, D szabályzás, ezek arányai, stb.
Az a baj, hogy ennyi alapismerettel esélyed sem lesz a fütötested kitesztelésére. Ugyanis itt nem milliszekundumokrol lesz szo, hanem percekröl (söt) - igy egy milliszekundumra/másodpercre méretezett berendezés képtelen lesz a jo szabályozásra.
Sokkal egyszerübb lenne ennyi ismerettel venni egy mezei szobatermosztatot (elektronikusat), mert az alapbol azt tudja amiröl te csak álmodozol. Van köztük olyan is ami 0,5 fokra reagál, 1-2 fokos pontosságot mindegyik tud. Neked csak egyetlen dolgod lenne; transzformálni az érzékelöt az általad igényelt höfoktartományba. Az ilyen berendezések eleve öntanitok, hiszen nem tudni elöre mit vezérelnek. Azaz a bekapcsolás után mérik, hogy mennyi idö alatt változik a hömérséklet, azaz meghatározzák a fütés deltáját, és ezt folyamatosan korrigálják ahányszor be kell avatkozni. A hozzászólás módosítva: Márc 28, 2015
Köszönöm mindenkinek az eddigi segítését.
Én azért csak megpróbálkozom a dologgal, majd csak sikerül valahogy.
Akkor véleményed szerint még is érdemes a fázishasításos megoldás felé kacsingatni?
Nem tettem le róla teljesen, mondjuk most a hullámcsomag vezérlésen agyalok, de egyelőre a nullátmenet detektálást kell létrehozzam, aztán jöhet a többi. A forrólevegős berendezésemnek ugyan jó a vezérlése, de minden érdekel ami esetleg jobb és optimálisabb eredményt hoz. A nullátmenet detektornál viszont most még is csak a trafós megoldás felé kacsingatok mert fosok a 220v-tól tkovacs által már átbeszélt null átment detektor lehet a biztonságos út, és persze többen is ajánlották ezt a verziót. Szépen lassan átlátom, át rágom, át hasítom magam a problémán Csak legyen hozzám türelmetek ...
Szimulátorban tesztelném a következő kacsolást, de sajnos valamiért nem reagál.
Szimulátor lehetne a ludas vagy valamit rosszul csinálok? tkovacs rajza szerint készült.
Ejnye ejnye, mitöl lenne ez nullátmenet detektor? ( ráadásul tegnap megbeszéltük, hogy neked nem ez kell!!)
Erre vess egy pillantást: Bővebben: Link
Lehet félre értettem valamit, de úgy gondolom, hogy az alsó rész amit én is meg építettem a szimulátorban az lenne a nullátmenet detektor. Feljebb írtam, hogy lehet még is csak a trafós megoldásnál maradnék mivel kicsit tartok a 220v-os kapcsolástól. (A váltóáramnál nincs földelés eredetileg, de szimulátor másképp nem emulálja) A hozzászólás módosítva: Márc 29, 2015
Kedves barátunk, tegnap majdnem kitiltottak innen ( többed magammal), mert méltoztattuk megjegyezni, hogy halvány dunsztod sincs a dologrol/témáról amit csinálni akarsz ( vagy nem tudtad nekünk elmondani, hogy mit tudsz, meg mit nem).
Ezért abba kell hagyni a segitséged, mert te teljesen mást csinálsz, mint amit mi mondunk. Pl. elöbb is, meg tegnap is irtuk, hogy neked nem kell nullátmenet detektor. Mivel jösz te ma? Egy valamivel , ami mindent csinál csak a nullát nem érzékel ( ami ugye azt jelenti, hogy nincs feszültség), mégha te ezt annak is nevezted. Nullát egy olyan áramkörrel (LED) akarsz detektálni ami csak bizonyos feszültségre müködik. Szoval itt alapvetö bajok vannak, mi a Gizikéröl beszélünk,te meg gözekét mázolsz a képernyöre.... Igy nagyon sajnálom, de felesleges bármit is tovább mindani.
Elfogadom, a lecseszést mert igazatok van, nem sok fogalmam van róla, vagy is nem ennyire mélyen, és a normál hangnemű kioktatás is szívesen fogadom, a lényeg, hogy ne egy agresszív és támadó módon kapjam a lecseszést mert az az ember kedvét veszi el az egésztől.
Tudom nem vagyok egyszerű eset ez megkaptam már jó pár esetben, kezdő vagyok a témában legalább is ezen mélységében. Szóljon az mellettem még ha betonfejű is vagyok, hogy akarom tudni miképpen működik az amit csinálok, nektek meg nem árt hogy frissítsétek és elővegyétek az esetek többségében alig kihasznált tudásotokat. Szóval ne add fel, én sem teszem. Nos tegnap azt beszéltük, hogy kell a nullátmenetet figyelni amelyre több lehetőséget is felvázoltatok. Egyből a hálózatról, trafón keresztül, és volt DC-s megoldás is. Beszéltünk arról, hogy a fázishasítás nem jó vagy is nem a megfelelőbb választás és beszéltünk a Hullámcsomag vezérlésről és persze a sima on/off SSR-es kapcsolókról. Na most, ha fázishasítást vagy hullámcsomag vezérlést akarok akkor kelleni fog a nullátmenet detektálás. Én ezeket választottam, ebből is a nem szilártestű fűtőtestek esetében (majd később) a fázishasítást, szilárdtestű fűtőtestek esetében pedig a hullámcsomag vezérlést. Szóval akkor ezek után kérdezem miért is nem kell a nullátmenet detektálás?
Hogy teljes legyen a kép:
Van egy nem szilárdtestű (cekászos) forrólevegős fejegység és egy szilárdtestű kerámia fűtőtest amelyeket a lehető legoptimálisabban, minimum fokpontossággal akarok vezérelni/szabályozni. A vezérlést/szabályzást egy PIC fogja végezni, mindegyik fűtőtestet egy K-típusú szenzorral fogom figyelni, amely folyamatosan mérni fogja az aktuális hőmérsékletüket. Minden esetben a hőmérsékleti korlátokat én fogom beállítani, itt kerül képbe a szabályzás vagy vezérlés ahogy tetszik. Ez a vezérlés majd egy hőprofil alapú forrasztógép elektronikája lesz. Itt egy videó a mostani változatról ami nagyon jól működik és ennek gondoltam egy továbbfejlesztett változatának kipróbálását tesztelését. DPTP System - ZPM Forrasztó Az új vezérlő egység már készen van, de még erősen prototípus: A hozzászólás módosítva: Márc 29, 2015
Tegnap azt is leirtuk, hogy van olyan SSR, ami alapbol 0 szinten kapcsol, azaz ezzel neked teljesen felesleges foglalkoznod.
Meg azt is leirtam, hogy neked perces(söt) idötartományokban kell dolgoznod és nem ms tartományban amit a nullátmenet detektor ad(na). Szoval nagyon messze vagy a feladat megoldásátol. Meg mi még azt sem tudjuk, higy mit is akarsz melegiteni (levegöt, akváriumot vagy uszomedencét)
Mellékelek még egy kis elméletet.
A Te esetedben az első fontos dolog a hőmérséklet változás időállandója, mert ez adja a szabályozás alapját. Nagy időállandóhoz felesleges ms pontos szabályozást kitalálni (mint ahogy egy lakás hőmérsékletét sem kell másodpercenként megmérni). Ha a fűtőszáladat mondjuk 1s-ig kapcsolod be, majd 1s-ig ki az a 10ms nem oszt, nem szoroz. Ha nullátmenetes kapcsolót használsz kisebb lesz a zavar, ha nem akkor több, akár sima relé is lehetne.
Köszi végig olvasom.
A hozzászólás módosítva: Márc 29, 2015
Egy oszcilloszkópos mérést nem helyettesít, de a szimulátor szerint ezt csinálja:
Az előző hozzászólás ábráján láthatod azt a fázis hibát amit az opto ledjének nyitófeszültsége okoz és amit PM-ben is írtam neked. Ez a hiba csökkenthető, ha nagyobb amplitúdójú szinuszt kapcsolunk rá ügyelve arra, hogy a led áramát ne lépjük túl. Próbáld csak ki a szimulátorban vagy egy élő kapcsolásban. Akinek ennél pontosabban van szüksége a nullátmenetek detektálására annak nem ez a kapcsolás kell, de ahogy írtam fogyasztók kapcsolására általában elégséges.
Köszönöm, azt hiszem az én szimulátorommal van baj, a szinusz jelet jól ábrázolja, de a négyszögjelet már sajnos nem.
Megépítem élőben és úgy tesztelem.
Csatoltam képet.
Ha csak 9V-ot kap, a 2k2 ellenálláson keresztül nem is világít a LED-je.
220v-nál is ugyan ez az eredmény, a szimulátor hibázik valamiért, de megépítem és majd az megmutatja az igazságot..
Analógon vannak az ellenállások.
Feltöltöm a projektet. (Ez csak egy vázlat...) niedziela: köszönöm, de ezt sajnos nem tudom megnyitni. (Proteus 8) Idézet: „Ha csak 9V-ot kap, a 2k2 ellenálláson keresztül nem is világít a LED-je.” Hát erre a következtetésre meg hogyan jutottál? 9 Vrms csúcsértéke 12,69V a PC817 adatlapja szerint a leden Vf=1,2V esik (If=5mA-nél) a leden átfolyó áram=12,69-1,2/2,2e3=5,2mA. A mellékelt diagramon is láthatod, hogy If=5mA is bővel elég a kimeneti tranzisztor telítésbe vezetéséhez még Ic=5mA esetében is.
Ha neked Proteus 8 van akkor biztosan meg lehet nyitni vele a proteus 7 fájlt.
Itt legalább is szokott sikerülni
Igen, bár erőltetni kellet.
Nem ismerte fel, de a végén csak berakta a komponenseket. És közben rájöttem, hogy a szinusz jelet nem jól állítottam be, és ezért volt gond vele. Köszönöm, most már megy a szimulátorba is nekem is. A hozzászólás módosítva: Márc 30, 2015
Igen erőltetni kell (Program megnyitása - Open project - proba.DSN + enter )
Teljesen igazad van, de akkor nem 0-nál kapcsol, hanem a csúcs közelében. A számításodból látszik, hogy mivel a megengedett max. áram 20mA kb. negyedakkora ellenállás kell a leghamarabbi kapcsoláshoz (és minél kisebb Ic).
Igen erőltetni kell: Program megnyitása, fájlt nem ismeri fel, összes fájl megtekintése, fájl megnyitása, proteus hibaüzenet, hibaüzenet figyelmen kívül hagyása, és bejött...
Ha már trafóval le van választva minek az opto, ott van vicsys megoldása ( a tranzisztor 0,6V körül nyit, az opto 1,2V).
|
Bejelentkezés
Hirdetés |