Fórum témák
» Több friss téma |
Üdv. Lenne egy kérdésem a fórum tagokhoz. Nemrég fejezem be a fűtés átalakítását, mely során hidrováltót tettem be a rendszerbe, hogy a radiátoros (emelet) és padlófűtés (földszint) köröket teljesen külön tudjam szabályozni. Egy korábban meglévő rendszert alakítottam át, mely jól működött, de a padló kört önállóan nem lehetett fűteni, mert a radiátoros kör is mindenképpen ment. A padló körhöz az alacsonyabb előremenőt egyutú szelepes szabályzással oldottam meg (a termosztatikus szelep + termofej (20-50 fok) már megvolt, nem akartam lecserélni).
A probléma most az, hogy a hidrováltós szétválasztás óta nem tudom megfelelően megemelni a padló előremenő hőmérsékletet, mert a "rövid körön" keresztül (a kisebb ellenállású visszacsapón át) "fordul meg" a padlókörben a víz, és csak nagyon kevés megy át a nagyobb ellenállást jelentő termosztatikus szelepen. Ennek az az eredménye, hogy kicsi a hozzákeveredés a hidrováltóból jövő meleg vízzel. A korábbi működésnél a kazán kör nyomása miatt a padló körben lévő visszacsapó szelepet "zártabban" tartotta (míg a padló előremenő el nem érte a beállított kb 40 fokot, mert akkor a termoszelep lezárt, és csak akkor nyitott kicsit, amikor lehűlt a padló előremenő 40 fok alá), így akkor jól szabályozható volt a padló előremenő hőmérséklete. A kérdés az, hogy melyik utat válasszam: növeljem a "rövid kör" ellenállását (visszacsapó cseréje 3/4-ről 1/2-re, esetleg rugóerő növelése), vagy cseréljem ki a termosztatikus szelepet nagyobb átfolyásúra (Herz TS-90-ről pl. TS-90-E-re). Az első eset a padló szivattyú fogyasztását növeli meg, de kivitelezni olcsóbb, a második esetben viszont nem vagyok biztos, hogy adott feltételek között a nagyobb átbocsátóképességű termoszelep valóban beválik-e (kvs érték kb 1.2-ről 5.1-re nőne), és nem romlik a szabályozhatóság (a termofejet a kapilláris érzékelővel továbbra is felhasználnám...). Van valakinek esetleg tapasztalata? A "háromjáratú" szeleppel való szabályzást egyelőre kerülném...
A probléma az ezzel amit kialakítottál, hogy változó tömegáramot biztosít. Az értéktartó szabályozás ilyen módon való alakalmazását másképp szokás megoldani, hogy állandó tömegáram mellett csak a bevitt teljesítményt szabályozza a termoszelep. Az elképzelés jó csak a kivitelezés nem. Rossz helyen vannak a csatlakoztatások.
A hozzászólás módosítva: Márc 26, 2015
A legegyszerűbb és legolcsóbb... A visszacsapó helyére tegyél be egy ferdeszelepet és állítsd be, hogy nagyobb legyen az ellenállása mint az osztó-gyűjtőnek. A visszacsapó egyébként sem kell a Te esetedben, mert az csak nyomott rendszernél tölti be a szerepét.
A hidraulikus váltót függőlegesen tettem volna be, mert akkor a hőhatár beállítását a gravitáció is segíti és nincs felesleges túlfűtés a hiraváltó felé. Vízszintesen berakva a gravitáció épp a hatásfok ellen dolgozik. A hozzászólás módosítva: Márc 26, 2015
Köszönöm a segítséget! A visszacsapó kihagyása ("örököltem" a korábbi megoldásból..) és valamiféle térfogatáram szabályzás beiktatása ebbe az átkötő ágba jónak tűnik, így össze tudom majd hangolni a rendszert! Ami a hidraulikus váltót illeti, sajnos a rendelkezésre álló hely miatt kompromisszumokat kellet kötnöm...Köszi a hozzászólást!
A hozzászólás módosítva: Márc 26, 2015
Nálam pont ugyanígy van kialakítva a padlófűtési kör hőmérsékletbeállítása. M?ég a visszacsapó is benne van az átkötőágban. Ráadásul egy osztó-gyűjtő-ről van "táplálva" ez a kör, de nyolc padlófűtési kört táplál. De nekem semmi gondom nincs vele, pedig a betápláló osztóról még egy padlókeverő kör, egy indirekt tároló és két radiátoros (szintén kevert körös) betáplálás megy, a elválasztás miatt mind az öt kör betáp ágában van még egy-egy visszacsapó is beépítve. Ebből kiindulva igaza lesz "zoszka" kollégának, a hidrováltó okozza a problémádat nagy valószínűséggel.
Sziasztok! Ki mit tudna ajánlani nekem 4-5 keverőszelepet és keringető szívagyút vezérel? Minden megoldás érdekel. köszi
Ha jártas vagy az elektronikában akkor te is meg tudod csinálni, ha nem akkor elsöre a gyári pl készülékspecifikus vagy a környékeden lévö szeméy aki jártas az elekrtonikában és a mikrovezérlökhöz is ért. Amúgy én ilyeneket gyártok de nem tudom hol laksz így nem ajánlom fel magam.
A hozzászólás módosítva: Márc 30, 2015
én sem nagyon értek hozzá meg baráti kör sem olyan, amúgy kiskunfélegyháza
Az attól függ hogyan akarod vezérelni őket, mi a szerepük a rendszerben. Eleve milyen a rendszer felépítése. Egy elvi rajz nem ártana.
A hozzászólás módosítva: Márc 31, 2015
A tied nyomott rendszer, a visszacsapó is azért kell bele. Emeresz esetében le vannak választva hidraulikailag a szekunder körök, így nem hat ki a fűtőkészülék ezekre a körökre, mint a tiednél.
Szia!
Mennyire paraméterezhető és kezelhető és hogyan, amiket csinálsz? Pl: Külső szabályzó perifériák? Teljesítmény szabályozás, összegzett teljesítmény... ilyenek. Csak érdekelne, mert elég sok szabályzót telepítek, egyedi, speciális, öszvér rendszerekhez. És az ára sem elhanyagolható. Épp volna egy egyszerűbb feladat, amit meg kéne oldanom. A hozzászólás módosítva: Márc 31, 2015
Konkrétan fűtésvezérléseket készítek az egyszerü kétermosztátos kapcsolástol a hőmérsékletfigyelés és szabályzás illetve több termosztát kapcsolat feltételes kimenetvezérléssel. LCD kijelző ami szükséges adatokat kijelez illetve utolag állítható hőfokok. DS18B20 szenzorokat használok és javallom a helységekben a hagyományos termosztátokat.
Ezekbe beletartozik a keverőszelepek hőmérsékletfüggő vezérlése is? Ha igen mi alapján van szabályozva (belső hőmérséklet, külső hőmérséklet stb)?
Sosem javallom a külsöhömérséklet beiktatásást mert eg alacsonyhömérsékletü rendszernél csak lustul a fűtés. Én szivesebben szabályzom az elöremenő víz hőmérsékletét egy keveröszeleppel de az egyszerübb megoldás egy sima termosztatikus keveröszelep, csak akkor szoktam belemenni mélyebben ha hűtés fűtés részről van szó mert akkor csak is vezérelt szabályozás jön szóba.
Hát én meg pont a külső hőmérséklet "változása" miatt szeretném az előremenő fűtővíz hőmérsékletét szabályozni, a padlóban is meg a radiátorokban is. Most pont az általad ajánlott termosztatikus szelepek szabályozzák, de időjárás változás esetén kézi állításra van szükség (és lehetőség), ezt szeretném automatizálni. Néztem már "gyári" vezérléseket, de azok elég drágák, meg egy-két kevert kör vezérlését tudják csak, nekem meg több kellene. Ezért is kérdeztem, rá erre a szelepvezérlésre.
Emellett a primer oldal hőmérsékletét (és a teljesítményét is, ha van rá mód) sem ártana a kevert és a homogén körök össz igényéhez igazítani.
A hozzászólás módosítva: Márc 31, 2015
A fűtés egy puffertartályból van megoldva, a betáp oldalon nagyjából megoldott a hőmérséklet szabályzás, de a felhasználási oldalon minden betáplálás keverés után valósul meg. Ezeket szeretném némileg automatikusan szabályozni, amennyiben megfizethető áron ki lehetne alakítani.
Ilyen külső hőmérsékleten a puffer kizárása gazdaságosabb, feltéve ha épp gázzal fűtöd. Bár ez is rendszer kérdése.. (csak hangosan gondolkozom )
Az a helyzet, hogy faelgázosító kazán a fő hőtermelő. Ennek még ha áll is van bizonyos hőleadása, így a puffertároló beépítése ez miatt volt ajánlatos, és ahogy észre vettem szükség is van rá, mert-főleg szeles időben- a puffer elég sok energiát felvesz akkor is ha a kazán ventilátora nem megy.D ezzel igazából semmi gond, a fűtés jelenleg termosztatikus szelepekkel jól működik. Elég sokat foglalkozok elektronikával, ezért gondoltam, ha nem olyan költséges megoldanám a fűtővíz hőmérsékletének automatikus vezérlését, persze nem minden áron. Szinte csak hobbiként. Találkoztam már "gyári" szabályzókkal, de az áruk annyira magas volt, hogy annyit nekem az egész nem érne meg.
Sziasztok! Kis tájékoztatás az eredményről: időközben lecseréltem a visszacsapós átkötő részt és beletettem egy ferdeszelepet, így minden jól működik!
Visszatérve a függőlegesen-vízszintesen szerelt hidraulikus váltó kérdésére: mekkora jelentősége van ennek? (a HV szigetelését még nem tettem fel...) Csak hogy árnyaljam a képet: a kazán körben (egyelőre) most egy 15-50-es szivattyú van; a padló körben (kb 50 m2) egy 25/1-6 a radiátoros körben (5 radiátor- ebből 2 termoszelepes) pedig 25/4. Abból kiindulva, hogy ha mindkét szekunder szivattyú megy akkor jóval nagyobb tömegáramot adnak, mint a kazánköri, így talán kicsi az esélye a HV túlfűtésére. Ha csak a padló vagy csak a radiátoros kör megy, akkor azért érzem, hogy melegszik a kazán visszatérő ág is. Ha ezen jelentősen változtatna, hogy függőlegesen állna a HV, akkor azért meggondolnám az átszerelést... A tervek szerint hamarosan a mostani C24-et egy jóval nagyobb modulációs tartománnyal bíró kondenzációs kazánra tervezem lecserélni, így talán kisebb jelentősége van a HV túlfűtésének (--> lemodulál a kazán majd...). Még egy kérdés, hátha valakinek van javaslata: a jelenlegi kazánnál (SD RenovaStar C24) be lehet állítani a bypass szelepnél a vízhozam/nyomáskülönbséget. A HV beiktatásával jelentősen változott a rendszer, így talán célszerű lennem a legkisebb vízhozam szerint (bypass nyitva amennyire lehet) beállítani. Jól gondolom ezt?
Nem jól gondolod, mivel a tömegáram arány fordítottan arányos a primer oldalon bevitt teljesítménnyel a szekunder oldalon. Maga a hv a bypass. A vizszintes hv nem olyan széles spektrumú, egy kis változás a szekunder oldalon is jóval nagyobb áthatást eredményez primer oldalra. (Függőlegesen oda kell figyelni a csonkok bekötésére)
A hozzászólás módosítva: Márc 31, 2015
szia itt egy rajz hogy mit szeretnék a házba rakni. Ebben szeretnék segítséget kérni hogy mit hova tennétek pl, mennyi keringető szivattyú, mennyi 3 járatú motoros keverőszelep vagy több járatú, elektromos termosztát...stb egy olyan rendszert szeretnék ami teljesen automatikusan dolgozzon é nekem csak a hőfokot állítsam be és ő úgy kapcsolja a megfelelő köröket és azon belől a szivattyút és a szelepet. Szívesen fogadok egy komolyabb rajzot vagy egy kész tervet!
Szia Zoli! Csak félve kérdezném meg, hogy a vázolt elrendezés esetleg működőképes volna-e a mostani rendszerben. A padlófűtési szivattyúnak mindig mennie kell a HV miatt vagy nem is hasonlít egy lemezes hőcserélős megoldáshoz a primer kör teljesítmény elosztása? A thermoszelep a pf. gyűjtő-osztó visszatérőjén kontrollál vagy elnéztem a bekötést? A fittingek több helyen leszűkülnek a fő méret (22mm) alá ahol megnő a nyomás és a sebesség ami nem jó a tömegáram tekintetében a padlókörnek sem. Persze lehet, hogy rosszul ítélem meg csak ötleteltem volna egy nem túl nagy átalakítás felé.
Szia, Vim! Igazából nem nagyon értem a felvetés lényegét. Ez egy hidraulikus váltóval szerelt rendszer. A csőtermosztát igazából nem kell, mivel HT kapcsolja A termószelep mindegy, hogy melyik főágban van a padlókörben.
De mégegyszer hangsúlyoznám, hogy nem igazán értem, amit a skiccből ki akarsz hozni. A hozzászólás módosítva: Márc 31, 2015
Az a puffer nagyon rossz helyen van. Ez így biztos nem jó. Írd le hogy melyik kört szeretnéd homogén offsetnek kinevezni (keveretlen). A többi kevert, vagy zónázott. Jó lenne tudni melyik kört hogy gondoltad. Gondolom van cirkó is. A puffer elvileg csak az elgázosítóhoz kell. Megoldható hidraulikus váltó nélkül is ha a cirkót is a pufferba kötöd. HV-val delta T-s pufferkizárást kell alkalmazni, amikor gázzal fűtesz. Hány literes a puffer? Mekkorák a hőtermelő teljesítmények? Melyik a fő hőtermelő? biztos lesz még pár kérdés
A hozzászólás módosítva: Márc 31, 2015
Azért próbálkozom felvetni a megoldást, mert abban bízom, hogy Te jobban átlátod az egész megoldás működőképességét, avagy működőképtelenségét és a kérdező "emeresz" az örökölt rendszerét hogyan tudná hatásosabbá tenni. Írta, hogy a kazán nem kondenzációs és a visszatérő ág nehezen melegszik, ami nem tesz jót az ilyen készülékeknek. Ha a pf. szivattyút a HT indítja akkor az már előre keringeti a hideg vizet és csak fogyasztja az áramot, pedig még nem is áll rendelkezésre megfelelő hőmérsékletű fűtésre alkalmas teljesítmény. A termoszelep miért mindegy, hogy melyik oldalon zár (szabályoz)? Nem a bemeneti primer oldalon kellene korlátozni a megengedett pf. fűtővíz hőmérsékletét és ezt a gyűjtő-osztó bemenőjén kellene kontrollálni? A HV felől a fűtés beindulásakor még nem áll rendelkezésre megfelelő nagyságú teljesítmény, jó lehet fűtésre alkalmas víz már igen a pf. számára de a kazán teljesen le van így terhelve, nincs "ereje" éledni a rendszernek. Ha volna egy alsó érték megszabva, hogy mikor működhessen a pf. szivattyúja és vegye le a teljesítményt a HV felől, sokkal hatékonyabb volna a kazán és előbb állna rendelkezésre a radiátoroknál is a nagyobb hőmérsékletű fűtővíz. Ha a visszatérő víz hőmérséklete elérné a 40C fokot már nem lenne veszélyes a harmatponti probléma a kazánnak. A csőtermosztát ekkor indítaná a pf. szivattyút, mert már van megfelelő nagyságú teljesítmény a rendszerben mindenhová. A termoszelep ilyenkor le van zárva, mert a HV felől eljut a pf. gyűjtő-osztóig a primer fűtővíz DE a beállított érték lezárásba viszi a szelepet mindaddig amíg a szivattyú be nem indul és el nem hűti a kis körön keresztül (ferde szelep felé) a beállított értékre, majd kinyit és beindul a szabályzási folyamat. Ez addig tart amíg a visszatérő a megadott érték alá nem hűl, ekkor leáll a pf. szivattyú, mert már nincs teljesítménye a rendszernek és így nem keringeti feleslegesen az alacsonyabb hőmérsékletű vizet és áramot sem fogyaszt. Az SD C24 nem folyamatos lángmodulációs csak fokozatos de még így is jelentősen javulna a rendszer komfortérzete. Persze én csak kibicelek erről a dologról hobbi szinten, mert én is mint sokan mások itt kapnak instrukciókat a bátorításhoz, hogy az örökölt hiányos megoldásokat hogyan lehetne használhatóvá tenni, lehetőleg alacsony ráfordítási költséggel. Nekem "gázszeres" segített ebben (örök hála neki), azóta profi szinten működik a fűtésem. Tőled mind szaktekintélytől kérdeztem volna, hogy az ötletem az maradjon-e csak ötlet rajzon, vagy működőképes lehetne.
Tisztelettel: VIM
Egy lehetséges elvi séma...
Értem mire gondolsz. Megpróbálok röviden válaszolgatni..
- A thermo-szelep teljesen mindegy melyik ágban van, hisz a víz nem összenyomható. Azaz bármelyik ágat nyitod, vagy zárod a keringés vagy beindul vagy nem. - a visszatérő hőmérsékletek szekunder oldalon 20-23 fokosak, a hidraulikus váltó eleve kever majd be valamennyit a primer oldalon. Ez fokozottan érvényes ebben az esetben, mert vízszintesen van. Ha megvárod, míg a radiátor visszatérő felmelegszik 40 fokra, az feltételezi, hogy az előre menő már 60-65 fokos. Így kb 25 fokos visszatérő kapcsolásnál lenne értelme, de mivel az alapból 20-23 fok így annak semmi értelme. Mindkét szivattyút ki kéne kapcsolni a te verziódban, de akkor meg ki be fognak kapcsolgatni a szekunder szivattyúk. Ezzel meg a szivattyúkat terheled. Ha a készülék megfelelő teljesítményre és hőfokra be van állítva, akkor a kondenzátum képződés minimalizálható. A Teljesítmény miatt meg ön-tisztul. - ha a padlófűtés szivattyú nem megy, akkor se a radiátor se a primer oldal nem fogja belehajtani a vizet a pf rendszerébe, hisz erre való a HV. Remélem mindenre válaszoltam
Hát én ezt nem értem amit írtál, azért sem, mert nála gázkazán van, tehát zárt-nyomott rendszere van, én meg nem írtam hogy az enyém zárt, vagy nyitott, ezért ez a szétválasztott rendszer, a kialakítás és a vezérlés különbsége sajnos számomra érthetetlen. Ezt is kifejtenéd kicsit bővebben?
|
Bejelentkezés
Hirdetés |