Üdv!
Tapasztalat alapján ajánlanátok UART-USB átalakítót, aminek a driverét könnyű, laikus felhasználók számára is egyszerű telepíteni (nem rólam van szó, sok embernek kéne) és támogat win 8.1-et, illetve valószínűleg nem állnak le a fejlesztéssel a további oprendszereknél sem?
Eddig FT232RL-t próbáltam, de mire felszenvedtem win 8.1-emre a drivert... hát nem is tudom mi lenne ide a jó hasonlat, de aztán találtam egy sparkfun-os tutorialt.
Szóval miket ajánlotok erre a célra?

mcp2200

Az FT232 vagy 10 eves IC. Rohely, hogy a vindoz mind a mai napig nem tamogatja alapbol... Szanalmas. Es ezert sokan meg fizetnek is.

Megkerüli a kérdést a válaszom, de érdemes lehet megfontolni Bluetooth modul beépítését, és azon keresztül kommunikálni a uC-val annak előnyeivel és hátrányaival. A PC oldalon virtuális soros portként driver nélkül felismeri (legalábbis az általam random rendelt olcsó ebay-es BT modullal ennyi volt a dolgom).

Támogatja. Az XP és a Linux. A kínaiak mind az XP-t használják, mert a W7, W8 W10 egyik rosszabb mint a másik. Én is a mai napig XP-t használok és minden megy alatta. Az FT232RL is - plusz driver nélkül (SP3). Ez nem a chip hibája, hanem a marketingeseké, akik egy alfa test állapotú rendszert mernek operációs rendszerként eladni. A W7 mire kezdett használhatóbbá válni, már meg is szűnt a támogatása. Az a röhej inkább, hogy egy 2003-as oprendszer jobb mint a 2015-ösök.

Nem is az FTDI chip-ekre mondtam, hogy szanalmas, hanem a bill géc sz@rjára. Meg az még a szánalmas, hogy a röhejt ly-nal írtam...Szerintem az 1995-os linux is kulonb a vindoznal.

Hát, én is nagy Linux párti vagyok, éppen ezért inkább hallgatok. A szomszéd operációs rendszere mindig zöldebb. Sajnos a Linux is képes pánikolni, kiakadni, elszállni,...

Gondolkodtam az új notebook-omnál, hogy vegyek-e Windows-t is, de az árat látva én is pánikba estem. Az eladó elmesélte, hogy ne keseredjek el, mert jó az a Windows 8, megmutatta a szép lila kockás hátteret, na ez volt a következő pánikroham ami ebben az életben ért.

Igazából nem is ismerem, hogy milyen az a Windows 8, mert a bekapcsolási képnél elakadtam. A Windows 7-et Linuxosként is elfogadom. Elegáns kinézet, stabil, kiszámítható működés. Talán az egyetlen Windows, amit komolyan értékelek.

Én Aten párti vagyok. Már elég rég van a piacon és még üzemel.
Vettem egy újat és Win7, Win8.1 alatt is megfelelően működik.
Bár szerintem az utóbbi 2 évben gyártott cuccok már jók, de azért az áru átvételekor ellenőrizd a gyári számot. Ha jól emlékszem, akkor a 8-9 karakterekből meg tudod állapítani, hogy Win8 kompatibilis-e. (De olvass rá az Aten oldalán.)
Üdv!

Sziasztok
Uj mezore vetnem magam es nemi utbaigazitas kellene toletek.
Nem tudom pontosan melyik topicba irjam ezert maradtam ennel.
Tehat lenyegeben egy sajat IP webcamera lenne a project.
Elso korben telefonra ingyenesen letoltheto alkalmazassal szeretnem a camera kepet megjeleniteni. Kerdem tehat toletek hogy ti mit javasolnatok legegyszerubb megoldaskent? Camera kep SD-re mentese mar oke, akar video is , de a lenyeg a camera adat wifi-n keresztuli kuldese lenne, viszont arra meg nem sok infot talaltam.

A masik dolog ami szobajohetne hogy 1-1 olcso USB-s Webcamerat hasznalnek erre, es a procival USB-n keresztul olvasnam ki az adatot es tovabbitanam "valahogy" a wifin keresztul.

Remelem tudtok segiteni hol es hogyan keressek pontos infot , esetleg mar kesz project leirast errol.
Udv!!

Csak nem kukkoldát akarsz?

A viccet félretéve, egy USB webkamerához USB hoszt kell. Már egy kliens sem olyan hú de egyszerű(lásd: AVR-Doper, LUFA projekt), a hoszt leprogrampzása egy "olcsó" kamerához szerintem kész rémálom. Még win alól sem mindig mennek az "olcsó" cuccok, driver ide vagy oda. Erre a részre én valami CCD-t ajánlanék, akár mobiltelóból kibányászva.

A WiFi része egy másik dolog. Ha komolyan kukkolni akarsz hehe akkor kell egy minimális titkosítás is, minimum WPA ami szintén nem egyszerű. Én amondó vagyok, vegyél egy kamerát...

A legegyszerubben ugy lehet megvalositani, hogy ha egy egyszeru kamera modult hasznalsz, aminek meg lehet kapni neten a protokolljat is (ahogy ezt zombee forumtars is emlitette). A WiFi reszrol pedig egy egyszeru wifi modult lehet hasznalni (pl. RN171 vagy SPW01SA). A kerdes az, hogy milyen kepfrissitesi aranyt szeretnel elerni? Par kepet masodpercenkent eleg "egyszeruen" meg lehet oldani, viszont ennel nagyobbhoz mar komolyabb processzor kell. Halozatik kapcsolathoz en mindenkeppen UDP-t ajanlom, TCP nem alkalmas a nagy sebessegu valos ideju adatatvitelhez.
Konkret megvalositasban lattam mar Electric imp nevu WiFi modullal hasonlo kamerat, viszont nekem nem szimpatikus a modul, mivel minden adatforgalom atmegy a gyarto halozatan

A WIFI része a legegyszerűbb, erről lentebb. Szerintem eleve egy WIFI-s raspberry pi lenne a legalkalmasabb a dologra, nem AVR-ek. Egy pi az elég drága (15.000 dobozzal, táppal, kutyával, macskával), kell hozzá egy USB-s WIFI adapter is, az 1000 Ft körül van, no meg SD kártya. Bár ha az SD kártya eleve benn van a Pi-ben, akkor a WIFI-t akár el is felejtheted.

Az AVR-WIFI csatlakozás az egyébként pofon egyszerű.

Megveszel az Ebay-en egy ESP8266 modult 1000 Ft-ért. Ez az elérhető legolcsóbb UART - WIFI-ethernet átalakító. Rendeltem is, megérkezett és lám működött, de a beizzításhoz kellett egy nap nekem.

Az ESP8266-nál több dologra azért érdemes odafigyelni:
- 3.3V-os, ami az 5V-os Arduino-knál probléma, szintet kell illeszteni
- kell neki kakaó. Nálam 2 óra elment azzal, hogy az Arduino 3.3V-os tápjáról Fatal Exception-öket dobált. Ezután fogtam egy 2A-es stepdown-t, rácsavartam 3.3V-ra, onnan vette a tápot és csodák csodájára elindult. Ha nem tud 300mA körüli áramot felvenni, kiakadhat.
- össze-vissza bitrátával szállítják, nálam 115200 baudról ment

Ami a legmeglepőbb, hogy az ESP8266 komplett WIFI action point-ként is képes működni, szóval a tajgán is csinálhatsz vele WIFI hálózatot. Ezzel a kis modullal simán készíthetsz WEB felületet a mikrovezérlőidnek.

Sziasztok!
Van egy igen nagy problémám. Van két Topi féle programozóm, melyek közül az egyik chip nélkül a polcon állt, de most szerettem volna biztonsági okok miatt égetni bele egy ATmega88-ast, hogy ne maradjak programozó nélkül. Hát sikerült. (Épp beteg vagyok, emiatt figyelmetlen voltam és mivel) Az ATmega88 vagy hibás volt, vagy valami miatt, mindegy is. Az eredeti ATmega8-as chipem helyére bele tettem, hogy kizárjam a panel hibáját. Az új azzal sem ment, viszont a régit fordítva tettem bele vissza és azóta az sem éget.
A gép és az AVR Studió is felismeri, de ha device id-t szeretnék olvasni, sem reset-eli a cél áramkört. Ha nyomom azon a reset-et, akkor sem, tehát nem ezzel van a hiba.
Valakinek valami ötlete, tanácsa???
(Nekem az sem lenne rossz, ha valaki írna nekem privátba és meg tudnánk egyezni egy a Topi féle cikkben lévő hex file-lal programozott és fuse-ozott ATmega8 / ATmega88 uC postázásába nekem, természetesen előre utalással.)

Az Atmega8-at nem tudod, Atmega88-cal helyettesíteni a programkód változtatása nélkül. Maximálisan inkompatibilis a két chip. Persze ha mindkét típushoz van hex fájl, úgy mehet.

Ha van kéznél egy Arduino-d (Ebay 700Ft), azzal is helyre tudod pakolni a programozót.

Szia! Ezzel az ESP8266 meg lehetne oldani a problémámat Bővebben: Link ? Egyszerűen csak fizikailag két külön helyre szeretnék relé kapcsoltatási parancsot küldeni, egy központi AVR-ből vezeték nélkül.

Igen, én meg tudnám csinálni, csak dolgozni is kell hozzá. Nem tudom, hogy mennyire ismered a TCP/IP hálózatot. Szerintem sokkal egyszerűbb rádióadó-vevővel megcsinálni, nem is kerül többe.

Bővebben: Link

A kérdés, hogy akarsz-e később a cuccaidhoz web-es felületet kapni. Ezzel az ESP8266-tal tudsz IP csomagokat küldeni (kliens mód), fogadni (szerver mód), sőt PC-vel is kapcsolatot tudsz teremteni. Elvileg WIFI-n keresztül fel is programozhatod őket.

A kérdés, hogy a te esetedben nem lövöldözöl-e ágyúval verébre és egy 400 Ft-os RF transmitter/receiver (itt), nem oldja-e meg egyszerűbben a problémádat?

Köszönöm a választ! Itt a cikk firmware oldala, természetesen tisztában vagyok vele, hogy két külön típus, de mindkettőhöz van fordított kód. Számomra a legegyszerűbb és leg megnyugtatóbb megoldás az lett volna, ha a HEStore árulná még ezt a fajta programozót és/vagy a bele való előre programozott AVR-t.
A fordított berakással valószínűleg megöltem a régi, működő ATmega8-asomat, az ATmega88 meg már írás utáni ellenőrzés során is hibát mutatott.
Van Arduino-m pár darab, de sosem használtam csak mint hardware. Mindig saját programot égettem bele.
Sajnos, mivel mind TQFP-s tokozású, többségében ArduinoNANO, így chip-et sem tudok nyerni a programozómba belőlük.
Ha van valakinek valami ötlete, szívesen várom, mert én lassan tényleg egy előre programozott AVR postázása mellett lennék, ha valaki megszán...
Előre is köszi!

Akkor Arduino-val kell felprogramoznod a chip-eket. Egyszer az életben meg kell tanulni, nálam egy nap is beletellett, mire sikerült az első IC-t felprogramozni.

1. Összekötöd az AVR és az Arduino megadott lábait, nálad kvarc kristály lehet, hogy kelleni fog.

Bővebben: Link

2. Az Arduino keretrendszerben van egy "ArduinoISP" nevű mintaprogram. Feltöltöd az Arduino-ra.

3. Letöltesz egy AVR8 burn-o-mat nevű programot, ami az avrdude grafikus megfelelője
Bővebben: Link

Beállítod a soros portot neki, ahonnan az Arduino megy, beállítod, hogy stk500v1-es programozót használjon, megadod, hogy 19200 bauddal menjen (-b 19200).

Utána megnézed, hogy képes vagy-e felprogramozni a chip-et. Ha nem sikerül, akkor valamit elrontottál. Ne problémázz, nem szokott elsőre menni. Majd a 20.-nál már nagyobb rutinod lesz.

Ahogy látom, a Topi féle programozóban kvarc kristály is van, szóval nem elég az Atmega88-ra feltölteni a programot, meg kell neki adni, hogy külső kvarc-ot használjon órajelnek.

Ha átállítod és mégsincs külső kvarc, a chip le fog merevedni, programozhatatlanná válik kristály nélkül.

Ezért írtam, hogy amikor Arduinoval programozol, ne felejtsd el a kvarc kristályt és a két 22 pF-es kondenzátort bekötni a breadboardra. Nélküle az IC süket lesz, mint a nagyágyú.

Igen, közben gondoltam arra, hogy a kristály hiánya miatt nem tudta vissza ellenőrizni a programot, de rá jöttem, hogy a fuse biteket külön programoztam a 88-asba.
Találtam egy DIP Arduinot is itthon. Annak a 328-as chip-je jó volna esetleg... Már csak ahhoz kell mázli, hogy találjak egy "szűz" Arduinot itthon, hogy tudjak varázsolni velük. Remélem sikerül! Köszi az eddigi ötleteket, segítséget!

Üdv!
Létezik olyan PWM IC, ami alapból úgy van felprogramozva, hogy valamilyen interface-en keresztül megadok neki egy kitöltési tényezőt, és ő egy bizonyos frekvencián PWM jelet ad ki, az általam megadott kitöltési tényezővel? Milyen néven keressem őket, ha van ilyen?

Semmiből nem áll egy 8 lábú Attiny25-öt felprogramozni, hogy olyan PWM-et adjon ki, amit I2C/SPI/ADC/UART/...-on fogadott.

Konkrétan mit szeretnél?

Gondoltam rá, de sok kéne belőlük és ezért akarok valami olcsóbb megoldást nézni.

Az ATmega2560-nak van 15 hardver PWM lába. Ebay-en az Arduino 2560 panelt 2500-ért adják, egy problémája van, az hogy kissé méretes. Ha nem okoz problémát az SMD, akkor 1500-ért már kapsz processzort. Ez olyan 100Ft-150Ft / darab áron jön ki.

Én 32 PWM csatornát kezelek 2 Atmega16-ossal szoftveresen. A terepasztalon azzal irányítom a vonatokat. Ha DC motort akarsz meghajtani, a szoftver PWM bőven elég.

Ha precízen akarsz 15 kHz-et kiadni, oda már sajnos kell hardver.

PC ventilátorokat vezérelek 8 csatornán, de ATMega8 8MHz-s oszcillátorral nem volt elég gyors, így a ventik sípoltak, ezért keresek jobb megoldást.

Az Atmel oldalán az ATTiny25-nek 6 PWM csatornát írnak, de az adatlapon csak OC0A és OC0B van, azaz kettő (mindkettő a Timer0-al).
Akkor hány független hardveres PWM jelet tud kiadni? 2-t, vagy 6-ot?

Üdv!
Itt eg rövid ASM példakód egy ATTiny25A adatlapjáról: (Ebben a 120. oldal.)


Sajnos nem értek az assembly-hez.
Valaki lenne szíves átírni C-be, vagy elmondani, hogy mit csinál a kód pontosan?

Az adatlap 268. oldalán ott vannak az asm utasítások is, melyik mit csinál. De nagyjából ez lenne c-ben:

Hogy melyik regiszter, meg bit mit csinál pontosan azt most meg nem mondom. De kb ennyi lenne, ha nem csalnak az asm-es emlékeim.

Az adatlap alapján elvileg 6 van, de ebből van két komplementer pár, és közös lábak is vannak.
De ha valóban 6 lenne az nem lenne jó neked mert kommunikálni is kell valahogy...

Én ATMega48-at használnék, abban van 6 valódi, független hardveres PWM, csak egy nagyon kicsit kell trükközni ahhoz hogy ugyanúgy tudd kezelni őket: az 1-es időzítő 16 bites, ezért az ICR1 regisztert be kell állítani 255-re és megtenni az időzítő plafonértékének (TCCR1A/B-ben).
A három időzítőnek talán mondanom se kell hogy egyforma előosztót kell megadni, utána a 6 komparátor regiszter írásával beállíthatók az értékek. Ha van egy ATMega8 (mint vezérlő IC), annak van 4 hardveres PWM csatornája, kell egy minimális kommunikáció(pl. USART) és máris van 10 csatornád...

Nem szeretnék további hibákba ütközni, tehát inkább kérek "lektorálást".
(A programozómat is úgy "vesztettem el", hogy fordítva tettem bele az AVR-t, ezzel megölve)
Nekem ezek a FUSE beállítások kellenének: FUSE BEÁLLÍTÁSOK a topi féle AVR ISP-hez

És a mellékelt képen vannak a jelenlegiek (elvileg alapértelmezett Arduino beállítások, de mivel kinai Arduino-ról van szó... ki tudja?!? )

Tehát miket jelöljek és miket ne?!? Eddig csak az AVR Studio 4.16 -ost használtam, sem AVR Dude -ot, sem egyéb mást.

Előre is köszi a segítséget!