Azt a részét, amit irtam, hogy a zavarszűrőkben tipikusan veszteséges vas van (ami nem igazán jó balunnak), ugye számitásba vetted? Reméljük nem csillapit nagyot és nem melegszik majd túlzottan.

Az a szarvas - ahogy fogalmaztál ) - valóban veszteségesebb anyagokból szokott állni..., ám ez nem jelenti azt, hogy néhány % ráhagyással ne lehetne alkalmazni transzformátorokban, ahol a jósági tényező senkit nem érdekel, a + veszteségét pedig elnyomja a beszerezhetőség könnyűsége!

Érdekes a cikk, de első olvasás után is van benne néhány ellentmondás. Nagyon helyesen megállapítja, hogy az RF teljesítményt a dielektrikum vezeti. A vezeték már a skin hatás miatt sem tudná, úgy szoktuk mondani, hogy a vezeték csak arra való, hogy mutassa merre kell menni) Mivel az asszimetrikus (koax) tápvonal dielektrikuma belül van, az kívülről nemigen lehet befolyásolni. (persze csak elméletileg, mert a külső köpeny ugyan nem mindig, de általában "lukas") Ettől kezdve a koaxot tekerheted ahová akarod, nem sok változást fogsz tudni elérni, vagy ha igen akkor a koax "lukas". A transzformátort a koax elektromos hosszával lehet elkészíteni. Szimmetrikus, nem árnyékolt tápvonal (macskalétra, hivatalos nevén Lecher vezeték) esetén persze más a helyzet, mert ott a dielektrikum a vezetékeket körülvevő anyag, (jórészt levegő) aminek a legkisebb a csillapítása. Ezt lehet befolyásolni külsőleg, a tápvonal közvetlen közelében levő anyagok megválasztásával.
Létezik szimmetrikus, és asszimetrikus tápvonal.
Ilyen szempontból az antenna is tápvonal, szemben az állításával. Egyik végén nyitott tápvonal, vagy akár nevezhetjük illesztő tápvonal transzformátornak. A szabad tér hullámpedanciáját illeszti a tápvonal hullámimpedanciájához.
Ha két eltérő hullámipedanciájú tápvonal találkozik, ott ütközési csillapítás keletkezik, ez mindkét tápvonalban állóhullámokat okoz, amire helyesen megállapítja, hogy ide -oda verődik, míg a veszteségeken el nem emésztődik. De az antennában is, csak azt nem tudjuk közvetlenül mérni, csak a két tápvonal csatlakozási pontján. Az iránycsatolós SWR mérést mindig két tápvonal csatlakozási pontján mérjük, így az ő értelmezésében senkinek sincs SWR -je? Tápvonal állóhullám arányát korrekt módon hasított tápvonalon mérhetünk, de ez már egy 10 m hullámhosszú RF jeleknél meglehetősen problémás.
Abban igaza van, hogy az antenna hangolót az antenna talpába kell helyezni, mert az adó és a hosszú tápvonal közé helyezve csak a tápvonal illesztetlenségét fogja kihangolni, az pedig igencsak elhanyagolgató.

Egyetertek !

Szia Gabo !
Látom eljegyezted magad a ferritekkel
Egy biztos, hogy amelyik vasmag nagy veszteségű az fojtónak alkalmas de pl. balunnak nem annyira. Ez ugyan nem jelenti azt, hogy fojtónak csak nagy veszteségű vasakat alkalmaznak ezért érdemes kipróbálni méregetni ami csak kezünk ügyébe kerül. A monitorok videokábelén lévő ferrit csöveket én is alkalmaztam pl. FET-es végfokba amelyből alig jött ki valamicske teljesítmény miközben fűtötte a hűtőbordát rendesen. Jobb híján a Kőporc féle N-100 jelű 12 mm-es gyűrűket raktam össze, hogy két cső forma legyen egymás mellett és már ezzel is megtáltosodott a kis végfok mert kijött kényelmesen 40 W és a borda hideg maradt. Ugyan ez van a GUANELLA Balun esetén is a nagy veszteségű vasmag elnyeli a teljesítmény egy részét még ha nagyon jó SWR-t is mérünk. Persze ez nem tudományos tény csupán az én meglátásom. Nem egy amatőr társ mondta, hogy milyen csoda balunnal illesztette az antennáját és 100 W kimenő teljesítménnyel is olyan fű alatt szólt mint ha 1 W jönne ki valójában.
Az említett prezentációt én is elolvastam és a legelején az a kijelentéssel, hogy a rezonancia nem lényeg nem értek egyet. Olyan mint ha egy bemeneti sávszűrőben nem lenne lényeg a rezgőkörök üzemi frekvenciára hangolása.
De nem akarok eltérni a balun témától.
Üdv. 73! Gábor 8LKM

Igen, elsőre nekem is szemet szúrt az ott..., de végül is ő nem ezt mondta, hanem azt, hogy a rezonanciától nem fog jobban sugározni az antenna!
És ebben van valami. Ugyanis, ha egy antenna erősen rezonáns tud lenni, az azt jelenti, hogy nem tudja hatékonyan lesugározni a belé táplált teljesítményt, hiszen nincs csillapítása. Mivel ha lenne, akkor nem lehetne erősen rezonáns sem. Ugyanakkor a rezonancia miatt növekedni fog az amplitódó rajta, így emiatt mégis csak kompenzálódik a gyenge hatásfok valamennyire.
Viszont rezonanciára más miatt is törekedni kell(függetlenül attól, hogy mennyire mérhető ez), hiszen csak ekkor Ohmos az antenna impedanciája.

Még annyit szeretnék hozzá fűzni a szimmetrikus tápvonal / Balun témához, hogy pont a hétvégén volt módomban kísérletezni "tyúklétrás" dipól antennával amit a BURABUN vettem. Megláttam a jó arasznyi távtartókat a katonai zöld huzal tyúklétrán és arra gondoltam megveszem ha jó áron kínálják mert nem kis idő befektetés egy ilyen elkészítése. Kiderült , hogy nem csupán tyúklétra hanem komplett dipól antenna is egyben. Haza érve délután fel is húztam a nagy fenyőfára úgy 10m magasra a 12 lépés hosszú tyúklétra pont ideálisan leért a QSO asztalig ám a dipól két szála kb. 50m volt összesen tehát 80m-re félhullámú dipólnak nagy egész hullámúnak "Doublet-nek" rövid. A kis Z-Match szimmetrikus illesztővel le tudtam ugyan illeszteni SWR minimumra 80m-en de jelezték többen, hogy jobban szoktam szólni a sima dipóllal, viszont 40m-től felfele 15m-ig (21 MHz) teljesen szépen működött az összeállítás 5 és 10 W kimenő teljesítménnyel forgalmaztam. Hátránya az volt , hogy a Z-Match olyan élesen hangol, hogy már 5 KHz-el eltekerve a rádiót utána kellett hangolni viszont egy antennával több sávon lehet rádiózni pofon egyszerű összeállítással.
Közületek is próbálta már valaki?

Szemezgettem én is még a debreceni börzén egy ilyen katonai doublet féleséggel, de végül magamnak elkészítettem, amit még nem próbáltam ki.
Pont emiatt variálok itt, hogy a lomjaim közt fellelhető "kincsekből" miféle balunt lehetne barkácsolni ami széles sávú, kis veszteségű és 100W átmegy rajta. Lehet hogy egy ilyen sima légmagos is elég lenne. Ferrit rúdra tekert változatát már próbáltam közvetlen a félhullámú dipól táppontján, de azon kívül hogy 1-2 S értékkel (~10dB) csökkent a vett jel erőssége, mást nem tapasztaltam.
A Z-match sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Számomra érdekes, hogy miután egy adott frekin SWR minimumra hangoltam, teljesen mindegy hogy mi van a kimenetén (akár szakadás vagy rövidzár is lehet), alig változik az SWR, csak hol kisebb, hol nagyobb teljesítmény esetén üt át a forgó kondi. Emellett tényleg nagyon élesen hangol, ezért nehéz pont eltalálni az SWR minimumot. Lehet, hogy ki kellene próbálni egy megfelelő antennával is (pl az elkészült doublettel)?...

Természetesen egyet kell értsek azzal, hogy a bemeneti rezgőkörre szükség van. Célja azonban nem lehet a vevőkészülék szelektivitásának meghatározása. Feladata a tükörfrekvenciás jelek, felharmonikusok csillapítása.

Gyakorlatban (régen) a bemeneti szűrő jellemzően két körös, melynek szelektivitása (Q függvényében) 7Mhz-en kb. 3dB/75kHz. A vevő bemeneti jelei S1=-121dBm és S9+20dB=-53dBm közti lehet, ami 70dB-nyi különbség. Azaz egy QRP távíró adó jelszintje a keverőn még így is sokkal kisebb, mint egy tőle 1Mhz-re működő műsorszóró adóé.
Ez alapján, - ha a bemeneti jel zajszintje a vevőkészülék felett van,- csak erősítés kérdése, a jel szintje, teljesen lényegtelen, hogy a bemeneti szűrő rezonancián van, avagy sem.

Igen, egy ilyen "sima" légmagos elég lenne. Elkészíteni sem nehéz, nem kell foglalkozni a vasmag telítődésével, veszteségeivel. Egyszerűen működik, ha ügyesen tekered meglehetősen széles sávban.
Egy jó antenna hangolóval, bármilyen antennának nevezett tárgyat le lehet hangolni, (akár egy bicikli vázat is) az más kérdés, hogy az mennyit fog lesugározni.
Egy hosszú tápvonal végén, aminek nagy a csillapítása, mindegy mi van, az elején jó SWR-t fogsz mérni. Ha az antenna hangolódnak nagy a csillapítása, akkor az ugyanígy fog viselkedni, és mivel a teljesítmény az veszi fel, az fog melegedni, átütni, viszont nem fog sugározni.
Aztán az ilyen "bicikli váz" kategóriájú antennák lehangolás esetén az elveszett kisugárzott teljesítményt lehet pótolni extra nagy kW -os adó teljesítményekkel.

Sziasztok! Olyan embert vagy embereket keresnék akik voltak mostanában rádióamatőr vizsgán.
Alapfokú vizsgára szeretnék menni, és érdekelne milyen kérdésekre lehet számítani. Körülbelül 2 éve voltam vizsgázni az bukással végződött de nagyjából emlékszem a kérdésekre.

Szerintem sokat nem valtozhatott a dolog 2 evvel ezelottihez kepest. A tananyag pedig azonos. Nem a kerdeseket kell keresni szerintem celszerubb a tananyagot inkabb.

Több részből áll. Ez egyik a biztonságtechnika. Itt érdemes képben lenni a kettős szigetelés a földelés a védővezető elkerítés fogalmakkal. Vannak forgalmazási ismeretek. Pl kell-e hívójelet mondani, mik a prefixek, mi az hogy hívójel. Milyen sávokon,mekkora teljesítménnyel adhatsz. Fel lehet készülni a "Készüljünk a rádióamatőr vizsgára" c. könyvből. Ne vegye kedved a bukás, inkább kérdezz sokat itt, csak legyen konkrét a kérdés.

Ilyen gérdésekre lehet számítani: Melyik ország prefixe a G? DE? HA? W1?

Nem a kérdéseket szeretném megtanulni és azokra a választ. Emlékszem nekem le kellett rajzolni egy blokksémát, csak azt nem tudom minek a sémáját talán egy adónak. Volt benne Yagi antenna részeinek megnevezése, és olyanok amiket lentebb szendi001 is írt.



Ezekkel tisztában vagyok, szakmámba vágnak
Ez a könyv nekem nincs meg, még csak ismerősi körömben sincs de az interneten elég sok anyagot találni azokból van nekem jópár kinyomtatva.
Előveszem őket és nekiállok tanulni.

Eretem mire gondolsz csak nem ertem miert. A MRASZ oldalan ott van a teljes tananyag. Ha ezt tudod akkor a vizsga nem lehet gond.

Bővebben: Link

Sziasztok.
Ma kaptam ezt a kis rádió vevőkészüléket. Csehszlovák gyártmány, direkt megfigyelő amatőröknek készült. Kicsit rossz állapotban kaptam a helyi rádióklubból. Maga a klub már nincs, az utolsó embertől -aki idén csukja be a helyi üzletet- kaptam. Kaptam mellé egy nagy impedanciás fejhallgatót, 8kohm-osat. Itthon szétszedtem, kitakarítottam, kimostam, rendbe tettem. Kerestem rá a hiányzó forgatógombok helyett másikokat. Összeszerelés után kipróbáltam, működik! Első gyári készülékem, már be is tettem a rádiós sarokba, mint első rádióvevőt.
A PIONÝR egyéb változatai és dokumentációja.

Szia Máté !
Ez igen, sok sikert ezzel a jó kis vevővel! Biztosan jó lesz , szépen meg van építve.
Majd számolj be róla milyen vele a vétel!
Ha jól emlékszem ugye dipól antennád van?
Én meg pont most rajzoltam áttekinthetőbb formába a régebben tárgyalt 80m-es gyakorló vevő egyszerűbb tranzisztoros VFO-ját. Ez az ami többeknek nem akart indulni.
Üdv. Gábor

Köszönöm.
Szimpla hosszú huzal antennám van. Előbb pont HA SSB jeleket vettem vele:

HA6FQ - Bogács - 8:40 -az Ő frekvenciájára álltam rá

HA7WGD - 8:29
HA5CIV - Ráckeve - 8:45
HA8TAJ - Kecskemét - 8:45
HA7SQ - 8:48
HA7JZ - 8:49
HA1IN - Káld - 8:52

Ővelük volt számomra is érthető összeköttetése.
Remélem mindenkinek jól vettem az adatait.
U.i.: Kimaradt egy kondenzátor, nem? A bázis és a rezgőkör közül.

SWR-mérőt építek, és egy alkatrész probélmát okoz nekem.

Az építéséhez nagy frekvenciás schottky-dióda kellene. Tudnátok-e mondani néhány a kereskedelmi forgalomban kapható típust?

Köszi a segítséget

Szia Máté !

Lám már vannak is élmények az új szerzeményeddel 80m-en, szuper!
Csak így tovább!

Jó a meglátásod és ebből is látszik milyen jól bele jöttél a rádió építésbe, hogy észre vetted amit kihagytam felületességemben. Valóban kimaradt egy kb 100 pF-os kondenzátor a rezgőkör és a T1 Bázisa között. Ráadásul csak próba verziós S-Plan programot tudtam becserkészni így kezdhetem előlről az egész rajzot ami egy legalább óra mert nem lehet sem nyomtatni sem menteni vele
De sebaj legalább gyakorlok.
Ja! Még arra gondoltam, ha nincs hangolt antennád, hogy egy kis hangoló egységet érdemes vételen is beiktatni.

Köszönöm.
Jó kis rádió ez, csak vannak még benne hibák. A HF sávszélességváltó kapcsoló cserére érett, CW állásban meg kell mindig pöcögtetni, mert erősen kontakt hibás. A finomhangoló potenciométert is lehet, hogy megpróbálom cserélni kisebb értékűre, mert kicsit durván szabályoz. Tizedmillimétereken múlik egy SSB adás pontos behangolása. Ráadásul kicsit kontaktos is.
Az antenna hangoló jó ötlet, ki fogom próbálni, csak szerezzek hozzá forgókondenzátort.
Tervezek építeni a rádióhoz egy vevőkonvertert amivel a 40m-es sávot is tudom venni. DBM típusú keverő és egy kristályoszcillátor segítségével. Persze a sávszűrőt nem hagyom ki.
Itt a nyár, ezzel a kis vevővel felpattanok a biciklire és kipróbálom majd terepen is. Itt Gúta körül sok az erdő, zöldövezet, rét, van hol kísérletezni.
A kondit nekem is sikerült kihagyni egyszer, azután gányolhattam fel a forrasztási oldalra.

Le kell választani a bázisosztó ellenállásokat egy kondival mert különben a tekercs lezárja a tranzisztort mert nem lesz rajta nyitófeszültség! Nagyobb feszültségű zennert kell használni ilyen kapcsolásban mert az emiterkövető nem erősít és így csak akkora feszültség van a kimeneten mint amekkora van a rezgőköri tranzisztor emitterén,vagyis ha magasabb a tápfesz akkor az emitterben is magasabb lesz!

Szűretlen zajforrás beépítését meg jobb lenne messzire elkerülni. Z-diódák többnyire ilyenek. Bármely más megoldás (a dióda helyett) is nagyságrendet javít a rezgéskeltő zajszoknyáján.

Igen ,
sajnos kimaradt a VFO rajzából a Bázis felé a csatoló kondenzátor ami kb. 100 pF .
Eléggé kapkodva meg gyerekek zajában rajzolgattam, máskor jobban kell figyelnem. Majd kijavítom .
De látom azért ti figyelmesen átnéztétek és ez jó. Elektroncső is egyből észre vette a hibát.
Az, hogy most épp egy zéner dióda stabilizál és egy kis zajjal több lesz senkit sem zavar a többi környezetből jövő zaj mellett eltörpül sőt lehet füllel nem is hallani. De ha van vaakinek kéznél egy 7806 vagy akár 7809 STABI "kockája" és a VFO dobozán kívül helyezi el akkor már meg is van oldva .

Nem a kritika, és nem is a szőrszálhasogatás a célom, sőt igazán célom sincs... Ennek a hatása nem az, hogy füllel érzékelhető módon emelkedik a sávzaj, mert az amúgyis magas, még 28 megán is. Hanem több más paraméterét rontja az egész rádiónak, ami igazán egy vagy több pici apróságokon múlik, jószerivel ez a lelke a rádiónak, jónak kell lennie.

Ha már a zenerek zajánál tartunk akkor egy megjegyzést tennék. Zajgenerátorok építésénél felhívják a figyelmet arra hogy ne használjunk 6.2-6.8 Voltos zenereket mert azoknak van a legkisebb zaja !

Ez könnyen lehet, hogy igaz. Az is biztos, hogy magasabb a zaja mint szinte bármely más stabilizáló eszközé. Ha alacsony feszültségre kell, mint GaAs vagy HEMT tranzisztoros osc, vagy előerősítő esetén verhetetlennek tartják a piros ledet erre a célra. Nos, jó a javaslat a 78L06 és társai használatára. Az előző z-diódás esetben, még lehetne menteni annyit, ha lenne soros L vagy R tag és még egy C a diódáról szerzett feszültség útjában. Ma már szerencsére sokkal könnyebben lehet ezt ill. ezek hatását ellenőrizni. Erre is remek, a viszonylag gagyi, SDR-stickként használt DVB-T vevő. Remekül lehet látni és hallani a különböző rezgéskeltők - pll-k egyéb rádiófrekis oszcillátorok jelét viselkedését. Néhány esetben drámai változást, javulást esetleg romlást lehet okozni pár egyszerű változtatással. Próbáld ki, 6.8V z -dióda helyett egy kétcellás LIIon akkut. Vagy a bázisosztó ellenállás kettébontását közepükbe egy kondenzátoros szűrést... Professzionális berendezések szervizmanuálját vagy esetleg belsejét tanulmányozva, nem véletlen vannak érdekes és esetleg bonyolult megoldások.
Ha már a tudás, az információ hozzáférhető, akkor érdemes élni is vele.

Sziasztok!

Ismét rábukkantam erre a kis csöves adó-vevőre, amit jó lenne megépíteni. Szinte minden alkatrész meg is van hozzá (ECL86 helyett PCL86), de az L4 és L5 nagyfrekis trafókkal elbizonytalanodtam. A leírásban megadott kék és zöld színá Denco tekercsek beszerzése nem egyszerű, ezért elkészíteném, de kiindulási adatokkal sem rendelkezem. Kb. hány menet, milyen áttétel, ...? Kezdésnek talán jó lehet az Orion 115 néprádió antenna és oszcillátor köri tekercsek? Frekvenciában azok majdnem egy nagyságrenddel alacsonyabbra készültek.

A két trafó gyakorlatilag egyformák. Az adó részben levő pedig egy kimenő trafónak felel meg, az antenna impedanciáját illeszti a végcső 5 - 7 kohm impedanciájához. Mivel a primer tekercset az adó frekvenciájára kell hangolni, az induktivitását, ezzel együtt a menetszámát meg tudod határozni. A szekunder tekercs menetszáma, pedig az illesztésnek megfelelő áttételből adódik.
Mivel az antenna talpponti impedanciája elég bizonytalan, gondolom az áttétel elég körülbelüli. Mindenesetre, ezzel tudod a legnagyobb teljesítményt kihozni a végfokból. A trafó vasmagja pedig olyan legyen, aminek 3 MHz -en még kicsi a vesztesége. Az M típusú vasmagok nem hiszem, hogy jók lesznek.