Meg kellene fontolnod a törésponti frekvenciát is. Ha a hálózat nem tartalmaz csak torzításból eredő komponenseket, akkor az első harmonikus frekvencia 100 Hz. Tehát, ha 100 Hz közelébe választod a törésponti frekvenciát, akkor a veszteséget csak a harmonikusok teljesítménye jelenti, és gondolom ez lenne a célod.
A -3 dB pont a törésponti frekvencián érvényesül (ez a definíciója), tehát bármilyen szűrőt használsz, a törésponti frekvencián a fele teljesítmény elvész. Tökmindegy, hogy RC, vagy LC. Az LC szűrővel meredekebb szűrőt lehet készíteni.

Hogy néz ki ez a szűrő, pi vagy tau elrendezésű?

Mivel csak két tagból áll a szűrője, nem sok variáns lehet. Csak egy egyszerű frekvencia függő feszültség osztó. (lineáris hálózat)
De ha felrajzolja a hálózat Bode diagramját, szemléletesen láthatja a csillapítás viszonyokat.

Elsőfokú, aluláteresztő, R-C, ebből csak egy van. Soros R, párhuzamos C, összesen két alkatrész.

Az meg annyit is ér... Ilyet egyenáram hullámtalanítására lehet használni valamilyen mértékben.

De neki nem arra kell, valamiért szép 50 Hz -es színusz görbét akar látni. (sok értelme nincs, dehát Ő tudja)

Ha jól van méretezve... De fogalmam sincs mire szeretné használni ezt a szűrőt, mert azt még nem árulta el. Pedig akkor jobban tudnánk neki segíteni.

Értem, köszi. Holnap még átgondolom.
kadarist: f0=1/2pi*R*C -vel számoltam. C értékét meg XC-ből. XC meg adott volt az ellenállás értékéből határfrekvencián.
kendre256:egy hálózati szűrőt szeretnék csinálni, ami az 50Hz-nél nagyobb frekvenciát kiszűri és nem engedi át pl egy trafó primer tekercsére.

Szia! Erre kár egy gramm veszteséget is áldozni. A hálózati feszültség szinusztól való eltérése, ami a felharmonikusokban testesül meg, nem szokta tönkretenni a transzformátort. Túlfeszültség (varisztor) és túláram (biztosíték) ami érdekes lehet a felhasználó számára.

Sziasztok.
Egy átlagos (nem duracell stb) ceruzaelemről 2db ról 4db 3mm es led meddig menne el?
Valahogy ki lehet ezt számolni?

Ha 1000 milliamperóra kapacitással számolunk és 2mA árammal, akkor 1000/2=500 óra, ami 20,8 nap. Ez gyenge fény, de már jól látható. Próbáld ki.

2mA/led?
Az nagyon kevés neki nem?
10-15 mA kellene /led hogy jó fényereje legyen.

A számítás miatt írtam kettőt. Meg hogy jó sokáig működjön

Szia! A kapocsfeszültség (3V) és az elemkapacitás (1000mAh) szorzata adja a tárolt munkát (3000mWh).
A teljesítmény pedig a nyitóirányú feszültségek és a LED-áram szorzata (4*1,7V*15mA, kb. 100mW).
Ez így 30 óra működésre ad esélyt, de rajtad áll milyen veszteségű áramkörrel alakítod át az elemek feszültségét a diódák nyitófeszültségére, erről nem tettél említést.

Egy 3 ledes (sárga) villogó kerékpárlámpa 2db aaa elemmel nekem 3 napig ment. De amúgy meglepően sokáig bírja egy rgb led is egy 2032 elemmel (200mAh) 70-80 óra kb.

Üdv újra!

Azt hiszem, arra sikerült rájönnöm, hogy a módszer, amit keresek, az az elektromiográfia. A periferiális idegrendszer által az izmok összehúzódása végett keltett elektromos impulzusokat vizsgálja felszíni (bőrre ragasztott), vagy tűelektródákkal.
Viszont erről szóló irományokat csak felhasználói szempontból (orvoslás, stb...) találok, olyat nem, hogy hogyan lehet megvalósítani egy ilyen neuronműködést figyelő szerkezetet.
"Mit veszthetek" alapon megpróbáltam egy 60MHz-es oszcilloszkópot nyomni a bőrömre, de nem volt változás a jelben, hiába feszítettem/eresztettem el az izmaimat. (Szép, 50Hz-es szinusz jel volt egyébként, gondolom a hálózathoz lehet köze.)

Valaki foglalkozott már elektromiográfiával? Vagy valami tipp esetleg, hogy hol tudnék jobban utánanézni?

Azt hiszem, Te foglalkoztál vele, kb. egy napja.
Köszönjük, Emese!

Hali!
A gugliban biztos találsz hozzávalót.
Elektromiográfia

A jel frekije max 1kHz, szoval ezzel foglalkozni csak akkor kell, ha el akarod az egyes neuronokat kuloniteni egymastol vagy jelalakot akarsz vizsgalni.
El kell valasztani az ideg es az izom mukodese soran keletkezo feszultsegeket.
Az egyikert a motoneuron a felelos es a gerincvelobol indul, valamelyik idegen halad vegig es szerintem igen nehez regisztralni, mert a felettes izmok raszornak.
Maga az izomrost is bocsat ki jelet, annal erosebbet,minel tobb izomrost kerul ingeruletbe, ez tulajdonkeppen az elektromiografia. Ennek az amplitudoja a mV tartomany alja, ergo rendesen erositeni kell. A masik, hogy a test egy antenna, igy az 50Hz-et rendesen szurni kell lyukszurovel, ha normal kornyezetben akarod hasznalni.

A legegyszerubben az EKG jelet tudod meglatni (tulajdonkeppen tagabb ertelembe veve a sziv miogramjat), a ket kezeddel megfogod a drotokat es kb masodperces idokozonkent jon egy feszultsegcsucs. A karizmaid lazak legyenek kozben. Ha instumentalis erositot hasznalsz, akkor kell egy technikai fold is, EKG eseten a jobb bokara kotik. Mas izom eseten valahova az izomtol tavolabb kell elhelyezni.

Régen olvastam egy oldalt, ahol egy koma az agyhullámot akarta mérni, és sikerült is neki. Igaz, nagyon speciális műveleti erősítőket használt, és rengeteg ideje ment el rá. Nem tudom belinkelni, de ott is uV nagyságú jeleket erősített- és dolgozott fel. Talán innen elindulhatsz: Bővebben: Link

Amit említesz (10 - 15 mA) az igen közel van a LED -ek maximális áramához. (általában 20 mA körül) A LED -ek fényárama nem lineárisan, és nem is túl sokat változik a felvett áram arányában. Ezért is célszerű a LED -ek fényerő szabályzását PWM -el megoldani. Viszont mindinkább megközelíti az üzemi áram a maximumot, annál inkább csökken az élettartam.

Szerintem megtaláltam az agyhullámmérős írást. Végigolvastam, a lényeg gondolom ugyan az, de aztán találtam egy direkt elektromiográfiás cikket is (ezt EMG-nek rövidítik). Ez az. Egyenlőre csak átfutottam egyszer, de jónak tűnik.
Ami inkább érdekel, hogy mennyire lehet ezzel az egymáshoz közel lévő izmokat külön "mérni". Nem tudom, mennyire ismerős ez a mio nevű eszköz, de nekik ezt elég jól sikerült megvalósítaniuk. (bár igaz, hogy a ténylegesen kiadott verzióban jóval kevésbé tudja elkülöníteni a karpánt az egyes izmokat, de még csak gyerekcipőben jár) Nyilván nem tervezek ilyen szintű pontosságok, de a cikk bemutatóvideójában nem derül ki erről semmi. Szóval sacc/kb mennyire lehet ez a cikkben lévő megvalósítás használható?

Nyissak esetleg egy új témát Elektromiográfia néven?

Bővebben: Link

Szerintem a myo-ban lehet mas is, pl. gyorsulasmerok, gyrok is a tenyleges aktivitas mellett.
Masreszrol NAGYON sokat szamit a kontaktus, tehat mekkora felulet es milyen minosegu (szoros vagy izzadt pl.). Szerintem inkabb a jel matematikai tisztitasaval tudnak elerni jobb eredmenyeket, mert inkabb a chipek szamolasi kapacitasa fejlodik sokkal gyorsabb utemben, mintsem az elektrodak.
Itt sem latom a foldet, talan korbe kapcsolgatja a cucc, es az atellenes pont mindig a fold.
Szerintem az izmok egymashoz viszonyitott aktivitasabol probalja kitalalni, hogy mit mutat az illeto. Illetoleg az egesz dinamikajabol.

A hazi megoldas jo lehet, de az egy izomra van kihegyezve, a konyoke a fold, a ket bicepsz meg a differens. De az is lehet, hogy a konyok az indifferens, a kozepso a fold es a legtavolabbi a meroelektroda. Mert INA chipet hasznal, az meg egy instrumentalis erositot rejt.

Üdvözlet mindenkinek!

Egy egyszerű kérdésem lenne, amire gondoltam itt előbb kapok választ, mint a kondenzátor topicban, mert ez jobban pörög. Erősítő puffert szeretnék cserélni, de a Volt értékben nem tudom, hogy kisebb érték irányába mennyire lehet mozogni. A gyári 56V, de találtam 50V-os Nover kondenzátort emberi árban, csak nem tudom, hogy mennyire bírná a gyűrődést.

Segítségeteket köszönöm!

A kondenzátor feszültségének nagyobbnak kell lennie mint a rákötött feszültség. Szerintem 4-5V-al nagyobb a kondi mint a táp az jó.

De gyanítom ez is akkor játszik nagyobb szerepet, ha valaki az erősítőt legalább felesnél nagyobb hangerőre tekeri?!

A hangerő miatt a kapacitás nagysága az érdekes, a pufferkondi feszültsége pedig legalább 10 volttal legyen nagyobb, mint a terhelés nélküli fesz.

Igen, azt sejtem, hogy bonyolult algoritmusokat küldenek rá a mért jelre a közelség miatt. Viszont ha teszem azt, mérni akarom a jobb tricepszemet, akkor tehetek földet mondjuk a mellkasomra? Ilyenkor, ha mondjuk nem változtatom a tricepszem feszességét, de megfeszítem a mellkasom, akkor változni fog a mért jel? Az egy alapfeltétel, hogy ahonnan a földet veszem, ott mindig ugyan akkora legyen az izomaktivitás, vagy csak annyi kell, hogy minél messzebb legyen a föld a mért izomtól?

Ebből adódó kérdés: Mérhetem egyszerre a jobb tricepszemet és pl a bal vádlimat úgy, hogy a jobb tricepsz földje a bal vádlimon van, a bal vádlim földje pedig a jobb tricepszemen?


Lehet, hogy hülye kérdések, de ha kapok rá választ, akkor azt hiszem, megértem a dolog lényegét. Előre is köszönöm!

A Rádiótechnika újság foglalkozott az agyi alfa hullámok visszacsatolásával, talán a nyolcvanas években. Készülék kapcsolási rajzok is vannak.