Fórum témák
» Több friss téma |
- Ez a felület kizárólag, az elektronikában kezdők kérdéseinek van fenntartva és nem elfelejtve, hogy hobbielektronika a fórumunk!
- Ami tehát azt jelenti, hogy a nagymama bevásárlását nem itt beszéljük meg, ill. ez nem üzenőfal! - Kerülendő az olyan kérdés, amit egy másik meglévő (több mint 17000 van), témában kellene kitárgyalni! - És végül büntetés terhe mellett kerülendő az MSN és egyéb szleng, a magyar helyesírás mellőzése, beleértve a mondateleji nagybetűket is!
77-es Rádiótechnikákban volt egy sorozat és emlékszem, 709-es műveleti erősítőkkel voltak megcsinálva a differenciálfokozatok.
Egyszerre a kettot igy nem merheted. Akkor kell egy kulso foldpont, amihez kepest mindkettot mered. De szerintem ha idoben ide-oda kapcsolgatsz, akkor lehet.
Az a lenyeg, hogy a foldet az izom vonalan kivul helyezd el. A legnagyobb bajod az 50Hz-el lesz, erre gyurj nagyon.
Értem. Meg annyit, hogy ugye a testem, mint antenna 50Hz-cel változtatja a potenciálját föl-le. De ugye ez az 50Hz a testben állandó, szóval ha a testemen van a földpont is, akkor miért mérek sinus jelet, ha elvileg a viszonyítási alap is együtt változik a másik két mérési érték eltolódásával?
Telepes készüléknél jobb a helyzet, de amikor hálózatra kötöd az erősítőd tápellátását akkor azonnal bejön a hálózati zavar.
Köszönöm mindenkinek a Led-es ceruza elemes táplálásal kapcsolatos válaszát,úgy döntöttem nem elemekkel táplálom meg ha ilyen rövid lenne 2db elem élete vele.
Ahogy Kadarist is irta, a halozati zavar erosen bejon, de kismerteku ingadozas analkul is megfigyelheto. Szerintem kapacitasi dolog lehet, a valtozo elektromos terben egyes reszek gyorsabban, masok lassabban tudnak polarizalodni.
A földhöz képest változik a tested potenciálja. Pont ezért kell diferenciál bemenetű eszközökkel mérni az ilyen kis jeleket, és az elektródák is viszonylag közel vannak. A diferenciál bemenetű erősítők közös módusú elnyomása nagy (olyat kell választani, ami extrém nagy) így a testre ható zavarok jórészt kiejthetők.
A mérő berendezések földelés rendszerét viszont alaposan át kell gondolni, a legkisebb földhurok is képes rádiózavar vevőt képezni. A hozzászólás módosítva: Okt 21, 2015
Sziasztok.
Ilyet érdemes venni szerintetek? Valakinek valami tapasztalata róla,vagy valaki használt már ilyet? Abszolút kezdő vagyok,szinte csak hobby célra lenne egyenlőre használva.
A "hobbi célra" kifejezés nem sokat mond, mert ha például a rádióépítés a hobbid, akkor sok hasznát nem fogod venni. Ha rá szeretnél nézni egy hangfrekvenciás erősítő kimenetére, hogy mekkora és hogy néz ki ott a jel, arra jó. Viszont ha a torzítására is kíváncsi vagy annak az erősítőnek, akkor ezzel nem fogod tudni megmérni. Szóval nagyon alkalmazásfüggő a dolog. Szerintem a leginkább korlátozó tényező, hogy csak egyetlen csatornája van, ez sajnos a legegyszerűbb alkalmazásokban is probléma lehet. Ezek nyilván nem komoly műszerek, de az árát bőven megéri, rendes szkópot ennek a tízszereséért sem kapsz. Márpedig a villamosmérnök alapműszere a szkóp, egy ilyen kis egyszerű példány is életmentő lehet néha. Az pedig külön szimpatikus húzás a gyártó részéről, hogy ki van vezetve a programozó header, így egyben van egy ARM fejlesztőpaneled is analóg front-enddel és nagy LCD kijelzővel.
Köszönöm a válaszodat,a hobbi célt úgy értettem,hogy szkópot még sose használtam semmihez,de sokszor volt olyan helyzet,hogy kellett volna.
Fogalmam nincs,hogy mi mit jelent rajta,hogy kell használni,stb. Kissé durván fogalmazva úgy kell ezt elképzelni mintha az 1800-as évekbe visszaküldenénk egy mai okos telefont. Most kezdenék el ismerkedni az egésszel,nekem az se mond semmit,hogy 1 vagy 2 csatornás,hogy tárolós vagy sem,hogy a mérőfejeknél miért van meghatározva,hogy pl 100Hz-es. Digitális meg analóg szkópok,stb.
A használata nem egy nagy dolog, majd ha a kezedben lesz, pillanat alatt rá fogsz jönni.
Az egy csatorna azt jelenti, hogy egyszerre csak egy jelet tudsz rajta megjeleníteni, míg egy hagyományos szkóppal legalább kettőt, így. Erre a gyakorlatban nagyon gyakran van szükség. A tárolás azt jelenti, hogy nem csak minden időpillanatban az aktuális bemeneti értéket rajzolja ki, hanem a jel egy kis részletét (a szóban forgó modell 1024 mintát) el is tárolja, így nem csak periodikus jeleket lehet vele vizsgálni, hanem megfigyelhetők a tranziensek is. Ma már nem nagyon érdemes tárolás nélküli szkópot venni. A mérőfejnél a frekvencia azért van megadva, mert nagy frekvenciákon a jel csillapodást szenved a mérőkábelen. Általában azt a frekvenciát szokták megadni, ahol a jel 3dB-lel csillapodik, azaz gyökketted részére csökken. Viszont ezzel most nem kell foglalkozni, mert ennek a szkópnak az analóg sávszélessége 200 kHz, ennél a mérőfejek jóval nagyobb frekvenciáig használhatóak. Én azt mondanám, hogy ez a szkóp arra jó, hogy kb. hangfrekvenciás alkalmazásokban kvalitatív vizsgálatokat lehet végezni. Ha ez kevés, akkor néhány tízezer forintért lehet jó analóg szkópot kapni, vagy kb. százezertől digitálisat. Innen a határ a csillagos ég, ha van fölös egymillió dollárod, akkor például ezt javaslom.
Kolléga! ezt a témát, miért nem találtad?
Köszönöm a kielégítő válaszodat,akkor hanyagolom azt a kicsi szkópot és inkább várok még egy kicsit és megfogadom a tanácsodat,persze nem az egymilliósra gondolok,de akkor valami használható tanuló gépet beszerezni amin legalább az alapokat meg lehet tanulni és egy kicsit gyakorolni.
Nemtudhatom,hogy a kereső az oszcilloszkóp szóra miért nem dobott ki semmit.
Azért köszi neked is.
Nem ,oda már valamiért nem írtam be és akkor jött az,hogy ide írok mert itt általában 99%-ba szoktam választ is kapni a kérdéseimre. Én a bal felső sarokba írtam be.
üdv.
Szeretnék csinálni/venni tápegységet egy 12VDC -s mini kompresszorhoz. A kérdéses paraméterei ezek: 4,6A / 14A A 14A gondolom indító áram. Valahogy meg lehet úszni azt,hogy ne kelljen 15A -es tápot venni? Elég kis ideig kellhet neki az a 14A . Előre is kösz a válaszokat! A hozzászólás módosítva: Okt 22, 2015
Attól tartok, nem úszod meg. Bár elég kis ideig kell a motornak a 14 A, de pont a legfontosabb pillanatban. Amikor el kéne indulni. És ha nem tud elindulni, akkor minden további dolog értelmét veszti.
Szervusztok
Segítséget kérnék, és több kérdésem is van ezzel kapcsolatban. Egy DC 115V-os, 1.2A-es motort szeretnék ellátni fordulatszám szabályozóval, úgy h 0-tól lehessen a fordulatát állítani. Elektron fórumtárs írta, h tirisztoros/triakos kapcsolással meg lehet ezt oldani. Keresgéltem a neten ilyen kapcsolásokat, de általában mindenféle komplett szabályzót tár elém a googli. Tudnátok ajánlani valamit hol kezdjem a keresgélést? A túl alacsony fordulat nem-e fogja károsítani a motort? Illetve ha jól emlékszem a tirisztoros szabályzóról olvastam olyasmit, h alacsony fordulatra nem jó megoldás, mert a motorban (talán a szénkefénél) nagyobb szikra keletkezhet és beéghet?.. Bocsánat nagyon láma vagyok, csak kicsit kontárkodnék
Pl ITT szerintem érdeklődhetsz.
De a fórumunkon is legalább 24 téma foglalkozik a motorok vezérlésével. Ebből legalább háromba passzol a kérdésed. Ha ott teszed fel a kérdéseidet, korrekt választ kaphatsz. Elég, ha a fórum keresőjébe beírod, hogy villanymotor.
Kontárkodni nem igazán érdemes, könnyen rámehet a motorod. A hozzászólás módosítva: Okt 22, 2015
Oda nem lehet beregisztrálni...
Igen. Már most megtaláltam a keresőt és az archivumot böngészem.
Kontárkodást úgy értem, h méretezni, tervezni nem tudok, de összekalapálni összekalapálom, ha van egy megfelelő kapcsolás. Köszönöm
Sziasztok!
Tekercs készítés terén kérek segítséget. Nézegetem itt segéd programokat, a légmagos tekercses programot, ami egy androidos aplikációan is benne van (elektrodoid) De nem vagyok tisztában minden fogalommal, illetve összefüggéssel- Légmagos tekercsnél a HE-es pl egyszerű, addig játszok a paraméterekkel, amíg a kívánt induktivitás értéket el nem érem. Csakhogy a két program azonos fizikai méretek esetén eltérő elekrtomos paramétert ad eredményül. Részletezem: HE: d=89mm l=30mm n30_____ L=400uH Elektrodroid: d=89mm l=30mm n30_____ L=100uH Itt megadható a relatív permeabilitás, ami levegőnél 1,akkor az eredmény megint más lesz, ez esetben 234uH. De az előző esetekben légmagos tekercset feltételezve számoltunk, ergo a mag levegő, ami permeabilitása 1, akkor miért változik az érték, ha bevonjuk a képletbe? Továbbá, van egy képlet, amely alapján egy vasmag Al értékére lehetett számolni tekercs indukciót. Mi az a képlet? Valamint a képen mellékelt ferrit indukciós tényezőjét melyik szám jelzi, illetve uH, vagy nH-ben adja meg? Nem értem azt sem, hogy az Induktivitás számoló I. programban az L és Al érték között mi a különbség? Mert az értékből látszik, hogy van, Az Al az alkalmazandó ferrit indukciós tényezőjét jelzi a programban? Ez esetben az előbbi képletes kérdésem tárgytalan természetesen.
Pontosabban az induktivitást úgy kapod meg, hogy a menetszám négyzetét szorzod az Al értékével, és nH-ben kapod az eredményt..
koszonom
Amikor utoljara neztem fel volt fuggesztve a regeles. Mondjuk nem tegnap volt...
Sziasztok
Régóta érik bennem az elhatározás, hogy kicsit jobban belemenjek ebbe a témába, régen tanultam(tanítottak), valami rémlik de nem sok. Alapvetően hasonló témakörben dolgozom, de relék optocsatoló, esetleg valami ic cserélgetésen túl nem vagyok otthon a témában, meg inkább az erősáramot használjuk. Ezért gondoltam, hogy kicsit önszorgalomból utánanézek ennek, találtam is egy szimpatikus könyvet, méghozzá: Willi Priesterath : Hobbielektronika Viszont nem találom sehol, nem nagyon ismerem még ki magam a fórumon, találtam linket pdf verzióra itt, de sajnos a link már nem működik, ezért remélem, hogy valaki tud segíteni. Persze írott formában lenne a legjobb, de úgy sehol sincs. Mielőtt nyakamba venném a várost és végigkoslatnám az összes létező antikváriumot, gondoltam megkérdezem, hátha tudna valaki segíteni. Köszönöm. |
Bejelentkezés
Hirdetés |