Van itt Sárszentmihályon is egy de még forogni sem láttam!

Szia! A villamost műterhelésen. E-bike 3-fázisú kerékagy motor - 3f-ú hídegyenirányító - ellenállás. Egyidőben leolvasott szélsebesség, szélkerék fordulat, feszültség és áram a terhelésen. A terhelés 4 db gk. fényszóró izzó sorba kötve, kb. 5 ohm hidegen. A tsr-t szélsebesség, szélkerék fordulat és szélkerék sugár adatokból számoltam (2*Pí*n*R/60*Vszél). 33 db mérési adatsorból rajzoltattam a grafikont. (A fényképen a sorrend: szélsebesség (m/s) - fordulat (kiírt*10, 1/min) - fesz. (V) - áram (A).)
Csodát nem vártam én ettől a hevenyészve összeállított szélkeréktől, de...
A tsr felére adódott a várthoz képest. A hatásfok meg... Még a generátor bemérési adataiból ilyen terhelésre visszaszámolt kb. 75 %-s hatásfokát beszámítva is katasztrofális. Jó lenne hasonló "komplett" mérési adatokat látni sok-sok elkészített szélkerékről...

Mérési adatok összevetése nélkül ...?

Ez forogni forog. Látványnak szép. 1,8-2,0 m/s-nál megindul terheletlenül és felveszi a kb. 0,6 tsr-t.

Ami ami, az az!
A kis fordulatú gépek jó hatásfokú üzemeltetése nem kifejezetten hobbitéma, számba vehető teljesítményt elérni csak hatalmas nyomatékkal lehet, amihez nagy felület kell, bármit is szeretnénk. P=M×ω

A nagy felület a viharvédelmet is megbonyolítja, nem lehet kifordítani a szélből, viharban mindenképpen vitorlaként fog viselkedni.

Oda írtad az adatait,ami alapján tudhat pár 10 wattot
Az igazság meg van írva alattam lévő hozzászólásban.
Két dologból tudunk gazdálkodni! Nyomaték,fordulatszám. Ahol egyik sem áll fent,ott nincs mit mérni.

Elsöre ne a H-át . és a D-ét számold , hanem egy csatorna (lapát) szélességét és magasságát , csak ennyi lesz az aktiv felület , ezt ugy meg kétszerezheted , de számolyj a széllel szembefutó csatornákkal is , amiknek a széllel szemben kifejtett ellenállása már kivonodik a hasznos teljesitményböl , ugy kb 50 százaléknyit levon . Igy már normálisak lesznek a méréseid . Amit te számitási alapul vettél , az is helyes , de csak a propelleres megoldásnál .

Üdv Btoti!
Na , csak megkerült egy elkötelezett szélgépes!
A rotor amit készítettél, szerintem egy nagyon jól sikerült darab. Ez a típus kialakítása miatt ezt tudja. Én úgy gondolom, hogy itt a Betz limit által számolt teljesítményt nem szabad figyelembe venni, mert itt nem történik meg ideálisan a mozgó levegőből való teljesítmény levétel, azt csak a szárnylapátos gépek tudják. Eltérő rotorokra meg nem lettek kidolgozva számolási eljárások a várható működési paraméterekre. A sok leírt adatból sajnos csak kevés a megbízható.
A "C" rotor várható teljesítményét én régebben egy megközelítő módszerrel számoltam. Az ott kapott adatoknál a Te rotorod kétszer többet tud.
Mindezt azért írom le, mert úgy gondolom, hogy az elektromos energia termelésből hobbi szinten el fog tűnni a szélgép, kiüti azt az olcsó napelem. Megmarad viszont a vízhúzó gép. Ez igazi kihívás egy barkácsoló ember számára, mert itt még kutat is kell tudni készíteni. Itt a kis magasságú oszlopra feltett függőleges gépek lesznek a nyerők, természetesen automata viharvédelemmel és löketszabályzóval ellátva. Egy napi 1-2 köbmétert felhúzó hobbi szerkezetnél meg nem lesz téma a szélkerék hatásfok, inkább a szélkerék, szivattyú, öntöző rendszer összeillesztése.

Igazából a talaj közeli szélviszonyokra kiszámolást én már rég feladtam, ezért törekszem a megmérésre. Forgás közben a tér minden irányában támadó mindenféle méretű örvénylések esetére nagyságrendben közelítő számítást sem sikerült az elmúlt években találni. Mint bebizonyosodott, még a CFD (Computational Fluid Dynamics) modellezések sem igazak a talajközeli viszonyokra. A reményeimet én néhány fellelt CFD modellezésre és egy, bár kereskedelmi célú, adatsorra alapoztam. Amit írsz, persze igaz, csak nem elegendő.
Úgy tűnik, hogy ez a típus is megy a süllyesztőbe - újrahasznosítás .

Szevasz Sziriusz, "öreg" szeles társ!
Kösz az udvarias elismerést a kivitelre. Magam is, mint sokan közülünk fellelt anyagokra támaszkodtam, kísérleti célra elégséges volt. Precíz kivitel sem biztosítana elfogadható 5-10 szeres hatásfokot. A mérési eredmények szerint, többszöri átgondolás után igencsak, mint Lehárnak is írtam - újrahasznosítás. (A lapátok pl. csirke etető vályúnak tökéletesek. ) Két típust még szeretnék megépíteni, megmérni: a nagy lapátfelületű, 5-6 lapátos radiált, illetve a Benesh 1966-s Savonius változatát.
Az általad leírtakat hasonlóan gondolom. Lassan én is átállok az "ellenséghez", a napos oldalra. Az utóbbi évek drasztikus napelem és inverter árcsökkenése pillanatnyilag verhetetlen bármelyik talajközeli szélgenerátorral szemben. Nem számoltam, de félő, hogy még vízhúzásban is konkurencia a napelem - elektromos szivattyú. Persze ezeket csak a tényleges hasznosságra értem. A műszaki fizika, természet iránti érdeklődésem változatlanul töretlen, no meg a vawt elkötelezettségem is. Tiszteletben tartva minden egyéb törekvést.
A pillanatnyi, szeles, hasznosságot tekintve háttérbe szorultságunk ellenére lehetne ezen az ősi fórumon nagyobb aktivitás is. Mindent azért még nem tudunk, no meg a sok-sok hiányzó valós mérési adat...

A tulzottan aprolékos kiszámolásoktol szeretnélek megkimélni . Amúgy a kisérletezés a minden tudományok atyja. Itt megjegyezném , hogy még a legnagyobb profik is 2 irányba törekednek , az első , az elérhető legnagyobb magasság , a második a megfelelő szélkoridorok felderitése . Volt alkalmam Norvégia északi partjain járni , és az ott szerzett tapasztalataim alapján ezt látni , még a tengerbe telepitetteknél is pont ez a két szempont az elsödleges . Kicsiben , házi viszonyokra leforditva ezt , valahogy ugy hangzana , hogy a kerted , (ha van) , valamelyik felében mindig jobban fuj a szél , mint egyébb részein , és ha mondjuk felszalad egy dombra is , akkor nyilvánvalóan , már ezt a részét részesíted elönybe . Amúgy tényleg szép az alkotásod , épp ezért ajánlanám , a süllyesztése elött , próbáld ,,,megsétáltani,,, a kertedben . Lehet hogy kellemes meglepetosekben lehet részed .

Én is a kísérletek elsődlegességét hirdető időkben jártam iskoláimat. Amit megmértünk, az annyi, nincs vita. Utána lehet elemezgetni, hogy mitől.
Lehet, hogy érdemes megfontolni a bátorításod. Bár a generátor veszteséget bekalkulálva, a szélkerékre saccolható 5 %-nyi hatásfok nem túlságosan kedvcsináló. Ezt ideális elhelyezéssel megduplázva sem túl sok. Véglegesen persze nem vetem én el. A lapátok 2-2 db M8-s csavarral vannak a karokhoz rögzítve. Így könnyedén le-fel szerelhetők, akár más méretűekkel, típusúakkal cserélhetőek. Pillanatnyi célom nem a minél nagyobb teljesítmény kivétele ezzel a szélkerékkel. Sokkal inkább a típus, tervem szerint típusok bemérése. Lesz még ennek folytatása.
Az alkalmi mérőhely sajnos nem a legideálisabb a telken, de a meglevő masszív hintaállvány adta magát a rögzítéshez.

Ezt a szélkereket én is láttam,az idén legalább hússzor elmentem mellette,talán egyszer láttam forogni,pedig a levelek alapján kellett volna.Többször megálltam,hátha szóra bírom a tulajt,de az sem mozgott soha.Ipari kivitelnek néz ki,elég magasan van és elég nagy méretű,pár kW-nak gondoltam.Az biztos,hogy előtte nem végeztek szélmérést,vagy a kereskedő átejtette a tulajt.
Különben örülök,hogy több régi szélütött előkerült.

Ez az! Én itt lakok a falu végén,(a benzinkút mellett) így átlag heti 10x látom. Talán egyszer nagyon lassan kóválygott. Én az átmérőjét kicsinylem, de a magassága sem egetverő. Kíváncsi vagyok hogy kapott/kért e építési engedélyt.

Biztosan van 2x6 méter magas is,de a zajával bizonyára senkit nem zavar.

A szelesebb hely kereséséröl jutott eszembe , jó néhány évvel ezelött egy távolabbi tanyai szomszédom szintén áramra vágyott . Nos , józan paraszti ésszel nagyon egyszerüen kereste meg a telkén a legszelesebb helyet (a telke olyan 7-8 hektárnyi) fogott jó néhány bab karót , olyan jó hosszuakat , és szalagot kötött mindegyik tetejére , utána leszurta öket a földjén több helyre , majd a szalagok lengedezéséböl meglepöen jól kiszurta magának a számára legjobb helyet , leendő szélgépének. Néha a legegyszerübb dolgok a legcélravezetöek . Amúgy nem átallottam megkérdezni , hogy gondolt erre , Csak annyit mondott hogy a dédnagyapjának volt saját szélmalma , és igy kereste meg a malma számára a legjobb helyet .

Az izzó nem épp a legjobb választás volt. A hideg ellenállása hamar megnő, ha elkezd izzani a szál. Az ohm-os terhelés már egy fokkal jobb, de még jobb lenne, ha egy 12V-os relével bekapcsolnál még egy ohmikus terhelést a feszültség növekedésével arányosan.

Az terheletlen tsr-t mérted? Annak illene 1 körülire felmennie

Tetszik az ötlet. Szeretem az egyszerű megoldásokat. A szalag, szélzászló, árbóczászló egyébként is használható egyszerű szélsebesség mérőként. Kis gyakorlattal elég jól lehet vele saccolni a szelet.

Igen, az ízzó PTC. Mivel pillanatnyi fesz-t és áramot olvastam le, így nem jelentős a szerepe. Az adatok nagy szórását, korábbi méricskélések tapasztalata alapján is, sokkal inkább a széllökések hatása okozza. A széllökések kezelhetetlensége egyébként szerintem az összes (bármilyen típusú) talajközeli szélkeréknél kulcskérdés.
Mértem terheletlen TSR-t is. Igaz csak 5 m/s alatt, mert amikor bedurrant a szél, nem mertem terheletlenül hagyni. Voltak 18-20 m/s-s lökések is. Kicsit aggódtam a nem végleges, nem viharálló kivitelezés miatt. Nagyon derekasan, különösebb rezonancia, belengés nélkül állta a sarat. Csak mellékesen, a zajhatás nulla. A környező tereptárgyak süvítése, durúzsolása teljesen elfedi a szélkerék esetleges (általam nem hallott) zaját.
De a kérdésre... Engem is ez lepett meg elsőként. Én is 1 körülit vártam, és helyette 0,6 körüli adódott.
Két grafikont még felteszek ide. Az egyik a szélsebesség - terheletlen TSR. A másik a terhelt TSR - hatásfok.
Egy mérés persze nem mérés, de nem tudok másikról.

Már hogy lehetne 1 az üresjárási tsr?
1 TSR azt jelentrné, hogy a kerületi sebesség a szélsebességgel azonos,
Ha ez teljesül az egyik oldalon, akkor azon az oldalon a lapát és a közeg közötti relatív szélsebesség nulla, így nulla nyomaték keletkezik,
Az áttellenes oldal meg relatív 2 szélsebességgel jön szembe, amin bőséges ellenirányú nyomaték keletkezik.
Az üresjárási TSR úgy fog beállni hogy:
A két oldal nyomatéka egyenlő legyen
(Vszél-Vkerületi)*Knormál=(Vszél+Vkerületi)*Kszembe
És csak azért forog az egyik irányba a gép, mert a Kszembe<<Knormál
Gyakorlatban még a többi, pillanatnyilag a szélesebességgel nem párhuzamosan mozduló, lapáton keletkező nyomatékot is összegezni kell, amit most elhanyagoltam.

A Benesh 1966-os Savonius változatát megtaláltam a neten. Valószínűleg nem jobb, mint a most működő Lenz kereked. Indokolni is tudom, de az elég hosszú szöveg lenne itt a fórumon. A nagy lapátfelületű, 5-6 lapátos radiált is említed, azt nem tudom, hogy milyen lehet.
Mérések is bizonyítják, hogy a függőleges tengelyű gépeknél a Darrieus rotor adja a legjobb eredményt. Pár kísérleti rotort készítettem is, a fórumra is tettem fel képet róla. Most meg két régi videót feltettem a Yue Tube-ra Függőleges 1 és Függőleges 2 névvel. Én eddig jutottam 2013-ban, azóta nem foglalkoztam ezzel a témával.
https://www.youtube.com/watch?v=NvUnUqdSSFs&feature=em-upload_owner
https://www.youtube.com/watch?v=M6sA9YcJQuw&feature=em-upload_owner

Nagyon jól jönne egy kis segitség, az anemométerem megépitéséhez.
Csatorna lemezből akarok kivágni négy korongot, abból kivágni egy-egy körcikket és igy kapok négy kúpnak való lemezt.
Valaki ha készitett már ilyet, vagy hasonlót, hány cm sugarú korongott vágott ki lemezből és mekkora cikket vágott ki belőle, hogy kialakuljon a kúp?
Természetesen, vélemények is érdekelnek.
Segitségeteket előre is köszönöm.

Nem erre akartam kitérni, hanem a szélteljesítmény vs. villamos terhelésre.
Úgy lesz értelme egy hatásfok mérésnek szélkerék esetében, ha pontosan (relatíve pontosan) le tudod követni a rotorban ébredő teljesítményt minden adott pillanatban a villamos terheléssel.
A szél teljesítménye mint tudjuk köbösen alakul a szélsebességhez képest. Nagyobb szélsebességnél még jobban le kellene terhelni a generátort. Az izzó erre teljesen alkalmatlan, még inkább nő az ellenállása mintsem hogy csökkenne.

A dinamikus terhelés megléte jelentősen befolyásolni fogja a mérési eredményeket!

jön a karácsony.... nagyméretű díszgömb (2db) kettévágva még könnyű is és marad egy félgömb tartalék....

Na jó, de nem a karácsonyfa tetejére akarom felszerelni, hanem a dombtetőre.

_Először is hány fokos kúpra lenne szükséged? Akár 1 mm-es körcikket is kivághatsz belőle, és máris kúpot tudsz készíteni. Ha többet adsz meg róla, akkor többet is tudok segíteni... Tisztelettel: Jani

A Benesh-el nekem is vannak fenntartásaim, de megcsinálni és megmérni valós körülmények közt. Ennél tutibb elemzést nem tudok elképzelni.
A Darrireus változatokat én is kiveséztem. Azokat a talajközeli alkalmazásokra én elvetettem.
A két videó - ja kérem, terheletlenül az én Lenz-em is csodálatosan forog, sőt terhelten is, de ami teljesítmény lejön belőle... Szomszéd pukkasztónak remek.
A radiálnak egy hordóból készített változata: https://www.youtube.com/watch?v=vCcHKikC8I4

Általában teljesen egyetértek ezzel. Én teljesítmény optimalizálásként szoktam ezt emlegetni.
Az én mostani szélkerekemnél sajnos ez sem sokat segítene. Gyakorlatilag közömbös, hogy 3-4%, vagy 6-8% - a béka feneke alatt van így is, úgy is. Az előzetes informálódásom a mérteknél jóval szebb eredményeket reméltettek, ezért még rágódom én ezen és köszönettel veszek minden építő hozzászólást.

István, ~10 cm átmérőjű levesmerő kanál. Nálam tökéletesen bevált.

No, még egy "veterán". Ennek a számítgatását meghagyom neked. Én ezt már feladtam.