Fórum témák
» Több friss téma |
Az IC adatlapja mit mond? Ajánlott kapcsolás? A kapacitása és az ESR-ja lesz a problémásabb a szabályozási kör szempontjából. Milyen IC-ről van szó egyébként?
MP2565, az adatlapja szerint stabil kerámiakondival is. Azonban érdekelne az általános méretezés is, mert a későbbiekben 230V-os kapcsolóüzemű hálózati táp szekunder oldalán is szeretnék kerámia kondikat kipróbálni (gyári készülékben láttam ilyen megoldást, elég sok helyet lehet nyerni vele). A másik ok a kerámia kondira, hogy nem érzékeny a polaritásra, így viszonylag könnyen megvédhető lenne az adott táp a meghibásodástól pl. egy fordított polaritású akku (vagy másik táp) rákapcsolásakor. Persze ha másképp nem megy, akkor lehet, hogy a végén marad a tesztelés, és kipróbálom mekkora áramtól kezd melegedni, illetve mekkora áramtól megy tönkre egy ilyen kondi. De azért csak jobb, vagy megnyugtatóbb lenne valamilyen gyártói ajánlás, vagy mások gyakorlati tapasztalata.
Használtam már ezt az IC-t, 5V 1A kimenetre, sima 1210-es kerámiakondikkal gond nélkül működött.
Kerámiakondinál nem kell a saját melegedésétől félned, mert nagyon kicsi az ESR-ja, mOhm-os nagyságrendben kell gondolkodni.
Polaritásvédelemre ezt a kapcsolást ajánlom. Hiába a kondi nem érzékeny a polaritásra a mögötte lévő elektronika még igen. Pár tíz µF fölött viszont eléggé megnő a kerámiakondik ára, ha helyet akarsz spórolni és nagy kapacitás kell, mert mondjuk a 230V-os táp nem megy "magas" frekvencián akkor ajánlom figyelmedbe a polimer elektrolit kondikat, bár az áruk magasabb mint a normál elektrolit kondiknak, de olcsóbb mint a kerámia. A méretezés számításai ott vannak az adatlapban, elég jól le van írva. Idézet: „Kerámiakondinál nem kell a saját melegedésétől félned, mert nagyon kicsi az ESR-ja, mOhm-os nagyságrendben kell gondolkodni.” Ez azért erősen anyagfőggű. Egy X7R-nél tökéletesen igaz, kíváló szűrési célra, nagyfrekin is. X5R még esetleg, de egy Y5V már marhára tud melegedni egy búgóáramtól.
Laci, ha mondjuk egy rezonáns táp kimenetére nem szeretnék elkót tenni hanem mondjuk 10...20db ilyen kondit teszek párhuzamosan kapcsolva, akkor mekkora áramra vehetem igénybe? Azért feltételezem, van valamekkora határ amit elbír egy ilyen kondi.. Hogyan dönthetem el, hogy ez mennyi?
A rezonáns táp esetén mivel az áram szinuszos, ezért a kondikat jelentős búgóáram terheli.
Az általad linkelt kondi vezsteségi tényezője 0,05 -> ESR=0,03 Ohm. (50kHz, 4,7uF) Habár egy 1210 ellenállás elbírna jó 0,1W-ot is, én mégsem engednék 1A-nél többet egy ilyen kondira. Szóval amperenként 1 db. Az X7R-eket ritkán szokták ilyen célra alkalmazni. Szinte mindig elkó mellett alkalmazzák. Lásd: egy d-osztáylú erősítőben a kondi a FETektől csak 2-3 centire mehet. De amikor a FET kikspacsol, akkor a FET-en folyó áramnak, és a náykpálya áramának valahova tovább kell folynia. Ilyen célra jó közvetlenül a FET lábázhoz rakott X7R, és bár a megszakítás pillanatában jó 10-50A is beindul a kondiba, ez egy tüske jellegű áram, tehát az időátlag jó <0,1A. Rezonáns táp 20-120 Khz-ére még mindig a LOW-ESR elkó a legjobb megoldás. 200kHz felett gondolkoznék el másfajta kondi használatánk, és 500kHz-ig még fóliára gondolnék (abból is van SMD).
Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni valakitől. Egy 12 Voltos 60 Wattos tápegységen végzek ujjgyakorlatokat. Terheletlenül rendben van a kimenő feszültség, de már egy kis terhelésen is összezuhan. Már húsz Watton sem akar beindulni, ötvenen kellene működnie. Kondenzátorok rendben, szabályzókör rendben, nem találok hibás alkatrészt. Már párszor találkoztam ilyen erőtlen tápegységgel, lehet a transzformátor zárlatos? Már napok óta szívja a vérem, már nincs ötletem. A hozzászólás módosítva: Nov 29, 2015
Ellenőrizd, hogy nem-e esik az IC tápfeszültsége. A kis zöld kondin mérd a feszt a primeren, de ki is cserélheted mindjárt.
Köszönöm! Végre valami kézzelfogható amin el lehet indulni! Tehát jól gondolom, hogy ha az adatlap szerinti tangens deltából indulok ki akkor az elméleti áramterhelhetőség kb egyenesen arányos a kapacitással, és négyzetgyökösen frekvenciával - ugyanakkor a tokozás fizikai jellemzői (mint pl. egy fetnél) is jelentenek egy gyakorlati korlátot? A folia kondi egyébként miért lenne jobb ilyen célra mint a kerámia?
Fóliából sem mindegyik, de a polipropilén kondiknak (WIMA MKP, FKP) jelentősen kisebb a veszteségi tényezőjük. Hátrányuk az, hogy nagyok, valamint többnyire lábas jószágok.
Minél nagyobb valami, annál nagyobb a parazita induktivitása (inchenként 10nH). A kerámiák közül NP0 és hasonlóak veszteségi tényezője a legkisebb, utána az X7R következik. Egy Y5V veszteségi tényezője például 2-4-szerese az X7R-nek. Azonos anyagú kondik közül a nagyobb feszültségűek veszteségi tényezője általában kisebb. (hasonlóan elkóknál a nagyobb feszültségű ESR-je kisebb)
Kondenzátort cseréld ki és még a sötét zöld kondit.
Így már működnie kell. (nekem a dvd lejátszó ment tovább, ott hirtelen több amper folyt és a feszültség leesett és leállt a táp, de ahogy 68µF helyett 120µF van benne jó lett. )
Kondenzátorok kimérésével kezdődött a javítás, mind jó. De azért kicseréltem ebéd előtt, ugyan az.
Az IC- tápja 10,7 Volt, ha terhelve indítom, felszalad 10,2-re, de aztán össze is zuhan. És a szokásos indulgatási jelenség.
Melegszik? Mert nekem amellett, hogy leállt, még melegedett is az ic.
Nem, semmi nem melegszik, üresjáratban megy órákig.
A primer oldali kapcsoló elem áram méréshez használt shunt ellenállásai (4 db smd egymás mellett R20-R23) nincsenek megnyúlva/szakadva ?
Milyen vezérlő IC van benne (a képről nem tudom leolvasni)? A hozzászólás módosítva: Nov 29, 2015
Ez eléggé jellegzetes érték, amikor valami nem stimmel. Cseréld ennek a segédtápnak a diódáját shottky diódára, gyakran bevált már.
Sziasztok.
Kifőztem ma pár pc táp trafót, de ezek nem ei33-ak voltak hanem nagyobbak. Két "e" szembe fordítva, 400w-os tápokba szinte csak ilyen van. Kör keresztmetszetű azt kiszámoltam. d=11,32mm Ae=1,006cm2 Az lenne a kérdésem, hogy ilyenkor a két "e" szembe fordításakor megduplázódik a keresztmetszet?
Az IC típusa TEA 1532A, a söntök 3db 680mOhm, 1 db 820mOhm eredőjük 0.18 Ohm. Kb. ennyit is mérek rajtuk.
A keresztmetszet nem duplázódik meg, mert mint írtad, szembe fordítod vele, nem mellé. Ha nényszögletes keresztmetszetű lenne az oszlop és azt tennéd egymás mellé, akkor valóban duplázódna. Pl. szokták is csinálni, hogy két egyfofma magot egymás mellé tesznek teljesítmény duplázás miatt.
Ez a mag így két félként adja azt a teljesítményt, mit az adott frekin produkálni tud. Így szembe fordítva ( hogy máshogy? ) úgy vedd mint az EI mag lenne összerakva.
Köszi szépen. Utána gondolkodtam, hogy igen nagy hülyeséget kérdeztem.
Ránézésre ETD39 vagy 41, olyanok szoktak lenni benne.
Próbáld meg az IC-t külső tápról megtáplálni. Leválasztó trafó ajánlott
Ez esetben is leáll kis terhelés esetén is ? Adatlap 7.3 pontja szerint a 4-s lábon lévő feszültség szint befolyásolja az áram érzékelést. Ennek ellenörzéséhez szkóp is kellene ...
Kicseréltem a segédtáp diódát, gyárilag 1N4007 van beépítve, MBR 160 volt itthon de semmi változás.
Holnap megpróbálom külső tápról, kíváncsi vagyok, úgy mit mutat.
Amúgy, köszönöm mindenkinek a tanácsokat.
Mondjuk tök fura, hogy így elvileg egy sima ei33-nak nagyobb a keresztmetszete mint ezeknek, mégis 500 wattos tápból bontottam.
Igen, csak ebbe mondjuk másfélszer annyi huzalt bele tudsz tekerni mint az EI33-ba, mert nagyobb az ablakméret.
Itt ne a vas (Fe) analógiára hagyatkozz, hogy a nagyobb több. Lehet két mag között nagyságrendbeli különbség, pl egyik 5mm2 a másik 50mm2, ami itt meghatározó, az az Al érték, avagy mennyire tudod átmágnesezni a magot.
Ezek porkohászati úton készűlt termékek. Különböző fém szemcséket kevernek össze, hozzá adnak egy kötőanyagot, és nagy hőmérsékleten összesajtolják. Itt az összetevők aránya határozza meg, hogy adott üzemi frekvencia tartományban milyen teljesítmény leadására képes. Az, hogy Te az egyiket 400W-os tápból bontottad, a másikat 500W-ból, és a kisebb a nagyobb, semmit nem jelent, mert a két táp eltérő frekvencián működhet. Sőt, valószínű!
Köszönöm szépen a válaszokat.
Ge Lee: egyszer mondtad, hogy mennyi az a minimális feszültség amivel egy kapcsolóüzemű tápot ki lehet próbálni / éleszteni /trafó primert ellenőrizni. Csináltál ehhez egy tápot csak már nem emlékszem a feszültségre. Valami leválsztó trafós dolognál írtad. |
Bejelentkezés
Hirdetés |