Vezetősáv repedés szokott ilyet okozni, nagyon nehéz megtalálni. Hajszálvékony, szemmel nem is látható. Amint mozdul picit a nyák, érintkezik. Ha berakod a nyákot a helyére, hajlik egy picit a nyák, és máris eltávolodott egymástól a vezetősáv két vége.

De akkor mitől maradhat meg a hiba ha az egész vezetősávot átforrasztottam, végigfolyattam ónnal? Minden esetre nagyon meg tudja szivatni az embert.

Ha átforrasztás után is maradt a hiba, akkor máshol van probléma. A vezetősáv repedés csak egy lehetséges hibaforrás.

Feltennéd a kapcsolási rajzot is? Érdekelne.

Ezt te tervezted?
Hiba az van benne bőven. Eleve ez csak egy nyákterv, tehát a kapcsolás és számítás részét nem tudjuk igazán ellenőrzni (PFC méretezése, satöbbi).

Kezdjük úgy, hogy érdemes a graetz után és a PFC előtt egy megfelelő MKP kondit (szavarszűrő is jó, de MKP4, MKP10 is) berakni, különben a PFC kapcsolgatása miatt eszméletlen zavarforrásod lesz (tapasztalat).
Aztán tekintve, hogy a PFC diódái és a FET körül nagyon hosszú a nyákpálya, célszerű lenne oda is egy MKP kondit berakni (hacsak nem DCM vagy TM mód van, ami szerintem 1200W kizárt, ott már egyik sem használható jól).
Aztán 3db FET félhídnál párhuzamban, de a PFC-t elviszi 1 darab is? (és két darab 1-2A-es dióda?). Nem hiszem, hogy rendesen méreteztél.

Az ossztott kondis megoldást én sosem javaslom. Egyben kondi (kissebb helyet is foglal a 350-400V-os, azonos puffereltség). Aztán ugye a rezonáns kondikat jól közel tenni a félhídhoz és a trafóhoz. Így lehet elérni, hogy a puffer elkók már a nagyfrekit alig lássák. Ekkora rezonáns kondi ilyen méretrre szerintem tuti kicsi, ide muszály jó minőségű MKP10-et, vagy FKP-t használni, nagy áramok folynak.

Aztán félhíd meghajtása, a To126-To220 tokú meghajtó tranyókat felejtsd el, baromi lassúak. Sokkal jobb megoldás az, ha közvetlenül a FET lábához raksz egy pici NPN-PNP párt, ami SOT23, vagy ha furatszerelt akkor TO92 tokú. 2n3904/2N3906 már nagyon jó, <100kHz alatt istencsászár. Az 2N2222A/2N2907A páros több száz kHz-en is remekel. Ezekből mind ajánlot az MMBT féle SMD válozat.
Érdemes úgy csinálni, hogy egy lassabb ranyó az NPN, de a gyorsabb a PNP. Az áramhurkok így közvetlen a FEt lábánál mennek, kicsi a zavarkibocsájáts, és felvétel, valamint kicsi a parazita induktivitás, tehát gyors lesz a kapcsolás. A tranyók bázisááramát meg már tudja adni az IR2153, attól nem kell félni. Ott kicsi áram fog folyni, a hurok is nagyobb lehet. A FET gate áramot pedig leginkább a tranyók választásával és a bázisellenállás beállításával éred el.

Szekunder oldal az tömény kaki sajnos. A berakott fólia kondi így semmit nem ér, ha plusz 10 centis nyákpálya megy a lábához. Ha nagy az áram, akkor inkább válassz To247 tokú diódákat, és akkor nem kell sokat párhuzamba kötni.

Bár a teljesítmény nagy, és hűtés kell, én mindig azt javaslom, hogy elsődleges szempont a jó nyák legyen, vagyis a jó elhelyezkedés nagyfreki szempontjából. Ne az legyen az elsődleges, hogy a hőtermelő alkatrészek a nyák szélén legyen. Azokat hűtőd, de mi lesz pl a trafóval?
Sokkal jobb az, ha a nagyfrekira tervezel, rövid hurkok satöbbi, és legfeljebb pár mm-rel széjjelebb húzod a FET-eteket utólag (pár mm még mindig jobb, mint az 5 centik amik itt vannak), és beraksz egy vastagabb alulemezt, amivel mondjuk kivezeted a hőt.
De ennél is több kisebb osztott borda jobb, párosítva az egész modul felett áramlő levegővel, hiszen ekkor nem csak a bordák hűtését, hanem az összes alkatrész (trafó, tekercsek, elkók) hűtését biztosítod.

Lehet, hogy kicsit szigorú voltam, de bízom benne, hogy megfogadod a tanácsokat.
Hasonló teljesítményű tápon én is egy ideje dolgozok. CCM PFC és utána LCLLC táp. Kemény dió. Működni működött már amásodik náykterv, de olyan zavara volt, hogy halál, inkább hagytam a fenébe. A harmadik nyákterv lehet használható.

Szia.
Mert így csak egy féle dióda kell ide.
Egyébként ez egy tökéletesen jó táp nyákterve volt, csak átalakítottam egy vezérlésre, meg túl áram védelem is van benne. Annyi, hogy PFC-t kapott.

A táp az működőt szerkesztettem át egy vezérlésre, hogy túl áram védelmet tudjak rakni.
Nem rezonáns táp, ezért nem kell olyan kondi. Ami van kondi bent az csak védelmi célból van. Minden tápban van. 50kHz-en megy majd.
Fet meg 10A vagy több. Adatlap szerint 300W/1A-al megy a pfc, csak a pfc 75-110kHz-en megy. Én meg úgy tervezem, hogy inkább 4szer nagyobb tekercs és az áram 6A körülre.
Dióda a pfc-nél oda 15A-est néztem.


Van egy másik PFC-s nyákom, de az egy hatalmas. Majdnem akkor mint ez a nyák.
Az már 2db 1600W/3200W oshoz terveztem. (amit lehet soha nem fogok megépíteni, mert minek akkorra?!

Gondolom az eredeti PFC egy TM volt 300W-ra, amira az tökéletes is.

1200W-on azért a TM-el már baj. Egyrészt, kell egy olyan tekercset csinálnod, ami nem telít be. A tekercsen totál nagyfrekenvicás áram folyik, tehát (75-110kHz) miatt 0,25mm vagy hasonló dróttal kell tekerned, de el kell bírnia nagy áramot, jó vastag sodrat lesz.
Aztán ugye a PFC totál a nagyfrekis árammal tölti az elkókat és rángatga a diódahidat. Tehát egyrészt kellenek az általam említett MKP kondik (hiszen az elkóba nem tud berakni 10A-es 100kHz-es áramot), különben az elkókon tüskék lesznek. Aztán ugye ilyen nagyfrekis áramot vesz fel a hálzóatból. Ha a forrásimpedancia nagy, akkor nem fogja tudni felvenni, tehát kell bőven MKP, másrészt ez a hálózatnak sem annyira jó, így nem csak közös módúsú zavarszűrő kell, hanem kell egy differenciális módú zavarzsűrő (kb akkora vagy nagyobb tekercs, mint a PFC tekercs maga).

Szóval 1kW felet vagy érdemes 2-fázisú TM-et alkalmazni, ami sok szempontóbl jó, vagy CCM-et. Egyrészt 300W alatt kikapcsolhat az egyik fázis, javítva a hatásfokot, meg 300W-ig jó a szimpla TM is. Aztán amikor megy a két fázis megy, akkor részben a nagy frekis áramok kioltják egymást, tehát az elkókat is kisebb nagyfrekis komponens tölti, másrészt a hálózat is kisebb nagyfrekis komponenst lát, szóval jóval kisebb differenciális zavarzsűrő tekercs kell.

A másik megoldás a CCM, ahol ugye az áramhullámosság elve a főkompones 10-30%-a. Emiatt a PFC tekercset nem kell feltétlen litzével,v agy 0,25mm huzalla tekerni, megtezsi egy 0,4-0,5mm huzal csokor is (frekitől függően). CCm további előnye, kevebsebb zavarszűrés kell, illetve MKP kondival is lájtosabban lehet bánni. Hátránya, hogy a FET akkor kapcsol, amíg a diódán áram folyik, tehát erősen ajánlott a SiC dióda (persze vannak ZVT trükkök). A CCM PFC tekercse nagyobb is (nagybb induktivitáás szükséges), de mivel az áramhullámosság kisebb, ezért lehet nagyobb veszteségű magot is használni.

A nyákon ránzésére 2db Do-41 tok szerepelt, milyen 15A-es nagyfrekis diódát ismersz DO-41 tokban?. 15A még a kétlábú TO-220 toknak is sok.

Nem lesz -e probléma a primer feszültség ingadozása miatt a szekunder feszültség ingadozása? (PFC csak lassú időátlagot néz, elsődleges a vezérlésében a bemeneti hullámforma követése árammal)

--> IDH16S60C


Egyik, hogy szerintem annyi zavar nem keletkezik mint, hogy 10-15°-on kell kiszedni jó nagy áramot, a PFC meg átlagolja meg addig tölti a kondikat még el nem érik a feszültséget amit beállítok, ami 360-370V lenne. Itt már beleszámítva a feszültség csökkenést, és azért 360-370V, egyébként elég lenne 340V is. Több helyen találtam 400V-ra nyákrajzot, de ahhoz már 450V vagy 2db 250V-os kondi kell.
Főképp azért csinálom ezt mert a b.zi hálózat szolgáltató nem tudja tartani a 230V körül a feszültséget, Szerencsen 234V-ot mérek, itt falun meg 216 220V nagyon ritka mikor 230V-ot eléri.
Mivel a tápom szimpla működésű ezért 216Vnál a szekunder feszültség 51.6V, így ez kevés mert 46-V ig tudom az erősítőt úgy kihajtani, hogy ne legyen harmonikus torzítása, míg 230V esetén 55V a feszültség és 49-50V-ra kitudom hajtani.

A képen igen úgy van, a nyákrajzon meg össze van kötve. Ezt már többször is csinálta a sprint layout 5.0, hogy a nyákrajzon jó, de a képen már nem.

--> IDH16S60C
Ha már To220 FEtet használsz, akkor a nyákon is azt rakd be... Ne Do-41-es tokot.


A PFC nem így működik. Ugye több visszacsatolás van, alapestben van egy szorzó erősítő, ahol aze gyik szorzandó tag a bemeneti feszültség görbe.
Ezt szorozza össze a vezérlés a hibajellel, ami a kimeneti feszütlség osztása és a referencia különbsége + egy baromi nagy aluláteresztő szűrő.

Értsd: a primer feszültség görbéjét a PFC folyamatosan követi, de az elkók feszütlésg csak jó 100ms (vagy célszerűen nagyobb) időállandóval. Vagyis ha neked a végfokon zenéhez mérten ignadozik a terhelés 300W-1200W között, akkor a PFC utáni kondi feszültsége jobban fog ingadozni, mint maga a hálózatod.

Ha a PFc vezérlésben meg az időállandót a kondik figyelésére lecsökkented, akkor pedig az áram nem lesz szinuszos formájú. Pont ez a PFC lényege, elsődleges feladata a hálzóat számára az ohmikus terhelés mutatása. Ha a PFC megegengedné, hogy a terhelés gyorsan változzon, akkor már nem is lenne ohmos.

Most akkor TM vagy CCM a PFC-d? Tm-be felesleges SiC-et rakni, hiszen az áram mindig nullára esik.

Szerintem CRM PFC vagy CCM azt nem írták, oda hogy melyik. (UCC28050), én egy PFC-s ic-t néztem, és azt kezdtem el nyákra vinni kicsi módosítással. Annyi a PDF fájlba csak a kapcsolási rajzot néztem.

Azt tudom, hogy nem szimplán úgy megy, de amikor kapcsol és annyi idő alatt feltudja tölteni a kondit 360V-ra akkor nem tölti tovább, de ugye a kondi mindig merül, így mindig megy amíg a hálózati feszültség le nem esik annyira hogy kikapcsoljon és vár a következő hullámig.
Annyiból jó, amikor még pl 50V a hálózati fesz akkor már dolgozik a PFC és tölti a kondit, nem úgy mint szimplán, hogy csak akkor végez munkát a hálózat mikor 280-290V körül van feszültség.

Ez egy transition mode controller, azaz TM. A MOSFET-et kb pont akkor kapcsolja be, amikor a tekercs árama nullára csökken.


Ilyen szemszögből kisebb mennyiségű elkó szükséges, de más szemszögből meg nagyobb mennyiségű.

Gondolj arra, hogy megy a végfokod tegyük fel hoszabb ideig van egy 300W-os átlag, a PFC kb 1,3A effektívet vesz fel a hálózatból, és a primer elkókat (360V-on) kb 0,9A átlag árammal tölti. Ekkor hirtelen jön egy basszsushang, és 1-2kW terhelést csinál. Az energia megy a szekudner kodnikból, amit meg tölti a félhides táp a primer kondikból.
Ekkor ugye a primer elkó feszültsége kezd esni, mert af élhidas táp jó 3-4A-t vesz fel belőlük, de a PFC ezt csak 0,9A-rel tölti. Ahogy kezd esni a fesz, a PFC szépen kezdi feltekerni az áramot, de LASSAN. 100ms az idóállandó, azaz kb 2 időállandónyi idő kell, még az áramaot telrekeri 3-4A-re. Tehát addig az ideig, ímg az elkó feszültsége nem esik tovább eltellik jó 200ms is.
Ekközben ki lehet számolni, hogy a primer elkó feszültsége esik, tehát hogy újra 360V-ra menjen, a PFC-nek jó 5A-rel kell tölteni, erre már 3 időállandónyi idő kell. Tehát még újra 360V lesz az elkón a fesz az már 300ms.

Na most nézzük mi történik akkor, ha ebben a pillatnatban a terhelés hirtelen megszűnik, tehát 1-2kW után semmi. Ekkor a PFC 5A-rel töli az elkókat, amely feszütlség tegyük fel 360V. A táp semennyi töltést sem vesz fel, de PFC nem állíthatja le az áramot, mert akkor megszűnik a szinusz felvett áram (vagyis a táp nem ohmos terhelésnek fog látszani). Tehát a PFC jó 5A-ről szépen lassan kezdi levenni az áramot, és eltelik akár 5 időállandó is. Vagy amíg az áram leesek közel 0-ra, addig a PFC tölti az elkókat, amelynek a feszültsége vészesen emelkedik.

A legtöbb IC tartalmaz egy védelmet, ami felülírja az időállandót és ltetilt, ha a kodni feszültsége vészesen felmegy. Azonban könnyen belátható, ha ez rendszeresen bekapcsol, akkor a táp megint nem fog felvenni szinuszos áramot.

Könnyen belátható, hogy a primer kodni feszültsége lazán ingadozhat 300-400V között is, hiszen a korábbi 50Hz-es tüskés törltéssel szemben nem a tüskék közti időt, hanem több periódust is át kell úgy hidalni, hogy többel töltik mint a táp felvétele, vagy kevesebbel mint a táp felvétele.
Szóval másodszori megfontolásból több elkó kell, mint egy PFC nélküli tápba.
ha te korábban úgy tervzeted, hogy 360V-ból csináljon monduk +/-50V-ot, akkor a feszültséged a szekudneren jó 42-56V között fog ingadozni.

Tehát a PFC-t önmagában arra használni, hogy a táp modnjuk 200-250V körül is dolgozzon értelmetlen. Hiszen a PFC -nem az a fő feladata, hgoy fix feszültséget cisnáljon.
Gyakorlatban az előbbi elkó feszingadozást úgy küszöbölik, hogy a PFC utáni konverter nem fix áttétes, hanem PWM vagy PFM vezérelt (pl LLC konverter), és aztán a konverter feladata, hgoy a 360+/-40V-ból fix szekunder feszültésget csináljon.

Ha csak annyit szeretnél, hogy a tápod fix feszültséget adjon le, de nem érdekel, hogy a flevett áram hullámformája nagyjából milyen, úgy ajánlott az ATX tápokban használt PWM félhíd topológiát használni. Beállítod úgy az áttéted, hogy max kitöltésnél mondjuk 250V elkó feszből csinálja meg a szekunder feszt, és ha ennél nagyobb a fesz (tehát mondjuk 320), akkor nem max kitöltéssel megy (320V-on péládul 78%-kal, ami nagyon egészséges).
Ezt sokkal egyszerűbb megcsinálni, és gondolj bele, így kell a legkevesebb primer puffer, hiszen nem baj ha esik a feszültsége, a táp kontrollál.

Érthető?

Így van. Ha meg zavarja hogy áramtüskék rángatják a hálózatot, akkor betesz egy vasmagos fojtót úgymond "passzív PFC"-nek, ahogy a kínai is csinálja az olcsóbb ATX tápokban.
De ha azt nézzük ebből a szempontból a hagyományos 50Hz-es táp sem sokkal jobb, mert ott is a csúcsok közelében töltődik a puffer, jó nagy árammal.

Ez így ebben a formában nem igaz...

Sziasztok. Az lenne a kérdésem hogy tl494 el es tranzisztoros fet meghajtassal tudók tápot csinalni? Pc ATX trafot használnék. Menet számokat illetve tl494 kapcsolast tudnátok mutatni ami jo lenne nekem?

Sok sok kapcsolás van itt a fórumon is, de még a gugli is segítőkész e tekintetben is.
A menetszámokat ki kell számolnod.
Sok mindentől füg hogy mennyi lesz...

Tudsz, de oda a tranyók és a fetek közé még kell egy gate trafó is. A kapcsolás ott van a PC tápokban, csak azok tranzisztorosak. Meg az alapvető kérdés hogy mik az igények, kell-e pwm szabályozás vagy elég a fix kitöltés stb. stb.

Szia. Amit kibontok pc tapbol gate grafot az atekeres nélkül jo nekem? Vagy át kell tekernem? Mi lesz ha nem rakok gate trafot?

Nem. A tranyó 1V körüli vezérlőfeszt kap, a fetnek meg legalább 8-9V kell. Hogy milyen menetszámok vannak alapból rajta azt most meg nem mondom.
Ha nem raksz gate trafót akkor füst lesz.

2x3menet meg 5menet van rajta és 20 a primer. Így 2x27V lesz vagy egyszer 54V.
Ha sok neked ez a feszültség, akkor a TL494-el letudod csökkenteni, PWM kitöltés módosítással (ezt nem ajánlom mert lassú), inkább azt ha eléri a kívánt feszültséget akkor állítsa le a vezérlést és ha csökken a feszültség akkor visszaindul (ez már gyors, csak tápot kell biztosítani neki).

Gate trafóról volt szó...

Üdv! Most ismerkedek a Power ledekkel, kaptam egy kis generátor modult AC/DC 12V és rátettem egy 3×1-es power ledet remekül müködik! Két dolgot kérdeznék és segítségeteket kérem!
Nagyon melegszik a 3 power led ezért hűtő csillagra tettem, de ez is forró! Egy PC-ből kivettem egy hütőbordát és a csillagot rácsavaroztam a bordára! Úgy látszik így már jobban müködik! A hűtőborda nagysága 4×4×1.5 cm-ter, ebből is vennék vagy 5 db. -bot.
1. Ha rátudom csavarozni a csillagot a hűtőbordára az elég neki a hütéshez, vagy ragasztanom kell! Melyik ragasztót kell megvennem ami jó hozzá! Esetleg van valakinek feleslegben azt megvenném!
2. Honnan tudnék beszerezni ilyen kis generátort, 300 map vagy 700 map-est (a Bangoog-on próbáltam, ott van de nem tudok fizetni csak kártyával az pedig nincs)
Kinek van ilyen kis generátora, ha megfelelő az ár 5 db. ot és a ragsztásban vagy csavarozásban kérném a segítségeteket! Teljesen kezdő vagyok! Köszönöm ha fáradoztok értem!

Ez nem igazán ebbe a témába tartozik, eléggé kezdő kérdések amúgy is.
A táp kimenet áramgenerátor vagy feszültséggenerátor? Utóbbi esebten célszerű lenne előtét-ellenállást alkalmaznod a LED elé.

1. Hűtőzsír alkalmazása célszerű a csavarozás esetében. Hőálló és hőveteő ragasztót pedig több elektornikai üzeltben is kapsz
2. Elektrokonthánál pesten elég nagy választék van LED tápokból, de körbenézhetsz akár vaterán is.

Javaslom keress valami kezdő topicot, vagy LEDes topicot, ahova ezek a kérdések jobban passzolnak.

Kicsit átdolgoztam a rajzot.
Véleményeteket várom!

Szia! Amit én csinálnék, de nem kötelező: 1. Bizti foglalat bejönne a betáp fölé. Ergo kondik mennek északabbra. A tranyókat közelebb a trafóhoz. Sűrűbbre mindent egy kicsit. A diódákat is. A nyákot kicsit magasítanám és jelentősen keskenyebbre venném. A 4 szűrő kondi egy vonalba kerülne. Miben van? Ha megosztod bele rajzolok, ha gondolod. A fólia sávok is mehetnek szélesebbre.

lay6-ban. Persze megosztom sívesen! Így tanul az ember fia! Dolgozok az egy kondis verzión is. Több lapos a fájl. A második, negedikkel ne foglalkozz, félkész! Vagyis a második szekunderén éppen lehetne csinosítani, de még nem tudom milyen kicsatolású lesz. Lehet a 12V és az 5V közül lesz csak egy feszültség érték. Ha gondolod abba is belejavíthatsz! De ne dolgozz helyettem!
Ha a lay-t nem tudod megnyitni, akkor firkáld össza az előbbi csatolmányom.

Belenéztem. Látom küzdesz becsülettel. Holnap megnézem és visszateszem. Nem ígérem jobb lesz, csak azokra tudok figyelni, amit Laciék írtak sokszor korábban.

Igyekszek, de egyszer majd csak jó lesz! Mint látod, mára már én is feladtam, már telórol vagyok. Olvastam Laci nagy hszét, igyekeztem betartani, de még mindig nem tudok elég jó kompromisszumot kötni. Valahogy mindig ilyen nyurgára sikeredik. Mert régebbi rajzaimon mindíg a fet tápvonalak hossza volt baj. Mindent nem tudok annyira összehúzni.
A legjobb tudom smd-ben lenne, de az IC-im THT-ék, smd méreteket egyáltalán nem ismerek. Neken kb. az 1 raszter hosszúságúak lennének jók.

Nem néztem át, de 2 dolog elsőre is szembetűnő. A felső FET meghajtása nagyon nagy hurokkal megy a gate-re, azt inkább vidd oda egyenesen a trafó és az IC között egy átkötéssel. A másik, hogy ha nincs hálózati zavarszűrő akkor legalább egy 330nF X2-es kondit tegyél oda, PC tápból tudsz bontani.