Nem a legjobb, de itt van egy kis trükk: ez egy PWM táp, és van fojtó.
A fojtó átlagolja a feszt és simítja az áramot. Normál esetben, így az áram váltakozó összetevője 1/3-as vagy 1/6-a akár az egyenáramú összetevőnek (fojtó helyes méretezése esetén). Ezzel az elkóknak kisebb búgóáramot kell elviselnie.

Köszönöm válaszod.
Mit lehetne még javítani rajta?

A + ágon nagyon ki tudja kerülni az áram az elkót. A - ágon is.

Igazából ez a nyákpálya felónozás nem sokat ér. Az indok egyszerű: a forrasztóón vezetőképessége töredéke a réznek.

NA de most komolyan, az elektronok kisodródnak a kanyarban vagy mi van már??? Azon a nagy felületen nem jut be a kondiba? Ne máár... Nem hiszem el!

Fel se tudnak mászni a kondi kivezetésein keresztül maga a kondenzátor belsejébe. Ott meg amúgy is elvesznek mert az elkó olyan tekergős belül.

Na, akkor még olvasd el néhányszor az idevonatkozó hozzászólásokat! Sajnos, nem hiszem, hogy jobban le lehetne írni ennek a parányi résznek a működését... gondolom, nem rajzoltad le, a drótos, légszerelt elrendezésemet? Pedig akkor megértetted volna a működését. De holnap felteszek egy gagyi kinai tápról egy fotót. Igaz, az csak LED-et tálplál, de miután egy panelt csak egyszer kell megtervezni, Csájnországban is úgy gondolták, hogy akkor megcsinálják rendesen. Sajnos, ezek után nem lesz több ötletem.

Nem tudom mit kell elolvasni, melyen hozzászólásokat. Nem rajzoltam le valóban semmi drótkazal elrendezésed.

De biztos a drótozott tápok azért működnek jól amikor megépítjük, mert máshova nem tud menni az áram csak amerre a vezeték viszi. Amint nyákra kerül, rossz az egész, mert kikerüli a kondikat, meg ilyenek. Bocsánat, csak felfoghatatlan ez az egész. Holnap kiforrasztom a tápból az elkókat, mert úgy is rossz az a nyákterv, minek akkor bele... Megmérjük úgy is a kimenetet.

KÉP

A te felfogásoddal, elrendezéseddel tényleg kikerüli. Szerencsére ez csak nálad van így, különben nem lennének rendes tápok a világban...

Sajnálom, de most laikusként közelítettem meg a dolgot. Tényleg szeretnék normális tápot építeni és megérteni a lényegét. Balabmw linkelt tápja egy gyári konstrukció, ezért gondoltam ha ők így csinálták és működött abban az elrendezésben, akkor lehet nem ez a leggyengébb láncszeme egy tápegységnek, hogy az áram kikerüli a kondenzátort.

Várom a kínai táp példáját. Szívesen megnézném a képet.

Ha kikerüli az áram, akkor feszültségnek sem volna szabad lenni rajta (elvileg?). Ha feszültség van rajta, akkor már mint terhelés, fogyasztó van jelen, és folynia kell rajta áramnak. Másrészről az elektronok fénysebességgel mozognak. Ehhez képest egy pár 10kHz, vagy pár 100kHz is elenyésző. Nem hinném, hogy a váltási peridusban ne lenne idejük a kondit elérni. Mindamellett az áram is úgy viselkedik mint a folyadék (víz), a könnyebb utat keresi, avagy a kisebb ellenállású vezetőn több folyik. Na most, egy táp esetén, egy fogyasztóval a végén, szerintem egy törpefeszültségű izzó esetén is nagyobb terhelés, mint az a nyavajás pufferkondi. Nem beszélve arról, hogy low ers, tehát még kisebb ellenállású...

Érdeklődve várom a mérési eredményt, mert ez már kezd misztikummá nőlni!

A csomópont, csomópont. Tekintet nélkül, hogy azok a fogyasztók a vezető mely szakaszán van. Kirchhoff csomóponti törvénye szerint, a csomópontba befolyó áramok összege, megegyezik az onnan elfolyó áramok összegével.
Nincs szó frekvenciáról, áramköri elemről, tetszőleges áramkör! Tehát ez alapján én is szkeptikus vagyok!

Azért azt ne hagyd ki, a pwm egyik állapotában a tranzformátortól a kondenzátor és az izzó felé folyik áram, szünetben meg a kondenzátorból az izzóba. Így a töltési és a kisütési idő is nő, a kondenzátor felé vezető soros ellenállás növelésével (a kiágazó vezetősáv hossza). Lehet harcolni a low ESR kondenzátorokért, de a panel kialakítása sem mindegy. Maximum a mértéken lehet vitatkozni.

Érdekes megvilágításban kezeled a témát és valahogy nem arról írsz, amiről a vita folyik.
Kirchhoff törvénye pedig nem igazán ide való pontosan azért, mert a kapcsüzemű tápban nem mindegy, hová és hogyan rakod a puffert, hol kell még hidegíteni, stb...
Részemről ennyi.

Semmi baj Kirchhoff törvényével, csak mögé kell látni. Rajzoltam egy példát, ahol az ellenállások a nyák ellenállása. Ha veszünk egy feszültségosztót két 1k ellenállás felére ossza a feszültséget, de két 1mOhm-os is pont ugyanúgy felére ossza.

Nem sok vizet kavar az, hogy nem egyenest a kondiba vezet. Ha a táp kisebb teljesítményű, mint a fogyasztó, így is úgy is kevés lesz az áram. Ha meg több akkor meg a töltő áram is hozzá jön a fogyasztói áramhoz...

Hát, erről van szó!!! És ugye Kirchoff törvénye teljesül a felső csomópontra. Ebben az esetben a kondi ESR-je megnövekedett az elé kötött ellenállással, ( az ESL-je meg a fóliaszakasz induktivitásával ). A kondin, ettől még szép lesz a feszültség, nem ezzel van baj. Hanem azzal, hogy a jobb oldali fóliákra csatlakozik a fogyasztó, ami ugye csak azt látja, hogy rá van kötve egy rosszabb minőségű kondenzátor.
Mi a megoldás? A baloldali felső fólia csak a kondi pozitív sarkáig megy. A jobboldali felső fólia meg a kondi pozitív sarkától indul és megy a terhelésig. Ebben az esetben nem lesz felül csomópont, csomópont áthelyeződött a kondi pozitív sarkára. És ugye ott nincs a kondival soros ellenállása fóliának, tehát a csomóponton a tényleges kondifeszültség van. És ezt a feszültséget fogja látni a fogyasztó.

Az a baj hogy még mindig nem érted, pedig nem bonyolult. Rajzoltam egymás alá két ábrát, felül úgy ahogy szerinted jó, alul meg úgy ahogy kellene. Most pont nem találtam olyan bontott nyákot amit le tudnék fényképezni, hogy gyárilag is az alsó szerinti kivitel van, nem véletlenül.

Ahogy azt előttem is leírták az áram a könnyebb utat keresi, vagyis az elektronok javarészt a nagyobb terhelés felé fognak igyekezni. Három állapot lehet ugye a tápban a kondit tekintve menet közben. Az első amikor a kondi terhelése nagyobb mint a kimeneten lévő (töltetlen a kondi, a terhelés ennél kisebb áramot vesz fel), ilyenkor nincs gond, mert a piros nyíl mentén közlekedik az áram. A második, amikor már megoszlik az áram, mert egyforma terhelést jelent a kondi töltése és a kimeneten lévő terhelés, ekkor már gond van a felső elrendezéssel, mert a piros és a lila nyilak iránya mentén közlekedik az áram. Aztán van a harmadik, amikor a kondiban van bőven töltés, viszont jó nagy a terhelés, ilyenkor van a legnagyobb baj, mert a dióda felől érkező áram a lila nyíl mentén közlekedik, úgymond "megkerülve" a kondit, mert arra nagyobb terhelést lát. Ha ehhez hozzáképzeled azt, hogy a nyákon minden mm fóliaszakasznak van valamekkora induktivitása és ellenállása, akkor érthető hogy miről beszélünk.
Nyilván nem kétledes villogó esetén okoz ez problémát ahol folyik néhány mA áram és az is lassan, hanem ahol nagyfrekis és nagy áramok folynak.

Értem én, hogy a leágazás plusz ellenállás, és az ellenállással bír, de annak hossza ennyire meghatározó pár mm-en is? Kb 1cm²-es az a kiszögelés, amivel a kondi félre esik a vezetősávon. Akkor az ideális huzalizás az lenne, hogy kivezetéstől kivezetésig?
Ilyen kontextusban még nem gondolkodtam el a dolgon, hogy mekkora ellenállása, ill. kapacitása lehet a vezető pályának adott frekvencián, adott hosszúság mellett.
Mert az rendben van hogy pl. egy ic-ét táplálunk legyen a jó elképzelhetőség kedvéért 2x5 lábú, betáp közéen a 3 lábon. Érthető, hogy a dióda ne az 1 láb mellett, a puffer az 5 láb mellett, betáp meg egyenesen a 3 lábon legyen, mert így valóban érdekes lehet. De valóban látni kellenne mérésben és üzem órában tapasztalni, hogy mind ezen dolgok hogy jelenűlnek meg a valóságban. Fenti szempontok alapján rosszúl megtervezett gyári tápok évekig működnek. Persze erre máris lehetne ellenpéldával reagálni, pl pc tápok, hogy akkor miért van az, hogy az egyik megy 5 évet, a másik csak 2 évet. Igen, ezt rá lehet figni a konstrukcióra, a tervezés minőségére. De valahol a ideológuába be kéne vonni azt is, hogy mihez is kellene, mekkora terheléssel, mennyi üzemórával? Ok, audió technika esetén a zavar mentesség nem elhanygolható, de más esetekben...?
De nem ragozom tovább...

Ha ez szerinted nem téma, akkor a topik 20 %-a hiányozna biztos.

Tessék azt is megrajzoltam mielőtt kitörlöm az egészet.

Nem a hossza számít, hanem az aránya a másikhoz képest (mert az áram pontosan tudni fogja melyik a kisebb). Persze más szempontok alapján a hossza is számít. De az is igaz, hogy nem lehet minden szempontnak tökéletesen megfelelni, de ha lehetőség van igyekezni kell rá.

Így van, ez a jó! De ne töröld ki, hátha a következő kezdők esetleg egyből megértik...

Meghatározó, mert induktivitása meg ellenállása van. Ami mint írtam nem jelent gondot ha nincs rajta gyors és nagymértékű áramváltozás, de ugye egy tápban van, akár 100A nagyságrendben is.

És az a baj, hogy ahol nincsenek olyan gyors változások és nincsenek nagy változások, ott megkívánják mondjuk a psofometrikus szűrést. Ez 2mV -ot jelen, mondjuk egy 48 V-os telefonközpont akkutöltőn. Na, ott már nagyon nem volt mindegy, hogy a 100...200 ezer µF-nyi konditelep hogy van bekötve. Ha rosszul, akkor egyből a tízszeres érték lett.

A másik dolog, hogy egyszer kell egy nyákot rendesen megtervezni. Ettől a "nagybonyolultságú" elmélet megvalósításától nem lesz sem nagyobb, sem bonyolultabb a nyák, csak egy kicsit talán többet kell rajta gondolkodni.

De akkor jó lehet pepe tápja is, csak a kondi fóliáit ketté kell hadítani, hogy az áram ne tudja kikerülni. Ha a szekundert tekintsük.

NEM CSAK AZ ELLENÁLLÁS AZ ÉRDEKES, HANEM AZ INDUKTIVITÁS!

Ezerszer mondtuk már. 10nH / inch. A kondi feladata a nagyfreki szűrése. Ha egy induktivitás megy a kondira (nyákpálya), akkor a nagy freki nem a kondi fele megy, hanem a terhelés fele, amit zavarként érzékelsz.

Ez mind szép és jó és igaz. Viszont ezt olyannak érzem mint ha lenne egy autó aminek a végsebessége 100 és ezzel a rossz vezetősávval csak 99,99 -et tudnánk kihozni a tápból. Magyarul egy hangyaputunyi vész el a kondi veszteségéhez képest. Szerintem a táp csatlakozópontjaira kerülő terhelés hosszú vezetékének az ellenállása is sokkal de sokkal nagyobb lesz, mint amiről most a "szőrszál hasogatás megy".

HA így kihagyjuk a vezetősávot a kondiknál, hogy arra "tereljük" az áramot, akkor az úgy többet ér, mintha egy nagy tömör vezetősáv lenne?

A másik, hogy egy 5mm széles vezetősáv elvileg bír 15 Ampert. Az egész tápból nem jön ki annyi.

Annak meg ellenállása lenne nagyobb és az veszteséghez vezet. A legrövidebb úton kell kivezetni, hogy minél kisebb legyen az ellenállása. De ezt ön nagyon jól tudja. Látszik a munkáján, hogy ért hozzá nem is kicsit.!
Nem úgy mint...

Oké a legrövidebb úton, csak néha nem férnek olyan sűrűn egymás mellé az alkatrészek, hogy tudjanak hülni is, meg röviden is összeköthetőek legyenek. Valamiről le kell mondani.

De talán így tudjuk terelni az áramot azzal kis vezetősáv kihagyással, hogy pont oda menjen be a kondiba

Várom a további hozzászólásokat!

Akkor te ne valósítsd meg ezt az elméletet. Még rágjátok tovább ezt a csontot...

Itt vannak az ígért képek. Ha jól odafigyelsz, akkor látsz benne néhány helyet, amit Ge Lee is rajzolt.

Pontosan arról van szó, hogy kényszerítsük az áramot akár a hosszabb úton menni, mert nekünk az kedvezőbb, de összességében legyen a lehető legrövidebb . A terhelhetőség más dolog, nem biztos hogy jobb egy széles kacskaringó, mint egy rövid keskenyebb vezeték, de ha elfér legyen, legalább kevesebb rezet kell lemarni.