Fórum témák
» Több friss téma |
Már eddig nagyon jó.! Van benne helyesírási hiba, de tudom azért mert 8ból 5 oldalt végig írtál.
Csak majd olvassák is el. Gratulálok, ez szép munka! A hozzászólás módosítva: Dec 19, 2015
Munkaközi... Most tűnődöm miket tegyek bele. Megy a háttérben az adatgyűjtés a fórumtársaktól.
Mért nem tetted be a többi táp képét?
 A nagy táp beültetését még tedd bele, jó szellős. Most jut eszembe, a monitor belső táp lemaradt, majd holnap pótolom. Érdekességnek az jó, már csak azért is, mert 4db fénycső csatlakozás van rajta, az meg ugye nagyfeszről megy.  Még a táp típusokst kell összeszedni, abból van jópár! Az még kitesz jó pár oldalt. Csütörtöktől ráérek, majd gyüjtögetek én is. Én csak árgörgettem, de látszik, van benne munka! Gratulálok én is, és köszönöm a közösség nevében!  Remélem sokat látogatott cikk lesz!
Szia / Sziasztok!
Ritkán szoktam hozzászólni a témához, de majdnem napi rendszerességgel olvasom ezt a topic-ot. Sokszor láttam, hogy újra és újra ugyanazt kell elmagyarázni a kérdezőknek, és ezért nagyon jó ötletnek tartom, a Szendi által elkezdett összefoglaló doksi elkészítését. Szendi001: elolvastam azt, amivel eddig elkészültél, és nagyon jó kezdeményezésnek látom. Remélem elég kitartó leszel, és el is fog készülni! Nagyon remélem, mert szerintem rajtam kívül még nagyon sok embernek segítenél ezzel. Személy szerint még egy tápot sem építettem, mert látva az itt fellelhető információkat, még nagyon-nagyon sok tanulni valóm van. Ezért is tartom nagyon jó ötletnek ezt a kezdeményezést! Sok kitartást kívánok! Remélem el fog készülni, és a nagy koponyák is lektorálni fogják az anyagot!  A hozzászólás módosítva: Dec 19, 2015
A TL IC-k eleve gerjedékenyek, bemeneti zobel tag nélkül a gerjedés papírforma, de ahogy javasoltam a kolegának is a +- bemenetre tett néhány Pf is jó megoldás.
Nem hiszek ebben a bemeneti kompenzációban. Ez nagyon jó, mert az opamp kimeneti slew-rate-et nem korlátozza ( cserébe zajosabb ) , a többi kompenzációs megoldással szemben, de ha ez lenne a probléma, akkor egy sima táppal sem lenne jó. Inkább hajlok Laci véleményére, hogy lebeg az egész végfok. Persze, az is lehet, hogy néhány pF a meglevő aszimmetrián keresztül már segít. Nehéz ezt megmondani.
( Ezt egyszer nagyon megszívtam, kb egy hetes plusz munkával, pedig az jóval kisebb sávszélességű volt, igaz, egy teremnyi méreten terült el. Le kellett földelni a vezérléseket és egyből meggyógyult. Ezek a lebegő izék nem túl jók... és van, amikor nem is kell leföldelni, csak mondjuk a szekrény vázához rákötözni a vezérlés GND-jét.. a szekrényeket meg összekötni. )
Ezt rosszul tudod. Az NE 5534 és társai azok amik gerjedékenyek, én már jó ideje nem is csinálok velük semmit. Az olcsóbb kategóriában a TL, vagy ha valamivel jobb kell akkor LF356. És erre remek példa frissadam végfoka is, ami TL-el tökéletesen működik, az NE5534-el meg küszködik vagy 2 hónapja. Minden más ugyanaz a végfokban.
13 oldalnál tartok. Pár nap és megosztom, munkaközit nem akarok kitenni.
Ez tapasztalat a FET-es műveletierősítők eleve sokkal hajlamosabbak a gerjedésre.
Idézet: „Közösítsd és nézd meg úgy. Nekem is az volt a Class D-nél, most már tudom, hogy jobb ha közösítve van” Ezt én is tapasztaltam! Persze nem minden esetben volt jobb, de erre érdemes GND/LIFT kapcsolót betenni, mint a legtöbb gyáriban. A hozzászólás módosítva: Dec 20, 2015
Szia!
A bemeneti zobel-t hogy kellene méretezni?
Ebben a tervezőnek igaza van! Nem tudtam használható működésre bírni a végfokot NE IC-vel!
Némi energia befektetéssel lehet, de inkább észre kell venni egy nagyon érdekes adatot. Pl: a 400 W-os adatai között van egy olyan, hogy 400W@20Hz. Ez azért elgondolkodtató. Mindjárt érthetővé válik, hogy hogyan is kell méretezni egy rendesebb tápot...
Kicsit bosszant hogy majdnem fele akkora nyákra megcsinálták mint én a 2kW-osat. Mentségemre szóljon hogy csak lábas jószágokkal dolgoztam, ennél meg a primer bevezetésen (bizti, NTC-k, relé, zavarszűrő), a primer-szekunder puffereken, a teljesítmény félvezetőkön és a trafón kívül semmi sincs a nyákon, a komplett vezérlés alul van SMD-ben.
Hasonlóan képzelem el a következő tápomat ha lesz, csak az alsó fólia helyett öcsipaneles vezérlésmegoldással.
Nem biztos hogy tudja a powert...marketing.
Jól látom, hogy a nagyobbikon a meghajtás az alsó panelon lehet? Mint egy "szendvics" Kérdés, hogy a csatlakozó tüskesoron mennyi zavart szedne össze. Esetleg toroiddal a két panel ellenére is laposra lehetne csinálni. Összes nagyáramú elemet a felső panelra, az összes kisáramút pedig az alsóra. Ha a felső kétoldalas lenne, akkor akár 3 réteg is lenne. A hozzá való végfok is érdekes elrendezésű, de azt nem ide.
Méretezd mondjuk 500KHz-re, de kiprónálhatod a +- bemenet közé tett 20pf-ot is.
Holnap kipróbálom. Köszi a tippet!
Elég lapos ez így is, a magasságot úgy is a primer kondik határozzák meg, a trafó alacsonyabb (ETD59-nek nézem, olyanom meg van is itthon). A kép alapján nem egyértelmű, de mintha 200V-os kondik lennének sorban, tehát félhíd.
Valóban érdemes lenne lekoppintani, de nekem nem tetszik az hogy a primer kapcsolóeszközöket egy bordára tették a szekunder diódákkal, még ha mindegyik szigetelten van is szerelve. Ott el kellett volna választani a bordát, hogy ott is meglegyen az a 6-7mm.
Jó az így is, csak sokkal nagyobb méretű szigetelőfóliát kell alátenni, hogy meglegyen a kúszóút. Vagy amit még láttam, egy szigetelőcsövet húznak rá a félvezetőkre. Az már nekem sem tetszik, hogy egy bordán a kapacitások miatt átszűrődik némi kapcsolójel a diódák felé.
Ez nekem is feltűnt, de könnyen orvosolható lenne, vagy nagyobb szigetelőlap, ahogy katt mondta, vagy egyszerűen elnyesni a bordát.
Vagy elég, ha csak bedobtok a fetek alá ilyet, és akkor mehet a buli tovább.
Nem elég, ugyanis ha egy hűtőbordán van a kimeneti diódákkal, akkor nem lesz meg a 7 mm kúszóút. Ez ahhoz méretben kicsi.
De elégnek kéne lennie szerintem, hiszen a dióda alatt is megmaradna a csillám, vagy szilikon lapka, és annak is van egy szigetelési távolsága, és amennyiben valamekkora szikra tütne a bordára akkor ahhoz hogy elérje a kimenetet ( a dióda hátlapját) még azt is lekéne győznie.
Elvileg igen, de a hűtő rajta lehet a szekunder oldalon, esetleg teljesen fémesen. Mondjuk a dobozon keresztül. Ez persze nem sokat jelent, mert régebben ez úgy volt meghatározva, hogy a bemeneti oldal és a föld között 4 mm-nek kell lennie. Hogy most hogy van, nem tudom.Na, ebből legyünk okosak... Jobb, ha annyival nagyobb a nyák, garantáltan ne legyenek problémák.
A hozzászólás módosítva: Dec 21, 2015
Ha a doboz tutira védöföldön van, akkor a 4mm elég (vagy a szabvány szerint ha más a feszültség, akkor az egyébként szükséges 50-60%-a - régebben benyomtam a szabványból vet képeket).
Itt még a vég. Fetek is egy bordán vannak a táp félvezetőivel.
Link A hozzászólás módosítva: Dec 21, 2015
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
