Kipróbáltam az olcsó kiforrasztó-ónszippantót. Nagyon jól vizsgázott.
Igaz a kiforrasztó fejen 2mm-es lyuk van, de így is kiforrasztottam vele 2db. 40 lábú dip ic-t.
Hátrányok:
.. a felszívott ónt nem tudom kiszedni(még nem akartam szét szedni) ezért kiráztam belőle. Jó sok kijött.
.. kicsit túlmelegszik a tövénél, de nem vészesen. Nem állandó használatra találták ki, de nekem tökéletesen bejött.
.. a kiforrasztó fej lyuka 2mm-es és kisebbet sem lehet kapni. Lecsavarozható, de a menet egyedi. Majd gyártok hozzá kisebbet, ha szükségem lesz rá.
Röviden ennyi!

Üdv! Nem tudom ide illik-e a kérdésem, de az alkatrész azonosítós topicba sem akartam tenni.
Nem rég kezdtem el komolyabban forrasztani, és emlékeztem hogy volt még régről itthon valami folyasztó szer féleség, még lehet hogy csővezetékezéshez vagy csatornázáshoz volt használva.

A színe világos barnás sárga, de nem áttetsző, mint a fenyőgyanta. Gyertyafaggyura emlékeztető szaga van.
Próbáltam feloldani acetonban, nitrohigítóban, hogy folyékony szert csináljak belőle, de nem, vagy csak alig 3-5 gramm oldódik 50ml folyadékban.

Van esetleg ötletetek mi lehet, és hogyan tudnék folyékony anyagot csinálni belőle?

Mivel nem tudjuk milyen folyasztószert szeretnél feloldani, nehéz tanácsot adni. Megpróbálhatod denaturált szeszben is, hátha az oldja.

Ha komolyabban akarsz forrasztani, akkor lehet, hogy sehogy. Érdemes beszerezni gyári fluxot azokkal lehet rendesen dolgozni.

és abból a tubusost , vagy a folyékony filctoll szerűt?

Ez is gyári, csupán már nem tudom milyen típus, szerintem kolofóniumos gyanta lehet, azt láttam neten ami ilyen színű.

Más kérdés akkor:
A szilárd folyasztó szert hogyan lehet használni, ha egyáltalán lehet?

A szilárd hőre olvad. Tehát bele tunkolod a pákát, vagy a forrasztandó dolgot melegen. Nem túl kényelmes és ezért elektronikában ritkán használják.

A filctollas folyékony szerintem legfeljebb kábelt ónozni jó, én fecskendős fluxpasztát szoktam használni, az BGA-tól kezdve az ssop IC-ig mindenre jó, pákával és levegővel egyaránt. Ami az összetételt illeti magam sem tudom, hogy pontosan mifajtát használok , de általában a fehér hígabb pasztákkal lehet jobban dolgozni, az RMA-223 féle libazsírok sem jók sokmindenre. Az ERSA pasztái elég jók, persze ennek megfelelő árazással, de, ha tudsz beszerezni valahonnan akár lejárt szavatosságúakat az megéri, ha olcsón adják, viszont nagyonjól működnek, de a gyárakban kidobálják, ha lejárnak.

Az ára már annyira nem az!

Én egyszer rászántam a pénzt. Azt kell mondjam, a legjobb, amit eddig próbáltam.

Akármennyire is mondják, hogy az otthoni kutyulékok mennyire jók, ha egyszer kipróbálsz valami értelmes fluxpasztát, utána eszedbe sem jut a többivel szórakozni.

Gondoltam már rá, hogy veszek, de eddig nem tudtam rá venni magam!

Pedig tedd meg, nem bánod meg. Amit simpi linkelt, tényleg jó, és az eb....-en még olcsóbb is.

Az ólommentes forraszanyagok gyakorlatilag csak ónt tartalmaznak, akkor nem értem hogy miért nem kapják el az ónpestist ha hideg helyen vannak használva?
Talán a néhány százalék ötvözőanyag miatt?
Ónpestis

Épp ez a típushibájuk és emiatt iszonyatosan megbízhatatlanok a mai BGA-zott cuccok, ugyanis kristályosodik a mentes golyó és szétmegy. Az ólmos golyók sem bírják a végtelenségig, de lényegesen tovább.

Szia,
Nekem is volt ugyan ilyen, és nekem sima M4-es menet volt rajt, és egy weller szívó hegyből csináltam hozzá. Mivel az külső menetes volt, így levágtam, majd fúrás után vágtam bele 4-es menetet és hibátlan lett! A tapasztalatom az, hogy figyelni kell a hegyre és a csőre amin át felmegy az ón, mert a magas hőfok miatt "besülhet" a csőbe vagy a hegybe, és akkor nehéz belőle kiszedni.
Sajnos ez a kiforrasztó eltört, mert véletlenül rácsuktam az ajtót! Lett egy másik, aminél ugyan úgy 4-es menet volt, igaz ahhoz már két hegy volt, de a kicsi is még nagyobb volt mint a weller. Szerintem ez a legjobb legolcsóbb kiforrasztó. Már csak egy hőfokszabályózás kellene bele és tökéletes lenne!

Ez a kisebbik baj mert ehhez elég sok idő kell. A nagyobbik az az, hogy ha nincs benne ólom akkor ridegebb, és a hőmérséklet változás okozta térfogat változás hatására egyszerűen eltörik. Ha lenne valami spéci mikroszkópom akkor fotóztam volna ilyet, mert szabad szemmel alig, vagy nem is látszik hogy körbe van repedve a forrszem.
Van egy elég jó Philips CD-s autórádióm az pl. ilyen, 5-10 C^o felett működik, alatta nem.

Köszi az infót! Vettem egy tartalék fejet hozzá és abba akartam beletekerni az M4-es menetfúrót, de már az elején elakadt azért gondoltam, hogy nem szabvány a menet, de ha majd rákerül a sor akkor jobban szemügyre veszem. A hőfok tényleg jó lenne állíthatóra!.

Vedd le a hegyet róla és a 4-es anya rá kell hogy menjen. Nem hiszem hogy nagy variáltak volna vele az évek alatt.
Ilyet vettem másodszorra, ez annyiból másabb, hogy két fej van hozzá, meg húzó rugós. Hőfokot nem néztem melyik mennyire melegszik fel. Mondjuk annyiból jobb a magasabb hőfok hogy nem kell ott tartani másodpercekig ha vastagabb az alkatrész lába, vagy nagyobb a forrpont.

Szia, Ez inkább csak bádogcsatorna, vagy vastag sodrott vezeték leónozósására való. Elektronikában ne is próbálkozz vele, mert nem lehet eltávolítani tökélesetesen, többet árt, mint használ! Ha vissza olvasol, ami nem is árt, ha most kezdted, fogsz ajánlást találni arra, amit szeretnél forrasztani.

Az Én tapasztalatom, hogy a forrasztóvíz a legalkalmasabb a panelek ónozására, mert nagyon folyik és viszik magukkal az ónt. Valamint nagyon jól vezetik a hőt, így nem is kell nagyon melegíteni a panelt. Smd ic forrasztásra is nagyon jó lapos pákahegy mellé. Levegős forrasztás mellé is tökéletes csak be kell sűríteni xantán vagy akácia gumival és ónpor kell bele. Vezeték forrasztásra viszont nem alkalmas, mivel felfut a rézszálon és eloxidálja a nem forrasztott területet. Így a vezeték idővel elszakad.

Üdv!
Terveztem egy 2 oldalas NYÁK-ot, (leginkább gyakorlásból)
A kérdésem, hogy ez mennyire megvalósítható? A forrasztásra gondolok, mert van ahol az alkatrész mind két oldalát be kell forrasztani. (aranyszínű forr szemek)
Ez lehetséges? Vagy hogyan szokták csinálni furatgalvanizáláson kívül?

Mindent csak onnan köss be ahonnan forrasztani is tudod.

Itt akkor csak az IC-kel van a gond.Majd precíziós foglalatot használok, azt be lehet mind 2 oldalról forrasztani (remélem).
A terv kinézetéről mi a vélemény? Most kezdtem el NYÁK-ot tervezgetni, azért kérdezem.

Én azt szoktam csinálni, ha csak az alkatrész oldalon keresztül tudok odavezetni egy sávot az alkatrész lábához, hogy tőle pár mm-re leviszem a forrasztási oldalra ahol átkötéssel összekötöm a két oldalt. Ritkábban azt is megcsinálom, hogy a felülről elérendő láb furatát picit nagyobbra veszem, és az alkatrész lába mellé egy levágott alkatrész lábat meghajlítva betűzök, amit fent a vezető sávhoz, lent pedig az alkatrész lábához és/vagy a lent folytatódó sávhoz forrasztok.

Ez a PIC-es frekimérő ha jól látom. Ennek én SMD-set terveztem, nem kell neki kétoldalas nyák.

Üdv!
Köszi a választ!
Tudom, hogy 1oldalasal is megoldható.
SMD ellenállásból mekkora méret kellene neki? 1206? (Még nem forrasztottam SMD-t, azért kérdezem, hogy ne a legkisebbet válasszam).

Üdv!
1206-os méret megfelelő. Ha jó a szemed és a pákád, akkor kisebb is mehet!

Köszi a válaszokat!

Szia, Elég széles a pad ahhoz, ha nem nyomod be tövig a foglalatot, az oldalról adagolt ón vékony heggyel melegítve körbefussa.

És a kinézetéről mi a vélemény?