Hol vannak azok a szép idök ( meg az ész) amikor a NAREX ugy alakitotta ki a motor légcsatornáját, hogy az a fürészlap elött fujta el a fürészport. A mai nagyágyuknak ilyesmi még az eszükbe sem jut....

Szia!

Pl. a Lidl-ben időnként kapható Parkside is tudja.
Elég sokat használtam amióta megvettem, szerintem nem rossz minőséget gyárt.

Harmadikat már nem veszek, mert az kettö drága, amim van, nem tudja ...a NAREX meg eltünt.
A gépeim csak szivni tudnák a fürészport ha lenne mindig porszivo a közelben.

Gondold át alaposan. Ez a géptípus (márkától függetlenül) fura eszköz. Aki még nem használta, azt gondolja milyen remek holmi, de valójában vitatható eredményeket lehet vele elérni. A vágási feladatok többségéhez találni célszerűbb eszközöket.

Köszönöm a válaszokat. Azért ebben gondolkodom, mert a körfűrészhez nem látok eleget, és ezt biztonságosabbnak tartom, mivel nincs gyorsan forgó lap. Valójában 10 cm-nél hosszabban nem is kellene vágni, elsősorban fiókomhoz készítenék vele térelválasztó deszkákat, fenyőből.
Mennyire alkalmas ehhez egy ilyen gép? Mennyire lehet ezekkel egyenesen vágni? Nem kell, hogy mm-re pontos legyen a vágás, de azért ne legyen benne ív.

Nagyjából semennyire nem lehet vele jól vágni, de a "jól" értelmezésében lehet eltérés. Oldalirányban is ügyességet kíván, de azért egy adott vonalon jól elvezethető. Viszont az a tapasztalatom, hogy az anyag vastagságában is elívelődik a lap, amit úgy képzelj el, hogy mondjuk az egyik oldalra felrajzolt, és gondosan lekövetett ív (vagy egyenes), a másik oldalon nem lesz pontosan olyan. A vágás nem mindig 90°-os, hanem mindkét irányba elmászkál alul. Ezt okozhatja akármilyen anyagszerkezeti eltérés, erezet, csomó, repedés, vagy ki tudja még mi. Fogsz majd ezzel kapcsolatban kapni ellenvéleményt, lesznek akik bőszen állítják milyen jó az ő konkrét gépük és azzal milyen prímán lehet vágni, de legyél gyanakvó ezekkel a nézetekkel szemben.
A körfűrész sokkal jobb eredményt ígér, ha egyenes vágásokra van szükség, de valóban veszélyesen is lehet használni.

Ugyan ezt tapasztaltam én is. Képes volt 45^o-ban vágni, úgy hogy amikor elkezdtem vágni még 90^o-ban állt a penge.
Valójában elegem lett a szúrófűrész által alkotott görbe vágásból, ezért kezdtem el építeni a visszább mutatott körfűrészt.

Elképzelhető, hogy a fiókodba térelválasztót vágni jó lesz, de komolyabb munkára szerintem alkalmatlan. Ha tényleg csak vékony deszkát kell vágni, nem hosszabban mint 10-15cm akkor én inkább kézi keretes fafűrésszel vágnám, nem szórakoznék a szúrófűrésszel. (De ez magánvélemény.)
A linkeltbe vasvágó lap van befogva, de lehet kapni fára is. Azért ezt linkeltem be, mert keretnek ez a típus vált be a legjobban. Ja és ebben el lehet fordítani 90^o-ban a fűrészlapot, ha mélyebben kéne az anyagba vágni.

Ha egyenesen akarsz vágni (gyakorlatilag mindegy hogy ezzel vagy más hasonlo géppel), akkor mindenképp szerezz be egy sint (vonalzot), amihez egy gépvezetö is tartozik ( jobb az univerzális).. A vonalzot pillanatszoritoval odafogod az anyaghoz a gépvezetö keretbe meg berakod a gépet és eltolod a vonalzo másik végére. Ez többé kevésbé sikerül, ha nincs ferdén befogva a fürészlap).
Helyetted azonban inkább a modernebb forgomarogépekben gondolkodnék, amikbe speciális futokat kell fogni ( tompa a hegyük) és azokkal vezetve sokkal könnyebb akár egyenesen is vágni vagy bármilyen görbe mentén.


Kb igy néznek ki:

vonalmaro

A barkácsboltokban olcsobbak is vannak.

Van még....

Igazad van, bár most ismét sznob leszek, de voltam bent egy üzletben, ahol az eladó egy kék Bosch szúrófűrésszel elvágott ívesen egy 38-as munkalapot, majd egy FESTOOL akkussal is. Én is csak lestem, hogy hogy a fenébe ilyen különböző a vágása a két nem éppen olcsó gépnek, és ugye mondanom sem kell, nem a kékség fölénye derült ki. Nem tudom hogy milyen módon oldották megFESTOOL-ék, de szemre tota nem láttam elhajlást a vágásban. Annyit viszont ki nem fizetnék egy dekóért hobbi célból az biztos.

Szerintem használhatóak azért ezek a dekopírgépek, bár figyelembe kell venni a hiányosságaikat. Bizonyos vastagságig, egyenes vágás esetén viszonylag jól használhatók. Figyelni kell azonban a fürészlap sebességére (ha állítható), az gépi és kézi előtolásra, a megfelelő fürészlap fogazat megválasztásra és a legfontosabb a fürészlap merevségére. Ha biliacél a fürészlap (mert olcsó), akkor attól nem is lehet sokat várni. Persze a jó fürészlapra (többfélére) senki nem szeret áldozni.

Igen, jól használható nekem is. A vágási felület sokszor utómunkát igényel, én csiszolással javítom. Talán legtöbbet a fűrészlap számít. Akinek csak néha van valami famunka, nem éri meg célgépekre költeni, annak azért jó, ügyeskedéssel korrigálhatók hiányosságai.

A márka van még, csak már "made in china" és nem tudom, hogy folytatták-e a régi iskolát vagy lesüllyettek a badge engineeringre.
A minap éppen nevettem, amikor Europa egyik legnagyobb szerszámáruházában az esztergapadokat extra opcioval is árulták, a mezei tokmány helyett a TOS (cseh) tokmánnyal majdnem 30%-l drágábban.

Elképzelhető, nem tudom, én is csak rákerestem.
Felértékelődnek manapság az örökkévalóságnak készült régi gépek, szerszámok.
Manapság is van egyébként nagyon precíz, kiváló minőségű, jó szerszám, ami üti a régieket is hiszen a fejlődés nem állt meg ilyen téren, csak annak az ára is megvan. (és a lusta, sznobok vásárolják)

Ez igy van csak az elképzelhetetlen tulkinálatban az ember soha nem tudja, hogy a jot választja ( most nem az árra gondolok). Ha bemész a boltba és van ott 5-6 hasonlo gép még mindig elöfurdul, hogy az igazi nincs ott, és ha nem látod, nem is választhatod. Minden aproságra meg nem lehet gondolni.
Az egyik barátom nemrégen egy felsö kézi marogépet vett ahol noniusszal ( tekerögombbal) tizedmilliméteres pontossággal lehetett beállitani a marás mélységét (nálam látott ilyet amit én kézböl, de az asztalba beépitve is használok, ahol fontos az ilyen csavaros állitás).

Otthon derült ki, hogy az ö gépén csak nyomogomb van - azaz addig forog amig nyomod - az enyémen meg kapcsolo. Azaz az övét nem lehet beépiteni az asztalba, mert ott nem tudod nyomni a gombot. Visszavitte a boltba, de kapcsoloval állitolag már nem gyártanak, igy marad a pillanatszorito ami nyomja a kapcsolot az asztal alatt).

Gondolom a kellemetlen dolgokat direkt építik be, hogy ezeket elhagyva-javítva a drágább gépeket, legyen értelme azokat is megvenni. Tehát szándékosan esetlen egyik másik dolog az olcsóban, és nem csak azért, hogy kisebb gyártási költség legyen.

Valoban ez a szomoru a dologban, látszatra elképesztö a választék, de valoban jo és jol használhato gép elég ritka és gyakran csak ugy lehet beszerezni, ha valakinél látsz ilyet, és ugyanazt keresed ( mert a boltok többségében még nyoma sincs az ilyen gépnek) a legelképesztöbb utakon és árakon.

Sziasztok. Véleményem szerint maga a fűrész megválasztása kevésbé lényeges, mint a lapé. (persze nem baj ha a gép tudja billegtetni a lapot, bár ezek a gépek egy kicsit drágábbak) A lap megválasztása viszont igen kényes téma. Én esküszöm a Bosch lapokra, bár a Makita sem kutya. A nevenincs piaci készletekkel meg jó sok helyet lehet foglalni a műhelyben, másra nem jók. Lehet akármilyen gép, amíg a lapot rángatja a lapon múlik a vágás minősége. (meg persze a kezelőjén) Hozzáteszem egy-egy ilyen lap akár 500ft-nál is húzósabb lehet. Könnyen beszélek így a témáról egy nagyon komoly műhely háttérrel. Én is így kezdtem, de a dekopírt csak nagyon ritkán veszem már elő. Van mellette láncfűrész, szalagfűrész, körfűrész, körkivágó oszlopfúróval, felsőmaró, stb. Végeredményben: ha valaki egy évben csak egy-két vágást csinál annak jó választás lehet. Viszont komolyabb munkákhoz magában édes kevés!

Gondolom a Triton a márka. Asztalos srácok mondják a fórumon, hogy nagyon jó egyébként, és nagy ötlet az állítása, megspórolható vele a méregdrága router lift.
Gépvásárlás előtt én is nézegetem, olvasgatom a fórumokat, és kérdezgetem a szakikat akik használják ezeket. Sokat segítenek a választásban, vásárlásban. Köszönet Nekik innen is.

Pontosan tudom mire reagáltál.

Köszönöm az eddigi hozzászólásokat, gondolkodni fogok.
Melyik szerintetek a biztonságosabb egy kevésbé jól látó embernek? Mert ha erősl ámpával megvilágítom az anyagot, meg a munkaterületet, akkor még megy az egyenes. Nemrég beszélgettem egy kollégámmal erről, és ő azt mondta, hogy a kézi körfűrész azért biztonságosabb, mert ha netán kiugrik az anyagból, azonnal rácsukódik a védő a lapra, míg a dekopír ha kiugrik, a pengét nem védi semmi. Nyilván olyat nemcsinálnék, hogy tolás közben felemelem, csak a véletlenről beszélek. Az én elgondolásom az, hogy szerintem nagyobb kárt tud egy gyorsforgású gép csinálni, mivel annak mondjuk 5000 rpm-mel forog a lapja, míg egy dekopírnak csak le-föl rezeg.
Meg ha a körfűrésznek megfeszül a lapja rossz vezetés miatt, az ugyancsak balesetet okoz. Szúrófűrésznél meg szerintem max annyi történik, hogy nem lesz egyenes a vágás.
Mennyire igaz ez az elgondolás?

Ezt igy nem fogjuk tudni eldönteni. Ha többnyire egyenes darabokat vágsz akkor a körfürész biztosan jobb, esetedben az asztali volna a legjobb, az stabilabb, jobb a védelme ( takarosapka) és jobban meg lehet világitani igy biztosan látod a munkadarabot.
Az nem érv, hogy melyik tud jobban sebezni, a famegmunkálo szerszámok mindig nagyon élesek, és az aligha érv, hogy másodpercenként 500 vagy 20000 fog vág az ujjadba....

Esetedben a világitás és a biztonságos géphelyzet lehet mérvado, az meg csak az asztali gépeknél (körfürésznél vagy marogépnél stb) van adva. Esetleg a dekopirfürészt is beszerelheted az asztallapba ( nekem is ehhez ki van alakitva a munkaasztalban a felfogo szerkezet, de nagyon ritkán használom), igy csak a lap áll ki, amire könnyü valami vedöszerkezetet késziteni és meg is lehet világitani a munkadarabot. (A gép fejjel lefelé van az asztal alatt). Igy szerintem a legbiztonságosabb és mindkét kezed felszabadul.

Értem. Akkor célszerűbb lesz egy párhuzamvezetős körfűrész szerintem, ami viszonylag könnyen irányítható és jó a súlyelosztása.

Vannak nagyon jol használhato gépek, amik valoban kézi körfürészek de van hozzájuk asztal is, igy a kézigép beszerelhetö a kis asztalba és ott biztonságosan dolgozhatsz vele. Ha meg kell akkor kiveszed és kézzel dolgozol.

Esetleg erről van konkrét tapasztalat, mert pont ilyenekre találták ki szerintem.

Ezzel konkrétan csak <15mm vastag anyagot lehet vágni. Vannak valamivel nagyobbak (Dremel, Skil stb) azokba 80 mm fürészlap megy, azaz kb 20 mm a vágási melység. Amire itt ügyelni kell, hogy egyik másik gépen nagyon agyalágyult a védöszerkezet. Két ujjal kell kezelni, közben a gépet is meg az anyagot is tartani kell. Szinte használhatatlan az Einhellen ki sem lehet szedni a biztonsági elemet.
A bemutatott gépen, meg egynéhány másikon csak a rugo erejét kell leküzdeni igy csak egy kéz kell a kezeléshez.
Miután körfürészröl van szo nagy kanyarokat ezzel sem lehet vágni.

Köszönöm, nem is tudtam, hogy ilyen létezik.

Ismét lenne egy kérdésem, viszont egész más témában.
Adott a korábban említett Skill twist csavarhúzóm, amit úgy kaptam, hogy a hajtóműházban szinte semmi zsír nem volt. Azóta akkumulátorcserén kívül mást nem csináltam rajta.
Teljesen jól működik, viszont nem tudom, hogy a fogaskerekek serregése zsírhiányra utal-e. Szabad és érdemes ezt az anyagkombót kenni? Ha igen, zsírral vagy minimális olajjal?
Mert a hajtóműház maga fém, de a fogaskerekek műanyagok, viszont a tengelyeik megintcsak fémek.

Azokat nem szokták kenni,mert önkenő műanyag. De ártani nem árt ha teszel bele zsírt!

Értem, köszönöm.