Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » MOSFET-ek
 
Témaindító: Dzót, idő: Okt 1, 2005
Lapozás: OK   28 / 38
(#) Bakman válasza ThompsoN hozzászólására (») Aug 23, 2015 /
 
Kevés lesz az 5V ahhoz, hogy rendesen kinyisson, lásd melléklet. Hogy a 7805 mitől forrósodik fel, passz, talán beleng az egész kapcsolás a FET hőtermelése és az RDS változása miatt, a 7805-ös lábain pedig nincsenek hidegítő kondik. 330 nF a bemenethez, 100 nF a kimenethez.

Vgs.jpg
    
(#) ThompsoN válasza Bakman hozzászólására (») Aug 23, 2015 /
 
Az mitől lehet, hogy a motor fölpörög kb fél fordulatra, és utána lassan megáll, ahogy múlik az idő? Mintha a MOSFET fokozatosan teljesen zárna.
Nem tudnál javasolni egy olyan P-csatornás MOSFET-et, amit 5V-ról is többé-kevésbé ki tudok rendesen nyitni, és a hestore-ban kapható? Ha 5A-t tud 5V-ról kinyitva, az megfelelő.
(#) ThompsoN hozzászólása Aug 24, 2015 /
 
Köszönöm a segítséget, de közben találtam egy combosabb relét, ami kényelmesen elbírja a motort, és mivel nem lesz PWM, így azt használom H hídnak egy N csatornás MOSFET-tel, amivel ki és be tudom kapcsolni a motort.
(#) RoliNyh hozzászólása Jan 7, 2016 /
 
Üdvözletem!

N csatornás mosfet bekötéshez lenne egy egyszerű kérdésem.

Adott az üzemszerű bekötés amikoris a terhelés a táp és a DRAIN láb közt van, első kép.

De mi van akkor, ha úgy teszem be a terhelést, hogy a SOURCE és a TEST közt legyen? Második kép.

Kérdem én ezt azért, mert kocsiba izzót szeretnék vezérelni vele, viszont a kocsi negatív testelésű, tehát a pozitív ágba kell raknom a kapcsolóelemet. N csatornás fetem van elfekvőben, szóval nem akarok venni külön P csatornásat...

Kipróbáltam egy 3W -os leddel, és működik...
Tulajdonképpen mi a magyarázata, hogy a DRAIN ágba kéne lenni a fogasztónak?
A hozzászólás módosítva: Jan 7, 2016
(#) ferci válasza RoliNyh hozzászólására (») Jan 7, 2016 /
 
A válasz egyszerű: a source-höz képest kell nézni Ugs-t és ha 12 voltról nyitod, úgy teljesen ki tud nyitni - viszont ha a source -test közé teszed a fogyasztót, egy bizonyos feszültség felett már nem lesz elegendő Ugs-ed,.
Pl. a source-ben lesz 7-8 voltod az izzón, Ugs-re marad 4-5 volt és már nem tud jobban kinyitni és melegedni is fog nagyon.
Úgy képzeld el, mint a földelt kollektoros, vagyis emitterkövető kapcsolást tranyónál - itt pedig source követő és a source Ugs feszültséggel követi Ug feszültségét.
Alacsony Ugs feszültségű fettel sokkal jobb a téma, de úgy is eléggé rossz hatásfokú lesz az áramköröd. ( 12V- Us ), vagyis ( Ud-Us ) * fogyasztó árama fogja melegíteni.
A 3 wattos leded rossz példa egy pl. 21 wattos izzóhoz. Persze belső világításhoz oké, de hűteni akkor is kell a fetet rendesen.
A hozzászólás módosítva: Jan 7, 2016
(#) steelbird válasza RoliNyh hozzászólására (») Jan 7, 2016 /
 
Szia.
Akkor P csatornás fetet kell majd használnod, mert a fetnek a G-S elektródái közé nyitófeszültség kell, anélkül nem fog neked kapcsolni. A második verziónál a fet G-S nyitófeszültsége az előbbi okok miatt levonódik a 12V -ból, ezért maximum annyit tud a fet a fogyasztóra (te esetedben az izzóra) kapcsolni. A fetek UG-S feszültsége pedig típusfüggő.
A hozzászólás módosítva: Jan 7, 2016

teszt.png
    
(#) RoliNyh hozzászólása Jan 7, 2016 /
 
Magyarul amint kinyit, a source lábon is 12V lesz a feszültség, így rögtön le is zár (mert nincs elég Gate Source feszkó), majd kezdődik előről.
Tulajdonképpen úgy működik, mint egy relé aminek egy nyugalomban zárt érintkezőjét sorba kötnénk a tekerccsel, be/ki fog kapcsolgatni a kapcsolási frekvenciával...

Akkor azt hiszem, feltaláltam az egy fetes oszcillátort, holnap megyek is a szabványügyi hivatalba és levédetem...

Köszi a velős magyarázatot...
(#) ferci válasza RoliNyh hozzászólására (») Jan 7, 2016 /
 
1., válasz gomb... kinek írsz..
2., ha az n-fetről gondolod ezt és a source-ben van a terhelés, nem ugrik fel 12 voltra a source fesz.. csak addig, ameddig elegendő lesz az Ugs a nyitáshoz, tehát fettől függően 7-8-9 voltig.
Csináld meg a teszt-kapcsolást klf. fetekkel egy izzóval és élőben mérheted.
A hozzászólás módosítva: Jan 7, 2016
(#) RoliNyh válasza ferci hozzászólására (») Jan 7, 2016 /
 
Mindkettőtöknek...
És annyira azért nem érdekel (hogy lemodellezzem), a lényeg az, hogy mégis csak P csatornás fetet kell bugáznom akkor valahonnan...
(#) ferci válasza RoliNyh hozzászólására (») Jan 7, 2016 /
 
Így van..
(#) Csupasz hozzászólása Jan 9, 2016 /
 
Sziasztok
PWM jellel szeretnék szabályozni fényerőt. A vezérlő jelet egy PIC állítja elő. 160-180V között kellene tudnom szabályozni, 400Hz frekvenciával. Tudnátok segíteni?
Előre is köszönöm.
(#) RoliNyh válasza Csupasz hozzászólására (») Jan 9, 2016 /
 
Konkrétan miben is?
Mármint mi a problémád amire segítséget vársz?
A hozzászólás módosítva: Jan 9, 2016
(#) Csupasz válasza RoliNyh hozzászólására (») Jan 9, 2016 /
 
Nixieóra fényerőszabályzásának a megoldásában. Nem foglalkoztam még FET-tel, nem ismerem.
A hozzászólás módosítva: Jan 9, 2016
(#) RoliNyh válasza Csupasz hozzászólására (») Jan 9, 2016 /
 
És most konkrétan kapcsolási rajzot akarsz? Vagy mit? Mert ne haragudj, de nekem még mindig nem tiszta...

Van egy PIC-ed, ezzel vezérelsz egy MOSFET -et, ami a nixie háttérvilágítás tápfeszültségét modulálja PWM -el...

Leírtál mindent amit akarsz, csak épp azt nem, hogy mit nem tudsz megoldani...
(#) ferci válasza Csupasz hozzászólására (») Jan 9, 2016 /
 
Nem lenne egyszerűbb egy áteresztő stab egy BU.. tranyóval? Nem ehet sokat az a nixie-rendszer.
(#) Csupasz válasza RoliNyh hozzászólására (») Jan 9, 2016 /
 
Magát a vezérlést.Egy kapcsolási rajzot szeretnék, mert nem tudom,hogy kell méretezni. A PIC egy MPSA tranyát hajt meg, az vezérelné az IRF 9530 FET-et. De hogyan?
(#) ferci válasza Csupasz hozzászólására (») Jan 9, 2016 /
 
A 9530 100 voltos. 9620, 9630 200 voltos.
A hozzászólás módosítva: Jan 9, 2016
(#) ferci válasza Csupasz hozzászólására (») Jan 9, 2016 / 1
 
Ha csak annyi kell, hogy az MPSA hogyan vezérelje az IRF-et, nagyon egyszerű: teszel a kollektorába egy 330k-s ellenállást, az felmegy a +200 volt felé pl. egy 15 voltos zenerre, amin rajta van az IRF 9620 gate-source elektródája és a drain adja a pwm-et lefelé, mint szaggatott anódfeszt.
(#) Csupasz válasza ferci hozzászólására (») Jan 9, 2016 /
 
Köszi, kb. így csináltam én is, csak 12V zenerrel. Melegedett a fet, és nem működött. Így már értem, hogy valószínüleg elfüstölt a 200V-tól.
Köszönöm!
(#) ferci válasza Csupasz hozzászólására (») Jan 9, 2016 /
 
Ja, hát adatlapot megnézhetted volna...nem árt 50 volttal fölé menni a tápnak, úgy keress p-fetet.
(#) gerleimarci válasza Csupasz hozzászólására (») Jan 9, 2016 /
 
Bővebben: Link
És ha valami hasonlót csinálnál, csak az 555 helyére a pic egy kimenetét kötnéd?
(#) Csupasz válasza gerleimarci hozzászólására (») Jan 9, 2016 /
 
Igen. Az 555 3-as lábára van kötve az MPSA.
(#) proli007 válasza djklein hozzászólására (») Jan 9, 2016 /
 
Hello! Ez nemcsoda, a JFet ebben a kapcsolásában egy egyszerű áramgenerátort képez. Pld..
(#) teszti hozzászólása Jan 17, 2016 /
 
Hello

Fordított polaritás elleni védelmet szeretnék, erre melyik mosfet lenne az ideálisabb ami sima diódát vagy ami schottky diódát tartalmaz? Pl. ez és ez.
(#) Bakman válasza teszti hozzászólására (») Jan 17, 2016 /
 
Hogyan szeretnéd alkalmazni. Itt valami még nem kerek a történetben.
(#) teszti válasza Bakman hozzászólására (») Jan 17, 2016 /
 
A második oldalon a második ábra, NMOS FET. Bővebben: Link

Azt írja a doksiban, hogy a mosfeten eső feszültség az rDS(on) X I Load. Pl. akkor ha 1A-t szeretnék akkor mennyit fog esni a feszültség? 1X0.014-t?
(#) Bakman válasza teszti hozzászólására (») Jan 17, 2016 /
 
Az Rds(ON) adat minden FET-nél más és más, továbbá függ az UGS és az ID értéktől is. A kissebb feszültségtűrésű FET-nek általában kissen is az Rds(ON) ellenállása, de pontosan az adatlapja tartalmazza.
(#) teszti válasza Bakman hozzászólására (») Jan 17, 2016 /
 
Értem. Így hirtelenjében ezt a két félét találtam, amit fentebb belinkeltem. Ezeknek az rDS(on) értékük 14,4 és 7.25mohm. Akkor pl. 1A-nál 0.0144V és 0.00725V esik? Ezt jól számolom?

Szerinted melyiket válasszam? Amelyikbe schottky vagy amelyik sima diódás? Kipróbálva mindkettőt azt tapasztaltam, hogy ha pl. fordítva kötök be egy liion akkut és rövidre zárom, akkor a sima diódáson nem történik áram felvétel viszont a schottkys 40uA áramot vesz fel ilyenkor. Ekkora áramerősség ki tud nyiffantani egy IC-t vagy ez még kevés neki?
A hozzászólás módosítva: Jan 17, 2016
(#) Bakman válasza teszti hozzászólására (») Jan 17, 2016 /
 
Azt, hogy az ilyen irányú fordítva kötést mi viseli el, csak az adalapja tudja megvondani, vagy még az sem, esetleg egy teszt, de az keserű tapasztalatokkal is járhat. Nyílván nem mindegy, hogy egy 555-ös IC-ről beszélünk, vagy egy i7 -es CPU-ról.

Én bele merném rakni mindkettőt, hacsak nem valami extra kényes cucc, ki kell, hogy bírja.
(#) teszti válasza Bakman hozzászólására (») Jan 17, 2016 /
 
Egy TP4056 akku töltő IC lenne az áldozat. Már a sokadik panelt lövöm el, hogy fordítva kötöm rá az akkukat.
Ez mennyire lehet kényes cucc szerinted? Ki kellene bírnia?
Következő: »»   28 / 38
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem