Kijelzőt úgy szoktam programozólábra tenni, hogy programozás közben ne terhelje. Vagy a közös katód/anód vezérlő tranzisztorok mennek oda(min. 10k ellenállással), vagy a szegmensek, de úgy hogy a közös anód/katód meghajtótranzisztora a programozás alatt (magasimpedanciás állapot!) biztosan ne kapjon jelet. Nagyáramú fogyasztó (pl. 12A-es RGB LED-sor) esetén úgy jártam el hogy a programozás idejére lekapcsoltam a LED-ek főtáp bemenetét, így nem változott az áramköröm 115kHz-es rádióadóvá. Ugyanis amíg a LED-ek kb. 100Hz-es PWM-et kapnak, a programozó ennél 1000x gyorsabban ketyeg.

A JTAG az sajnos nem teljes értékű port, vagy az egyik, vagy a másik(lásd: JTAGEN fuse bit).
De legalább az a 4 láb dedikált programozóláb lesz, és nincs speciális(pl. I2C, UART) portfunkciójuk.
Nagyobbaknál ADC, de abból van még másik 4.

A kijelzőt pontosabban ilyenre gondoltam:vBővebben: Link
Ez egy TFT kijelző.
Hogy szokták azt megoldani,hogy a kijelző fényerejét állítsam AVR-ből?
Elvileg 3.3V-os táp kell neki, és a led háttérvilágítás 2.7V-os (30mA). Az AVR(Atmega328p)-em 5V-os.
Csinálok közéjük egy 5V-3.3V-os stabilizátort (AMS1117).

Viszont ezt a LED háttérvilágítását hogy? PWM-el esetleg 5V-al? vagy 5V és egy soros ellenállás (50-100 ohm) és PWM? n-fet?

En pwm-mel csinalnam.

Chiptöl függöen az ISP vagy a JTAGot használom, eddig soha semmi gond nem volt velük ( ha már ment), pedig igen gyakran van a JTAG lábakon más felhasználás is ( valami más is oda van kötve).

Persze, lehet rákötni mást is, de a JTAGEN nevű fusebit értékétől függően vagy programozóláb, vagy használható port. A kettő együtt soha nem megy.

Lenne egy kérdésem szervó ügyben.

Lehet az ebay-en shieldeket kapni. Ezek tüskékből állnak és egy nano-ra (Atmega328P) fel lehet pakolni vagy 20 szervót.

Ez tényleg csak ennyiből áll, hogy az AVR +5V tápjára felkötök 20 szervót és berakok valami komolyabb +5V-os tápot neki?

Mégiscsak motorokról van szó, azért érdekelne, hogy egy 2A-s +5V-os tápra rányomok 20 szervót, ami ugyanazt a feszültséget használja mint a mikrovezérlő, akkor ez menni fog-e?

Ekkora teljesítményben mindenképp érdemes külön tápot adni a szervóknak szerintem...

A gond az, hogy össze vannak drótozva, de látom olyan termék is van, ahol nincs összedrótozva, hanem külön szervó és MCU táp van.

Akkor a táp meghalt.
Szervonként ( még a mini szervoknál is) min 1A-t kell számolni, és nagyon kemény tápot (eredetileg akkukra lettek tervezve).

Sziasztok!
Adott a következő IC: SN75176 (RS485 protokoll)
Ha AVR-re kötöm, akkor a /RE és a DE lábakat összekötöm és ez egyből mehet egy AVR lábra, vagy ide is kell valami felhúzó vagy lehúzó ellenállás? Olvastam valahol valami ilyesmit,és ezért kérdezem inkább.

Köszönöm

Érdemes egy lehúzót tenni oda(mondjuk 1k). Ökölszabály, hogy amikor az AVR RESET-ben van, az erősítős kimeneteket is inaktiválni kell. Az R kimenetre (AVR-en bemenet) egy felhúzót(~10k) érdemes, mert amikor küldesz, akkor az nagyimpedanciára vált és a TTL szintű UART inaktív állapotban mindig logikai magas.

Köszönöm szépen!

Van egy elmebeteg kérdésem
Valaki próbálkozott már olyannal hogy AVR-t programozzon AVR-el, egy flash vagy eprom tartalmából?
Szeretnék megvalósítani egy olyan dolgot hogy AtMega2560 és Wiznet W5100 eth-val épített panel, olyat tudjon, hogy az AtMega egy webszerver amin van egy "upload" menüpont. Abban ki lehet majd tallózni egy HEX file-t amit gombnyomásra feltölt a PC a szerverre ami pedig tárolja egy RAM vagy Eeprom IC-ben. Ha a letárolás megvolt, az AtMega újraindulna, és akár egy Mega238 segítségével vagy magától bootloader-en keresztül felégetné a flash-ébe azt a HEX file-t.
Tulajdonképpen a terv az hogy weben keresztül tudjak rajta "firmware"-t frissíteni.
Még elméleti síkon próbálkozom csak, olyat már találtam hogy SD kártyáról kerül felégetésre egy Arduino segedelmével, de azt még nem tudom hogy a "feltöltés"-t hogy lehetne megcsinálni. Bár SPI-n MP3-at is le lehet játszani ami több mega szóval talán az is működne hogy SD kártyára kerüljön a HEX fájl a weben keresztül. Onnan már csak az SD-t kéne lecserélni vagy egy másik AVR-re vagy valami egyéb memória IC-re. Azon is gondolkodtam hogy maradna az Arduino-s bootloader, és megpróbálni soros porton feltölteni a HEX-et valahonnan. Ezekben a témákban még nem vagyok túl fejlett, így tapasztaltabb kollégák javaslatait/ötleteit szívesen venném.
Leginkább a Bascom nyelvet részesítem előnyben, de úgy ahogy az Arduinóval is elboldogulok.
Köszi a válaszokat előre is!

Ezt jó, hogy mondod. 20 szervót rá lehet kötni, de vezérelni csak 2-t fogok egyszerre.

Természetesen megvalósítható. Viszont nem annyira egyszerű. A gond, hogy az ATMega nem egy erőgép és egy flashnyi adat folyamatos küldése és feldolgozása (pl. SD kártyára írása vagy külső flash IC-re mentése) nem biztos, hogy megy. Én egy hasonló funkciót (képek letöltése webszerverről, majd átkonvertálása és SD-re mentése) ATXMega-val odottam meg DMA-val és külső SRAM-ba mentéssel (aminek videomemória volt az elsődleges feladata persze). Így már elég gyors volt, hogy a külső webszerver ne akarja megszakítani a kapcsolatot a "lassú" ügyféllel. Ebből is látszik, hogy a hagyományos feltöltés valószínűleg nem fog menni, ezért valamilyen kliens oldali scripttel kell majd megoldani az adatok adagolt küldését és akkor nem probléma ha csak egyszerre mondjuk 256 byte-ot tudunk feldolgozni és van idő azt kimenteni is.

Második probléma, SD vagy külső flash + bootloader. Extra AVR használata csak a frissítéshez elég feleslegesnek tűnik, inkább kell keresni egy jó vagy már majdnem jó bootloader-t amit erre a célra írtak és azt kell testreszabni. Az SD kártyának értelemszerűen komoly előnyei vannak egy flash IC-hez képest (olcsón óriási tárhely) és egy nagy hátránya, hogy a programban implementálni kell egy fájlrendszer kezelést is (főleg a bootloader oldalon gond, ahol jóval kisebb a rendelkezésre álló hely) az SD kártya SPI-os kezelésén felül (FatFS elég jó cucc). A flash IC-t viszont könnyebb kezelni és tárolhatod az adataidat rajta előre fixált címeken (könnyű implementálni a bootloader-ben is), az ára pedig 2Mbites kivitelben jóval olcsóbb mint az SD kártya és a foglalat.

Elérkeztünk a harmadik ponthoz, Bascom. Gyanítom, hogy nem úszod meg C kód írása nélkül ezt a projektet.

Hát most nagyon lelomboztál, C valahogy sosem ment hiába próbálkoztam vele már többször is. De akkor lehet hogy nézek valami kínai DSP-s panelt egy linuxal.
Xmegát még sosem használtam, azért gondoltam a mega2560 mert az van itthon és tudok vele próbálkozni.
De azt hiszem így inkább lemondok a kis tervemről.
köszi az infót.

Az mindegy. A szervok akkor is éhesek ha állnak. Ezt egyesek ugy küszöbölik ki, hogy az állo szervokba megszüntetik a tápot.
Sima szabály továbbra is, ahány szervo van egy procira akasztva annyi Amper kell a tápbol. Én 8 mini szervot kezelek egy procival (azokat sem egyszerre) mégis kellett a 12V/6A táp. A 3 A-s egyszerüen összeomlott.

Sziasztok

Szenvedek egy kicsit itt a char és a String átalakításokkal. Szeretnék EEPROM-ból kinyerni adatokat és azt egy String-be menteni de folyamatosan kifagy a program ha oda jutok. Biztos én rontok el valamit remélem valaki tud segíteni.



Itt az utóbbinál hal meg amikor az apiKey-t szeretném felülírni a readKey-el. Valaki tud esetleg segíteni?

Ezt kipróbálom. Mármint, hogy a kívánt pozíció elérése után megszüntetem a servo jelet (konstans földre rakom) az 50 Hz impulzusok helyett.

Értelemszerűen ha 50 Hz-en kiadsz 1.5ms HI + 18.5 ms LO jel mellett, akkor a szervo elfordul és beáll. A hangján hallani is, hogy mozog valamennyire. De utána ha megszünteted a PWM jelet szerintem kikapcsol.

Legalábbis erre emlékszem.

Ez milyen nyelven van?

Az nem jo. Nem a szervo jelét kell megszüntetned hanem a tápot. Ha nem lesz jel a szervo meghülyül..

Gondolom ez C++ lehet, először Java-ra gondoltam de ott new operátort használunk.

A programmal az a baj (ami egyébként Java esetén nem fordulhatna elő), hogy a függvény végén a pointert másolod át, majd kilépsz. Az AVR ekkor pontosan azt csinálja a readKey-el (pontosabban a pointerével), mint minden stack-en definiált változóval: törli. De nem csak a pointert veszi ki a stack-ből, hanem a tartalmát is felszabadítja a heap-en. Innentől az apiKey egy érvénytelen memóriaterületre fog mutatni, amit ha használni kezdesz, különös dolgok történhetnek. De történik más is: a függvény végén az apiKey pointert lényegében eldobod, a tartalma(általa elfoglalt terület) viszont ottmarad a heap-en, foglalva azt.

Megoldás: rendes másolófüggvényt alkalmazol, és nem a pointert másolod. Java esetén e két hiba teljesen jó működést eredményezne, mert a pointer átmásolásával a területet "forgalomban tartod", míg az eldobott régi pointer által jelölt területet a garbage collector felszabadítja. Igaz, nem túl optimális, de ettől még működik.

Megtaláltam a hibát. Egyébként C++ nyelv. A probléma azzal volt hogy amikor karakterenként pakolja át a dolgokat String-be nincs a végén lezáró karakter. Még kellett hozzá egy "0x00" és így működik megfelelően.

Ezt szeretném kipróbálni. A dokumentáció azt írja, hogy ha nincs jel, akkor nem csinál semmit a modell servo (SG90).

Ezt fogom kielemezni fogyasztás szempontjából is, jelenleg még nem volt rá elég időm.

Azt egyébként nem hiszem el, hogy meghülyülne attól, ha folyamatosan nyomom a RESET gombot az Arduinon, ezért nincs PWM output. Én a konstans 0-t a normális bemenetek közé sorolnám.

Ha akarod videon is be tudom mutatni. De nyugodtan probálkozz, a szervo karjára ha bármilyen erö hat, akkor az automatikusan és állandoan igazgatja az állást, hogyan lehet ezt áram nélkül megoldani azt még Einsteins sem tudná, csak egyes e-okosok irkálnak ilyemit a világhálon.
Ha nincs PWM output akkor a bemeneti differenciál erösitö azt sem tudja mit tegyen, a szervonak kell a stabil helyzetállapot és az orajel ( mindkettö a bemeneti jelben van.)

Nem volt időm tegnap bemérni, a héten valamikor megcsinálom.

Bocsi, nem szeretnék belemélyedni nagyon, de azt gondolom, kicsit másként értitek egymást.

Tapasztalatom szerint a modellezésben használt szervók karját el lehet forgatni, ha nincs pwm jel, amely a pozíciót adja. A táp folyamatosan rajta maradhat. (Sőt, én biztosan nem is venném le, hiszen ez digitális cucc, ahol lehetnek problémák az állandó ki/be kapcsolgatással.)
A "differencia" képzés csak akkor indul el, ha jön egy vezérlő impulzus a bemenetre. Fontos, hogy a pwm jelet, amit a proci előállít stabil legyen, mert különben hibajel keletkezik a szervóban és apró tüskékkel próbál majd "beállni" a helyes pozícióba.

Massawa teljesen jól javasolja, hogy ne tervezd alul a tápot, mert azért ezek a kis motorok is "harapnak", de csak ha van amper.

Részben igen részben nem, de az állapot nem stabil, ha nincs PWM jel. Nekem is van >50 szervom, van amelyik PWM nélkül elfordithato, de egy idö után elkezd rángatni. Szerintem ez az állapot nincs kezelve, igy szolgálhat meglepetésekkel, ezért jobb kerülni.
Én már kénytelen voltam letesztelni, a modelljeimben a szervok mind hibátlanul müködtek az asztali berendezéseimben (én is sporolni akartam a tápon) meg kitapasztaltam minden csapdát. Ma már ott tartok, hogy 7 darab 12V/5A kezel közel 45 beépitett szervot, és még jön néhány).

Kicsit megdobja a költségeket, azért érdeklődtem.

PCA9685 - 16 csatornás servo driver ~1000 Ft

Ha még külön tápkapcsolgatás is van, akkor
2xI2C IO expander ~ 1400 Ft
16x IRF9Z34 FET ~ 2000 Ft

Szóval több, mint négyszerezi a költséget, ezért érdemes mélyebben belemászni.

Az is kérdéses, hogy az általam használt servo motor hogyan működik. Nem univerzálisat szeretnék, arra legyen jó, amilyen szervókat használok.