Vagy használhattál volna egy 100Ft-os (lehet olcsóbb) külső I2C-s EEPROM IC-t...
Az új erősebb vezérlők már jó-pár éve itt vannak, úgy hívják őket, hogy ATXMega. Ezek ha nem is tudják azt, amit leírtál így is a többszörösével rendelkeznek annak mint amit az ATMEGA család tud (és van DMA is).

Ha viszont ránézel az ARM mikrokra, akkor az erősebb példányok már most is jóval többet tudnak, mint amit te szeretnél (kivéve az árat persze , bár abban is többet tudnak ), pl.: 2Mega flash, 384k SRAM, 300MHz órajel és 32bites utasításkészlet. Könyvtárak meg vannak bőven (néha nehéz is választani, melyik irányba menjen el az ember). Persze ez már nem AVR.

Ami a LEGO-t, illeti azzal csak részelegesen értek egyet. Van, amit érdemes lehet modulként beépíteni (pl. bluetooth modul, esetleg kijelző) de sok mindent szerencsésebb továbbra is optimalizálni és inkább megépíteni. Az analóg részekre meg aztán nem igazán szoktak megfelelő modulok lenni.

Nem látom be ez miért szerencsés. Gyakorlatilag kizárod magad az összes modernebb mikrokontroller használatából, amiket már nagyon nem érdemes tisztán ASM-ben programozni.

STM32 hardverben nagyon jó, támogatottságban nem annyira. Miközben az interneten keresgélsz, Arduinos megoldásokat csilliót találsz, STM32-t elvétve. Itt felmerül a kérdés, hogy bár maga a mikrovezérlő nagyságrendekkel komolyabb az AVR-rel, de megéri-e a befektetett energia?

Miközben Atmega328P alatt letöltesz, itt nekiállhatsz verejtékezni. Nézegetem, nemrég telepítettem a minimal dev boardra stm32duino bootloadert. Egyelőre nem áll még kézre. Persze ez változhat.

Az ESP8266-tal már kicsit más. Az inkább kézreáll, mint egy STM32, viszont ott a perifériákkal van a baj. Kevés láb, 1 ADC csatorna,... A beépített Wifi viszont vonzóvá teszi.

Az Arduino DUE esete pont ugyanez, olyan procival megy, amit nem használ a nép. Semmivel sincs nálam a DUE (Atmel SAM3X8E) előbb, mint az STM32 dev board. Ha Arduinot installálsz, alapból fel sem rakják a szükséges kódot, külön kell telepítened. Az, hogy maga az Aruino így kezeli a DUE-t, sokmindent elárul.

Legyen STM32. Mehetünk az STM-es megoldások felé Cube, CMSIS, HAL. Ezekkel persze van még munka. Vagy ott van a ChibiOS - ami egy runtime OS - viszont tartalmaz egy komplett HAL-t STM32-es mikrokhoz beleértve az USB stack-et is (nem kötelező használni az RTOS részt a driverekhez, mennek nélküle is). Ráadásul olyan kódot lehet benne írni, ami kis módosításokkal hordozható más gyártók ARM mikrokontrollereire is. Lehet nincs annyi példaprogram mint Arduino-ra (bár a ChibiStudio tele van vele, én mondjuk EmBitz-et használok), de nem kell elfelejteni, hogy most arra izgultak rá a tömegek (az arduino-s példaprogramok minősége pedig finoman szólva is változó).

Ez mind szép, és jó is lenne, de a C-t nem lehet rövid idő alatt megtanulni!
A legtöbb felhasználó meg áll a „60 nap alatt arduino” tanfolyamon megszerzett tudásnál.

A másik ok hogy ARM-ra kevesen vannak, akik publikálják is a több hetes munkájukat!

> (az arduino-s példaprogramok minősége pedig finoman szólva is változó)

Nem erről szól a dolog. Arról szól, hogy fogsz egy mikrokontrollert, USB-n keresztül felprogramozod és kipróbálsz vele ezt-azt.

Megvettél egy chipet, összeütsz egy kódot, látod, hogy nem így kellene működni, veszel egy másik chipet, azon más kódot ütsz össze, azzal jobban megy, megcsinálod a hardvert.

A legfontosabb, hogy mondjuk 1 órán belül valamit képes legyél felmutatni. Miután már rendesen megy, elkezdhetsz gondolkodni azon, hogy hogyan lehetne a dolgot értelmesen megcsinálni.

Az open source/hardware világ így megy. Először előállsz valami látványos prototípussal (a megvalósítás minősége lényegtelen), utána megcsinálod értelmesen az egészet.

Csak épp választhatsz 5 IC-ből. A DUE kivételével (ami ARM és egész elfogadható) az összes többi elég lassúcska.

Panaszkodsz, hogy lassú és kötött az ATMEGA, de nem vagy hajlandó kis energiát befektetni egy komolyabb mikro megismerésébe, mert nincs teleszemetelve az internet példaprogramokkal (egyébként vannak, csak keresni kell). Feltételezed, hogy csak macerásan lehet a hardver elemeket kezelni. ChibiOS-nál van olyan példaprogram, ami 200 sorból (aminek fele komment) megvalósít egy USB soros átalakítást, benne egy működő shellel és pár példaparanccsal, illetve egy párhuzamos task-ban futó villogót (azt csak az RTOS szemléltetésére). Az összes hardver perifériára ehhez hasonló API van. Az a te dolgod, hogy egy random alkatrésszel való kommunikációt megvalósítsd (de a DMA kezelést, megszakításokat, stb. már elvégzi az API).

Szerintem hagyjuk itt abba. Kezd nagyon OFF lenni.

> A DUE kivételével (ami ARM és egész elfogadható)

Tényleg off, de a DUE-t alsó hangon 5000 Ft-ért adják. Az Orange Pi-t 8500-ért megkapod és Linuxot is képes futtatni, HDMI-vel, USB-vel, Audio jack-kel,... A legnagyobb probléma, hogy ár/teljesítmény arányban a DUE sehol sincs.

Lehet,hogy nem sokáig tudunk már avr-ezni,rosszat sejtek,ha ez megvalósul.

Ha más nem, hivatalosan is legálissá válik majd Pickit-el AVR-t programozni...

Egyébként nem tűnnének csak úgy el az AVR-ek, túl sok cég használja azokat, hogy csak úgy felidegesítse őket a microchip. Valószínűbb, hogy későbbi termékportfólióknál 5-10 év múlva szép lassan kivezessék, illetve összevonják a saját technológiájukkal.

Ez viccnek is rossz. Szet fogjak cseszni az egeszet, ahogy minden mas ceggel is ezt tettek, amit megvettek. Pont olyanok, mint a mikrofos.

Sok jó cuccot gyárt a Microchip, szoktam tőlük vásárolni. Csomó használható mikrokontrolleres perifériájuk van. SPI-vel változtatható műveleti erősítő, digitális trimmer, rail-to-rail erősítő,... emellett nem is drága.

Mikrokontrollerek tekintetében nem vagyok velük elégedett, legalábbis a szétszegmentált 8 bitesekkel. A mikrovezérlős karrierem azzal kezdődött, hogy letöltöttem egyik 8 bites MCU doksiját és megvilágosodtam, hogy AVR-ezni fogok. Akkor még nem tudtam, hogy mi az az AVR, de mellette szólt az, hogy nem PIC .

Ami még érdekes, hogy az STM32-t ajánljátok (meg ESP8266), nem a PIC32-t. Magyarul ha le is állítják az AVR-eket, a nép STM-ezni fog, ergo igazából veszteség lenne számukra. Nem vezet egyenes út az AVR-től a PIC felé.

Jo, ha tudod, hogy ami a mikrocsiptol jo, azt 100%, hogy nem ok terveztek, csak megvettek egy-ket ceget, es aruljak a cuccukat. De meselhetnek sokat a mikrocsip alkatreszekrol, mert sajnos nagyon sok idom ment el miattuk. A CAN controlleruk egy akkora hatalmas sz@r, hogy olyat mas csinalni nem tud. Az egyetlen erenye ezeknek az alkatreszeknek, hogy valoban olcsok, de ez minden. A +/- 20%-os digipotjuk, meg a fel ampernek hirdetett FET driver-uk, ami mar 300mA-nel rogyik ossze... Es hat, igen. Mikrokontrollerben sosem voltak jok, de inkabb rosszak. A 16 bites dsPIC meg elmegy, de szerintem azt nem ok terveztek. A pic32-ben meg MIPS cpu van, ugyanaz, ami mar '96-ban a Sun szamitogepekben volt, a periferiak meg olyanok is benne, amilyen a mikrocsip. Hogy rohadnanak meg, de gyulolom oket a mikrofossal egyutt!!!

Tudom, hogy ez itt off, de röviden leírnád, hogy a CAN vezérlőjükkel mi a gond? Már ha az MCP2515-re gondolsz... Csak mert épp itt van előttem egy ilyen chip, egy BMW műszerfalat élesztgetek vele, egyelőre szépen működik minden.

MCP2510 volt, meg 2001-ben volt vele dolgom. Mar nem emlekszem, hogy pontosan mi baja volt, csak arra, hogy olyan mikrocsippes volt. Valami megszakitasokat kezelt rosszul talan.

Márpedig úgy néz ki ez lesz. Az eredeti cég, aki meg akarta venni az Atmel-t, nem kíván rálicitálni. Viszont úgy néz ki jogosult lesz több mint 130 millió dollárra az Atmel-től.

Már az oldalukra is kitették..

Már régebben olvastam a felvásárlást, de szerintem tök mindegy, mert a kínaiak le fognak gyalulni mindenkit. Csináltak egy 1000 Ft-os cuccot Wifi illesztésre (ESP8266). A nép rájött, hogy ez mikrovezérlőnek és webszervernek is használható, tök fölösleges AT parancsokkal fárasztani, amikor maga a chip 10-szer erősebb az Atmega328P-nél.

A legnagyobb probléma az ESP8266-tal, hogy Wifi modulnak készült és nem mikrovezérlőnek. Kevés GPIO, 1 ADC,...

Az ESP32 viszont ígéretesnek tűnik:
Bővebben: Link

Ha kínai áron elkezdik szórni ezeket a chipeket, azzal le fogják darálni a piacot.

Szerintem nem mindegy. Messze a legjobb support-ja az Atmelnek van az AVRFreaks-en,tele nagy tudású,segítőkész emberekkel.Sőt fejlesztők is hozzászólnak,beírnak ha olyan probléma merül fel. Kár érte,mert ez a felvásárlás a konkurencia kinyírásáról szól, de ne legyen igazam.

Remélem az fog történni, mint nem egyszer a közelmultban, amikora felvásárolt cég átvette a hatalmat és az ö füttyére kezdettek el táncolni az uj birodalomban.

Szerintem még nem kell temetni az Atmel-t.
Ha Microchip nem szeretné a szakma haragját kihívni szerintem, meg hagyják a márka nevet, a R&D részleget és support-ot. A menedzsmentet, a gyártást és logisztikát meg összevonják.
Meg tartanak egy portfólió tisztogatást is. (amiben könnyen lehet hogy az AVR8-at és a AVR32-őt kinyírják meg talán az RF cuccokat)
De remélem az ARM alapú mikróvezérlőik meg maradnak, SAM D széria remek alacsony fogyasztásban és nem sok gyártónak van piacon M7-re épülő mikróvezérlője még(SAM V).

Egyébként utóbbi időben nem ment rosszul az Atmel, de a részvényeseknek sajnos csak a pénz kell, minél több és hamarabb.

Személyes véleményen meg az hogy ezzel a Microchip beismerte hogy bénák munkával lekörözni a verseny társat és csak a pénzel hódítanak.

u.i: csabeszq-nak:
Már ledarálták a piacot a kínaiak, taiwan-iak stb. de ennek ellenére rengeteg TI,STM,NXP,Atmel stb. vezérlő fogy.

Reméljük jó darabig nem lesz durvább változás, minthogy Microchip logó kerül a csökkentett csíkszélességű "MicroMega328"-ra ami 100% kompatíbilis lesz a mostani "ATMega328"-al.

Szerintem az Atmega328P (AVR8) az egyik legjobban sikerült chip. Nem valószínű, hogy egyhamar dobják.

Ezen kívül még az Attiny85-öt és az Atmega1284P-t van értelme megtartani. A többire szerintem nincs szükség.

Sziasztok!
Apropó, Attiny85 (meg volt itt szó SO8 adapterekről):
Valószínű, nem tudok olvasni, de én sehol nem találtam SO8 tokozású ATTINY45/85-öt.
Valaki tud beszer forrást?

Hestore-ban mindkettő van.

Szerintem ott (itt) SO8W tok van, legalább is én ahol csak kerestem (...persze, van!!!), a végén
mindig SO8W-t kaptam SO8 helyett. Egyszer életemben egy kínai cuccban láttam igazi SO8-as tokban Attiny13-at, azóta sem. A pdf-ben benne a méret, de azt is írja, hogy csak "8S2" a DIP-en kívül a tokozás, az pedig az SO8W. Szóval ezért vagyok tanácstalan... meg hogy szét kellett fűrészelnem az SO8 foglalatot és "kinyújtanom" W-re, hogy tudjam programozni a vackokat.

Esetleg ez:

Attiny85 SOP8

Igazad van, az valóban a wide tok. Nemrég rendeltem három 45-öst a Hestore-ból, most kibontottam, és tényleg szélesebb a sima SOIC-nél...

Szerintem ez is széles tok. Sajnos össze-vissza keverik a SOP8/SO8/SO8W jelöléseket
Igazából az bosszant, hogy a gyári PDF-ben 3-féle tokozást írnak, ebben nincs benne a normál SO8, de a mancsomban fogtam ilyet! Most marad a lábhajlítgatás, amíg el nem fogynak a legyártott panelek.

101.-ik oldal szerint a SO8 és a SOP8 megegyezik, más más gyártó más más elnevezése ugyanarra a tokra...