Van még egy két lehetőség amit érdemes lenne kipróbálnod.
A réz-szulfát + tömény sósav kombó szintén marja a nyákot, illetve vasklorid házilag is előállítható ha tömény sósavba vasat (lehetőleg minél rozsdásabbat) raksz.
A szocialista időkban, amikor falun laktam, én így marattam.

Valami nyomós oka van, hogy a legegyszerűbb sósav+hidrogénperoxid (hajszőkítő) keveréket nem akarod használni? Ezek beszerzése nekem még sehol nem okozott gondot. Sósav bármilyen élelmiszer vagy háztartási boltban, a szőkítő pedig Rossman, vagy fodrászkellék, vagy bármilyen egyéb "hajas" helyen (szinte biztos, hogy akár a fodrász is ad, mert filléres holmi) Ennek a keveréknek egyik előnye a marási sebesség beállíthatósága, ami vaskloridnál nem játszik.

Üdvözletem! Nyák lötstopnak melyik módszer a leghatékonyabb, beszerezhetőség, ár, minőség, nyersanyag eltarthatóság szempontjából? Most olyan módszert alkalmazok, hogy kimaszkolom a forrasztási pontokat és telibe lakkozom werywell lakkal. Szeretnék egy kicsit újítani, de nem állandóan akarom használni, csak hobbi célra. Köszönöm!

A hátránya meg a marás agresszivitása. Nekem a vaskloriddal még sosem volt bajom, a peroxidot meg keverhetem akárhogyan, mert a nyomtatóm festékpora nem szereti és alámar. A sebesség az meg itt kb. huszadrangú dolog, egyébként a frissen kiöntött 40%-os oldat is lemarja a panelt néhány perc alatt. És nem kell ilyen időben kimenni vele a lakásból a hidegbe, mert nem termel gázt mint a peroxid-sósav keverék.
Egy decit szoktam a tálba önteni, abban lemaratok 3 panelt. Nyilván a harmadik már hosszabb ideig tart.

És hogy legyen teljes a kép : Bővebben: Link: Kb olyan gyors mint a vasklorid, csak nem mocskol, beszerezhető, talán még olcsóbb is. Ugyan abban a vödörben/oldattal marattam fél évig...Persze ha az a bizonyos mintázat tökéletes lenne a nyákon, nem lenne baj a peroxid agresszivitása sem, és akkor azért az a legolcsóbb, és néha jól jön a gyorsasága is.

Nincs semmilyen szélsőséges kötődésem a savas maratáshoz. A vasklorid is remek szer. A beszerezhetőség okán hoztam szóba.
A reakció sebességének említése nem volt szerencsés a részemről. Nem a "sebesség" a jó jelző, hanem az "agresszivitás". A sósav+szőkítő+víz keverék nagyon széles határok között hangolható. Ezzel együtt is el tudom fogadni olyan festékporok létezését, amik a vaskloriddal jobban együtt tudnak működni, de inkább a savas marató helytelen koncentrációra gondolnék először.

Sziasztok!
Nyák lemezekkel kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni. Az elmúlt évek során régi nyák lemezekkel dolgoztam amiket 10 évvel ezelőtt kaptam egy ismerőstől. Piros "VO" jelzések voltak rajtuk. Ezeket a lemezeket nagyon könnyen tudtam fúrni mint normál, mint hss- fúró szárakkal. Sajnos az évek alatt ezek a nyák lemezek elfogytak. Vettem EPCU- nyák lemezt és azt tapasztaltam, hogy nagyon nehezen lehet fúrni, sőt a normál fúrószárat szó szerint megeszi 20-30 fúrás során. Direkt vettem új fúrószárakat, de azokkal is nehéz "kínkeserves" a fúrás (0,7mm-es fúrószár).
Különböző áruházakban sokféle típust látok (FR4, EPCU, Üvegszálas, Fotóérzékeny, stb.)
A kérdésem a következő:
Milyen típust válasszak amely könnyen fúrható, munkálható? Vasalásos maratásos technológiával készítem az áramköröket.
Üdv: Attila

Inkább fúrót válassz megfelelőt : Bővebben: Link a varázsszó: carbide.

Igen gondoltam spéci fúrószárra én is, de ezek szerint a manapság kapható nyák lemezek ennyire kemények? A régi lemezekből apró darabok vannak melyeken próba fúrást csináltam és azokat könnyű fúrni mint a vajat.
Köszönöm a linket amit küldtél, venni fogok spéci fúrószárat.

Üvegszálasak...

Szóval teljesen mindegy milyen nyák lapot veszek, a mai nyákok mind nagyon kemények?

Ezek puhábbak: Bővebben: Link. Az üvegszálas panelek cserébe erősebbek.

Szia!
Én ILYET szoktam használni, Ebay-ről szerzem be. Nagyon jó vele fúrni. Ha ügyes vagy, akkor kézben tartva is fúrhatsz vele, de eléggé törékeny. A lényeg, hogy ha fúrod, a NYÁK alatt ne érjen semmibe, (asztallap, vagy akármi) mert úgy nagyon könnyen eltörik.

Köszönöm szépen Mindenkinek a válaszát és a tanácsát! Ezért szeretem a hobbielektronika fórumokat mert itt hamar választ és segítséget kapok Tőletek.
Üdv: Attila

Nekem van fehér nyákom, azt könnyebb fúrni.

Bolt itthon rézgálicom, meg 17% amonium hidroxid oldatom most ázik a panel az udvaron mert ehhez képest a hirogénperoxid sósav rózsaillatú.

Viszont ez nem okoz tüdővizenyőt, mert nem bírsz 3 percig megmaradni a környékén

Szó sem volt róla, hogy kifejezetten jó illatú ! Buborékoltatod is?

Szia!
Kipróbáltam a Na-perszulfátot, mint szelektiv maratószert és működik.
Kb. 5 percig galvanizáltam ón réteget egy darabka nyák csík egyik felére, majd beraktam a maratóba. Tökéletesen megvédte az ón a rezet, pedig csak egy leheletnyi réteg volt.

Hirtelen felindultságból összeütöttem egy kis ónIIszulfátot. Holnapra megcsinálom belőle az enyves-fenolos savas ónozó fürdőt és kipróbálom furatgalvánnal mit csinál.
Majd beszámolok az eredményről.

Csak nehogy aztán ragadjon a kezed tőle .

Én most galvanizáltam!
A bedöglött kémiai ónozót fel hígítottam fel 2literre, mert ekkora az edényem adtam hozzá egy löttyintésnyi akkusavat és 1,55dm2 nyáklapot 1A-el hajtottam meg!
Ilyen lett! Az anód 522g 70%Sn 30%Zn rúdból öntött lemez.

Szia! Gondolom a bal oldali az Sn-Zn anód, de akkor a jobb oldalon az még a galvanizálatlan nyák? Csak mert a képen olyan vörösréz színűnek látszik.
Ez az ón-cink ötvözet mi célt szolgált eredetileg?

Mindkét fotó ugyanaz a nyáklap, csak az egyik vaku nélkül készült, azért látszik olyannak.
Egyik kollégám hozta nekem, talán csatornaforrasztó lehetett. Igazi Békebeli anyag.

Azért gondoltam, hogy a bal oldali az anód, mert az éleken is fém színű.
Kérdés, hogy egy ötvözet anód esetén milyen ionvándorlás indul meg. Vajon ón vagy cink fog leválni a katódon, vagy ha ón akkor mi lesz a cikkel?
Én ugyan vegyipari technikumban érettségiztem 1969-ben, de az már nagyon régen volt és bár sok minden tudás megmaradt, de erre nem tudok megfelelő választ.

Nem tudom mi fog leválni és mi lesz azzal ami nem válik le, nekem csak erősáramúberendezés szerelő a végzettségem.

Gerry-nek!
Viszont eszembe jutott egy primitív módszer.
Ha megmelegíted 232°C-ig és megfolyik, akkor ón réteged van. A cink csak 420°C körül olvad.

A vegyészkedést meghagyom a vegyészeknek. Viszont annyit megcsinálok, hogy csinálok egy tiszta ón mentes elektrolitot (azt hiszem így nevezik) és megnézem benne az ion vándorlást. A galvanizálás könyv nekem is megvan, abból már sikeresen kreáltam a rézgalván vegyületet. Mégis vegyészkedem!

Vegyészkedni jó

Mai produktum!
2liter csapvíz, ~50ml akkusav, anód.
80cm2 össz. felületű kétoldalas nyáklap 0,4A-el hajtva 35percig.
Eredmény, egy vékony de jól forrasztható felület.
Gondolom azért vékony a réteg mert nem tiszta volt az elektrolit és mire beindult az ion vándorlás addig eltelt egy kis idő. Jó, tudom hogy az ion vándorlás megindul abban a pillanatban, hogy rákapcsolom a "kakaót".
Kérdezem, hogy nálad is "nagy" a buborékolás(hidrogén képződés) a negatív oldalon.
Ezért nem mertem 0,8 A-el hajtani.
A buborékolás befolyásolja az ón réteg (esetemben a keverék) lerakódását a réz felületre?