Régen se készült hanglemez bakelitből. A régi, 78-as fordulatú lemezek sellakból készültek, a "mai" mikrobarázdás lemezek PVC-ből vannak. A bakelitlemez szó valószínűleg azért terjedt el, mert az anyaga, színe hasonlít a bakelitre. Ettől függetlenül én magam is bakelitlemeznek hívom, mert ha pl. azt mondanám valahol egy számra, hogy ez megvan nekem polivinilklorid-lemezen, akkor biztosan nagyot néznének.

Hát bizony volt bakelitlemez (nekem ma is van), merthogy a hajdani 78-asok bizony valóban bakelitból készültek, sőt keménygumiból is, az LP, meg a 45-ösök már ált. fekete szinű PVC-ből. A "vinyl" a PVC amerikai-angol neve. Könnyen meg lehet erről győzödni, ha van egy törött, vagy használhatatlan, azt megmelegítve kiderül a különbség, nameg az igazság, ami ettől kezdve nem a túloldalon lesz.

Egyszerű, ilyenkor mondd azt, megvan hanglemezen. Esetleg tedd hozzá, LP-n.

Érdemes lenne ellenőrizni. A helyedben megtenném.

A mai gányolásom: összecsiszoltam egy piros és egy zöld ledet, mert voltam olyan okos, hogy a kapcsolásban a két lednek nincs közös lába. És így nem megoldható a duo-led

Kerestél 45 Ft-ot

kapcsolásban a két lednek nincs közös lába

Én meg kerámiakondiból szoktam élirányból elköszörülni, beállítva a szükséges kapacitást. Végén lakkal lezárva.

Szerintem a Boston Dynamics sárgul az irigységtől: Bővebben: Link.

Tudom, több benne a szenzációhajhászás, de érdekes és még szakma is.

Régen is tudtak: Bővebben: Link

Az a legszebb benne, hogy az elektronikusan vezérelt ventilátorral (amiket a PC -k -ben alkalmaznak) nem is működik.

"Bár a gép lelkét adó vákuumcsövek közül egy-egy eleinte kétnaponta, később már csak heti két-három alkalommal tönkrement" Sokat javult...

18 ezer cső esetén, szerintem minden óra ajándék volt.

Persze én azt értem. Csak a mondat hülyeség. Ha heti 3 alkalommal tönkremegy akkor az szerintem ugyan az mint a kétnaponta... Bár lehet, hogy én gondolom rosszul.

Nem tudom elképzelni a tízes számrendszerben számoló digitális számítógépet, tulajdonképpen ez 0-9 feszültséglépcső volt?
Azaz ez egy hibrid analóg - digitális gép volt inkább?
Akkor ez így volt hogy kerekíthette a kapott értékeket.

Szerintem inkább valamilyen számlálólánc volt benne.

Vagy elírás vagy inkább utalás arra, hogy kicsivel nőtt az üzembiztonság. Mindenesetre furcsa megfogalmazás.
Azért érdekes, hogy kétnaponta cserélni kellett a csöveket.

18000 csőnél az akkori viszonyok között nem rossz, gondolj bele a FF csöves TV hez is félévente járt a szerelő hozzánk csövet cserélni pedig abban 10 sem volt.
Gondolom megtalálni a rosszat sem volt egyszerű.
A számlálólánc is lehetett de akkor soros feldolgozású számítógép lehetett.

Pontosan, számlálóláncos, soros működésű gépek voltak ezek. Nem számítógépek, hanem számológépek. A tárolt programos, logikai szervezésű masinák lettek a számítógépek.

Sokkal érdekesebb, hogy hogyan jut valakinek eszébe egyből hidrogénbombát számolgatni egy ilyen eszközön? Első feladatként főleg. Ez számomra azt sugallja, hogy eleve ezért hozták létre.

Múltkor kicsit megróttatok páran, miért hozakodom elő az LP (Vinyl) lemezek újbóli gyártásával. Most ennek a technológiának a legújabb változatát mutatnám be : 5D adattárolás Nos ezért érdemes visszatekinteni és újragondolni egy-egy megoldást.

Ez így szépen hangzik de azért abban azért kételkednék, hogy ez az anyag üveg lenne. Nekem még azt tanítottak, hogy az üveg gyakorlatilag folyadék. Azaz bár rendkívül lassan, de idővel elfolyik. Így nehéz lenne rajta évmilliárdokig megőrizni bármit is.

De mondani lehet. Ki tudja ellenőrizni? Ha kétszáz évet mondanak már azt sem fogja senki a gyakorlatban kipróbálni.

Hamár zene és tudomány.

Azé' az egyiptomi illatszeres üvegecskék nem folytak el pár ezer év alatt, pedig sokkal gyengébb minőségűek, mint a speciális mai gyártmányok.

El nem folytak, mert ahhoz pár ezer év kevés, viszont alakváltozást szenvedtek. Egy optikai adathordozó esetében nem hiszem, hogy megengedhető az alakváltozás. Pluszban a cikk 13,8 milliárd évet említ. Az azért nagyon sokszor pár ezer.

Most tényleg.... akkor örülünk vagy sem ? A magam részéről örülök, hogy lesz (van) végre valamilyen megbízhatóbb archiválási lehetőség. Bár arról nem esett szó, mi történik, ha leejtjük a kőpadlóra... Talán okos gyurmába kellene ágyazni.

Az üveg soha nem "folyik meg", csak ha ismét a lágyulás, vagy olvadásig hevítjük. Valóban igaz, hogy felfogható un. szilárd folyadéknak is, de a technológia már cca. 60-70 éve tud rendkívül stabil üveget készíteni, én elhiszem a látottakat.

Régebben olvastam egy cikket, ahol bebizonyították, hogy a régi üveg, 150 éves házból vették ki, az alján mérhetően vastagabb volt, mint a felső része. Persze nem tudom gyártáskor is olyan lehetett-e, de érdekes. Az is igaz, hogy azóta az üveggyártás is rengeteget fejlődött, Én is elhiszem, hogy tárolja az adatot sokáig. Majd a tesztekre leszek kíváncsi