Fórum témák
» Több friss téma |
A klónok CH340 Soros-USB illesztőjének drivere (Letöltés)
Alkalmas. Sőt van Atmega alapú PLC is a piacon. Más a probléma gyökere. Egy PLC-nek meg kell felelnie bizonyos standardoknak. Egy Arduino fejlesztőpanelnek - nem. Egy PLC átmegy pár teszten: rázás, 1m-ről leejtés, Elektromos sokkolópisztolyos teszt, hőkamra, fel is gyújtanak párat... Az Arduinó nem erre van méretezve. Készíthetsz olyan körítést a chiphez, ami PLC-vé alakítja, van is sok OpenPLC projekt a neten. De az igazat megvallva - mivel én is éppen PLC gyártás kellős közepén vagyok - Nagyon elmaradnak ezek a kapcsolástechnikájukban egy igazi PLC-től. De ha keresel egy jó megoldást és fontos az Arduino kompatibilitás lábkiosztás okán: PicoPLC (Evotronics Kft) . Még egy apró ám igen fontos részlet. A PLC-ket szabvány programnyelveken lehet programozni. Például létrában, funkcióblokkban...
Valamit félre értettél, az eddigi power relék helyett SSR relét tettem a szivattyúk kapcsolására, és ezzel a cserével lett stabil, fagyásmentes az Arduinos rendszer, 24 órás folyamatos üzemben.
Az irányváltó motoros szelepeknél maradt a régi relé, de azoknál nem jelentkezett zavarás. A program kevésbé kritikus, a log fájlból kiderülne ha futáshibát okoz, illetve működik-e WDT reset. ssr
Az ISP csatlakoztatást hogyan oldottad meg?
Valóban félreértettem... Milyen SSR-t használsz, illetve hűtöd-e? Milyenek a vezérelt szivattyúk?
El ne hid ezt!
Lényeg a hadver és szoftver kivitelezésen mulik csak! Nálam vanak kiegészitö dolgok a lakásba villágitás..csengö....beléptető... riasztó amik arduino alapuak vagy kisseb testvéret attiny85... Amik már több honapja menek napi 10...24 oras uzembe probléma mentesen ujrainditás nélkül! Most készül ugyszintén nálam is fütés /napkollektoros vezérlés szintén arduinora felépitve!
Jó a plc küttyük aki csak össze szeretne pakolni kiegészitöket meg tanulja a létrás programozást is vele bele lehet jöni!
A plcs külsö kiegészitök átalakitok nem olcsok ! plc alá pl ha bevonsz valami egyszerü kiegészitöket pl szenzorok pláne valami eltérö bus i2c... spi akor nem egyszerü kezelgetni ezeket csak ugy modbus alá! Ardu alá mintapéldákbol pár perc alat össze rakhatóak kiss pénzböl is megbizhatoan! ![]()
Csak mindezzel az a probléma, hogyha megáll a házad előtt egy CB -s taxis, és elengedi a maga 100 W kisugárzott teljesítményét, nem biztos hogy az általad épített rendszer kibírja, mert erre nézve sem tervezve, sem vizsgálva nem volt. A PLC viszont igen. És ez csak egy példa. Ipari környezetben előfordulnak szélsőséges, mind vezetett, mind sugárzott zavarok, amik egy egyedülálló házban talán soha, de Murphi törvénye szerint pont akkor fordul elő, amikor leginkább nem kellett volna.
Ez a különbség.
Az Arduino kiváló tanulásra, játszadozásra, kísérletezésre, de nem ipari célra tervezték.
A hardver, a fordító, a szoftver bármelyike tartalmazhat olyan gyenge pontokat, ami miatt kritikus helyeken kockázatos a használata.
Ezt tudom, de ezen felül a környezetállóságra is figyelni kell egy általános, főként ipari biztonsági kivitelnél. Ebbe nem csak a hőmérséklet, vízállóság tartozik.
Az is meglehet, hogy a szoftver sincs felkészítve váratlan események kezelésére, mert a tevezője nem is gondolt rá. Az nem bizonyíték, hogy X ideje hibátlanul működik, mert még nem fordult elő extrém helyzet. A tanúsítványok azért vannak, mert ezek bizonyítják, hogy milyen extrém helyzetek sem okoznak működési zavarokat a készülék működésében. A hozzászólás módosítva: Ápr 23, 2016
A PLC nem tartlamazhat "biztonsági rést"? Lásd: Bővebben: Link.
Ahogy a linken van.
Bővebben: Link
Az ingyenes fordítók és gondolom sok mikrovezérlő az "as is" kategóriába tartozik, ami annyit jelent, hogy használd, ha tudod, de felelősséget senki nem vállal érte.
A tanúsítványok ritkák, mint a fehér holló, mert az rengeteg pénz. De kishazánkban komoly pénzekért informatikai rendszerek, adatbázisok is működnek az "as is" kategóriában. Idézet: „De kishazánkban komoly pénzekért informatikai rendszerek, adatbázisok is működnek az "as is" kategóriában.” Úgy is nézünk ki. Nagyon sokminden szedett-vedett módon működik. A tanúsítványok pedig nem véletlenül kerülnek sokba.
Nem is kell ipari célra hogy megfeleljen az othoni környezet ár/ eszköz ezt érzékelteti arduino/ plc eszközökbe....
Nagyobb probléma itt ezekel másodlagos környezeti behatások (villám) controleres eszközökre mindhiába super eszközök rendszerek.....
ATtiny kérdések!
HozzászólásSzerző: cree » 2016. április 23. szombat, 17:13 Sziasztok! ATtiny85 internal 8mHz módban használjuk "attiny85 internal 8mHz arduino ide bootloaderel" timer sajnos kevés 500Hz pwm kimenetnek felhasználási okok miat ezt szeretnénk fekvenciát emelni de hogyan? Ere alkalmas könyvtárak http://playground.arduino.cc/Code/Timer1 http://code.google.com/p/arduino-pwm-frequency-library/downloads/list Sajnos hibbákra hivatkoznak beforditás alat minta pl is!
Tökéletes eszközök nincsenek.
De nem is igazán van rá szükség, mert ha ismerjük a korlátokat és számolunk velük, a megfelelő biztonság, zavarvédettség, rendelkezésreállás, stb. reális áron megvalósítható akár ipari környezetben is.
Sziasztok.
Nagyjából le lett írva minden fontos momentum ami az ardu-t és a PLC-t illeti, és mindkét félnek igaza is van. A paci viszont ott szaladt el, hogy a 24 órás üzem nem feltétlen = PLC. Sok dedikált kontroller van a piacon (pont hűtés-fűtés) amik nem PLC-k, csak paraméterezni kell, és vidáman elvannak 10 évig is. 24 órás üzem alapfeltétele a jól megtervezett nyák, a szükséges védelmekkel, jó táppal, zajszűréssel, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva és minőséges alkatrészek. Nem véletlen, hogy az olcsó (kínai) cuccok a gari lejárta után röviddel, dobnak egy hátast... Az e-bay-es / ali-s arduk és kiegészítők nem biztos hogy teljesítik az utolsó feltételt. És ebbe jön a jól megtervezett software (watchdog, időkorlátos hurkok, egy kis diagnosztika, stb). Na a PLC is majdnem ugyanez, valamilyen mikrokontroler /proci van abba is, csak az alkatrészek még minőségesebbek (military), át kell esniük az emlitett szigorú kivizsgálásokon, hogy megfeleljenek az ipari körülményeknek (pulzáló mágneses mezők, harmonikusok, feszültségimpulzusok, rezgések, stb). Házi körülmények között nem gyakoriak a párszáz kW motorok indítása, magasfrekvenciás inverterek, 10-1000 frekvenciaváltó, ezért a saját házi vezérlőnknek ezt nem kötelező teljesíteni. Minden PLC lelke a FW, ami nem más mint egy jól átgondolt operációs rendszer ( kivéve ha nem jön nekik össze ![]() Ha azt vesszük, hogy az arduino egy hobbi platform, nem valószínű hogy a felhasználók azon a szinten vannak, hogy op. rendszert fejlesztenének, ami egyszerűbb feladatokra felesleges is. Na meg a ATmega is karcsú ilyesmire.
Miért nem hajtódik végra a vastagított résztől a program?
Sajnos a kiemelés nem működik így az 57 sortól érvényes a mondat. Ott áll a program meg.
Sziasztok!
Sok helyen említitek a "WatcgDogTimer" dolgot, de nem értem, hogy mit csinál milyen funkciója van. Ha valaki lenne kedves egy olyan oldalt linkelni, ami leírja a paraméterezést és funkcióját magyarul, annak felajánlok egy virtuális sört/csokit ![]()
Tulajdonképpen egy számláló, ami ha eléri a kritikus értéket (túlcsordul), újraindítja a kontrollert. Ha használod, akkor időnként nulláznod kell, hogy a program normál módon tudjon futni. Ha a kontroller olyan helyzetbe kerül, amiből önmaga nem tud kilépni, pl. végtelen hurokba (lefagy), akkor a számlálót nem tudod nullázni a programon belül, a kontroller újraindul. Kb. erről szól a Watch Dog.
Én abban a hitben voltam, hogy azt csinálja, hogy egy megadott időn beül nem éri el a program végét, akkor resetel...
Ott nullázhatod a számlálóját, ahol neked tetszik, de nullázni mindenképpen neked kell. A "program vége" kicsit csalóka, mert egy kontrollerben programciklus van, legalábbis jó esetben. Egy programciklus lehet bőven hosszab, mint a Watchdog periódusideje, ekkor azt menet közben is nullázni kell, nem csak a programciklus végén. Ha a programciklus normál esetben rövidebb, mint a WDT periódusideje, akkor elég csak a ciklus végén nullázni. Így, ha valamiért nem ér el addig a program, akkor újraindul a kontroller.
Már előzőleg linkeltem ssr címen, Bővebben: Link
Maradtam a sainsmartnál, eddig bevált. Hűtése nincs. A bootloader újratöltésével nőtt a programhely, nano >>>> uno, ezzel közel elérte méretkorlátait, mega2560 a következő alaplap, ahhoz már érintőképernyő is van.
Bővebben: Link
Pl nanora a betöltése.
Bővebben: Link
Nekem két arduinoval sikerült az ISP kapcsolat.
Egy ATmega328-ra hogyan tudok bootloadert tenni? Milyen fuse bit beállítások kellenek?
Az arduino programból simán egy USB-Soros konverterrel fel tudom programozni? Mekkora kvarc kell? Az optiboot-ot csak simán beégetem és kész?
Sziasztok, az érdekelne hogy egy arduino Mega 2560-on mennyi adatot tudok eltárolni? Egy EPROM-ot akarok kiolvasni és lementeni a tartalmát az arduinora majd ezt kiírni egy másik EPROM-ra. 1Mbit adatot kéne eltárolnom.
Az 1Mbt kb.: 125000 Byte!
A megában van: – 64K/128K/256KBytes of In-System Self-Programmable Flash – 4Kbytes EEPROM – 8Kbytes Internal SRAM <<< 80000 Byte? Kelleni fog valami külső tároló! A leg egyszerűbb lenne SD kártyát csatlakoztatni, az arduino mega-hoz.
Egyidejűleg nem lehet csatlakoztatni mindkét EPROM-ot? Egyszerűbb lehetne a másolás blokkonként...
|
Bejelentkezés
Hirdetés |