Rendben köszönöm. Nem szeretnék több erősítőt felfűzni egy oldalra. Ellenben plsz egy clip jelzőt ( amit te készítettél) azt fogom még oda rákötni. Abban az esetben is kell a puffertől vezeték?

A clip-nek úgy az áramfelvétele, mint a tápszűrésigénye jelentéktelen.

Ne add fel én vagyok csak reménytelen

Na igen de az elég vékonyka kis forrszem neked az nem baj?

Az említett első nyákodon a nagy nyil inkább az R3 nem?
Az R2 pedig a kis nyilacska a második nyákodon. Ha nem így van akkor még agyalok rajta .

Köszönöm szépen a türelmedet, és hogy segítettél!

Oké akkor már félig megnyugodtam
sok meló van egy komplett erősítő építéssel, főleg úgy, hogy nem ért hozzá az ember eléggé. Már lassan fél?! éve tervezgetem csinálgatom, de mindig közbe jön valami más, valami fontosabb, vagy egyszerűen csak a pénztárca. De szerencsére a legdrágább alkatrész, a trafó az már megvan.
Köszönöm neked is az eddigi segítségedet!

Szia.
Nem értem, hogy mit mértél, ezért ezen felbuzdulva elvégeztem én is a mérést.
Csatolom a képeket, igazából látszik rajta minden.
Először elkészítettem a tesztet teli nyákkal is, ugyanaz az eredmény jött ki, csak a szkópfotókon csak a szkópképernyő látszott, és ennyi erővel fel is cserélhetném a két képet, így úgy döntöttem, megismétlem a mérést, csak úgy fotózok, hogy látszódjon a nyák is, ne kelljen magyarázkodni. Ugyanaz az eredmény jött ki természetesen mindkét tesztnél.
Ezek alapján megdőlt a kikerüli az áram a kondit mítosz? Se a terhelést nem változtattam, se a vezetékek kapcsolatát. A mért eredmény stabil volt, nem befolyásolta zaj, vagy bármi.
Tehát összegezve: ha a kondi lábánál el van vágva a nyák, tehát le van szűkítve a keresztmetszet, akkor 1,78V Vpp-t mértem, viszont ha ez a vékonyítás át van kötve jó vastagon ónnal, akkor csökken a kimeneten a zaj, méghozzá 1.74V Vpp-re.
A legfontosabbak lemaradtak: 2200µF 63V-os kondi (tehát jó kicsi ESR), a terhelés 24V-os 21W-os izzó, a trafó 24V 1-2A-es. A kimeneten a feszültség 22.8V körülire állt be terhelve, tehát 18-20W biztosan megvolt.

Most nézegettem a mérésekről készült fotókat, és valamit észrevettem:
amikor nem volt a nyák elvágva, akkor a kimeneten 22.82V-ot mértem, mellette 1.74V zajt,
amikor elvágtam, akkor az izzóra kisebb feszültség jutott (22.69-22.75V), és nagyobb zajt mutatott a szkóp: 1.76-1.78V. A multiméter fixen rá volt a kimeneti pontra csiptetve. Tehát a DC és AC feszültségek aránya változott meg ezek szerint, még pedig olyan irányba, hogy elvágott nyáknál több zajt, és kevesebb DC-t mértem.
Minden esetben több percig mértem, hogy az izzó beálljon egy jó meleg állapotra, és a hőmérsékletfüggő ellenállása nem befolyásolja a mérést.
Egyébként átgondolva a 0.33ohm-on mért 8mV feszültséget, ha ugyanazon a ponton hagyjuk a szkópot/multit, és rövidrezárjuk mondjuk ónnal a nyákon az átvágást, akkor ez a 8mV is eltűnik. De 8mV zajt a multi/szkóp kábele már akkor összeszed, ha 1m-en belül van valami elektromos ketyere. Míg az én esetemben a zaj állandó volt, és ez a mért eredményemhez hozzáadódva egy fix hiba, tehát az eredményt nem befolyásolja, tekinthető abszolút értékben is az 1.78V és 1.74V.

Szia! Lehet a kísérlet nem hibátlan, de a gyakorlatban, a megfigyelésem szerint, egy kis búgás összejön, ha sérül a tervezési elv.

Digitális szkóppal könnyű Upp-t mérni Az analógon ez nem látszik. Mivel csak tizes osztós mérőfejem van, így alig látszik valami a 50mV/osztásnál a brummból, ezért nem láttam értelmét annak, hogy képeket rakjak ki. Írtam, hogy a 0.33R helyére hangszórót is bekötöttem és azon is jól hallható volt a 100Hz-es brumm. Tovább aztán nem ragoztam ezt a kérdést, pedig ezek szerint kellett volna.
A 0.33R-en mért jelnek jelentősége van, ugyanis a rés két oldalán ekkora a feszültségkülönbség. 8mV/0.33=24mA. Ha az ellenállás értékét csökkentem a fólia ellenállásának értékére, ez az áram valószínűleg nagyobb lesz. Kellene egy nulla Ohm belső ellenállású árammérő annak kiméréséhez, hogy pontosan mekkora is lehet a kondit megkerülő áram értéke.

Ez a zavarjel a hálózati brumm alapfrekijének a kétszerese. Tehát 100 hz. Elmehet az az erősítő a fenébe, amelyik nem tudja kioltani. De mi van a nagyobb frekis zavarokkal.

És nem csak a hálózatból jut be az erősítőbe, hanem visszafele is érvényes. Az erősítő zavarjelei is visszatáplálódnak a hálózatba. Mondjuk ennek már tényleg csak a kapcsolóüzemnél van jelentősége. És lehet, hogy most ágyúval lövünk verébre ...

Nem mondanám. Ami kapcsiüzemnél nagy baj, az itt is okoz valamit. Nen minőségi, hanem mennyiségi dologról van szó. Azért, mert nem 50 kHz a freki csak 50, attól még ott van. Az sem biztos, hogy az 50 hz a baj. Ma már rengeteg kapcsitáp rángatja a tápfeszt, a hálózat meg már annyira nem színusz, hogy még az asztali ledes lámpát nézve is látszik az instabil feszültség. Amit említesz, hogy az erősítő is visszatáplál, azt még át sem gondoltam. Már kötöttem erősítő kimenetére nagyteljesítményű audió jelet, de ígérem valahogy a tápsín, meg a földelés is hóhérbárd alá kerül. Elfogadom, hogy rengeteg balgaság van a dologban, de ha elsiklunk felette, az nem oldja meg a problémát.

Szia! Nem az erősítő tápelnyomásával szokott gond lenni, hanem a szakszerűtlenül a végfokra telepített tápszűrő beviszi ezt a parányi hullámosságot a végfok testbe. Ott aztán a panel sarkaira száműzött (hogy szép legyen) kondik közötti vezetőn a szűrés árama feszültséget ejt és ebbe csatlakozik random a jel és visszacsatolás testpontja.

Ha már a nyáknál tartunk...
Sokat gondolkodtam közzé tegyem-e ezt a "mérést" és ma arra ébredtem, hogy igen, mert nálam komolyabb szakembereket is meglepett. Az is lehetne a mottója, hogy hogyan csináljunk helyi oszcillátorokat akaratunk ellenére.
A fóliainduktivitásról beszélgettünk és ennek kapcsán előkaptam két csíkot a fiókból. A csíkok alá fehér lapot tettem, hogy ne égessem ki az abroszt majd 100kHz-es 30Vpp négyszögjellel gerjesztettem 47Ohm-os áramkorlátozó ellenálláson keresztül. Ez ugye +/-320mA áram.
Annak rendje-módja szerint meg is jelent az induktivitásomon a tüske, amit el kellett volna tüntetni. "Megszűrtem" egy 100nF-os kondival. A tüske nagyjából el is tűnt, de helyette "beindult az oszcillátor" 1MHz környékén. Ebből legalább megtudtam, hogy 250nH a fóliainduktivitás. (A "csíkok" hossza 247mm, egymástól való távolságuk 24mmm.) Megnéztem 10kHz-en is. Mint várható volt, csillapodó rezgést kaptam, melynek lecsengési ideje kb. 1us. Sikerült több kis helyi oszcillátort is csinálnom, ha még különböző helyekre 100nF-okat forrasztottam.

A rezgőkör jósági tényezője: Q=1/R * gyök (L/C). Tehát ha a jósági tényezőt javítani szeretnénk, használjunk a "hájendben" alapkövetelménynek számító vastagrétegű nyákot, valamint kis értékű szűrőkondit. A fóliainduktivitás adott, hiszen valahogy el kell jutni A pontból a B-be, de nem árt ezt a lehető legrövidebb úton tenni. Csökkenteni tudjuk még oly módon, ha tápvezetékeket egymáshoz közel visszük. (Nem megoldhatatlan, de nem is mindig egyszerű.) És itt felvetődik még egy kérdés. A lehető legvastagabb legyen a tápvezeték, (mert akkor kisebb az induktivitása - erre is van mérésem), vagy a lehető legvékonyabb (mert akkor nő az ellenállása)? Érdekességképpen leírom, hátha valaki még nem számolta ki... a 18 mikronos fóliavastagság úgy van kitalálva, hogy az 1m hosszú 1mm széles vezetősáv ellenállása 1Ohm.

Folytatom még néhány képpel.
Ha ugyanezt a "rezgőkört" a bemenetén 47µF-os elkóval hidegítem, csak egy pici tüske marad. Ha az elkó két lábai közé forrasztok 100nF-od, ez a tüske is majdnem eltűnik.
A harmadik képen jön a DE. Ha a csíkok közepén, vagy nagyjából bárhol újra elkezdem "hidegíteni" a tápot 100nF-al, újra "beindítom az oszcillátorom". Ez a néhány MHz-es, könnyen gerjeszthető rezgés aztán szépen, szinte akadálytalanul átmegy a tranzisztorok kapacitásain és önállóan vezérel olyan fokozatokat amiket nem szeretnénk. Egész jó kapcsolások hangját könnyedén le tudjuk rontani egy-egy rosszul elhelyezett apró kis alkatrésszel.

Szia.
Ez a hidegítéses teszted tetszik.
Visszatérve az előző teszthez, van egy véleményem:
Ugye lecsökkentetted a kondenzátor lábainál a nyák vezetősávját, és a kondi előtt és után mértél feszültséget, ami 8mV Vpp lett. 1.5A folyt a tápból (12V/8ohm). Én arra gondolok, hogy rakhattad volna bárhova ezt a szűkítést, kondi elé, vagy után, akkor is hallottad volna a hangszórón a búgás. Az ok pedig egyszerű: a nyák vezetősávjának ellenállása nagyon-nagyon kicsi. Ehhez képest te készítettél egy relatív nagy értékű soros ellenállást, értékileg olyan 6mohm körülit. Mivel a tápot pufferelve és terhelve van, a kimeneti oldalon nem tükörsima a DC feszültség, hanem pulzál, hullámzik. A soros ellenállással és a hangszóróval te ezt a pulzálást hallottad. Kipróbálhatod, hogy kondi előtt is készítesz ugyanilyen bevágást, utána is, és meghallgatod.