Szeretnék egy mozgó alkatrészek nélküli szélerőművet építeni. Ehhez kérem nálam okosabb emberek segítségét, véleményét, tanácsát, mivel úgy tűnik, saját tudásom kevés hozzá.
Nem célom nagy teljesítmény vagy hatásfok elérése, csupán egy működő modell megvalósítása, ami bizonyítja, hogy az elképzelés valóban képes energiát termelni mozgó alkatrészek nélkül.
Az terv vázlatosan a következő:
- Veszek egy vékony csövet, aminek az eleje kitágul. Külsejére rézdrótot tekerek sok-sok menetben, majd szélirányba fordítom.
- A szél belefúj a csőbe, ami összeszűkül, így a szél felgyorsul.
- A szél a cső falával súrlódva elektrosztatikusan feltölti azt, a levegő pedig ellentétes töltésűvé válik.
- A töltött részecskék végighaladva a csőben, a körötte lévő tekercsben áramot indukálnak.
Ennyi.
A problémám a kivitelezésnél van. Milyen anyagú a cső? Milyen vastag a vezeték? Milyen vastag legyen a cső, hogy a gyenge elektromosságnak esélye legyen észlelhető áramot generálni? Milyen anyagú legyen a cső? Vezető, ami kívülről szigetelve van? Szigetelő? Az eleje legyen valamilyen műanyag, a további része fém? Azt sem tudom, melyik fizikai tulajdonság alapján számolható ki, két anyag dörzsölésekor mennyi töltés keletkezik. Egyetlen listát találtam egy videóban, ahol a listában legtávolabb egymástól a levegő és a teflon állt. Lehet, hogy teflonnal kellene belülről borítani a csövet?
Egyetlen ehhez hasonló erőmű tervét találtam meg eddig a neten, de ott vízrészecskéket porlasztanak a csőbe, azok töltődnek fel elektrosztatikusan, és ezek mozgásából nyernek energiát. Részleteket azonban ott sem találtam.
Gondolom, ha egy ilyen cső elkészül, később már többet összekötni nem lehet olyan nagy ördöngősség, bár gyanítom, az is több lesz, mint egyszerűen összeforrasztani a kivezetéseket.
Egyáltalán, a cső a jó megközelítés? Vagy legyen inkább kondenzátorszerű, ahol a lemezek között áramlik a levegő?
Tehát minden építő jellegű ötletet örömmel fogadok, ami segíthet előbbre vinni, hogyan lehetne kivitelezni a valóságban az elektrosztatikus szélgenerátort.

Helló, ha le tudnál mondani az elektrosztatikus megvalósításról, akkor jobban kézbentarthatóbb lenne a piezoelektromos áramfejlesztés. És ez esetben nem kellene még azon sem törpölni, hogy vajon hogyan fújjon bele a szél az vékony csőbe. Mert ugye akkor inkább már tölcsér kellene a cső végére...
Mellette az igazi feladat, hogy ugyebár mindkét megoldás igen nagy feszültséget és kevés áramot termel. Kell valami korszerű jó hatásfokú megoldás, amivel ezt konvertáljuk... Ha lenne, akkor már a villámok elfogása felé is lehetne kacsingatni..., de azok elég ritka -vad és makacs jószágok.

Nagyon sokan feltalálták már a forgó alkatrész nélküli szélerőművet, csak még egyik se működik. Ellenben évente 2-3 új cikk, új feltaláló jelentkezik. Még a leghatásosabb a két lemez között erős mágneses térben a szél által rezegtetett huzal.

"A szél a cső falával súrlódva elektrosztatikusan feltölti azt"

A szél nemcsak a csővel súrlódik, hanem minden mással is: fákkal, épületekkel, talajjal, stb.
mégsem látok hatalmas ívkisüléseket a statikus feltöltődés miatt...

Mind a piezo, mind a huzalrezgető mechanikus munkát végez, és azt alakítja át elektromos energiává. Engem határozottan az elektrosztatikus változat érdekel, ahol nincs mozgó alkatrész, még rezgő sem. Egyetlen mozgást tudtam eddig elképzelni, hogy kis műanyag szálakat lógatok a bejárathoz, hogy így több töltést tudjon felhalmozni a mozgó szél, de már ebben is zavar, hogy mozog.
A célom nem a hatékonyság. Az, hogy valós méretben nem csinálták még meg, az az én szememben csak annyit jelent, hogy ha kivitelezhető is, akkor is rosszabb a hatásfoka, mint a generátoros erőműveké. Nem akarom felvenni a versenyt a hagyományos erőművekkel, sőt, még a lakásom áramellátását sem akarom ezzel az energiával kiegészíteni. Egyszerűen érdekel, hogy meg lehet-e csinálni. Hogy lehet-e elektrosztatikusan annyira polarizálni a levegőt, hogy az indukált áramot ne eméssze fel a vezeték ellenállása.

Én úgy tudom, hogy az autóknál tapasztalati jelenség, hogy a menetszél feltöltheti a kasznit. A gumikerekek ugyanis elszigetelik a talajtól, így a töltés felhalmozódhat.
Gondolom a fák levezetik a töltést.

Tipikus magyar hozzáállás. Ki szeretne valamit próbálni. Tanácsokat, ötleteket kér. Egyböl megy a hurrogás, ahelyett, hogy segitenétek.

igazán segíthetnél neki...

Hi, minden gumiabroncsba bele van szerelve/vulkanizálva egy esd levezető "gumi" réteg. Feltöltődés megakadályozása véget.

Mostmár ! Régen a ladák akkora ívet tudtak húzni hogy öröm volt nézni . nagyon sok szoci autón volt "esd" levezető gumi , sőt a buszokon és a teherautókon lánc lógott !

Én a helyedben a leideni palack elvét gondolnám tovább (kondenzátor) Az energia kicsatolását meg talán egy szikraközzel és egy trafóval próbálnám meg, ha a szikrák elég gyorsan követik egymást a trafó már talán értékelhető feszültséget szolgáltathat

Azt gondolom, hogy a szél mechanikai munkája kevesebb töltést tud szétválasztani, mint amennyi energia a feltöltött levegő mozgásából kinyerhető. A sztatikus töltés nem az energia forrása lenne, csupán az eszköze. A forrás a töltött levegő mozgása. Azonos töltöttségi szint mellett a hosszabb cső nagyobb energiát tud leadni.
Először a cső anyagát kellene meghatározni, azaz melyik anyag képez a levegővel súrlódva a legtöbb töltést? A fém, mint az autók kasznija? A PVC? A teflon?
Most láttam először ebonit rudas kísérletet teflon rúddal elvégezve. Ezek szerint a teflon tényleg jó lehet. Én itthon házi elektroszkóppal mértem egy PVC cső valamint egy teflonszalaggal bevont PVC cső töltését feldörzsölés után. A teflon szalag csapnivalóan vizsgázott. Egy üveg fiolát is megpróbáltam dörzsöléssel feltölteni, valamint egy nagyobb üveglapot is, de egyik sem járt mérhető eredménnyel. Egyelőre kézzel itthon csak a PVC csövet tudom mérhető mennyiségű töltéssel feltölteni.
Milyen fizikai jellemző befolyásolja, hogy két anyag összedörzsölésekor mennyi töltés keletkezik?

Szerintem felesleges "cső"-höz ragaszkodnod. Sokkal könnyebb és nagyobb hasznos felületet kapsz sík lapokból akár fém akár műanyag. Több lapot tudsz egymás mellé tenni akár asztallap vagy nagyobb méretben is, azok közt is átfúj a szél, és a méretükhöz viszonyított felületük is nagyobb ha tucatnyi lap van egymás mellett.

Az, hogy mekkora feszültség keletkezik 2 anyag összedörzsölésekor, a triboelektromos hatás határozza meg. Léteznek táblázatok az interneten, mely anyag dörzsölésekor keletkezik a legnagyobb feszültség, a saját tapasztalataim, illetve több forrás alapján is a PTFE-Poliuretán, vagy PTFE-Polioximetilén (ebből készítettem VDG-t is). Ezek viszont csak akkor működnek, ha totálisan tiszták, zsírmentesek és van hová gyűjteni a töltést.
Bővebben: Link
Ezt a szélenergiás dolgot nem értem, a szél nem fog az ég világon semmit sem feltölteni statikusan, ha keletkezik is töltés, arra sem elég hogy ez izzó menjen vele egy pillanatra.
Ha csak lapátok nélkül kellene, arra lenne több ötletem, de egyiknek sem lenne olyan jó hatásfoka, mint egy forgógépes átalakítónak.

Sziasztok!
Elektro tanárom mesélte egyszer, hogy sivatag közelében több KV-os rendszer telepítése közben, elfelejtettek egy szakaszt leföldelni, és baleset lett belőle. Ugyanis az üveg szigetelők közé kifeszített, több száz méter vezetéket, a szélben lévő homokszemek feltöltötték. És a munkálatok folytatása előtt erre nem gondoltak, valaki, vagy valakik megsérültek, erre már nem emlékszem.

Igen, a Szaharában a páratartalom alulról veri a nullát, tehát nincs töltésszökés. A pici homokszemek tudtommal üveghez hasonló anyagúak, szóval egy üveg- acél/ réz sztatikus feszültséget kell figyelembe venni, felteszem pár kilométer spárgán... De hogy sérülés legyen belőle...

Az ötlet jó, elméletileg! A statikus töltést létrehozhatod, ha kellően alacsony a páratartalom, és van némi por a levegőben. Azonban az a pár nano- piko Culomb, amit felhalmozol, annyira minimális fluxust hoz létre, hogy szinte nem is mérhető. Én inkább kondenzátorban gondolkodnék, amiről időnként összeszedem a töltést. Gazdaságosabb. Ajánlom figyelmedbe a légköri potenciálkülönbségből energiát előállító kapcsolásokat, mert a töltések hasznosításkor jól jöhetnek.

A csőre csak az egyszerűség miatt gondoltam, könnyű tekercset köré tekerni, könnyű vele próbálkozni. De a lapok is megfordultak a fejemben. Sőt, ha már lemez, legyen golyónyomott - már, ha fém -, így a felülete is nagyobb, örvényeket is kelt, ami tovább fokozza a súrlódást.

Én azért remélem, hogy sikerül legalább mérhető feszültséget generálni.
Itt írnak a hasonló szélerőmű tervéről. Persze, ez nagyon másként néz ki, mint ahogy én képzelem most az enyémet.

Nagyjából hasonló energia lenne így kinyerhető, mintha kitennél egy mikrofont a szabadba és a kültéri zajokból kinyert energiával töltenél kondenzátorokat.

Sziasztok ! Valóban igazad van a szél és a por feltölti a kasznit, 1962 ig gyártozz autól néha nagyon meg ráztak ha megfogtad a kilincset ezért volt rajta hától egy gmi a i a főldet elérte és ebben fémszállak voltak földelésnek,de eddig az ideig Pozitiv testelésű volt minden az autón az elektromos dolgok,de ettől az időtől negativ testelésűre gyártották és azóta nem ráz.
Kali Oszkár

Azzal nem igazán függ össze a sztatikus feltöltődés,hogy milyen testelésű az autó. Az első munkahelyemen a Wartburg is szikrázott. Pedig az nem '62 előtti volt. Ha fogtad az ajtókeretet kiszállás közben,akkor nem bántott.
István

Üdv. Elnézést, hogy belekontárkodok. De támadt egy ötletem, esetleg egy fémborítású tetőszerkezeten lehetne próbálkozni.

Csak azért macerás, mert érintésvédelmileg földelni kellene, egy bizonyos kiterjedés felett.

Meg leginkább azért, mert a cél nem csak nagy elektrosztatikus feltöltés létrehozása, hanem ezzel az elektromos térrel a levegő ionizálása, és az ionok mozgásával áram termelés. Ez a tetővel elég nehézkesen lenne megoldható.

Amit most leirok biztos vagyok benne ,hogy nagy hülyeség de lehet okulni belőle.Például : a legvékonyabb szendvics panelra gondolok egy tetőszerkezeten de a végeit nem fémes u val befedni hanem műanyaggal.az alsó részét leföldelni,a felső részét 10-15 vezetékkel szintén távolabb leföldelni csak mindegyikre diódát nem nagyokat a földelés után a szendvics panel felé eressze át az áramot de elé még egy párhuzamos tekercs kondi rezgőt is lehet tenni.mert a földből 7 Hz körüli rezgés jön ki.de ezeket 8-10 méterre egymástól elhelyezni..de talán az alsó lemezre a szendvics panelon még egy forditott polaritással is egy diódát tenni.de nem nagy teljesitményüt a nyitás miatt inkább sok picit párhuzamba,de akár egy antennát is rálehet kötni a szendvicspanel felső fegyverzetére.előfordulhat,hogy a szendvicspanel Konderzátórként feltöltődhet folyamatosan.
BOCSI EZ EGY HÜLYE FELTÉTELEZÉSI ELMÉLET DE ELVILEG EZ IS TERMELHET " AKÁRMENNYIT IS "

Szia ! Nézted,-ha jól emlékszem spanyolok-, rezgő szélgenerátorát ? Az is forgó rotor nélküli.