Szerintem az amerikai mentalitás vagyis a legegyszerűbb megoldás jó alkatrészekből hogy minél kevesebb legyen a meghibásodás.

Bár az általad linkelt kapcsolásból kiderült a kimenő transzformátor anyaga is 61-es, szerintem ide nagyobb permeabilitású jobb lenne. A bifiláris fojtó induktivitása (ellenben a bázis oldalival) viszont nem lehet tetszőlegesen nagy. Több nagyobb konstrukcióban láttam pl. T-100-2 porvasmagot.

A kollektor kori folyto akkora kell legyen hogy le tudja adni a felvett teljesitmenyt a kimeneti trafo fele,.. csak lenne idom utanna szamolni... Koszi az infot. Kiprobalom.

Az asszimmetria az ok, én is arról beszéltem..., de még 1 menetnél is, gondos forrasztással elég pontosan ki lehet azt vitelezni!
Miért kellene sokkal vastagabb huzal ?? Így is a mechanikus szilárdság miatt a szükségesnél gyakran jóval vastagabb huzalból készítik, vagy akár rézcsőből. Itt akkora tartalék van, hogy minden más rég leégett, de ez még észre se vette az áramot....
A kondenzátorral történő leválasztás mennyi hasznot hozhat ? Kiejtünk vele egy csekély DC áramot, ami az esetleges oldal-asszimmetriából fakadóan fellép(het). Nem hiszem, hogy ez olyan nagy lenne, ami indokolná a használatát.
Talán az áttételi arány, vagy inkább a primer konstrukciója az ami valósan pozitívuma lehet ennek az elrendezésnek...

Szerintem egy képzett szakembernél ez nem is szabad, hogy kérdés legyen!
Mindig is rühelltem azokat a "mérnököket", akik jelentősen túlbonyolítottak egy egy kapcsolást..., ködös teóriákra utalva helyenként, hogy arra szerintük miért van szükség életbevágóan!

3 dolgot megoldott ezzel. Nem rossz otlet ez. Ha jol emlekszem szinten egy Motorola doksiban mas tranzisztorokkal, de ezzel az elrendezessel, meg volt adva a visszacsatolasra vonatkozo fazis ertek is. FETes kapcsolasban is lattam tobb helyen ezt az elrendezest. Nem ertem miert akadtatok el ezen....

ICOM IC-4KL HF amplifier.
Ott van a visszacsatolas a folytoval egyutt? Ott van ! Bővebben: Link

Nem akadt el ezen senki..., mindössze egy kérdést vetettem fel ezzel kapcsolatban, mert érdekelt mások meglátása ezzel kapcsolatban..., amire jöttek pro és kontra érvelések, ötletelések! Mindenki le vonhatja magának a következtetéseket..., jó ez az vagy ez a megoldás...szabad országban élünk ))

...És akkor most linkelgessünk be olyan kapcsolásokat is, ahol nincs ??

Elterjedt megoldas ez is, csak ezt akartam kozolni.

Lehet hogy egyes kapcsolásokban elterjedt de hogy az amatőrködéshez semmi köze az biztos!

Csak írd be a keresődbe "eb104" és kiderül hány száz rádióamatőr épített hasonlót.
Azért pedig, hogy nem csak kétlyukú vassal lehet végfokot építeni, mire jó a bifiláris fojtó a kollektorokon érdemes előszedni a porosodó 2001 RT évfolyamban ha9pn cikkeket, ha már az előzőleg linkelt angol nyelvű oldal nem volt meggyőző.
Illetve linkelnék egy 3. megoldást (a magasabb frekvenciákon már megszokott) balunokkal, csak azért, hogy attól még lehet jó megoldás, hogy az RT-ben nem jelentette meg még senki.

A sokat kritizált negatív visszacsatolást meg akár el is hagyhatja, áttervezheti simán R-C megoldásúra, bár abban is lehetnek buktatók.

Mihez nincs koze ? Nem ertem ezt a hozzaallast. Nem csoda hogy elmegy sokaknak a kedve ettol a hobbitol. Az SDR-nek nincs koze, a vegfoknak nincs koze, a Motorola kapcsolas nem jo, mert egy masik folyoiratban nem ugy van ahogy en es sokan masok is alkalmazzak. Valojaban itt senki sem szamolta ki vagy szimulalta le! Nem latok egy rajzot sem aramutakkal, se kepleteket.

Lerajzoltam az aram utat az egyik tranzisztorra, hatha erdekel meg valakit.

Kovetkezo tesztnel kidobom a visszacsatolast addig amig elindul. A BLF 521 tud 2 W-ot, Elmeletileg 1W-nal meg kellene legyen az 50W kimeno / tranzisztor. Beleszamolva a bazison levo ellenallasokat is, talan eleg lesz a 2 W / MRF input az 50 W / tranzisztor kimenohoz.

Hogy nem értünk egyet az biztos de azért ne kapd fel a vizet. Én az egyszerű kapcsolásoknak vagyok a híve te meg nem hát akkor mi van ? Ha abból indulunk ki hogy melyik kapcsolás való kezdőknek akkor minden hozzászólásom talán értelmet nyer de lehet hogy nem de az sem baj csak ez a fórum az amatőrködésről kell hogy szóljon. Ha szerinted könnyebb és egyszerűbb megépíteni és beindítani minden kezdő amatőrnek akkor úgy írd meg a cikkeidet hogy ne keljen hozzá komoly felszerelés és magasfokú RF tudás.

De most nem a kezdo amatorokrol es a cikkekrol volt szo, hanem errol a konkret kapcsolasrol es a hibalehetosegekrol. Egy valaki emlitette csak, hogy lehet a negativ visszacsatolas pozitivra sikerult, ezt meg meg kell neznem, a jelenlegi modositott valtozatban biztos hogy nem pozitiv, de a korabbiban lehetett az, amikor tobbet disszipalt.
Keves idom van ezzel foglalkozni, ha tobb lenne nem kerdeznek.
Itt most konkretan arrol van szo, hogy a folyto, amin atmegy az egesz teljesitmeny, kepes -e leadni az aramot, es a kimeneti trafo impedanciajahoz kepest milyen impedanciat sikerult az adott magra eltalalni csak az AL erteket figyelembe veve.

Építőt nem tudok hozzászólni, csak látom a 2 oldalas kommunikációt a végfokodról. Igazából örülök, hogy kísérletezel. Amúgy a nyák nagyon szép lett, remélem előjön a hiba lassan. Nekem ami eddig sikerült az az IRF fetek többféle próbája volt. Ott tesztelgettem a vasakat meg a kapcsolásokat. Szurkolok

Ha jól látom, az MRF 455 tranzisztornak elég nagy a bemenő kapacitása, ebből következik, hogy a bemeneti impedanciája kicsi. Emiatt nagy osztású bemenő transzformátort kell tenni a báziskörbe (3:1, 4:1 feszültségáttétel), ezért kicsi lesz a vezérlő teljesítmény-feszültség. Nagyobb meghajtás kell, mert a báziskör megeszi. Az L5 tekercs, ha 1 menetes, akkor (helyesen bekötve)stabilizáló hatást eredményez.

Közben eszembe jutott két dolog: 1. A meghajtó fokozatot kihagyva meg kellenei kínálni a két végtranyót pár wattal direkben. 2. A két tranyó eredeti vagy E-bayes?

Látom szimulálni próbálod a kapcsolást
De miért nem az eredeti teljesítményeken teszed meg ? Ennek úgy lenne nagyobb értelme, mert akkor kb talán következtetni lehetne valamire belőle.

Amúgy meg vigyázni kell ezzel...én épp ma próbáltam leszimulálni egy földelt emitteres kapcsoláshoz képesti határfrekvencia kitolódást földelt bázisúnál..., ám legnagyobb(vagy talán nem is annyira?) meglepetésemre nem sok különbség volt a két üzemmód között.
Mintha 0 Miller kapacitással számolt volna a szimulátor...

Mar meghajtottam volna, de nincs amivel. Ebayes, de nem frekvencia fuggo, kiprobaltam, alacsonyabb frekin sem volt jobb az egesz.

Csak kivancsi voltam hogy vannak az aramutak. Nincs MRF-hez modellem.

Itt találsz egy rakat hasonló tranzisztor modellt, ezekkel konkrét szimulációkat is tudsz megejteni...

Tudom fejfájás, de az alábbi javaslatom lenne. Igazolni kellene hogy a tranzisztor jó-e. (nem hamis). Ehhez ki kellene szedni a nyákból és oda tenni egy kisebb ismert típust vagy provizorba egy IRF530 fetet némi munkapont állítás mellett. Nyélre jönni kellene a wattnak a kapcsolásból. Megnéztem az Ebayes tranyókat, ahány aukció annyi féle felirat van a tranyón...

Egy tranzisztor helyett FET-et berakva nem csak "némi" munkapontállítás kellene, hanem szinte másik kapcsolás... Semmivel sem jutna előbbre,csak azt tudná meg, hogy tud-e FET-tel valamit alkotni abból a kapcsolásból, de az eredeti tranzisztorról semmit.
Hasonló paraméterű, más típusú (vagy máshonnan vásárolt ugyanolyan típusú) bipoláris tranzisztorral lenne érdemes megejteni a próbát. Ha lényegesen más paraméterű tranzisztorral próbálja, akkor sem derülne ki sok minden, mert egy más bemenő impedanciájú tranzisztorral még jó is lehet a kapcsolás, de ugye az eredeti típusú tranzisztorral kellene jól működnie...
(Sokat segítene a dolgon egy elég nagy határfrekvenciás oszcilloszkóp, azzal lehetne látni, hogy mi történik.)

Én csak a trafók és a fojtók bekötésének és az anyag választás ellenőrzésére gondoltam. Amúgy értem az érvelésed.

Meghozta a kedvemet a probléma az utánépítéshez. Idő hiányában ebayen találtam egy IRF530 kit-et. Az élmény hasonló az MRF-hez de ezt felértem anyagilag.Bővebben: Link

Kozben utanna neztem hogy korabban honnan is vasaroltam az MRF-et. Eleg sok cuccot arul es 100% feedbackje van.

Sok évvel ezelőtt próbálkoztam IRF840-el. Nem túl sok időt töltöttem el vele, akkor abban maradtam magammal, hogy nem igazán akar a rövidhullámú sáv magasabb frekvenciáin működni. Az IRF840-nek a be- és kikapcsolási ideje összesen 45 ns körül van, abból 20-22 MHz jöhetne ki elvileg. Nyilván működik feljebb is, de minél magasabb a freki, annál rosszabbul.
Az általad linkelt kit adatai is ilyesmit mutatnak. Az IRF830-nak ráadásul a be- és kikapcsolási ideje is nagyobb, összesen 60 ns körül van. Mindenesetre az ott leírt adatok, még akár igazak is lehetnek. Ha tudja a leírtakat, akkor annyi pénzt végül is megér...

Le lehet cserélni az olcsóbb és jóval gyorsabb, igaz valamelyest kisebb teljesítményű IRF510-re..., amivel nagyobb eséllyel lehet a rövidhullám felső végét is megcélozni!