Nem a gate ellenállás a gond, hanem ha zenerrel muszáj megfogni Ugs-t, akkor előtét is kell neki.. akkor viszont a tranyó nem tudja lezárni a másik fet gate-jét..
a Z1-et vedd ki, nem maradhat...
Vedd le a tápot 20 voltra és nem lesz semmi gondod.. úgyse akarod csúcsra járatni a motort.

Amíg a két gate (alsó-felső fet) össze van kötve nem emelheted a tápot az Ugsmax fölé.

Üdv!
A feladat egy olyan vezérlés építése ahol két végpont között kell mozgatni egy keretet.
A végpont érzékelés rendben van, de van némi sötét rész az L298 motorvezérlő IC táján.
A 6-os ábrán lévőt építeném meg, de:

A 15-ös lábról megy egy kivezetés to control circuit jelöléssel. Ezt mire lehet használni?
Gondolom valami ellenőrző pont.
Egyáltalán egy sima egyszerű kapcsolásnál kell-e ez nekem?

Ha a Ven ( 11 láb)-t H szintre rakom úgy, hogy a C( 10 láb) és D(12 láb)-n nincs feszültség mi fog történni?

1-es és 15-ös láb: Ezek a hidak negatív kivezetései, árammérésre használhatóak, egy ezekkel sorba kötött ellenálláss egítségével, vagy közvetlen áramméréssel. Ha van ot tellenállás, akkor az azon megjelnő feszültségből számítható az áram, így, szükség esetén, a vezérlőelektronika beavatkozhat. Ha ilyen neked nem kell, akkor ezeket a lábakat lekötheted közvetlen a GND-re.

6, 11: Ha ezek a lábak L szinten vannak, akkor a hozzájuk tartozó hidak le leszenk tiltva, attól függetlenül, hogy a vezérlő bemeneteken milyen a jelszint.

5, 7, 10, 12: Vezérlő bemenetek. Bemenetet nem nagyon illik lebegve hagyni, gerjedhet a híd. Ha nem használod a bemenetet, kösd le GND-re. Ha használod és megeshet olyan eset amikor lebegne, akkor a bemenet és a GND közé egy 10k ellenállást tervezz.

Nagyon köszönöm!

Így már világos!

Helló

Ugyan nem motort (peltier elemet) szeretnék H híddal vezérelni. Megépítettem az alábbi kapcsolást az általam tervezett nyáktervel. De sajnos nemakar működni, bekapcsoláskor nagyon melegedtek a FETek így rögtön ki is forrasztottam a híd egyik felét. A csatolt képen látható alsó két FET maradt csak benne de ezek is melegednek(valószinűleg egymásba nyitnak) és több amper áramot vesznek fel függetlenül attól, hogy mi van a bal oldalon található bemenetre kötve. Ezért a két FET közül megint csak kiforrasztottam az egyiket és így kezdtem tesztelni az áramkört. Most bekapcsoláskor az áramfelvétel jó, alacsony.

Így adok a PWM bemenetre 50% kitöltésű jelet (közben az SD láb magas jelszinten van), ez a jel szépen meg is jelenik a FET gate lábán és a kimeneten is. Ha az SD lábat alacsony jelszintre kötöm a gate lábon és a kimeneten is megszűnik a PWM jel. Tehát látszólag minden jól működik. Na de ha rákötöm a Peltier-elemet megint megnő az 1.5A-re, függetlenül attól hogy a bemeneten milyen a PWM jel vagy az SD lába alacsony vagy magas jelszinten van...

Már fogalmam sincs mi lehet a hiba.. szinte mindent próbáltam.. hangkártyás oszcilloszkópom van.

A rajzon látható FETek helyett IRLR 024 használtam, diódának 1N4148as típust.

Szia.
Miért akartál peltier elemet h-híddal hajtani? Mit akartál egyáltalán? Szabályozni a teljesítményét? Ehhez elég egy db. FET, két mini sot23-as tranzisztor emitterkövetőként, és egy NE555.

Nem értem tisztán, hiszen a PWM jelnek az SD lábra kellene mennie. Kiforrasztott FET-ekkel nem működik, mivel akkor nem biztosított a bootstrap kondi töltése. Pont emiatt a PWM freki sem mindegy, mivel az 1u kondi nem tudja statikusan biztosítani a felső FET-ek nyitását.
A nyákon nagyobb felületet kellet volna hagyni a FET-eknek "hűtőbordának".

Igen teljesítményt szabályozni akarok és elképzelhető hogy a peltier elemnek fűtenie fog kelleni ezért kell a H-híd. Ez egy állítható kb. 5 - 35 fok közti hőlégfúvó lesz, mikroprocesszoros vezérlés stb.. Csak ezzel a H-híddal szívok, egész nap

Mekkora a PWM freki? Ennek szerintem működnie kellene (gondolom az elem másik fele 1-1 "kapcsolón" keresztül (+) / (-) tápot kap (vagy ott is híd van?) Nekünk lézerhez 0.01fok pontosan hasonlóképp működött (hűt/fűt)...nincs valami elkötve? Mekkora áramra van szükséged? Ja, most nézem, duál híd van. Ha füstöl egy ilyen híd, akkor a FETek analógban dolgoznak valami miatt, keresztbe nyitni nem tudnának a vezérlő IC dead-time generátora miatt. Ha nagyon magas a PWM freki a 100mA meghajtó áram fittyfene.

Köszi az észrevételt ez még csak a prototípus, a végső változatban majd figyelek a nagyobb felületre.

Ezt nem tudtam akkor gyorsan visszaforrasztom a másik fetet hogy meglegyen a félhíd.
A PWM frekvencia 490 Hz, nagyobb kéne?

Utánaszámolva a 1µF elég kell legyen, mivel ennek a FET-nek alacsony a Qgate töltése. Ennek örömére viszont viszonylag nagy az ellenállása, ami miatt jobban fog melegedni, a Vgs maximum +-10V lehet, a vezérlőnek pedig ez a minimuma, nem biztos, hogy ez jó párosítás. Érdemes megmérni a peltier ohmos ellenállását, hogy mekkora áramra számíthatsz csúcsban, és ezt is figyelembe venni a FET kiválasztásánál.

Vissza forrasztottam az alsó FETet, de sajnos így se működik. 10V feszültséget ráadva az áramfelvétel alacsony, de amint rákötöm a Peltier elemet 1A feletti értékre nő az áramfelvétel, függetlenül attól, hogy az IN és SD lábak a GND, 5V vagy PWM jelre vannak kötve.
Néha mintha véletlenszerűen előfordulna, hogy valamely bekötésnél (SD ---> 5V, IN --->PWM) terhelés nélkül is van 1A körüli áramfelvétel és a FETek eléggé melegszenek, olykor meg ugyanennél szinte nulla az áramfelvétel.


Érdekes mert ha az áramkör tápfeszültségét 0Vról emelem 10V fölé úgy hogy közben rajta van a Peltier elem is, az áram folyamatosan nő míg el nem éri az előbb említett 1A feletti áramot.

Meg kéne próbálnom más FETekkel?
Sajnos nem vagyok teljesen otthon a lelki világukban.

A peltier ellenálása 4.2 ohm.

Egyébként ez a korrekt bekötés?
SD ----> Ez engedélyi az áramkör működését, tehát 5Vra megy
IN ----> PWM

Egyébként ezen adatlap szerint a Vgs +-16V, vagy rosszat nézek?

Az már jobb, én a simát néztem nem az N-eset.
A bekötés: az IN bemenettel az irányt állítod, tehát ha az egyik 1, a másik 0 és fordítva, ha a másik irányt szeretnéd. A PWM jelet az az SD kapja, amelyiknek a felső FET-je van bekapcsolva.
Nem tudom mivel szándékozod vezérelni, de pl. PIC-nél erre például a PULSE STEERING MODE használható.

Kiforrasztottam mindkét FETet, most ezek nélkül próbálom és most a híd másik felével (vagyis a kép jobb oldalán levőkkel) lemérni az egyes lábakon levő jelalakot:

bemenet_PWM.png ---> Az arduino által generált 25%, 490Hz PWM jel

mérés1:
IN lábra ---> ez a PWM
SD lábra ---> +5 V
Az így mért HO és LO lábakon (10ohmos ellenálás után) levő jelalakot a pin_HO_1.png és pin_LO_1.png fájl tartalmazza.
Ha az SD lábat 0V-ra kötöm a HO és LO lábakon megszűnik a PWM jel.

mérés2:
IN lábra ---> +5V
SD lábra ---> PWM
A jelalakokat szintén a pin_HO_2.png és a pint_LO_2.png(itt multiméterrel kimérve 0 V) tartalmazza

mérés3:
IN lábra ---> 0V
SD lábra ---> PWM
Mint eddig a jelalakokat a pin_HO_3.png (itt multiméterrel kimérve 0V mértem) és a pin_LO_3.png tartalmazza

Apró észrevétel, ha marad ez a mérés3 bekötése és az IN lábat az 5 V-ra kötöm majd visszarakom a 0V-ra (tehát a HO lábon végül 0V-nak kéne lennie) majd pár másodperc múlva rámérek a HO lábra nem rögtön hanem 5 - 10 másodperc alatt 0 V-ra csökkenő feszültséget mérek, olyan mintha a multiméter "fogyasztaná el" az itt levő feszültséget. Nem lehet hogy ez tartja nyitva az egyik FETet amit nem kéne?

De mint írtad kiforrasztott FETekkel nem jól működik, lehet ennek a mérésnek se volt értelme.

Most visszaforrasztom a két FET-et. És láss csodát ez a fele jól működik.

Most hogy részletesen átnéztem a nyáktervet úgy látom hogy az alsó FETek rosszul vannak bekötve a vezérlő IChez, tehát ez okozhatja a problémát. Az IC LO és HI kimenete rossz FETekre van kötve ezt kell megcserélni. Ahhh

Közben elkészült az áramkör itt tekinthető meg működés közben elégedett vagyok. A fetek egy kicsit melegebbek a végleges verzióban szeretnék valami izmosabb darabokat használni.

Az elvárásom az lenne hogy tudják azt a 4-5 A, az nélkül hogy hűtőbordára keljen rakni őket és ilyen TO-252 tokozásuk legyen. Megoldahtó ez? Jelenleg olyan 1 - 1.5 A folyhat át rajtuk és a nyitva levők picit forróak de még épp jó.

Keresned kell olyan FET-et, aminek sokkal kisebb az RDS_on ellenállása, nem tudom, hány Voltot kapnak a FET-ek gate-jei, de 10-15V lenne a legjobb, ekkor tud a legjobban kinyitni, vagy használj speciális FET-et, amin már alacsonyabb gate feszültségnél is teljesen nyitva van, ha 5V-tal dolgozol, vagy bikázd meg a gate meghajtását, ha esetleg ezek az IC-k gyengék lennének.
Ha valami mikrovezérlőt használnál, akkor a programodat meg tudnád úgy írni, hogy a ne legyen egymásra nyitás. Hagyni kell egy kis szünetet átkapcsolásnál, meg kell várni, amíg a gate kapacitás feltölt/kisül, esetleg tesztelhetnéd, mekkora frekvenciát bír a kapcsolás.
Nézz rá a gate-re szkóppal, hogy a rajta levő jel minél jobban közelítse meg a tökéletes négyszögjelet, ha túl kicsi a gate áram, akkor relatív sokáig tart az átkapcsolás, és ilyenkor hő keletkezik. Kapcsolhatsz párhuzamosan több FET-et is, ilyenkor nem csak a hő oszlik meg, de a bekapcsolási ellenállásuk is párhuzamosan kapcsolódik. Ha ügyesen választasz FET-et, akár még SOT-23-as is elég lenne. Nem tudom, mit szólna a kapcsolás 4db AO3400-hoz párhuzamosan, a maga 28mohm-os RDS_on-jával? 4db párhuzamosan adna 7mohm-ot, ezen 5A esetén 0,035V esik, 0,175W hő keletkezik. Sok lehetőség van, csak jól kell választani. Ezek a FET-ek pedig annyira olcsók, hogy akár 10db-ot is berakhatnál, akár egymás tetejére is, vagy ahogy akarod.

Alaplapokon vannak marokszámra ilyen FET-ek, általában 12 V-ból dolgoznak és 1,3-1,8 V-ra alakítanak. Akad köztük 40-60 vagy akár 90 A-es is, ennek megfelelő RDS_on-nal. SOT-23-asok laptop panelen, és HDD vezérlőkön akadnak. Bár kidobott laptoppal nem lehet gyakran találkozni, alaplap és merevlemez hullik bőven.
IR..L jelű FET-ek TTL (5V) üzemre készültek.

Helló

Egy kerti vízszelep motorját szeretném vezérelni mikrokontrollerrel. A tápfeszültségért egy LiFePo4 3.6V aksi lenne a felelős.

Méréseim alapján a vízszelep DC motorja:
- 3.6V mellett 100mA körüli áramot vesz fel mozgás közben
- tekercs ellenállása 7ohm körül van
- lefogva pedig 450mA az áramfelvétele

Ehhez lenne szükségem egy olyan áramkörre, amit a mikrokontrollerrel vezérelni tudok és biztosított a motor mindkét irányú mozgása. A szelepben egy végállás kapcsoló bontja az áramkört ha a motor teljesen elfordította a szelepet.
Az időzítés nem kritikus, PWM jellel vagy hasonlókkal sose lesz meghajtva, napi 1-2 nyitás/zárás lesz mindössze a feladata. Egyetlen elvárás, hogy a lehető legkevesebbet fogyassza, mivel az aksi napelemről lesz töltve (ezért a relé kizárva). Szeretném ha az egész elférne a szelep házában (mivel ez IP védett, 4.7x4.4 cm a rendelkezésre álló hely), ezért szeretnék SOT-23 vagy hasonló méretű MOSFETeket használni.
Mellékelem a kapcsolási rajzot, erről kérném ki a véleményeteket, hogy ez működőképes-e lehet így? Venném is sorba az alkatrészeket:

1.
P-csatornás MOSFETnek az IRLML2246
N-csatornás MOSFETnek pedig a BSS205N alkatrészt választottam.

Az adatlapjaik alapján 10A és -11A impulzusszerű áramot képesek elviselni. Nézzük a legrosszabb esetet ami előfordulhat (Szeretném az áramkört felkészíteni LiPoli 4.2V üzemre is tehát a tövábbiakban ennyivel számolok):

Az N-csatornás FET Rdson-ja 4.5V melett: 40 mOhm
A P-csatornás FET Rdson-ja 4.5V melett: 90 mOhm

Ez 4.2V/0.130omh = 32 A, tehát jóval meghaladja az adatlap szerinti maximális impulzusszerű áramot, ezért beiktatnék a FETek tápfeszültség ágába egy 0.5ohm vagy 1ohmos ellenállást. Mivel a motor elég kis áramról üzemel úgy gondolom nem venném észre ennek a kis ellenállásnak a jelenlétét.

2.
Az R1 és R2 gate ellenállásokat úgy választottam, hogy ne lépjem túl a mikrokontroller GPIO lábainak maximális megengedett áramát (ami 12mA). Tehát az R1 és R2 értéke 390 ohm lenne. Így I = 4.2V/390ohm = 10.7 mA

3.
Ugyan itt teljesen jelentéktelen, de kiszámoltam mennyi idő alatt töltődik fel a kapu - Qg. A kaput a kapuáram tölti, ami kb. 10.7 mA, tehát az a kérdés hogy ez az N-csatornás FET esetében mennyi idő alatt tölti fel a Qg = 2.1 nC töltést. A képlet pedig t = Q / I = 2.1 nC / 10.7mA = 195 ns. Tehát a FET kinyitási vagy becsukási ideje ez a 195 ns + az adatlapban talállható tdon és tdoff?
Ugyanezt a számolást elvégezve a P-csatornás FETre 269 ns jön ki. Tehát durván 74 ns ideig lesznek egymásra nyitva?

4.
Az R3 és R4 szerepe az lenne, ha az IN1 és IN2 bemenet nem lenne semmilyen potenciálra kötve akkor is zárják/csukják be a FETeket úgy hogy ne induljon el a motor, esetlegesen ne dolgozzanak analóg módban a FETek. Lehet ez a 10kohm ellenálás lehetne nagyobb is.

Köszi, hogy időt szántok rá!

Csak hogy hozzászóljon valaki . Szerintem így jó a megoldás, és igen a 10k lehetne nagyobb, minek fogyasszon. A gate ellenállás lehet kisebb is, hiszen itt nem DC áramfelvétel van, de a Te esetedben a sebesség nem lényeges. Esetleg meggondolandó lehetne mind a négy gate-et külön vezérelni, ha van elég szabad láb, így megoldható lenne a holtidő is. Ami esetleg figyelmet érdemel, hogy fura módon az N fet diódája csak 0,5A-tud, de alapesetben ez nem okozhat problémát.

Köszi a választ! Nagyrészt a fórumról tanultam, ennek a tervezését azért szerettem volna ha valaki megerősít benne.

Esetleg még olyan kérdésem lenne, hogy a gate ellenállások (R1 és R2) elhagyhatóak-e(azaz rövidzárral helyetesíteném)? Vagy az nem tenne jót a mikrokontrollernek?

Mivel az adatlapok elég szűkszavúak ebben a témában, a békesség kedvéért maradhatnak.

Sziasztok!

Gyerkőc kapott egy tescos távirányítós vonatot, de sajnos kimosták és az elektronikája menthetetlen lett. Csináltam hozzá fiókból előkotort alkatrészekből egy újat. Világítás, hang vezérlés már megvan, egyedül a motor meghajtás hiányzik. l9110-es h hidat néztem ki hozzá, de ilyet még sosem használtam, ezzel kapcsolatban lenne pár kérdésem:
Ha jól értelmezem az adatlapot akkor a működése a következő lenne:
IA (L) + IB (L) -> motor áll
IA (H) + IB (L) - > előre
IA (L) + IB (H) -> hátra
IA (H) + IB (H) -> kerülendő, vagy egyszeri füst funkció (nem gőzmozdony)

Eredetileg csak ezt a három dolgot tudta, de ha már egyedi építésű lesz kiegészíteném egy kicsit.
Programból kapott egy két perces "limitet", ami után megáll, ha nem kap új utasítást.
Az irányváltást nem engedem azonnal, közbeiktattam egy 1mp-es megállást is.
Szeretném még a sebességét is szabályozni. PWM kézenfekvő, de hogyan csináljam?
Az IA vagy IB bemenetet lehet egyszerűen pwm jellel meghajtani? (arduino mini pro)
A tápfesz 3db AAA elem, de az elektronika 3.3V-ról lesz megtáplálva az sd kártyás hang modul miatt.
Előre is köszönöm a válaszokat!

Megtaláltam a választ is a lent ajánlott L9110S-M doksijában...
analogWrite(IA,speed) ...
tehát pwm-el megoldható úgy, ahogy szeretném.

Sziasztok!
Nézegettem egy brushless motorokhoz való 30A-es ESC kapcsolási rajzát, ebben ugye 3db félhíd található és egy mikrokontroller vezérli őket megadott sorrendben. A félhidakban N-csatornás FET-ek vannak alkalmazva, de nem teljesen értem, hogyan állítanak elő magasabb feszültséget a tápfeszültségnél. Már az sem tiszta, hogyan tud elindulni a motor? Mert lehetséges, hogy mikor forog, feszültséget indukál, amit a kondival kicsatolnak, de indulásnál? Vagy ilyenkor a FET-en a gate feszültségének megfelelő feszültség esik egy kapcsolásig, ezután az összes többi lépésben már lesz magasabb feszültség a tápnál, mivel forog a motor?
Azért érdekelne, mert 5-10A-re nem igen találni olcsó h-hidat, ezekben az ESC-kben pedig ott caücsül az Atmega8, így az Arduino mini pro-t is meg tudnám spórolni, csak egy nrf24l01 és egy gyenge h-híd kellene a kormányzáshoz, és már kész is a távirányítós RC autó.
Köszönöm.

Azt hiszem ez lesz a megoldás: lásd kép. Tehát lesz néhány "rosszabb" kapcsolás, de amint töltöttek a kondik, javul a helyzet. Azt is írták, hogy ha a kondik töltöttek maradnak, viszont megszűnik a vezérlés valami miatt, akkor a felső FET-ek vezetésben maradhatnak, és emiatt rövidre zárják a motort (fékezés).
Belegondolva ez a megoldás ott jó, ahol sűrűn váltakozik a tekercsre kapcsolt feszültség. Sima kefés motoroknál nem használható, hiszen ott nem változik a tekercsben az áramirány folyamatos haladás közben, a kefe nélküliben pedig minden lépésnél váltás történik.

Hello.
Valószínűleg meg van a nyertes ESC: Bővebben: Link, emi Ebayen 4$ alatt van kicsivel: Bővebben: Link. 3db P-csatornás, és 2db n-csatornás FET van a nyákon félhidanként, Atmega8, két db. bika 7805 párhuzamosan az 5V 2A miatt, amit szabadon lehet felhasználni, az Atmega8-nak pedig 78l05 a tápja. Minimális átalakítással kap az ember egy bika 30A-es h-hidat, és egy bika fél hidat (ezt mire lehetne használni? Külön az alsó és felső FET-tel lámpát/ventit/valamit PWM-mel hajtani esetleg?).
Amit hiányolok belőle, az a sönt ellenállás, de ez pótolható.

Viszont, ha az alsó fetet PWM-el vezérled jut idő a kondi feltöltődésére.

Biztosan PWM vezérlés lenne használva, sebesség szabályzás gyanánt. Ha 95%-ban lenne maximalizálva a kitöltési tényező, biztosan fel tudna töltődni a kondi. Nem használtam még ilyen megoldást, meg kell értenem 100%-osan, hogy le is tudjam programozni. Egy folyamat ábra a gate feszültségekkel segítségemre lesz, ha felrajzolom.
Rendeltem is a linkelt ESC-ből, viszont ahogy néztem a review-hoz csatolt képeket, van aki n és p-csatornás FET-tel kapta, másik pedig csak n FET-ekkel. Tehát zsákbamacska kicsit. Mondjuk még így is szuper ajánlat, ha 8k program memóriába bele tudok férni. Hőmérsékletet meg lehet mérni az Atmega8 belső hőmérőjével, nagyjából a FET-ek hőmérsékletét fogja mutatni. Túlmelegedés esetén elég csak a maximális kitöltés korlátozni.
Nekem van olyan motorom, ami gyenge, és óriási kereket hajt meg. L298-as h-híd két kimenetét párhuzamosan kellett kötnöm, ekkor elég erős, viszont az L298 nagyon melegszik, sok a veszteség. Egy ilyen FET-es h-hídnak meg se kottyan a 6-10A-es induló áram.