Készítettem képet a pofáról, illetve a végeredményről. Ha fény felé fordítom az illesztést, akkor átszűrődik a fény, 0,1mm körül lehet a hézag.

SzervízMacska: Nem voltam jó a felső szintű matekból, de az egyenleted úgy gondolom helytálló. A megadott vezeték- keresztmetszetek alapján: 0,1mm2 --> d= 0,356mm 0,05mm2 --> d= 0,252mm. A különbség 0,104mm. Ha ezzel a távolsággal összébb is tudnám nyomni, szerintem még akkor sem lenne megfelelő a préselés.

Üresen is csak ennyire nyomja össze. Éppen csak rajta van...

A zárás jónak tűnik, a méret már nem annyira. Amit én használok, arra AWG 24-30 van nyomva, az a harmadik képen látható érintkezőt jól összenyomja.

Szia! Nekem úgy tűnik a sarud AWG-s méret a fogó pedig mm-es. Éppen erről beszéltem korábban.

Nálam így néznek ki a fogók, de nem is voltak még préselési gondok az elmúlt tizenöt évben...

A két méret kéz a kézben jár.

Ránézésre vagy a pofák gagyik, vagy nem ehhez a fajta saruhoz vannak tervezve. Mert megfelelő szerszámmal vezeték nélkül (is) szép eredményt kellene kapnod.

Ha megnézed a mérettáblázatot, amit jóval korábban linkeltem - erről szó sincs. Sokszor megszívtam már kínai invertereknél is, hogy a sorkapocs AWG-s méretű volt - nem lehetett beletuszkolni a mm2-es méretet. Sokszor a sorkapcsot le kellett cserélni, mert a teljesítményt tudta az inverter, sőt kellett is tudja.

X csatlakozóhoz tartozik egy érintkező, ahhoz egy fogó és vezeték. Vezeték -tól -ig használható az érintkezőben. Nem? Vagy nem teljesen értem amit írsz. A linkelt táblázatban éppen az látszik, hogy a mm-ben megadott értékek az AWG-ben megadott értékekkel szorosan összefüggnek.

Nézd meg közelebbről - mondjuk ezzel is a kereszmetszeteket - mennyire állnak pariban... Én a legnagyobb jóindulattal sem tudtam mm2-es vezetéket bekötni az AWG-s sorkapocsba. Megpróbáltam egyszer, hogy összeforrasztottuk az ereket és a helyszínen reszelővel finomítottam az AWG méretére, hogy a legkevésbé rontsak a keresztmetszeten. Úgy melegedett, és iszonyat meló volt kötésenként. Csupaszon sem fért bele, csak ha kicsipkedtem az erekből, de akkor is melegedett. Nem ezekre a feszültségviszonyokra vannak méretezve az AWG méretek, mint amik nálunk vannak. Ez pont olyan mint az elektronikus biztosítóberendezés a vasútnál. Szép, csili- vili, de 5-6 év múlva kuka a több milliárdos berendezés - ráadásul kevésbé biztonságos, mert nem a magyar viszonyokra és a törvényekre van méretezve (KRESZ).

Milyen sorkapocsról és vezetékről van szó? Csak azért kérdezem, mert én ilyen problémával még nem találkoztam, pedig egy-két érintkezőt/sarut stb. felraktam már vezetékekre.

Szia!

Nekem volt ilyen állvány. Fogasléces a mechanizmus, kicsit kotyog.

- Akadás mentesen mozog
- Robosztus kivitel
- Rendesen fogja a fúrót
- Függőlegesen tartja a fúrót, nem lehet adjusztálni
- "Antennaként kiálló csavar" Az a kar amivel mozgatni lehet a szerkezetet.
- lehet vele dolgozni
- Nagyon ajánlom a Proxxon állványt.

Proxxon fúróállvány

Nekem ilyen van. Ez nagyon jó.

Szia!
Köszönöm a részletes választ! Nem a mozgató karra gondoltam, hanem arra amelyik a fúrót tartó foglalat tetejéből áll ki. (A képen a 115 mm felirat alatt.) Közben rájöttem, hogy mi lehet a dolga, azzal kell beállítani a maximális lenyomás nagyságát. A proxxon állványhoz nekem sajnos új fúrót is kellene vennem, mert az én fúrómon nincs az a 20mm-es szabályos hengerpalást, ezért olyan befogó jó neki, ami magához szorítja az egész gépet. Van már sebtiben összetákolt adapterem normál méretű fúró állványhoz, csak megvannak a használatának és beállításának a kényelmetlenségei.

Szia.
Igen, azzal kell beállítani a maximális lenyomás nagyságát, a csavar vége az ütköző. A fúrógép tartó elfordítható oldalra, pontosabban körbe is fordítható, így lehet nem csak függőleges, hanem bármilyen szögben pld. 45 fokos lukat is fúrni.

A forgatás jól jöhet, ha valami köszörűkövet, vagy valami hasonló dolgot fogok be a fúróba és marad két kezem a munkadarab fogásához. Te is használtál már ilyen állványt?

Ilyen van nekem is, köszörülésnél valóban jó a forgatás. Jól használható vékony fúrókhoz. Ha erős nyomás kell a fúróra pld. vastag fúró, akkor kissé hajlik az egész állványszerkezet. Ahol kis nyomással kell fúrni ott jó, pld. 0.8-1.5mm fúróval nyák fúrásokhoz jó. A nagy fordulatú de gyenge nyákfúrók amúgy sem alkalmasak pld. 3mm furatokhoz, oda alacsony fordulat kellene nagy nyomatékkal. A Proxon fúróm háza ívelt vonalú, alátétezgetni kell befogáskor, hogy ne billegjen. Nem a nyakat fogja, hanem a fúró házat. A sín hézagolása -amiben csúszik fúráskor- állítható csavarral ne lötyögjön, kis zsírral kenem, ez jó megoldás, nincs lötyögés. Nekem a fúrógép befogás macerás, mint írtam, ezen kívül jól tudom használni nyákfúráshoz.

Csak a vékonyakhoz kell nekem is. Ha a 0.8-al már végig fúrtam az összes lyukat, akkor a vaskosabb alkatrészlábakhoz a furattágítás már kézben tartva is ment. Persze, ha könnyű a fúró kiszedése és visszarakása, akkor már érdemes azokat is állványból fúrni. Pl. nem szalad meg véletlenül amikor átér a lyukon és nem polírozza a tokmány a nyákot. A fúrószárat kézben tartott gépbe tudom a legkönnyebben pontosan berakni, ezért váltáskor mindenképp kiszedem. A nagy furatok meg mehetnek a nagy géppel. Köszönöm, hogy megosztottad a tapasztalataidat!

Akkor próbálj meg mondjuk egy standard napelemes töltőbe beletekerni egy 6mm2-es solar vezetéket. Még csupaszon is izzasztó. Ez egyik adatlapja azt írja : 6mm2/AWG10. Na ez biztosan nem igaz - de jól hangzik. Az általam már hivatkozott számolótábla megmondja az igazat (képen).

Egyetértek veled. Ha tehetem sohasem keverem a különböző szabványokba tartozó alkatrészeket. Ezen felül az AWG vezetékeket sem szeretem használni mivel kevesebb és vastagabb huzalokból állnak ezért sokkal hamarabb eltörnek, mint bármely más szabvány szerint gyártott vezetékek. Ennek az okát sohasem értettem.

Az oka az erősebb kutya ... elvén nyugszik. Hiába az SI mértékegységrendszer, amíg él a gyevi bíró és az angolszász megfelelője. Pedig már űrkutatási gond is volt ebből, amikor az egyik dokkolót SI alapján a másikat angolszász alapján méretezték. Nem passzolt, csak ez az űrben derült ki. De ha a képkeresőbe beírod, hogy Igen sok találat jön ki rá és egyből láthatóak is a gondok. Persze nem kell ilyen messzire menni. Aki használ valamilyen nyáktervezőt, annak sem egyszerű néha, melyik raszter is a jó éppen.

Az egységessség magával hozna előnyöket, de azért a helyzet nem tragikus. Egy adott távolság, vagy méret, akár metrikus, akár angolszász egységekben is kifejezhető, szinte tetszőleges pontossággal.
Az okoz galibát, ha nem tesszük a mérőszám mögé az egységet, és e miatt az olvasója nem a tervező által használtat gondolja mögé.

A paneltervező éppen jó példa erre, mert az adatlapokon szinte minden méret eleve két egységben van megadva. Csak van ami coll-ban kerek érték, és van ami mm-ben. De nincs olyan szabály, ami alapján bárminek is kereknek kellene lennie. A mai CNC-s világban, a gépeknek tök mindegy hogy 10mm-t vagy 10,16mm-t kell menniük valamerre.

Nem lenne hülyeség az SI rendszer, csak az alapoknál kefélték el. Egy collt könnyebb megsaccolni mérőeszköz nélkül, mint egy centimétert. Most ne magunkból induljunk ki, akinek állandóan keze ügyében van a subler, hanem egy hétköznapi háziassznyra.

Kicsit OFF-ba mentünk, de ennyi talán még belefér...
Az angolszász mértékegységekkel a legnagyobb bajom, hogy idióta törtszámokkal fejezik ki a mértékeket. (Ilyen 18/37, meg 4/9, és hasonlók.)

A coll-nak nem a nagyaságával volt/van a gond, hanem a darabolásával. Idegen tőle a 10 felé osztás, mert felezgetésre van kitalálva. Mindig felezik a kisebbik darabot, és így lesz 1/2, 1/4, 1/8, 1/16-od, stb. rész.
Az egyik legfurább átmenet, mikor a coll-t tizedben adják meg, mint pl. 1,236". Ettől semmi nem áll távolabb tőle, de így áthidalták az egység méretét, és a decimális megadást.

Pedig nem is beszéltünk össze...

Most vettem élmaró sablont felsőmaróhoz, természetesen colos osztással, hiszen a legjobb faipari kiegészítőket az usákok csinálják csak sajna ők is ebben a szerencsétlen mértékegységrendszerben maradtak. Az EU-ban meg hiába az SI, ha évtizedekkel elvan gépek és kiegészítők terén mögöttük maradva, az árakról nem is beszélve.

Mutatsz egy fotót róla? (Mert nem tudom értelmezni az "élmaró sablon" jelentését.)

Rosszul írtam, rádiuszsablon a becsületes neve. Bocsesz.

Köszönöm, mindent értek a kép alapján.

Ez még csak haggyán, de probálj egy angol/USA szakitol pl egy 1/8" -s furoszálat kérni. Jobb esetben elmegy a titkos fiokba, kikeresi a táblázatot s jön egy 30-s bittel ( 1/8 collos furo = 3,25 mm).
A csucsot meg az egyik eredetileg amerikai autogyár érte el, náluk az Europában gyártott kocsikban elöfordul 6 mm-s anyacsavar Withworth menettel. ( nem 1/4 collos!)