Fórum témák
» Több friss téma |
Szia!
persze mindent lehetne .... régen igy is csináltuk--DE MA MÁR a heg. inverterek 27 eFt-ról indulnak.......persze nem az igazi !De ezt nem tudnám összedobni 50 eFt-ból..... ha meg "kéz alatt veszel.."..? utólérhetetlen 
Sziasztok!
Nem tudtok valami beszerzési forrást a kapcsolóüzemű tápokban használt sárga szigetelő anyagról? Mert majd egy TopSwitch-es kapcsolóüzemű tápot akarok építeni, csak a trafót nem nagyon akarom szigszalaggal szigetelni mert az úgy nem nagyon korrekt dolog... Meg találtam egy tervező programot a http://www.powerint.com/designsoftware.htm oldalon, elég korrekt dolog, rendesen egyszerűsíti a dolgokat 
Annyi a különbség a sima szig.szalaghoz képest, hogy jobban bírja a meleget, és a mechanikai igénybevételt. Nekem pl. fehérben van. A tekercseknél, trafóknál a SORONKÉNTI impregnáláson van a hangsúly. Ilyen frekin már igencsak tudnak "zizegni". Volt hogy régi olajhűtésű kondenzátorfóliát használtunk. (hely szűkében a legjobb)
A curie-ponton elveszti a mágneses tulajdonságait, de ha lehűl, újra visszanyeri!
Pl. nekem van 8, 10, 15, 20, 25, és 30 mm-es szélességekben eladó.
Szerintem a dielektromos állandója más, ezért ne csodálkozz ha felhevül az egész és esetleg elkezd megolvadni. Még a sorkimenő trafóval is meg lehet oldani (nagyfrekvenciával) hogy elkezdjen felhevülni és megolvadjon.
Sziasztok!
Találtam ezt a rajzot itt a fórumon. Nem emlékszek már ki rakta fel. Azt szeretném kérdezni, hogy ez működne-e szerintetek(ha megépítette vki annak működött-e és ha igen, akkor kíváncsi lennék a tekercs és folytó adataira) És mekkora teljesítményre lenne képes. Köszi szépen!
csá
nekem a sec oldal egyenirányítása kicsit zavaros.. meg a visszacsatolás is ... és a hibaerősítő komparátorként van használva.. így láttam már máshol is, de akkor hol a PWM? (sztem csak szakaszos üzemben működik).. csá
Ez bizony működik!
Én tetten fel anno ezt a verziót, a kicsit fejlesztett kapcsolást lásd a készülő cikkemben. 2db szgéptáp trafóval biztonsággal leadja a 350W-ot, 400-at is EI-40 trafókkal (ilyet is lehet bontani, csak ritkább) A tekercs 2x20 menet PC táp fojtó magra, de ezzel még folynak a kísérletek. Üdv!
A visszacsatolással szerintem nincs gond. Rendesen PWm ben megy majd.
D1, D2 szerintem felesleges
Üdv!
Csak javaslat: A cikkben levő kapcsolásban: VCS nek TL431 et használj, sokkal lineárisabb mint a zeneres, így stabilabb lesz a faszkód. Kimeneti puffernek LOW esr kondikat használj, mégha azt is használsz 4700u-s ba eléggé nagy a kondik ellenálása. Sokkal előnyösebb ha több kissebbet használsz PL: 6-6 470u-t A 230 bementre és tennék bemeneti zavarszűrőt.(mondjuk PC tápból bontottal), ogy a kapcsolófreki ne jusson annyira vissza a hálózatba. Amyúgy jó, nekemis ez a kiindulási alapom. 
A visszacsatolás tényleg jó, adatlapban is így javasolják.
A visszacsatolásban a zéner csak a ledre jutó feszt határolja, hogy az ne mehessen tönkre, rendes esetben a zéner feszültsége alatti fesznek szabad csak ott lenni, és nem szükséges ilyen pontos referencia. Zavarszűrőt is használok, bár nem tüntettem fel, az nekem magába a hálózati csatlakozóba van építve.
Óóóóó! Ez remek!
Köszönöm a gyors válaszokat. Eddig még csak olvastam, kapcsolásokat kerestem, de mostmár valószínűleg nekikezdek az építésnek is. Remélem sokáig maradok ilyen lelkes és sikerül megépíteni.
Sziasztok! Az alábbi táphoz lenne kérdésem.
Ez egy halogén lámpa elektronikus trafó brilux -brilum kb 1500ft 100w. Szépen működik lámpával,csak terhelés nélkül nem indul el. Ha egyenirányítom ,pedig egyáltalán nem veszi észre a terhelést. Próbálkoztam pozitív visszacsatolással a trafóra de nem vált be.
Szia !
Az enyimen OSRAM a feliat -de ugyanugy kinai.. a T1 trafó "áram visszacsatolást ad" --ha nincs meg a minimális terhelés bekpcsoláskor / nálam 8W / nem indul be .. a diac néha próbállkozik inditani --de leáll. Én áttekertem a szekundret + /- egyenirányitva és az előteher igy megy --- de nem ez a legjobb megoldás Ha táp- stabilizátort akarsz működtetni jobb a hagyományos trafós változat
Szia!
lemaradt : mivel egyen irányitod: A kb 40 khz miatt csak a BA 157---159 v schottky jöhet szóba !! számitógép tápba való diódák ! ! !
Szia !
igen valaha a HIKI is készitett ilyet..... problémás a tirisztor helyettesitése---/-üzemi freki X khz a hálózatiak meg 400 Hz ig/ ill. az L1 C2 beállitása--
Üdv!
Nemismeritek a "Professzionális kapcsolástechnika" című sorozatból a Tápegységek, stabilizátorok, akkumlátortöltők.... címűű könyvet? Abban van sok ilyen hasonló tirisztoros kapcsitáp. Eléggé "működőképesnek" néznek ki.  Jókiskönyv
Hy!
Professzionális kapcsolástechnika 4 kötetes szorozatot én is csak ajánlani tudom !! Eddig nekem minden áramkör elsőre ment. Ugyanez nem mondható el, a magyaországon kiadott füzetekben lévő kapcsolásokra...
Maradj meg sztem a hagyományos 50HZ es rendszernél
Ok: -Ma teszteletm egy PC tápon egy 12V ről 19V-ra átalakítót és nem bírta megindítani sem. Külső segítség nélkül a táp mindig letiltott, de a segítséggel sem volt képes normálisan működni.:s(10A PCtáp+5A segéd=15A volt a vége így de a binyó az áramkörben csak 8A es volt ) Aztán a csavarbehajtóm akksijáról kísérleteztem tovább, és arról hibátlanul működött az áramköröm -A másik, hogy mivel hogy nem túl dinamikus a kapcsüzemű táp ott még talán nagyobb szükséged lenne a kondikra mint az 50Hz es trafónál. Ugyanis a hangszórók dinamikus árama igencsak nagy lehet és eggyes tápok azt is zokul vennék! -Ha kevés a kondi akkor az erősítőd akármilyen jó végfokból épült sokat romolhat a dinamikája! -Nagyobb lehetőséget adsz a nagyfrekis gerjedésnek, és ha nem árnyékolod le rendesen akkor még komoly gondjaid is lehetnek -Egy hagyományos trafós táp messze üzembiztosabb mint egy kapcsolóüzemű
Az 5V-os ágon volt valami terhelés? Mert ha nem, akkor amiatt simán letilt a táp, ha csak a 12V-ot terheled. Ez úgy van tervezve, hogy terhelést vár az 5V-os ágon.
Amúgy egy másfél évvel ezelőtti hozzászólásra válaszoltál, azóta már kicsit előrébb tart a dologgal...
Elkezd érdekelni a kapcsolóüzemű táp. Tudnátok egy egyszerű kapcsolást 230/12 voltra? Nem kell nagy terhetőség max 100-200 mA. Lehetőleg ne legyen benne pic, fet meg stb, elég lesz a tranzisztor is. Ha már van ilyen kapcsolás a topicban akkor elnézést kérek csak nincs időm átolvasni mind az 52 oldalt.
Pedig ha érdekel a kapcsolóüzemű táp, akkor jobb lesz, ha belenyugszol abba, hogy el fogod olvasni az 52 oldalt, meg még ettől többet is. A kapcsolási rajz önmagában kevéske egy komolyabb táphoz.
12V 200mA-re jobban jársz egy 50Hz-es trafóval. A kapcsolóüzemű táp árban és méretben úgy 50-60W felett kezdi megérni, tömegben egy picit előbb.
Nem nagyon akarok arról semmit se működtetni csak érdekel a téma. Na meg amég azt építem addíg se unatkozok.
Azért akarok csak 200 mA-t mert ekkora teljesítményű tápot könnyű megépíteni. Nem kell bele vagy 20 fet meg hűtőborda/ventilátor.
Szia!
A kapcs. táp tömeggyártással / min 10 000 db / már 5W-tól felfelé rentábilis 200Ft anyag ------500ft darabár... ezek nem KISKER árak ....
Szia!
ez régen is igy volt a rádiótechnika/ hobbielektronika folyóirat kapcsolásait a szerző neve fémjelezte / ezé működik ----emezé + NEM /ki vette volna az" Urbán féle" KIT-eket?stb.....
Persze, csak itt nem 10000drb-ról volt szó, meg nem kipróbált, agyontesztelt sorozatgyártásról... Egy fet 100Ft, egy ferrit 300Ft, egy kondenzátor 100Ft, és ha szerencsénk van, akkor elsőre működik, és nem kell egy másik garnitúra félvezetőt venni.
Egyébként nehéz leírni, hogy kapcsolóüzemű táp? Idézet: „A másik, hogy mivel hogy nem túl dinamikus a kapcsüzemű táp ott még talán nagyobb szükséged lenne a kondikra mint az 50Hz es trafónál.” Coldamp Ha én ránézek egy ilyen prímán összerakott gyári cuccokra, nemjutnak eszembe efféle gondolatok. Idézet: „-Egy hagyományos trafós táp messze üzembiztosabb mint egy kapcsolóüzemű” Egy hagyományos 1kW-os kapcsitáp méretben és súlyban (talán árban is ) messze jobb mint egy hagyományos 50Hz es táp.  |
Bejelentkezés
Hirdetés |
