It remek eredetfejtés, és több magyar megfelelő is olvasható.
Nekem az acélsimító, vagy a kaparóvas ideális magyarításnak számít.

A sebesség kényes kérdés a csiszolásban, mert sok tényező befolyásolja, és széles sávban mozog az ideális tartomány. Véleményem szerint a géped egy nagyon jó középutat mutat, ami a feladatok zöméhez kifogástalan lesz.
A szerszám felfogásánál csak az egyik szempont az egyszerűség. A tépőzár -ha az elérhető racionális feltételekkel- talán a legpraktikusabbnak tűnő megoldás.

De a feladat esetenként nem tűri ezt a megoldást. Az én konkrét esetemben, gyerekjáték fa-alkatrészeinek vágott végeit csiszolták vele. A felület simasága mellett, itt nagy jelentőséget tulajdonítottak a méretpontosságnak is, egyfajta kalibrálás is történt közben. Ezt úgy érték el, hogy a tárcsán kívülről indult az alkatrész, amit betoltak a csiszoló térbe. Így a tárcsa éle találkozott vele először, majd érzéssel a kollegina betolta a kis fahasábot (egy vezetősablonnal a merőleges tartás miatt). Ezzel a módszerrel tizedre pontosan beállítható volt a méret, és frankón sima volt vágott felület is.
Itt a tépőzár nem lett volna jó (akkoriban ilyen még nem is volt), mert szükség volt a tárcsa sarkának terhelhetőségére

Az eredetije nekem teljesen világos ( spachtlel) és annak a szonak németül értelme is van. Sajnos a magyar nyelvtekerök ezt rendszerint figyelembe sem veszik, még a simito a legjobb, viszont a kutya sem használja. A spakli meg bicskát nyit a zsebemben, mert annak viszont abszolut semmi értelme nincs ( mint a pendájvnak stb).

Várjuk meg a főnyelvészt!

Szia.
Akkor a hóbli és a kartecsni-hez mit szólsz?

Nekem teljesen mindegy, hogy mit találtok ki, csak tudjátok miröl van szo.

Vásároltam egy régi EMG TR-0458/B funkciógenerátor műszert itt az apróból, működésképtelenül. Full zárlatos volt, a biztosítékokat mindig ellőtte. Pár munkaóra alatt szépen rendbe szedtem, megjavítottam, így újra a régi formáját hozza ezt a remek 30 éves magyar műszer. Büszke vagyok, hogy sikerült a bontástól megmentenem. De beszéljenek inkább a képek.

Nekem is volt egy. Már megbántam, hogy odaadtam a szkópommal. Nagyon precíz szerkezet volt. Igaz kárpótol valamennyire egy kis kínai és egy TR PIF IV-es.

Több ez mint 30. Legalábbis emlékeim szerint már harminc évnél régebben használtam ilyet körülbelül 80-81-ben. Gratulálok hozzá! Használd egészséggel sokáig.

Fogadd elismerésem.

Sziasztok!

A segítségeteket szeretném kérni, teljesen kezdő vagyok a témában. Apa azzal keresett meg, hogy szeretné szabályozhatóvá tenni a jóöreg aszinkron motoros orosz köszörűének fordulatszámát, mert a késköszörüléshez nagyon gyors (2800 rpm).
Jól tudom, hogy a fázishasítással aszinkron motornál
max 10 %-ot lehet elérni, és még a gép ereje is csökken, mert ugye a frekvencia az, amitől igazán függ a fordulatszáma ennek a motornak.

Eszembe jutott még az is, hogy a gép jobb oldalán van egy tokmány, amibe max 4-es fúrót lehet befogni. Mit ajánlotok erre a feladatra? Tokmányba fogható követ keressek, aminek kicsi a kerülete és finomszemcsés, vagy ez az út nem járható és inkább kifejezetten késélező gépet nézzek? Árban a legolcsóbban kellene megoldani a feladatot, tehát a 30000 Ft-os árkategória már magasnak számít.
Mennyire megbízható a Lidlben kapható 4000 Ft-os elektromos késélező?

Ami még eszembe jutott, hogy az egyetemen, ahova járok van egy Proxxon gép, ami álvánnyal is rendelkezik. Ha ehhez veszek finomszemcsés smirglis korongot, azzal lehet ilyet csinálni?


A válaszokat előre is köszönöm.

Az alapfeladathoz itt találsz ötleteket: Egyfázisú villanymotor fordulatszám szabályozása. Azt, hogy késélezéshez mi jó, inkább annak kell eldöntenie, aki végzi a munkát.

Nem egészen stimmel a dolog. Néhány ezer kést köszörültem már; minden köszörűm 2800 körül forgott (a lassúbbakkal kínlódás volt; pl. a 150-180-as kövekkel), 250-300-as kövekkel, de nem okozott gondot a fordulat (kerületi sebesség). Eszterga, -maró, -kézi -és gépi gyalu, -konyhakések, fúrók; minden, ami csak köszörülhető volt. Szénacél, rapid, vídia, kerámia, mindegy: a köszörülés technikája a lényeg, a köszörülési idő, a rányomás (előtolás), a hűtés megfelelősége (ahol kell).

Nem egyszerű a dolog, jobban jársz, ha lepkekoronggal felsorfázod, és rongykoronggal polir-rúddal lehúzod élesre. Ha már az élt is köszörülni kell, akkor muszáj lesz késélező gépet beszerezni, amivel tudod tartani az élszalag folytonosságát.
Vagy kézi módszerrel is megoldható.

Ha a felvetésed ellenében is fogadsz tanácsokat, akkor én határozottan lebeszélnélek erről. A fordulat éppen jó a megfelelő átmérőjű korongtartományhoz. Részletes magyarázat helyett, csak mint tényt fogadd el, hogy mondjuk egy fele akkora fordulat esetében egyáltalán nem jön létre racionális köszörülés (ami egyébként egy nagyon is egyedi " forgácsolási" fajta). Csak a kő fog kopni, de hihetetlen mértékben.
Sőt tovább megyek, a szerszámköszörűk tengelyfordulata magasabb is ennél.
Az élezés minimum 2 lépésből kell álljon. Egyszer ki kell alakítani a célhoz illeszkedő élgeometriát, amit kellő gyakorlattal kézzel is meg lehet oldani, de eszközöket is kapni hozzá, majd második lépésként ezt az élt meg is kell "élezni", ami általában fenést, vagy polírozást jelent. Nálam nagyon jól bevált erre a célra a "gumikő", ami sem nem kő, se nem gumi, de azért az utóbbihoz eléggé hasonlatos. Ha tippelnem kellene, akkor valamilyen poliurtánt mondanék, amibe valamilyen csiszolószemcse van keverve. Ezzel akár tükrös felületet lehet elérni, -nekem nagyon tetszően- a köszörüléshez teljesen hasonló tartással.
Tehát ha a mostani körülmények nem jók az élezéshez, akkor ott jó eséllyel a korongot kell másmilyenre cserélni, és persze kell egy másik korong is a fenéshez.

Köszönöm mindenkinek a válaszát. Akkor a mostani köszörűre nézzek valami másfajta korongot? Mennyire szabványos a tengelyátmérője ezeknek az orosz gépeknek?
Mégegy dolog jutott az eszembe:
Van a Lidlben késélező gép. Erről mit lehet tudni?

Az ilyen occo élezők, inkább éltelenítők. Azt hiszed persze, közbe meg dehogy kategória.

A "finomszemcsés smirglis korong" nem késélezésre való. Élezéshez kő kell, az élezendő szerszámhoz megfelelő. Durvább szemcséjű a nagyoláshoz, finomabb a simításhoz, élezéshez. Aztán lehet polírozni, de (konyha)késeknél ez felesleges.

Szia! Teljesítményfüggő. Nem írtad mekkora a teljesítménye.... Toroiddal is lehet szabályozni, de akár IGBT-vel is. Elég nagy a választék ma már. Van erre egy külön fórumtéma is amiket "pwm" keresőszóval fogsz itt megtalálni. Régen amíg nem volt elektronika, a körhintákat például sós vizes szabályozóval indították és állították le A sós víz egy szigetelt edényben volt . Abba merítették kisebb-nagyobb mértékben az elektródákat. De régi NDK varrógépnél találkoztam olyan megoldással is, hogy szénpogácsák voltak egymás mellé téve és rugóval nyomták össze őket a pedálon keresztül. Minél jobban összeszorultak - annál nagyobb volt a fordulat. De áttétel is segíthet a dolgon. Vagy egy alacsony fordulatú vizes köszörű.

Ne vezesd tévútra szegény érdeklődőket!
A sósvizes változtatható ellenállás csúszógyűrűs háromfázisú motorok lágy indítását segítette.
A szénpogácsás szabályzó kefés motor fordulatszámát változtatta. Ugyanerre alkalmas a toroid, triac, IGBT-s szabályzó. Aszinkron motornál csak nagyon korlátozottan.
Ahhoz frekvenciaváltó való, de az se "nullától ezerig".

Ja igen, azt kihagytam. Olyan 400 W körüli a gép, a pontos adatokat most nem tudom leolvasni. Viszont megfogadom a tanácsokat, a motort amúgy sem akartam szabályozni pwm-mel, ezek után, amit írtatok meg végképp nem ezen az úton akarok elindulni, hanem inkább keresek megfelelő követ a géphez.

Egy mesterrel innen az oldalról a hozzászólások láttán felvettem a kapcsolatot magánban, mert túl sok kezdő kérdés merült fel bennem ahhoz, hogy egy fórumon kitárgyaljuk.

Sejtem, hogy alacsonyabb fordulaton ugyanaz a kő nem lesz hatékony, gondolom ugyanaz lesz, mint abban az esetben, ha gyorsan, vagy lassan húzom ki a terítőt a teríték alól egy asztal esetében.
Meg hő se annyi fog akkor fejlődni.
Javítsatok ki, ha most hülyeséget mondtam.

A hőfejlődés miatt alacsony a spec. késfenőgépek fordulatszáma, ráadásul vízben is forog a kő. Egy kés anyagát nem jó túlzottan felforrósítani, mert maradandó változás állhat be akkor is, ha nem színeződött még el a penge. Tehát a nagy fordulat igen kis nyomást feltételez szerintem, (mert elég gyorsan elfogyhat a köszörülni való) gyakori hűtés, (vízbe mártogatás) mellett. Magát az élkialakítást szabad kézből pontosra, elég nehéz elkészíteni, főleg hosszabb pengék esetében. Erre a célra van egy késbefogó és egy megvezető rudazat a gépen, amit egy szögbeállítóval lehet belőni a megfelelő szögbe. Ha az élgeometriát megfelelően beköszörültük, utána jöhet a polírozás, majd ezt követi a tükrösítés. Ezekhez a műveletekhez különféle paszták, rongy, és bőrkorongok tartoznak.
Tehát nem olyan egyszerű és olcsó ezt jól elvégezni, mint elsőre gondolná az ember.

Üdv!
Az előző hozzászólásban szóba került a bőr, nem véletlenül bőrből készülnek a késes borotva fenőszíjjak.Egy kis ízelítő:Fenőszíjjak: Persze kés élezésének a végső lépéseként is használható jól megválasztott, különböző anyagú és szemcseméretű pasztákkal.
Tükörfényes élfelület?Forrás Gyakorikérdések

Nem vagyok érintett a témában, de csevegtem már erről fodrásszal, akit régen "borbély"-ként ismertek, és ott lógott a fenőbőr a kis szekrény oldalán.
Elmondása szerint -mert a nagy öregek még tudták mi miért van-, a bőr hordoznak semmi köze az élhez. Ez csak egy jól terhelhető flexibilis hordozó, amire folyékony vagy zsírszerű anyag kerül -rendszeres időközönként-, benne a kis dörzsölő szemcsékkel. A fenőszíjtól csak azt várjuk, hogy ne teknősödjön, ezért van a végein egy fémszerelvény, és nagyon fontos a kényelmes fogantyú, mert így sokkal barátságosabb kihúzni és használni. Az ő fogója, szinte egy kisipari remekmű volt, mélynyomással dekorálva és a szélein díszítő varrással, belül lószőr töméssel.
Ma már ennek kicsi a létjogosultsága, de mint információ érdekes, ezért álltam elő vele.

Köszönöm én is az információt.
Több helyen olvastam illetve hallottam már, hogy a végső élezést bőrszíjon kell csinálni, de nem értettem, hogy hogyan élez, hiszen a felülete sima. Most már értem.
Egy kis adalék:
Hallottam olyat is, hogy a legjobb dörzsölő anyag a bőrszíjra a cigarettahamu.
Késélezés, szerszám, véső élezés

Nem vezettem, Megkérdezte "Mennyi?" Én azt válaszoltam "30". Erre te feldobod, hogy "Mi mennyi"? A korrekt válasz: "Mi 30?" Persze lehet frekiváltót is használni. Vagy éppen nagyteljesítményű huzalellenállást, mint az aggregátoroknál.. Jellemző is egy késköszörűnél a frekiváltó Hogy nem jutott eszembe!

Mától nekem is van "Lidl-is" szögmérőm. Rövid tanulmányozás után, nagy biztonsággal mondhatom, remek eszköz. Nem tudom mivel ellenőrizni a pontosságát, de néhány bútorra rátettem, ahol stabilan 89,9 és 90,1 közti értékeket kaptam. Ez nekem vélhetően bőven elég lesz.
Örülök neki, kézre eső, praktikus mérőke.

Gratulálok hozzá! Nem fogod megbánni, általában kétszer ennyibe kerül a legolcsóbb másutt. Nekem van egy etalon DIN szabványú derékszögem, ahhoz mérten, és a BAHCO-hoz mérten is pontos a 90,0°

Szia! Megkérdezhetem, hogy mennyibe került?

Mellékleten a blokk.