Köszönöm szépen a dicséretet!
Azért vannak itt a fórumon szép számmal szebb készülékek, különösen a döntött előlapos, lemezből hajtott, szépen lefestett cuccok tetszenek. Nekem erre volt lehetőségem, amit hétvégenként találtam a kis műhelyemben, abból készült a doboz. Egyedül a teteje lett alu lemezből hajtva, de nem adta ki az anyag rendesen, ezért került a doboz aljára két oldalról szögalu profil

Megnéztem az adatlapját ennek az IGBT-nek. Brutális tranyó, nem ismertem. Azonban az adatlapján sehol sem ír negatív gate feszültséget, úgyhogy valószínűleg nincs is rá szükség. Azok a frekiváltók, amiket én javítgattam elég sok esetben használták a kb. +15, -9V körüli meghajtást, és a saját építésű frekiváltómba is ez került, nem is volt meghajtási problémám, ezért az első pillanatban biztos voltam benne, hogy a hegesztőmbe is ilyen megoldás lesz, mert ez már egyszer bevált. Lehet, hogy felesleges a -10V, de különösebben nem volt nehéz előállítani, mert a segédtáp kapott két plusz szekundert, ami egyenirányítás után kb.34V, soros ellenálláson keresztül két zener-re, egy 10 és egy 16V-os ra kerül a feszültség. A közös pontjuk a meghajtás földje. A segédtápon így három szekunder van 0,22-es műanyag szigetelésű bekötőhuzalból, ami az egymástól való elszigetelés miatt került kiválasztásra.
Igazából nem vagyok annyira tisztában az IGBT-k meghajtásával, szerintem itt a fórumon sok hozzáértőbb szakember fordul meg.

Szép munka!

(látszik rajta átgondolt tervezés, csökkentett vezetékszám)

Szia!
Nagyon szép,elismerésem!

Erdgab, Temela!

Nektek is köszönöm! Ez a készüléke nem jött volna létre, ha nincs ez a fórum! Eredetileg mikró trafóból akartam csinálni valamit, ami a ház körül megteszi, és akkor akadtam erre a fórumra. (MACI100-ra) Még van egy kis csinálni való rajta, de ha a hétvégén lesz időm, akkor végleg befejezem.

Csinosak! vasalással ezeket a vékony sávokat nem mindig merem bevállalni, lehet én is szerzek egy laminálót. Am a fojtó tekercseid gondolom külön magon vannak? (sárga/fehér ferritből csak 27mm-eseket találtam, a maci H-alakba rakott TV sorkimenő trafó fojtója 15menet 5,5mm átmérőjű CuZ sodrattal ebbe nem jó?-hasonló lökéseket kell kibírnia azért gondolkoztam el rajta)

Szia! Szépen megcsináltad, én is gratulálok. A mikró trafós megoldástól tuti többet ér.

Szia! Jó lesz az a 27mm-es is legfeljebb több menetet raksz rá. A tv sorkimenőből 2 párat javaslok a fojtóhoz, menetszám ami belefér, 15 menet vagy több. Itt a gate trafó és az áramváltó egy sarkalatos pont, ezeket kell jól eltalálni.

Sziasztok ! Szeretném megkérdezni, hogy valamelyikőtök használ- használt-e SSR-t a hegesztőben bekapcsoláshoz? Ha igen, hány amperos bírta az igénybevételt?
Köszönettel:

Köszönöm szépen!

Ha lesz időm és nem fárasztok vele senkit, azért majd leírom az építési tapasztalataimat, hátha valaki hasznát veszi. De előbb be kéne fejezni. Mindenesetre még tart a sikerélmény okozta örömmámor.

Többször olvastam a fórumon, hogy magasabb üresjárási feszültséggel könnyebb lenne az ívfogás. Felmerült bennem egy kérdés, vagy ötlet ezzel kapcsolatban, de lehet, hogy már ki lett próbálva. Szóval az én gépem üresjárásban 52,4V-ot szolgáltat. Csak úgy próbaképpen rányomtam a kimenetre egy 470nF-ot, és a kimenőfesz felszaladt 92V-ra. Gondolom csúcsra töltődött. Ha ez a kondi mondjuk 1000, vagy 10000uF, akkor lehet hasznos ívfogásnál? Esetleg munka közben lesz káros hatással? Próbálta már valaki?
Amúgy a céges Centroweld teljes hidas, üresjárásban 67 (vagy 76 már nem emlékszem)V-ot szolgáltat, de ívfogásilag én nem sok különbséget veszek észre. )Mondjuk most már illene megtanulni hegeszteni )
Köszönöm!

Szia!
Szerintem mindenkit érdekel,hiszen erről is szól ez a fórum.Minden tapasztalat,mérés,komment,bármi itt aranyat ér.Én személy szerit örömmel olvasom az építők gondolatait,sosem gondoltam volna,hogy ilyen jó lesz ez a fórum.Meg merem kockáztatni a kijelentést,hogy anno mi "Vének" megtettük amit kellett,volt is eredménye bőven,szép gépek születtek és óriási értékű adat gyűlt itt össze,mindenki örömére.Ideje,hogy szülessenek új gondolatok,elképzelések,gépek s ,ha szabad így mondani,legyenek "fiatal " építők,kik tovább viszik a fórumot.

Milyen anyag ez a fehér amivel a tekercset rögzítetted?

Szia!
Műanyag olvasztós ragasztópisztoly, csak fehér ragasztópatron van benne. Vaníliás fánk kinézetű lett a fojtó

Szervusz,
Én pedig köszönöm a többi, részletes fényképeket.

Kérdezd meg bistvan fórumtársat, ő megcsinálta a rajzomat így is úgy is, hogy mit tapasztalt a gyújtással kapcsolatban. Kell hogy legyen különbség az ívfogásban, nem is kicsi. Azért jó az a megoldás amit az oroszok kitaláltak hogy nagy trafóáttétellel vagyis lehetőleg minél alacsonyabb feszültséggel hegesszünk és a gyújtást ennek a feszültségnek a kétszereséről, kerülőúton végezzük, mert így két legyet ütünk (illetve hármat) egycsapásra.
Egyrészről a hegesztőáram lehet közel a duplája is mint amennyi egyébként lenne, másrészt a magasabb gyújtófeszültség miatt könnyebb lesz az ívfogás. Harmadrészt, ha megelégszünk a normál (100A körüli) árammal, akkor lehet gyengébb (olcsóbb) IGBT-ket is használni.
Nekem volt egy tápom ami nem hegesztőnek hanem végfokhoz készült, 120V körüli szekunder feszültséggel, néhány száz µF kondival a kimenetén. Na az volt az álom az ívfogást illetően.
Persze ezt a dolgot csak az ellenütemű (híd vagy félhíd) elrendezésben lehet ebben a formában megcsinálni, az együteműnél (maci) nem. Ha teszel egy jó nagy elkót a kimenetre ami feltöltődik a csúcsfeszültségre az segítheti az ívfogást (ki kell próbálni), de az impulzusáramot nem fogja bírni és elég gyorsan tönkre fog menni. Vagy kell mellé tenni néhány µF fóliakondit, ami leveszi a teher egy részét az elkóról.
Hogy saját tapasztalatot is mondjak még, nekem a híddal a 60V-os és a 75V-os szekunderrel történő ívfogás is egyértelműen más volt, nyilván utóbbi javára. A legelső próbám pedig egy E55-ös maggal történt 50V-os szekunderrel. Azzal is tudtam ívet fogni, de elég nehézkesen, gyakran leragadt.

Köszönöm szépen a kimerítő választ, így már jobban értem a megoldás létjogosultságát. Gondoltam persze, hogy nem ilyen egyszerű a dolog, ráadásul egy közel 100V-ra töltődött elkót egy pálcán keresztül egy fémtiszta vasanyaghoz érintve rövidre zárni nem biztos, hogy jó ötlet. (Érintésvédelemről nem is beszélve.)Lehet, hogy rögtön összeragadna. Mondjuk lehetne a áramot korlátozni ellenállás, vagy induktivitás segítségével, de kár is rajta gondolkodni, ha már van ennél jobb bevált megoldás. Csak egy hirtelen ötlet volt

Ha már így meg lettem szólítva Ge Lee által, TTom-nak üzenem. Igen jelentős az ívgyújtás különbség, főleg ha 50hz-es hegesztő trafóval hasonlítjuk össze, akkor ég és föld. Van összehasonlítási alapom igaz nem vagyok hegesztő, de a rokonságban, ismerősök között sok a fém szakmában dolgozó. Láttam már és használtam is jó néhány hegesztő készüléket. Persze a profi több százezer ft-os szinergikus beállítású hegesztők már más kategória . Leginkább az tetszik benne, hogy minimum áramnál is könnyű az ívgyújtás. Elég a megkezdett elektródát az anyaghoz érinteni és már be is gyújt.

Itt fontos megjegyezni, hogy amit írsz ez kizárólag "Rutilos" bevonatú elektródánál van így.
Pl egy "Bázikus" bevonatú elektródát nehezebb begyújtani még profi géppel is mert visszább ég a huzal a bevonattól, így a bevonatot mindég le kell törni.

Igazad van. Szerintem házi barkácsolásra leginkább rutilos elektródát használ egy amatőr, mint én is vagyok.

Szia! Miért ragasztottad le az elkót? (A fojtót gondolom azért hogy a rezgései ne koptassák el a huzalt). A forróragasztó nem olvad meg ebben az üzemi környezetben(toroidok rögzítésén már én is gondolkoztam hasonlón, hogy a műgyantát kiválthassam-mert nem oldható, ha átakarok építeni valamit)? (am gondolkoztam rajta én is hogy SMD-ket alkalmazzak, de ilyen poros környezetben félnék hogy a 2 lábuk távolságát egy berepülő vasporszemcse rövidre zárja )

Amúgy a fojtóidból 2 külön van vagy a 2 közös magon helyezkedik el(monitor meg PC táp fojtókat láttam már közös magon, de félnék hogy az egyik bezavar a másiknak)?

A nagyfesz rész illetve a nagyáramú fojtó külön ferrit.

Így van ahogy mondod, bár én a bázikust is szeretem, mert erősebb a kötés

köszi

(én meg pont ezért akarom kipróbálni a bázikussal, hogyha az inverterrel úgyis lehet már, eddig mindig csak rutilost használtam)

A rutilos is elég gyakran visszaég, csak arról könnyebben lejön a bevonat.

Szia!
Két elkó a nyákon túl nagy helyet foglalt volna el, ezért csak az egyik szerepel a nyákrajzon, a másik fólia oldalról lett beforrasztva (vékony hegyű pákával), ezért csak a lemezlábai tartják, és így lett mechanikailag megerősítve.
A műanyag ragasztó nem biztos, hogy a legjobb választás, de ez volt. A műgyanta biztos sokkal profibb, viszont itt egy alacsony kihasználtságú amatőr készülék megépítése volt a cél, és abban se voltam biztos, hogy esetleg újra kell tekerni a fojtót, ezért sem akartam agyonlakkozni. A hővédelem 75'C borda és trafó hőmérsékletnél lekapcsol, ezért se hiszem, hogy nagyobb hőmérséklet előfordul, a 120-as ventilátor pedig süvítő szélvihart csinál a készülékben.
A nyák 3 réteg lakkot kapott, a beleméréseknél szoktam is vele küzdeni, és a ventilátor előtt van egy szűrő, remélem ez távol tartja a fémport. A 1206-os SMD kivezetések távolsága nem kisebb a szokásos IC lábtávolságnál. Áthúzástól jobban tartok az IGBT lábai és a borda közt, ide nem ártott volna mü. ragasztó, vagy varnish cső.

Sziasztok!! Gondolkodom egy co védőgázas heggesztő vásárlásán. Egy hirdető oldalon láttam egy ivrteres Co védőgáz nélküli gépet aminek ugyan olyan korbácsa van mint a Co-s-nak. És ugyan ugyan olyan elektródája.
Tudnátok e felvilágosítást adni, akkor hogyan is működik ez a fajta gép, és ha valakinek van/volt ilyen, mik a tapasztalatok róla. Előnye hátránya, stb.
Válaszokat előre is köszönöm, lazack.

Ha a típust is beírtad volna, lehetne pontosan nyilatkozni róla. Lehet, hogy csak CO-t kell hozzá venni?