Sziasztok. Adott egy optokapcsoló. A rajzán egy NPN tranzisztor szerepel. Valóban az van benne? Ez csak azét volna érdekes, mert pozitívat szeretnék vele kapcsolni és nem tudom, hogy működne-e? Sajnos most nincs lehetőségem összerakni és kipróbálni.

Hello! Ha az van a rajzán, miért lenne benne más? De mi az, hogy "optokapcsló"? Nincs annak típusa, hogy tudjuk mi az? Meg azt sem ártana tudni, mit szeretnél vele kapcsolni.

Optocsatoló. Elírtam. LTV 817 a típusa.

Azzal, attól hogy NPN van benne, még lehet kapcsolni vele a pozitívat. Ha a kollektort a + tápra teszed és az emitter a "kimenet".

Köszönöm!

A 22Ohm helyére. Így most ha a potit feltekered gyakorlatilag a 22Ohm a bázisellenállás.

A 2x22- tt van nekem:
https://drive.google.com/drive/folders/0B_vjapbTL8cDWWNpZzRGamhPOTQ

Ott nem lesz sok a 4.7Kohm? Az nem jelenti azt, hogy eleve már csak alacsony feszültséggel tudok indítani?

Amúgy ezt megépítettem, csak az ellenállás és a led helyett most nekem a multiméter van.
http://www.hobbielektronika.hu/forum/getfile.php?id=233939

Tehát a poti az 5V és a 0 között van önmagban. Most ez így megy, de akkor így most nem lehetne terhelni? A led mondjuk 20mA. Akkor most nem kéne így túlterhelődnie?

Sajnos nagyon nem mindegy milyen - és hanyadik generációs ledekről beszéltek. Van olyan cég ( L..d Lite) ai szemetet gyárt. Ahhoz képest magas áron. Vannak drága, márkás, de megbízható fényforrások ledből: Ph...ps, O..ram. De vannak nagyon jó egyéb próbálkozások is. Nagyon sok függ a konstrukciótól. A legrosszabbak a 9-12 V körüli feszültségről működő 4-5W-os verziók. A 3W -osakat nem sikerült még tönkretennem - de nem is világítanak. Ellenben ezek is szépen melegszenek, de 6-7 éves konstrukciók. AZ újak közül van pár smd ledes változat 50 körüli leddel, ami 5W és levilágítja az 50W-os halogént, kisebb hőtermelés mellett, mert nagyobb az üzemi feszültsége, kisebbet kell eldisszipálnia, emiatt az élettartama is több év. OBI , IKEA, TESCO kerülendő LED fényforrás vásárlásakor. Rendszeresen veszem a CATH...YA fényforrásokat - kínai de évek óta megbízhatóan, szépen világít. Van filament szálas változatból is olyanom már, ami évek óta megy (2 év). Ugyanolyan lámpatestekben, mint amiben halogén, vagy sima izzó ment azelőtt. Nálam például pont a hőtermelés miatt lett ledre cserélve minden a mennyezetben, mert a halogének baromira fűtöttek. A sorkapcsok megolvadtak mögötte. Most már ilyen probléma nincs. A COB ledekkel is befürödtem - Nem nyert nálam a technológia. Világít, jó is, de rövidebb élettartam, az árához képest.

Mindenkinek köszönöm a hozzászólásait.
"kapu48" úgy írtam hogy csinálni szeretnék egy ilyet,-nem pedig venni. (nem akarok kiadni 50.ezret viszont jó lenne ha tudnék csinálni egy hasonlót,és erre kértem a véleményeket).

Üdv:Mindenkinek.

Régebben egy kapcsolásban javasolták ledekhez ezt, mert kicsi a fogyasztása: IRLR 024 NPBF
https://www.hestore.hu/prod_10029419.html

A BD helyett enné lehetne ilyen is ezen kapcsolásban?
http://www.bsselektronika.hu/index.php?w=UliBDxIRoq

Vagy inkább ez, mert még kisebb az ellenállása (IRF 7831) (3.6mΩ):
https://www.hestore.hu/prod_10026637.html
(Ugye a poti digitális lesz majd. nem tudom ez számít -e...)

Tehát ha a BD-t ilyenre cserélem, akkor van -e nyereségem?
Kisebb veszteség, kevesebb hő (bordát nem akarok), stb.
Ugye 2 vagy három ilyen (5V 0,9W),vagy az egyel nagyobb (5V 1,2W) venti lenne rajra.

Illetve a ledeknél sok ledcsoport lenne amiben 6-12 led van. Ilyenből nem létezik olyan tokozás aminél több ilyen kis fogyasztású FET van, hogy helyet takarítsak meg? Ott a fényerő már PWM-el lenne közvetlen talán szabályozva az arduinoról. Nem tudom ezt az ilyen FEt-ek mennyire szeretnék...

Előre is köszi.

Sziasztok!

A következő kérdésem lenne. Van egy a 70-es években gyártott tranzisztoros basszusgitár erősítő melynek a hangjából a pufferkondenzátorok öregedésére következtetek.
A készülékbe gyárilag csavaros kondenzátorok voltak beépítve és bilincsekkel rögzítve.
A kérdésem az, hogy használhatok-e a célra ugyanolyan paraméterekkel rendelkező forrasztott pufferkondenzátorokat helyettük? Természetesen nyáklemezre megfelelően beforrasztott módon?

Üdv,

farkincza

Üdv. Van egy szocis fúró. amiben a kondi megadta magát. A kondira ez van írva:
250V 6A0,1uF(X)
+2=2500pF(Y)+-20%
Ha teszek a helyébe egy olyan sárgát (melléklet), akkor az jó lesz?
ÉS hogyan kell bekötni?

Nem lesz jó, az eredeti "kondenzátor" zavarszűrő, azt egy sima kondenzátor nem helyettesítheti. Ezt a kondenzátort kiiktatva a fúrógépnek működnie kell, ha valóban csak a kondenzátor a hibás. Kapható a boltban, ha cserélni akarod:
Zavarszűrő kondenzátor

Tehát ha nem lesz benne, attól még fog működni?
Észre lehetlesz venni valami különbséget?

Igen, a környezetében a rádió és televízió vételnél zavarok lesznek. Célszerű pótolni, de előbb győződj meg, hogy tényleg ez a hibás. Egyébkén ellenállás méréssel a hiba behatárolható. A két barna és a két fekete vezeték közt rövidzárat kell mérni, a zöld-sárga és a fekete valamint a zöld-sárgs és a barna közt szakadást. Ha ezt méred máshol van a hiba.

Dobhattál volna pár linket is, legalább aki látja ne vásároljon szemetet...

Hello! Szerintem fárasztod a kollégákat, mert össze-vissza mondasz mindent, ugrálsz a témák között. Célszerű lenne megismerkedni a tranyók lelki világával és egyszerre csak egy dologról beszélni. De..
- Ezt a BBS-es kapcsolást úgy ahogy van, el kell felejteni. Egy tranyó, bázisáramra működik, de a bázis-emittere között, egy dióda van. Ha arra feszültséget adsz, akkor először a küszöbfeszültségig nem folyik áram, majd utána négyzetesen emelkedik. Ráadásul, ha a bázist a potivalk az 5V-ra feltekered, akkor semmi nem korlátozza a bázisáramértékét, és akár a pot, vagy a tranyó, vagy mind kettő is tönkremehet.
- Hogy egy Fet vagy tranyó van a végfokban, abban alapvetően nincs különbség. De ha pld. ebben a szerencsétlen kapcsolásban Fet-et tennél be, akkor egy pozitívum lenne, nem megy tönkre a tranyó, vagy a poti az 5V-nál. Viszont a Fet-nek is van küszöbfeszültsége, ami sokkal magasabb, mint a tranyó-é, de onnantól a feszültséget emelve, sokkal gyorsabban nő az áram. Tehát ilyen egyszerű poti-tranyó szabályozásra tulajdonképpen az sem való.
- Egy Fet használata annyival lesz jobb, hogy kisebb lehet a maradék feszültsége. Tehát kevesebb fog hiányozni az 5V-ból ha teljesen ki van nyitva. De az analóg és kapcsolóüzemű mód nem keverendő, mint ahogy Te teszed.
- Ha analóg a szabályzó, akkor annak vesztesége van, mert az tulajdonképpen olyan, mint ha egy változtatható ellenállást kapcsolnál sorba a terheléssel. Vagy is ami teljesítményt nem vesz fel a motor, az a szabályzó eszközön hővé alakul. Csak kérdés, mennyi az annyi, és az viselhető-e vagy sem.
- A PWM az kapcsolóüzemű mód. Ott a szabályzó eszköz vagy ki, vagy be van kapcsolva. Kikapcsolt állapotban gyakorlatilag nincs veszteség, bekapcsolva, viszont számít a maradék feszültség, vagy is itt igazán lényeg a Fet nyitott ellenállása. Ezzel célszerűbb lenne a motorodat hajtani, csak mint mondtad is visít. A Led-et pedig nyugodtan lehet azzal hajtani. mert pár száz Hz esetén már nem látod hogy villog. PWM-el is lehetne a motort hajtani, ha annak frekvenciája lényegesen magasabb, és utána a PWM átlagolva van, egy LC szűrővel. De akkor ez már egy StepDown konverter, aminek feszültségvezéreltnek is kell lenni. De a veszteségek, már itt is lesznek.
- Nézzük az analóg szabályzót. Ha három 1,2W-os 5V-os venti lesz rajta, akkor az áram értéke 720mA. A szabályozásnál a legrosszabb helyzet (vagy is ekkor a legnagyobb a terhelése a szabályzónak), mikor a fele feszültség van motoron. A motor árama 2,5V mellett kb. a fel mint az 5V esetén. (Ez nem teljesen igaz, mert egy motor nem ellenállás, más összefüggés van a motor feszültsége és árama között. De hozzávetőlegesen igaz.)
Az áram úgy a szabályzón, mint a motoron egyforma, hiszen sorosan vannak kötve. Tehát pld ilyenkor a szabályzó vesztesége 2,5V*360mA=0,9W. Tehát a szabályzó maximális hőtermelése valahol az 1W körül lesz. Ezt még nem oly nagy gond elfűteni. De a 3,6W motorteljesítményhez képest nem tragédia.
- Ha Fet-et használsz annak nem kell bázisáram, mert feszültség vezérelt, tehát kisebb teljesítményveszteség lesz a vezérlésben. Viszont értelmesebb kapcsolást kell alkalmazni, mint a BSS kapcsolása. De lerajzoltam, mit célszerű elkövetni. Ezzel akár a potival (tehát egyenárammal) akár az Arduino PWM jele vezérelheti. Elvégzi a PWM jel analóggá alakítását, lévén hogy a fokozat integrál. (A kondi film típus legyen, mert a feszültség rajta átfordul. Tehát polarizált kondi nem szerencsés bele.)
- De a Led-eket ne keverjük ide. Azt a PWM kimenetről egy Fet-el meg lehet hajtani, kis veszteséggel. De mind két kapcsolásban logikai Fet-et kell alkalmazni, hogy a Fet küszöbfeszültsége kicsi legyen az 5V táp miatt. Viszont az, hogy hány Led van a kutyát nem érdekli, csak azok fogyasztása. Hogy a tápot hogyan használod ki a Led-ek nyitófeszültségéhez képest, az meg a Te dolgod.

Légy oly kedves, olvasd is el és értelmezd amit leírtam, mert úgy látom az olvasás nem az erősséged..

Ez azt jelenti, hogy 50hz-e brummot hallasz a hangszóróból bemenőjel nélkül??
Ennek valóban lehet(ne) oka a puffer hibája, de akkorát egy elkó nem szokott romlani, hogy ez durván hallható legyen. Amikor minden jacket kihúztál is fennáll a jelenség?
Mert ha igen, akkor ez inkább utal egy árnyékolási hibára vagy földhurokra.

Megeshet az is, hogy a tápegység egyenirányító hídjának egy diódája beteg, egy félhullám ki-ki marad, ekkor kis teljesítményen még lehet elviselhető a hálózati búgás, de nagyobb áramfelvételkor már "ragyás" lesz a tápfeszültség.

A kondenzátor kialakítása nem elsődleges, a lényeg, hogy minél kisebb ellenállású huzallal kösd be, amit a panel síkjából sem illik nagyon kiemelni.

A megbízható rögzítés viszont nagyon fontos, egy zenekari erősítő ha sokat van mozgatva, megköveteli a fizikai rögzítést, nem szabad a panel forrsávjaira bízni. Egy utólag felszerelt kengyel jó megoldás.

Főleg mélyebb frekvenciatartományban egy kicsit nagyobb dinamikával megszólaltatott hang esetén zizegősen elhal a hang. Azért első körben az elkóra gondoltam mert van olyan erősítőm ami nem volt ennyire idős csak 15 éves és a kondicsere megoldotta a problémát. Ez az erősítő minimum 35 éves és még az eredeti kondik vannak benne.

Ez milyen erősítő?
Harminc év fölött már tünet nélkül is lehet cserélni, csak hogy meglepetés ne érjen. A régi elektrolit-kondenzátorok még a mostaniaknál is gyengébbek voltak.
Ugyanez igaz viszont a félvezetőkre is, a következő ok az lehet, de válogatott párokat beszerezni nem tudom hogy lehet.
Amit a rögzítésre írtam viszont áll, egy nehéz alkatrész, és rázkódás (lévén hangszererősítő a levegő rezgése is) a vezetősáv sérülésével járhat tehermentesítés nélkül.

Szia!
Köszi a válaszodat.
Amúgy igen is olvasok, de sosem tagadtam, hogy ilyen szinten nem értek hozzá már, és ezért kérem a segítséget. És már az is szóba jött, hogy valaki csinálja meg, de nem igazán jött ez sem össze még.

Igen PWM-re illesztés volt a terv, és nagyon egyszerű megoldásokat is láttam, de valahogy semmi sem működött eddig. Az említett BBS-es kapcsolást volt az első ami csinált is valamit és akkor az volt az alternatíva, hogy nincs PWM használata, csak sima tápfesz és egy digitális poti.
(Tehát nem akartam a BBS-et semmi PWM-re rátenni.)

Erre is kaptam olyant hogy jó meg nem jó.
Ezért is csapongok, mert tagnap már úgy tűnt jó lesz, és már berendeltem egy csomó potit, stb. (nagyon sokat költöttem már rá.)

Az arduino 6. lábán 976.56 Hz van. Talán 7812.50 Hz-re és 62500.00 Hz-re felemelhető.
Lehet ezen alul áteresztő szűrő és társai is ezért nem működtek?
Most ehhez is megrendeltem az alkatrészeket. Kivéve a Venti 5-öt, mert az nem tudom mi.

Köszi a segítséget. Holnap megkapom az alkatrészeket, és elkezdem ezt is megépíteni (vagy 6.-7. kapcsolás). A frekvenciát akkor 7KHz-ra állítsam fel gondolom....

Ha a LED-es fórumtémákban visszaolvasol - kitárgyaltuk párszor. Az a baj, ha konkrét neveket, típusokat írtam - kimoderálták. Privátban segítek, ha gondolod. Talán ez nem baj

Előbb kellet volna kérdezi és utána rendelni. De néhány plusz alkatrész nem lehet gond, ha ilyen dolgokkal szeretnél foglalkozni. Mert hiába a mikrokontroller, ha nincs hardver rajta, akkor az csak egy magában dünnyögő valami. Tehát aki ilyenekkel foglalkozik, szükségszerűen el kell sajátítani némi elektronikai tudást. Ezt és a tanulópénzt nem lehet megkerülni.
Te egyszerű műveleti erősítővel kezdted, csak éppen az nem ara való, hogy motorokat hajtson. Ha pedig valami nem működik, akkor mérni kell, nem nézegetni. De itt a fórum, segítenek, csak ne egyszerre kevert, vagy általános kérdéseket tegyél fel. Mert arra nincs jó válasz.
A "Venti 5" az csak a ventilátorokat helyettesítő terhelő ellenállás, hogy a szimulátor működjön is. Tehát annak helyére kell kötni majd a ventilátorokat.

Informatikuskent tetszett az arduino.
Sok mudult készen szerzek, mert úgymond fillèrekért van neten.
Mikor a motort néztem ott azt is 1-2 alkatrésszel illesztették.
Csak kiderült az igazi szénkefés motor más és az 5v is nagyobb gond mint a 12v.
Ezeket sajna nem lattam előre.
Ugye annyi tudásom van, hogy meglévő kapcsolast meg tudok építeni, de 0-ról nem megy. Ezért mindig meglevő (hasonló) dolgokból indulok ki, és azt csinalom amit mondanak mások.
A fenti rajzot is ajanlották. De ezért próbáltam ventit pwm-re atalakítani, aluláteresztő szőrőt építeni, akármilyen ic-t hasznalni, valami dunamikus feszültségstabizatort használni,stb. ...
Tehat most is minden építés talált vagy javasolt dolog miatt volt.
Csak nem jött be,és akkor mindig kapok egy újabb ötletet. És tegnap azt hittem már a megoldás közelében vagyok, mert vegre ment kisebb fordulaton a venti.
Akkor a feladatom hogy holnapig fentebb vegyem a PWM órajelet?
Elképzelhető hogy mas is ment volna már nagyobb erteken, vagy fóliakondenzator esetén az az alulàteresztő szűrő?

Ha kiesne a PWM jeles vezerles és csak digitalis poti lenne (mert mondjuk kirerül nincs elég PWM port és a bővítőkartya nem ferne el, vagy nem lenne jó (meg kínaból jön így nem tudom azzal hogy fog menni)), akkor azt hova tegyem? Van e olya rész amit ekkor ki lehetne venni (minden cm-ért meg kell küzdenem)? Mondtad van benne egy rész ami a PWM-et alakítja át ha van...

Ez tulajdonképpen egy invertáló erősítő fokozat, ami 0..5V-ból 0..5V-ot készít csak fordítva. A PWM átalakítása csak annyit tesz, hogy az átlagértékét kell venni. Ez alapból egy RC szűrő lenne, de itt mivel ez egy -1 erősítésű invertáló erősítő, az 1µF-so kondival egy integrátort alkot, ami szintén átlagol. Ha DC bementi jel van, akkor nem kell integrálni, a kondi lehet sokkal kisebb 10..100nF, de akkor a gerjedésgátlás lesz a szerepe.
Ha digi potiról vezérled, akkor azt az 5V-ra és GD-re kel kötni, a "közepét", meg az R1-re. A poti lehetőleg kis-impedanciás legyen, mert a kapcsolás terheli a bementi jelet. De ha terheli, maximum nem lesz teljesen lineáris mint ahogy a karakterisztika mutatja.
De nagyon elvarázsolt dolog lesz az, amiben három venti van, meg minél kisebbnek kel lenni..

Sziasztok!

Megkértek, hogy egy régi tápot tegyek rendbe. Találtam benne egy felpuffadt, kihasadt TGL 7199-es kondit (neten található információk alapján 70-80-as évek NDK-s high-end kondija), ami már nem beszerezhető, vagy csak elég körülményesen. Lehet sima elkóval pótolni?
Válaszokat előre is köszönöm.

Hello! Egy tápban soha nincs speciális kondi, kivétel, ha trópusi alkalmazás, vagy maximum hosszú életű a kondi. Kapcsolóüzeműben LowESR van. De 70-80-ban ne gondolnám hogy ez ilyen táp..

A TGL csak a DDR szabványa... (Technische Normen, Gütevorschriften und Lieferbedingungen )

A kondenzátor természetesen cserélhető, nem hiszem, hogy lehetne hasonlót is szerezni, de a mai gyártmányok jobbak is..

Sziasztok! Találkozott már valaki ilyen konverterrel? Ha a bemenet változik 4V és 15V között, akkor a kimenetet be tudom állítani 9V-ra? Fog változni a bemenet függvényében, vagy marad fix 9v?