Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Szakadásvizsgáló
 
Témaindító: Dani494, idő: Jún 12, 2009
Lapozás: OK   1 / 2
(#) Dani494 hozzászólása Jún 12, 2009 /
 
Sziasztok!
Adott EZ a kapcsolás.Párszor már megépítettem,működik rendesen.A gond csak az,hogy 3 V kell neki,ami 2 gombelemet jelent,én viszont szeretném ha 1,5 is elég lenne neki( a honlapon azt írják hogy 0,7V-tól már szól,de ez nem igazán jött be).
Kérdésem a következő:
1.Meg lehet e valahogy oldani hogy az említett kapcsolás működjön már 1,5 V-ról.?
2,Van e ennél egyszerűbb szakadásvizsgáló?(Egyszerű alatt ezt értem:
-maximum 4 vagy kevesebb alkatrészből áll.
-IC nélkül.
-1,5 V a tápfeszültsége.
-Kicsi)

Rengeteg helyen kerestem a problémámra megoldást.Többek között ezekkel a szavakkal próbáltam a keresést:schematic,diagram,oscillator,buzzer,alarm,schaltplan,schaltung,1,5V,simplest,easy,squarwave oscillator,sinuswave generator,summer(németül berregőt jelent).

Találtam 1 szakadásvizsgáló kapcsolást amit 1,5V-ra terveztek,azonban az legalább 13 alkatrészből áll,azonkívül megépítettem és nem is működött.

555-el azért nem jó,mert szeretném egy tollba beépíteni.SMD 555-el pedig nem tudom megvalósítani mert nem dolgoztam SMD-kel.


Olyan ötletem is volt még,hogy soros vagy párhuzamos R-C/R-L/R-L-C rezgőkörrel próbálnám,azt meg kiszámolni nem tudom hogy mekkora értékű alkatrészek kellenének.

(#) hadnagyakos válasza Dani494 hozzászólására (») Jún 12, 2009 / 1
 
Mint ahogy az oldalon is írták, ez a tápfeszültség sok dologtól függ. Például mit próbáltál vele vizsgálni? Próbáld meg kisebb ellenállású hangszóróval, mert minél nagyobb az ellenállása, annál nagyobb feszültség kell az áramkörnek. Esetleg ha így sem működik, akkor próbáld meg nagyobb ß tranzisztorral!
(#) Dani494 válasza hadnagyakos hozzászólására (») Jún 12, 2009 /
 
Szakadásvizsgálónak használtam.Nem mértem vele ellenállást,csak azt,hogy pl nyákon összeérnek e valahol a ,,vezetékek'',vagy hogy szakadt e egy vezeték.
Nem tudnál egy nagyobb ß-ú tranzisztort ajánlani,mert rengeteg adatlapot kéne végignéznem.
(#) Dani494 válasza (Felhasználó 15355) hozzászólására (») Jún 12, 2009 /
 
Köszönöm !!!
Ezt melyik könyvben találtad?
(#) Dani494 válasza (Felhasználó 15355) hozzászólására (») Jún 12, 2009 /
 
Le tudnád gépelni hogy a 169 .oldalon hogyan folytatódik a cikk?Mert pont ott van vége hogy:,,a 22n-t ELKO-ra cserélve a....''
(#) hadnagyakos válasza Dani494 hozzászólására (») Jún 12, 2009 / 1
 
Szerintem a bc314 jó neked a bc212 helyett. Annak szerintem nagyobb a ß-ja. Csak egy tipp, hogy megoldhatod 3V-os gombelemmel is, csak azok drágábbak.
(#) Dani494 válasza (Felhasználó 15355) hozzászólására (») Jún 12, 2009 /
 
Köszönöm!
(#) Dani494 válasza hadnagyakos hozzászólására (») Jún 12, 2009 /
 
Köszönöm! Majd kipróbálom.
(#) Dani494 hozzászólása Jún 12, 2009 /
 
A kapcsolás tökéletesen működik!
(#) Dani494 válasza (Felhasználó 15355) hozzászólására (») Jún 12, 2009 /
 
Szívesen!
(#) Dani494 válasza (Felhasználó 15355) hozzászólására (») Jún 12, 2009 /
 
Ja,amúgy az eladó 728-ról nem is hallott.A 308 és a 328 kapható dögivel.
(#) Dani494 hozzászólása Jún 12, 2009 /
 
A működését el tudná valaki magyarázni nekem.Leírom hogy szerintem hogy van: A nyomógomb zárása után R1-en keresztül a feszültség feltölti C1-et ,ami után C1 szakadás lesz és az áram T1 bázisára kerül.


Azt nem értem hogy van tovább.
(#) Dani494 válasza Dani494 hozzászólására (») Jún 20, 2009 /
 
A kérdés már tárgytalan,a működése a következő:

,,1/2pi*RC adja a frekvenciát.'' /gtk/



,,Ez egy komplementer tranzisztoros astabil multivibrátor, a kondenzátor kell bele, különben nem az lesz belőle. Ugyanis te hangot fogsz hallani zárt áramkör esetén, ez lüktető egyenfeszültséget jelent a hangszórón, így nem DC-ben kell gondolkodni. A kondenzátor nélkül nincs visszacsatolás, azaz egyetlen pattanást hallanál, és kész.
Mint írták már, az ellenállás és a kondenzátor adják meg a működési frekvenciát, ez itt kb. 153 Hz a képlet szerint. Hogy konkrétan a 47 kOhm hogyan jött ki, azt nem tudom, mert lehetne ott 100 kOhm is (ehhez már a tranzisztorok áramerősítési tényezője is szükséges adat), a lényeg az, hogy a BC238 kinyisson annyira, amitől a 308 is kellőképp kinyit, mert teljesítmény csak így jut a hangszóróra. Ha megvan az ellenállás értéke, akkor a képlet szerint visszaszámolva, alkalmas frekvenciát választva, a kondenzátor értéke már adódik.'' /kobold/



,,A 22n os kondi a hangszórón és a 47k n keresztül feltöltődik és amikor
a kondi feszültsége eléri a bc238 nyitófeszültségét a bc 238 kinyit és kinyitja a bc308 PNP tranyót. Ezzel kisüti a 22n kondit és a hangszóró egyet "pattan" és kezdődik elölről.'' /moltam/
(#) Dani494 válasza Dani494 hozzászólására (») Jún 20, 2009 /
 
- Egy ellenállás, alapvetően egy frekvencia független elem, és működését az Ω törvénye írja le. I=U/R
- A kondenzátoron nyugalmi helyzetben nem folyik áram, így egyenáramon, valóban olyan, mint ha ott sem lenne. De egyenfeszültségre kapcsolás pillanatában a kondi feltöltődik, azaz úgy tűnik a töltőáram miatt, hogy áram folyik rajta át. Ha ez után a kondit kisütjük, akkor mint áramforrás szerepel és amíg a benne felhalmozódott töltés ki nem egyenlítődik a töltéskori árammal, ellenkező irányú áram folyik a kivezetésein.
Ha a kondit váltófeszültségre kapcsoljuk, akkor a töltés-kisütés folyamatosan történik meg, ezért a kondin látszólagos áram folyik. Tehát váltakozóáramilag van ellenállása. De mivel ez nem egy Ωikus ellenállásnak felel meg, ezért megkülönböztetjük. Xc=1/2*Pi*f*C Tehát látható, hogy annak ellenállása függ a frekvenciától és a kapacitás nagyságától. Tehát a kondinak egyenáramon nincs ellenállása, de váltóáramon a frekvencia nagyságától függően van ellenállása.
- A tranzisztor katalógusban szereplő 800mA a tranzisztor maximális kollektor áramát jelenti. (eddig lehet terhelni) A bázis-emitter egy dióda. A tranzisztor normál üzemében ez a dióda nyitva van, így azon legfeljebb 600..800mV nyitóirányú feszültség mérhető. A katalógusban szereplő 5V a dióda reverz (fordított
aza záróirányú) feszültségének maximuma. (Tehát zárófeszültség irányban eddig lehet igénybe venni.)
A tranzisztor alapvetően árammal működik, ennek megfelelően azt a bázis árama vezérli. Ennek hatására indul meg a kollektoráram. A kettő közötti összefüggés az áramerősítési tényező, azaz a béta adja meg. Béta=Ic/Ib azaz a kollektoráram és a bázisáram hányadosa. Egy átlagos tranyó áramerősítési tényezője 100..400 körül van.

- Ebben a kis kapcsolásban a két tranzisztor erősítőként funkcionál. Ami a rajzból első nézésre számodra nem tűnik fel, az, hogy a hangszórónak is van ellenállása (sőt induktivitása, és akusztikus visszahatása is.)
- A két tranzisztor között galvanikus csatolás van, mert első kollektora közvetlenül megy be a második bázisába.
- A 47ohm-os ellenállásnak két szere is van. Az első, hogy biztosítja az áramkör működéséhez szükséges munkapontot, azaz az első tranyó bázisáramát.
- Ha a tápfeszültség 1,5V (és nem igazán lehet több) és a tranzisztor nyitásához szükséges bázis-emitter feszültség 600mV, akkor a 47kohm-os ellenállásra 0,9V jut. Ez 0,9V/47k=19uA bázisáramot jelent. Ha az első tranyó bétáját 100-ra vesszük, akkor annak kollektorában a bázisáramnál 100-szor nagyobb áram fog folyni. Tehát az első tranyó kollektor árama kb. 1.9mA lesz.
- Ez az áram befolyik a második tranyó bázisába. Ha annak is 100-as bétát veszünk, akkor a második tranyó kollektorában már 100*1.9mA=190mA áram folyhat. Ez az áram fog a hangszórón átfolyni, és mozgatni a hangszóró membránját. Ha a hangszóró 8ohm-os, akkor 1,5V tápfeszültség mellett, aximálisan 1,5V/8ohm=187mA áram folyhat. Látható, hogy a számított áram közel azonos a második tranyó kollektoráramával. (Tehát a második tranyó, jószerével teljesen nyitva van, azaz a 190mA áram a hangszórón, már a teljes tápfeszültséget ejtené. Így a tranzisztor kollektor-emitter feszültségére már alig jut feszültség.)
Tehát az egyenáramú munkapont helyzet így áll fel a kis erősítőnkben.

A kondenzátor, tulajdonképpen az erősítő kimenetéről annak bemenetére vezeti vissza a jelet. (De csak a váltakozóáramút.) Ezt nevezik visszacsatolásnak. Ha a visszacsatolás pozitív jellegű, akkor az áramkör önfenntartó rezgésbe kezdhet. Azt, hogy a visszacsatolás pozitív vagy negatív, az attól függ, hogy a visszacsatolás azonos fázisban van, vagy ellen fázisban. Ha azonos fázisú, akkor pozitív, ha ellen fázisú akkor negatív.
Vizsgáljuk meg:
- az erősítő bemenete az első tranyó bázisa. A kimenete a második kollektora.
- Ha az első tranyó bázisfeszültségét növeljük, akkor a bázisáram nőni fog. Így a kollektoráram is nő. Ez befolyik a másik bázisáramába ami ugye nő. Így a második tranzisztor kollektor árama is nő. Ha a hangszórón az áram nő, akkor azon eső feszültség is nő. (U=I*R) Tehát az erősítő kimenetén nő a feszültség.
- Tekintve, hogy a kondi a kimenetről a bemenetre csatol vissza, és abból indultunk ki, hogy a bemeneten nőt a feszültség, így a visszacsatolás ezt a folyamatot erősíti és nem gátolja. A visszacsatolás így pozitív lesz, azaz oszcillálni fog az áramkör.
- A visszacsatolás a kondin keresztül frekvencia függő, így annak kapacitása, és a bemeneti 47kohm fogja meghatározni elsődlegesen a rezgés frekvenciáját. f=1/2*Pi*R*C ahogy a kolléga már írta. Ez csak közelítő jellegű, mert az összefüggésbe a tranyó bázis-emitter diódája és a hangszóró is beleszól.

- Tehát a 47kohm-os ellenállást a munkapont szerint kell megválasztani, a kondenzátort, pedig a rezgés frekvenciája szerint.
/proli007/
(#) Moderátor hozzászólása Dani494 hozzászólására (») Jún 20, 2009
 
Nem muszáj bemásolni az összes, más témában adott választ, elég, ha egy helyen megvan, egy link is megfelelt volna.
(#) Dani494 válasza (») Jún 21, 2009 /
 
Most már mindegy.Majd legközelebb figyelek erre is.
Amúgy szerintem ide már nem nagyon fog irkálni senki.
(#) menyus hozzászólása Okt 1, 2016 /
 
Sziasztok!

Hűűű de régi ez a topic, de mivel idevág a kérdésem minek nyissak újat..?

Szeretnék építeni egy szakadásvizsgálót, amivel kb 1-2 méteres 0,5 - 2,5 mm2 es mindkét végükön csatlakozóval ellátott kábelkorbácsokat vizsgálnék erenként. A kütyünek azon túl hogy a szakadt / nem szakadt (sipol nem sipol) funkciót tudnia kéne, ezen kívül meg kéne különböztetni a laza csatlakozásból, hibás érintkezésből származó ellenállásváltozást ami lehet kb 10 Ohm - pár 100 Ohm vagy akár K Ohm nagyságrendű kb. Egy olyan megoldásban gondolkodom hogy a mérő vezetékben lenne egy soros ellenállás, és az azon változó feszültség esést figyelném egy komparátorral. Kérdés hogy mivel elég kis tápfeszről üzemelne a kütyü (LI-ON akku 3,6 - 4,2 V és 3,3V ról járna maga a szerkentyű) és elég kis értékékű változást kell figyelni, jó e erre a komparátor vagy valami + feszültség erősítős megoldás kéne? Egy PIC el oldanám meg az egészet (PIC 16F648A tudom ágyúval verébre de ebben van két komparátor és ez van itthon...), az egyik komparátor magát mérést végezné a másik a tápfeszültséget figyelné. Programozási gondom nincsen, de a mérési feladathoz kéne egy kis segítség, ez amit én így kútfőből kitaláltam működőképes e? Esetleg van e valakinek kész rajza, megoldása, 5lete e nemes feladat kivitelezésére?

Köszi
A hozzászólás módosítva: Okt 1, 2016
(#) Gafly válasza menyus hozzászólására (») Okt 2, 2016 /
 
Nekem az jutott az eszembe, hogy ha már úgyis egyenáramot kergetsz át rajta, akkor egyszerűen egy hangszórón hallani is lehet az érintkezési hibát mint sercegés/recsegés. A megtalálásában is segít. Ugyanakkor nehezen dokumentálható, gyártásban több betanítást igényel a dolgozótól...
(#) kaqkk válasza menyus hozzászólására (») Okt 2, 2016 /
 
Idézet:
„kábelkorbácsokat vizsgálnék erenként”
Akkor miért is nem jó neked egy mezei digitális mutiméter ellenállásmérésre beállítva ?
A hozzászólás módosítva: Okt 2, 2016
(#) Massawa válasza menyus hozzászólására (») Okt 2, 2016 /
 
Néhány komparátorral (PIC nélkül) tökéletes szakadásvizsgálót épithetsz. Pl egy LM339-ben 4 van az egyik a soros ellenálláson figyelné a feszültség esését a másik ugyanezen a méröellenálláson figyelné a rossz kontaktust a másik 2 meg dönthetne, mikor mit jelezzen. Tökéletesen müködik minden ngyobb hokusz pokusz nélkül, egy-egy trimmerrel lehet a határértékeket beállitani, gyors és megbizhato. Az egyetlen dolog, hogy szimmetrikus tápot igényel, de ma ez már nem gond.
Többet is épithetsz igy egyszerre akár valamennyi eret is vizsgálhatod.
A hozzászólás módosítva: Okt 2, 2016
(#) menyus válasza kaqkk hozzászólására (») Okt 2, 2016 /
 
Mert ellenállásméréskor nem sípol 0 ohmnál, így állandóan figyelni kell a kijelzőt. Másik hogy ezt a kütyüt nem én hanem betanított dolgozók használnák, tehát full bolondbiztosnak kéne lennie. Folyamatosan sípol zölden világít ----> jó. Szaggatottan sípol / pirosan villog ---> rossz = félreteszik és jön a technikus aki kinyomozza a hibát. Egy digit multimétert se túl bonyi "megtanulni" használni az tény, de azt használat előtt be kell állítani..stb. Emberi tényező a gyenge pont. Ha véletlenül pl. enyenfesz mérésre állítja, rosszul csatlakoztatja a kábelt a műszerhez...stb, a multiméter méréskor állandóan 000 át mutat, végig mér vele 75 kábelt amiből lehet 10 rossz. Jobb erre egy "célműszer", amin egy ki bekapcs gomb van, LI-ON tápos így nem kell benne elemet cserélgetni csak tölteni..stb.
(#) menyus válasza Massawa hozzászólására (») Okt 2, 2016 /
 
Meggondolandó, de egyelőre maradok a PIC nél. A rossz kontaktust milyen elven mérnéd? Gondolom nem ellenállás méréssel mert azt a soros ellenálláson változó feszültséget figyelő komparátor végzi, de Te azt írtad a másik komparátor figyelné a rossz kontaktust. Milyen elven?

A több ér egyszerű vizsgálata már nekem is eszembe jutott, lehetne szekvenciálisan is erenként mérni, vagy egyszerre de pl 20 érnél az már kész alkatrésztemető. Plusz ez egyben azt is feltételezi hogy kellene a csatlakozó párja is amit rácsatlakoztat a kábelkorbácsra. Ezt ugyebár csak egyféle módon lehet, mert a csatlakozón arretáló pöckök vannak, csak egyféleképpen lehet összedugni tehát hiba kizárva. De ha PIN enként dugdossa teli a csatlakozót a vezetékekkel akkor megint csak hibázhat a dolgozó ha félredug pár kábelt. Itt kb 50 féle kábelkorbácsot gyártanak, különböző PIN számú és alakű..stb csatlakozókkal, tehát csak a műszerhez való cserélhető csatlakozók ára is tetemes lenne és természetesen olcsón akarják az egészet megúszni.

Van egyébként komoly kábelkorbács teszterük + tesztpadok minden kábelkorbácshoz, ami vizsgál kis nagy árammal és feszültséggel, nézi a testzárlatot, átütési szilárdságot is mér nagyfeszültséggel (KV nagyságrend)...stb. PC s interface, automatikusan mérési jegyzőkönyv készül pdf ben minden vizsgált munkadarabról ami rögtön megy a SAP be is a termelési hatékonyság mérése végett. De pont ezért a sok hiba miatt rossz a teljesítményük, ezt megelőzendő kellene nekik egy egyszerűbb, elsődlegesen használt célműszer hogy az egyszerűbb hibákat kiszűrjék és a ledokumentált rossz mérések ne kerüljenek a termelési statisztikába.
(#) menyus válasza Gafly hozzászólására (») Okt 2, 2016 /
 
Vagy lehetne erenként jelgenerátorral x jelalakot is küldeni és a végén a jel alakot vizsgálni szkóppal. De ennyire nem kell komolynak lennie a cuccnak, és ahogy írod itt betanított doglozók fogják használni ezt a kis célműszert.
(#) Bakman válasza menyus hozzászólására (») Okt 2, 2016 /
 
Képzeld el magad, mint aki egész nap kábelkorbácsokat vizsgál, a korbácsban az ereket egyenként. Mennyi mérési hibát csinálnál naponta mondjuk két hét után?

Szerintem kicsit fordítva ülnek a megrendelők a lovon. Ha sok a hiba, a módszereken kell javítani. Ha mégis ezt szeretnék, bolondbiztosra csak úgy lehet megcsinálni, hogy a csatlakozók másik vége rögzítve legyen egy asztalon, mert az egyenkénti dugdosás lassú és nagyon bizonytalan, a termelési hatékonyságon csak látszólag segít, nem lesz nyoma a hibázásoknak.
(#) Massawa válasza menyus hozzászólására (») Okt 2, 2016 / 1
 
Mivel egy tokban 4 komparátor van pofon egyszerü 3-t bevetni. Csinálsz egy diodat, egy meröellenállást meg egy üresjáratit sorbakötve a felsö vég megy a +ra.
A kábel a dioda meg az üresjárati közé kerül.
1. ha nem változik semmi - rossz a kábel
2. Ha változik a diodán megjelenik a kb 0,6 V - azaz vezet a kábel
3. A méröellenallás felsö végén meg megjelenik a minöség - mennyire jo a kontaktus - ha jo a kábel ezt az ellenállást simán kisöntöli, azaz ugyannyi lesz ott mint a diodán.

Több mint 100 ilyen áramkört épitettem, mind tökéletes és sokkal bonyolultabb dolgok vizsgálatára használjuk mint egy mezei kábel. A méröellenállassal köthetsz párhuzamosan egy trimmert amivel optimalizálhatod a kontaktus hibamérését. ( te tudom milyen tartományban mozog az átmeneti ellenállás) - mi esetünkben 30 kOhm az üresjárat 10 kOhm alatt van a jo érték.
Ennyi az egész.
Amit megtehetsz, hogy minden kábelfához egy csatalkozot fejlesztesz ki amibe valamennyi eret be lehet dugni - igy egyszerre bemerheti valamennyi eret.
50 korbácshot 100 csati kell ami aligha lehet kérdés.
A hozzászólás módosítva: Okt 2, 2016
(#) Secret válasza menyus hozzászólására (») Okt 2, 2016 /
 
Ötlet:

Bekötsz két csatlakozót úgy, hogy az összes vezetéket sorba kapcsolod, akkor elég egy ponton mérni. A dolgozó csak bedugja, eltéveszteni sem tudja.
(#) menyus válasza Secret hozzászólására (») Okt 2, 2016 /
 
A megoldás sajnos nem ennyire egyszerű... Adott egy közel 100 PIN es óriás sorcsatlakozó egy óriási stecker házban amiből egy óriás tömszelencén keresztül kijön még vagy 15-20 kábel a végükön különféle csatlakozókkal... Szóval ezt így elég bonyi lenne kivitelezni, arról nem is beszélve hogy ha hiba van akkor lehet keresgélni hogy melyik kábel melyik csatlakozójánál kell keresni... Mivel ugye minden sorba van kötve..
(#) menyus válasza Bakman hozzászólására (») Okt 2, 2016 /
 
Teljesen igazad van, én is ezt magyaráztam nekik de kötik az ebet a karóhoz. Nekik KELL ilyen. Én az egyes csatlakozó tipusok ellendarabjait emlegettem mint megoldást, mert azt ugye nem lehet fordítva rádugni se elkötni... De annyiféle csatlakozójuk van hogy nem éri meg mert drágábbak lennének a csatlakozók mint maga a kütyü amiből egyébként kb 10-15 db kéne.. Az pont ennyiszer annyi csatlakozó ahány félét használnak. Elég spéci nagy áramú csatlakozók, aranyozott PIN ekkel, némelyikben még soros párhuzamos szűrés és zener is van.. Drága dolgok ezek / db.
(#) menyus válasza Massawa hozzászólására (») Okt 2, 2016 /
 
Köszi, ez hasznos info volt. Átgondolom, rajzolgatok... Ezer hála és köszönet!
(#) Massawa válasza menyus hozzászólására (») Okt 2, 2016 / 1
 
Ahol én láttam ilyesmit - már nagyon régen, az egy fal volt ahova fel voltak rajzolva a kábelkorbácsok tipusai és ott voltak a csatlakozok, igy az alkalmazottak egyszerüen bedugták a csatikat a megfelelö rajzhoz és már világitottak is a jo vagy rossz izzok ( ma nyilván szines LED-k.) Ha valamelyik hibát jelzett akkor megszolalt egy csengö is és mutatta melyik érben/ágban van a hiba.
A komparátorbol csak annyi kell, amilyen a legnagyobb érszám az egyes formákat párhuzamosan lehet kötni hiszen egyszerre amugy is csak egyfajta korbácsot kell bevizsgálni.
Következő: »»   1 / 2
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem