Sziasztok !

Én még néhány éve terminal fórumot olvastam végig és a Tab féle teljeshidas megoldásra gyüjtögettem/ vásároltam az alkatrészeket, ucc2808, ir2110, Malory Ecap 2000µF 400V ... Tali Bt-s "M2TN-C" toroid 100/60/20 100/60/25 , és még mindig tervezgetek(60kHz, 0.4 mm tekercselővezeték ).
Most olvastam végig ezt a fórumot, és itt is sokat tanultam.
Személyesen konzultáltam széll69 kollegámmal (egy cégnél dolgozunk).
Majd szeretném élőben megnézni a gépét.
Korábbi 65 V-ra számoltam a kimeneti feszültséget, de itt talált feszültség duplázó gyújtással 40 V körüli kimenettel tervezek.

Üdv.: Péter

Bocs,hogy erre én válaszolok.

Bocs,elfeledtem az eredeti kapcsolási rajzot is betenni,de már módosítani nem tudtam.A két választ vedd egynek.A rajz és a leírás alapján próbálj valami hasonló megoldást találni a problémádra,egy biztos,a gép leragadás és tiltás után újra kell,hogy induljon,nem maradhat letiltva mert így túl macerás lenne a használata.

Az IR2110-ek helyett inkább a trafós meghajtást ajánlom. Most már akkor épp ideje lenne hogy elkészüljön és muzsikáljon.

Hogy elkészüljön annak tényleg itt az ideje, toroid magjaimra vártam sokáig (amíg nem volt visszatartotta a kezdést). Aztán dolgoztam Tatabányán 3 évig, és akkoriban mentem el a Tali Bt-hez személyesen. Most meg végigolvastam ezt a fórumot is(2 hónapomba beletellett, elejétől a végéig)
Az ir2110 azért tetszett annakidején mert van engedélyző lába, és Tab is ezzel csinálta meg a rövidzárvédelmet.
Ahogy olvastam a meghajtótrafónak is van előnye, ezt még meggondolom.
Ujra kéne a paneltervet kezdenem, de lenne érteme mert még nem teljes a mostani sem.

nekem is szükségem lenne a weco Điscovery 140 rajzára nagyon megköszönném üdv: PL

óóó tökéletes, nagyon köszi (és igen a rendszer így számít"használhatónak" )

Sziasztok!

Segítséget szeretnék kérni, néhány napja találtam lentebb látható képen szereplő szerkezetet nagynéném megboldogult férje műhelyében!
Nem vagyok teljesen laikus a témához, mármint van nekem is co-m meg ívheggesztőm is de ez nem tudom minek készülhetett, talán valamilyen akkumulátoros heggesztőnek?
Látszik rajta hogy házi gyártmány, 4 vezetéke van, az egyiken elektródafogó, párja üres, gondolom a test csipesz kerülhetne rá, illetve a másik kettőn egy-egy csipesz van, képeken jól látható. Szóval várnám az ötleteket, minek is készülhetett ez a gépezet?

Szóval ez az.

Talán egyen irányító híd lehet.

Hegesztőtranszformátor utólagos egyenírányítására készülhetett. Ha jobban körbenézel nem találsz egy nagyméretű, vastag huzallal (kábellel) tekert vasmagot is?

Találtam egy jó nehéz réz tekercset de nincs benne vasmag! Szóval ha elkészült volna egyszer akkor mi lett volna ez a szépség?

A trafóval és fojtóval együtt egyenáramú hegesztő !

Kezdem kapisgálni! És a bekötése hogy nézne ki?

Itt a rajz.:
Jóindulatú javaslat: Ha egy ilyen bonyolult rajz gondot okoz, inkább bízd másra a bekötést!

Eszem ágába se nem van! Ez kínai cucc nekem, csak azért érdeklődtem mert nem tudtam hogy "vasba" dobjam-e a holmit vagy valakinek még hasznos lehet-e?

tényleg ennyivel rosszabb volt a hatásfok a régi trafón? pedig nagyonna keresztmetszet, a ragasztás hiányát sínylette meg?

így mennyit tudsz kihozni a 3pár U57-magból?

Ge Lee, nem tudom tegeződhetünk-e(én 27 vagyok) az lenne a kérdésem, hogy a teljes hidas rendszerénél hogy hogy nem a maciféle letapadás védelmet alkalmazzák? nemkényelmetlen hogy mindig újra kell indítani kézzel a gépet?

ezt egy az egybe az UCC3808-al is megmernéd csinálni? (ott is comp az 1es láb-(kezdő vagyok))

Természetesen tegeződhetünk, itt az alap. Az enyém egy teljesen csupasz gép, semmilyen kiegészítő áramkör nincs benne, még hőkapcsoló sincs a túlmelegedés ellen. A meleg ellen ventilátor van, a leragadás ellen pedig ügyes kéz és magasabb gyújtófeszültség (75V körül).
A maci féle elvileg jó ehhez is, de ki kell próbálni. Tulajdonképpen a két IC belseje ugyanaz, csak az egyik együtemű, a másik pedig ellenütemű.

Sziasztok, jól végigolvastam a sok sok hozzászólást ( eltartott egy darabig) de nem rémlik hogy valaki is feltett volna egy kis doksit a hegesztés fizikájáról, esetleg valakinek van ilyen a birtokában?
Egyenlőre csak a fogyóelektródás (CO) és a bevont elektródás érdekelne, terv az hogy egy GeLee féle invertert úgy alakítani hogy egy kisebb CO géphez is elég legyen, de persze a bevont elektródáshoz is, ügye vagy feszültség vagy áramot kell szabályozni...

Jó lenne egy sűrített kivonata a fórumnak vagy valami könyv ami erről szól.
Előre is köszönöm!
R.

Akkor figyelmetlenül olvastál, mert 2 oldallal ezelőtt csatoltam doksit (interaktív hegesztés) az ív polaritása kapcsán, de ott van a komplett hegesztés mindenestől, trafó, dinamó, stb. Hogy mennyire részletes nem tudom mert én nem olvastam el.
Egy nagyon egyszerű megoldást (danyk rajza) is csatoltam amiben az áram mellett van feszültségszabályozás is, ez átültethető apró módosítással az UCC-hez is.
Mindazonáltal én még mindig azt mondom, hogy az inverternél nem létfontosságú a feszültségszabályozás ha Co-ként akarod használni, mert akár az áramot, akár a feszt szabályozza az IC, ugyanazt csinálja, a kitöltést szabályozza, mert mást nem tud.
Építesz egy combos hidat, kétutas egyenirányítással mondjuk 40V-os szekunderrel. Teszel rá egy graetz-et a 2 végére pluszban, ahogy azt már itt 1-2 kolléga megcsinálta, és kb. kész is van a pálca-Co kombó. Az enyém is készülőben van, de olyan mint a luca széke, fogalmam sincs mikorra lesz kész.
Tehát. Van egy 40V-os erősáramú szekundered, amivel hegesztesz, ehhez van egy graetz-ed amin 80V lesz csökkentett árammal, az áramot a soros kondik korlátozzák (lásd bistván rajza), ez a 80V lesz a gyújtófesz. Nagyon könnyű lesz az ívfogás, a 40V-os nagyáramú rész pedig bőven elég a 20-25V körüli ívfeszültséghez, ennek az áramát ugye szabályozza az IC.
Leveszed a graetz-es becsatolást, plusz elindítod a tolómotort, és a 40V-os szekunder onnantól a Co huzalt fogja olvasztani. A feszültség kb. annyira fog lecsökkenni ami nagyjából optimális lesz a Co huzalhoz, nyilván a szükséges áramot és az előtolást hozzá kell állítani.
Ugye, hiába tennél bele feszültségszabályozást és próbálná az IC azt tartani (növelni a kitöltést), mert ahogy elindul a huzal megnő az áram, eléri a beállított értéket, és az IC máris veszi vissza a kitöltést, a két szabályozókör egymás ellen kellene hogy dolgozzon (esik a fesz ezért növelni kéne, de nő az áram ezért csökkenteni kéne a kitöltést).
Szóval én úgy gondolom hogy jónak kell lennie ahogy leírtam, azaz fesszabályozás nélkül is, de majd ha egyszer elkészül és kipróbálom akkor kiderül.

Co hegesztésnél feszültséggenerátort kell alkalmazni, az áram meg a huzaltolástól, és a huzal átmérőjétől fog függeni. Áramkorlátra alapvetően azért van szükség, hogy az inverterben levő félvezetők ne károsodjanak, ha túl nagy áram folyna, továbbá, ha korlátozzuk a csúcsáramot, akkor kevésbé fog fröcskölni hegesztés közben, ezt hagyományos gépeknél a fojtó oldja meg. Tehát co üzemmódban elsősorban feszültségre kell szabályozni.

Gondolod én ezt nem tudom? Ott ahol folyamatosan az egekbe akar szökni az áram, nem nagyon fogsz tudni feszültségre szabályozni, mert az árammódú szabályozásnak pont az a lényege, hogy ezt felülírja. Ne hasonlítsátok már az invertert egy mezei trafóhoz, mert közel sem az.

Miért ne hasonlítsam a trafót az inverterhez? Mind a kettő egy eszköz arra, hogy megvalósíts egy hegesztő áramforrást, a technológia persze különbözik, de a végeredmény elvben ugyanaz kell, hogy legyen. A pálcás hegesztéshez szükséges eső karakterisztikájú áramforrást nagy szórásúra kialakított trafóval vagy ennek megfelelően inverternél árammódú szabályzással valósítható meg. Ellenben CO-nál trafóval kis szórású trafót használnak, hogy közelítsék a feszültséggenerátoros karakterisztikát
, inverternél ennek felel meg a feszültségszabályzás. Ha folyamatosan belép az áramkorlát, akkor nem tud elég áramot az invertered, építs egy nagyobbat. Az áram nem akar az egekbe szökni, csak amikor a a huzal a munkadarabhoz ér. Amikor a cseppátmenet történik az ívnek jelentős ellenállása van, ilyenkor nem csak lehet, de kell is feszültséget szabályozni.

Az áramkorlát be fog lépni, teljesen mindegy hogy mekkora áramot tud az inverter, mert rövidzár van. Ha az ívnek akkora ellenállása lenne mint írod, akkor nem folynának 100A-es tartományban hegesztőáramok, meg be sem tudna olvadni rendesen az anyag.
Majd ha kész lesz mérek neked üzem közben egyszerre feszt és áramot. A nagyobb kezdeti (üresjárati) feszültség jó méretezés esetén pont annyira esik vissza amennyi az ívnek kell (szinte mintha szabályozva lenne), és ezzel egyensúlyt tart az áramszabályozás és az előtolás. Nem a hasamra ütve találom ezt ki, hanem kicsiben már ki lett próbálva, működik. Attól függetlenül is, hogy azt hangoztatjátok hogy nem, meg hogy a Co-nak feszültséggenerátor van"előírva".
A hagyományos trafóval kis szórással is lehet pálcával hegeszteni ha muszáj, mert az sem nem igazán feszültséggenerátor, sem nem áramgenerátor, de attól még elmegy mindkét feladatra.

Attól, hogy működik valahogy, még nem biztos, hogy az a jó megoldás. Ha folyamatosan rövidzár lenne, akkor nem tudna leolvadni az anyag, ugyanis áram lenne, de feszültség nem, így teljesítmény sem.
A feszültség és áram mérését ez esetben kétcsatornás tárolós szkóppal lehetne érdemben megoldani, ugyanis az ív miatt mind a kettő időben erősen változó, a kiátlagolt értéke nem hordoz elegendő információt.

Működik. Ha jól is működik - ami majd kiderül - akkor jó a megoldás. Hol írtam olyat hogy folyamatos rövidzár van? Feszültségszabályozás akkor kell, ha a feszültség az ívfeszültséghez képest extrém nagy vagy kicsi, mert akkor annak a közelébe kell szabályozni. Ha viszont alapból kb. annyira áll be, akkor mit akarsz rajta még szabályozni?
Vagy a mezei trafón beállítod mondjuk a 21V-ot és akkor az annyi? Közel sem, és az még szabályozva sincs... Az inverternél sem, mert ahogy odaér a huzal bizony rövidzár van, és a szabályozó néhány periódussal később már veszi is vissza a kitöltést. Ha nem ezt tenné akkor a következő másodpercben már nem kellene hegesztened, hanem IGBT-t kellene cserélned.
Ha ennyire vágod a témát kérlek rajzold már le nekem, hogy egy mezei Co trafónak milyen feszültségszabályozása van. Ugye nem tudsz ilyet rajzolni, mert semmilyen. Oszt feszültséggenerátor. Vagy mégsem? Akkor hogy is van ez?

Valahol mindkettőtöknek igaza van. Viszont ha nem inverteres akkor a kapcsolóval szabályzott trafó nagyobb feszültségre tölti az elkókat és amikor a drót kontaktot fog rögtön tövig ég és elalszik az ív. Ezeknél az a jó ha a feszültséget előre kiválasztjuk a megfelelő hegesztéshez. Nagyon kíváncsian várom a kísérleti eredményeket az inverterrel kapcsolatban mert én is szeretnék hasonlót építeni.