Igen, ezt még egy kicsit át kell tanulmányoznom. Köszi. De amúgy tényleg van valami képlet amivel kilehet számolni rez.frekvenciából az alsó és felső határfekvenciákat csak nem tudom melyik az a képlet.

Egy képlet nincs, vannak képletek, számolgatni kell velük.
Irodalom:
Simonyi Károly: Villamosságtan II.
Simonyi Károly: Elméleti villamosságtan.
Bár ezek nem kezdőknek való olvasmányok, de legalább alaposak.

Koszi, hogy irtal. Igen FI rele nelkul kerdezem es azt is ertem h nagyobb a testem ellenallasa mint a vedovezetoe, de a Nulla vezetonek is kisebb az ellenallasa mint az enyem. Tudom, hogy igazad van, csak szeretnem megerteni, hogy miert. Azert, mert a 0 alacsonyabb potencialon van mint en? Na de ha kozos a PE es N vezeto akkor azok azonos potencialon vannak nem?

Hjaaa hát az előbb nem erről a konverterről volt szó.

A tápcsati hosszabbító szerintem felesleges kiadás, vezesd ki normális kábellel ami kell (3.3V, 5V, 12V). Én is így csináltam, és banándugót tettem a végeire.

A zöldet és egy testet mindenképp ki kell hozni, mert ha túlterhelés miatt áll le, akkor nem elég a
230V -os kapcsolót ki és bekapcsolni. Ebben az esetben a zöld vezetéket kell megszakítani, majd újra letestelni, csak így indul ismét a táp. Mondjuk innen hiányzik még nekem is egy kapcsoló, mert egyelőre még csak krokodilcsipesszel vannak összeharapva (de ami késik nem múlik)...

Igen, ha közös a PE és N vezető, azok ugyanazon a potenciálon vannak. Ez csak a PEN vezetőre igaz, mert vannak betápok ahol csak NULL vezető van. Ha ezek nincsenek leföldelve a transzformátortól 50m-ként, akkor itt feszültségemelkedés lehet a fajlagos ellenállása miatt. Ezért mire beér a házba már nem 0V van rajta hanem emelkedett feszültség, és ha ezt használnád PE vezetőnek is, akkkor ennek már nagyobb az ellenállása, kisebb áram folyik rajta és ha testzárlat és akkor az emberen is nagyobb áram halad át ami halálos is lehet.
Az EPH-t is azért csinálják (Egyen-Potenciálra-Hozás) a közműhálózatokra hogy ha kikerül a fázis a védendő felületre akkor legyen egy vezető ami elvezeti az áramot a föld felé. Ezért ha hozzáérsz egy ilyen felülethez, nem fog megrázni az áram mert a védővezető nulla potenciálon van, te pedig nem és elvezeti az áramot a föld felé. Vagyis nem rajtad fog haladni az áram hanem a védővezető felé. Ezért is kell pl, az EPH-t minimum 10mm2-es vezetővel kiépíteni hogy minél kisebb legyen az ellenállása.

Hát az előbb erről is szó volt, erre gondoltam az "opcionálisan tennék a kettő közé egy nagyobb stepup konvertert, hogy nagyobb feszültséget is ki tudjak belőle hozni" résszel. Nem kizárt hogy érthetetlenül fogalmazok, erős fájdalomcsillapítót szedek.

Szóval még egyszer:
fix ág: 220 -> PC táp -> direkt 3V3, 5 és 12 Volt kimenet áramkorlát nélkül. (Ide tervezek 4-5 USB A aljzatot is.)
változtatható ág: PC táp 12V kimenete -> stepup konverter -> drágább kütyü -> változtatható fesz. és áramkorlátos kimenet.

A szétvágott ATX táphosszabbító azért kell, hogy a PC táp cserélhető legyen.
És azért írtam először a boost konvertert opcionálisra, mert jellemzően kis feszekkel játszok, azt valszeg 12 Voltról is elviszi a drágább kütyü, ilyenkor teljesen fölösleges azt felnyomni mondjuk 40 V-ra és onnan csinálni mondjuk 6V-ot. A váltást egy 2 áramkörös váltókapcsolóval tervezem megoldani (egyik ág a stepup modul tápellátását kapcsolá ki-be, a másik pedig a drága kütyü bementét kapcsolná a 12V és a boost modul kimenete között).

A koncepció ez, az igazi kérdés csak az, hogy ezek a kapcsolóüzemű cuccok mennyire szeretik ha egymás után vannak kötve, akár a bemenetet akár a kimenetet tekintve. Van-e szükség bármilyen védelemre közéjük, vagy csak kössem őket szépen egymás után?

A probléma ott fog kezdődni, hogy a 12V nem biztos, hogy szabályzott, vagy ha igen, akkor meg fog emelkedni az 5V-os feszültség, emiatt leáll a táp, vagy a 12V-os feszültség terhelésre igencsak csökken, akár 8V-ig is. Rakj a 12V-os kimenetre 2db 21W 12V-os izzót párhuzamosan, és mérd meg, mennyi maradt a 12V-ból. Ha ezt a hibát ki akarod küszöbölni, bele kell nyúlni a tápba, vagy venni kell használtan vaterán 3eFt-ért egy trafót (esetleg kukázni valamiből, vagy piacon ezresért venni). Nem csak bolt van a világon.

Nem igazán értem miért is akarod átkapcsolgathatóra készíteni. Általában hobbi szinten, kb az 5V és 12V van használatban az esetek 85% -ban. Ha valaki arduinozik vagy picezik, annak bejön a 3.3V is.
Ezt a pc táp simán teljesíti minden plusz eszköz nélkül is.

Ha mindenképp kell a nagyobb fesz, és a szabályozhatóság, akkor arra lehet egy másik PC tápot is használni, az általad említett step up konverterekkel. Így az ATX táphosszíbbítót ismét megspóroltad, és a fix feszültségek is rendelkezésedre állnak külön eszközön a nagyfeszültségü rész terheltségétől függetlenül, tehát terheletlenül.

Ha mindenképp ATX tápból akarod a nagyobb feszt is előállítani, vannak olyan step up modulok is, amik szintén szabályozhatóak, ebből elég egy is, nem kell még utánna egy step down. Persze ilyenkor a szabályozhatóság csak a 12V feletti részre érvényes, alatta nem, de alatta ott a másik PC táp a fix feszkókkal.

Ha mindenképp kell a kijelzés
(feszültség áram esetleg teljesítmény)
azt egyszerű panel műszerekkel is meg lehet csinálni sokkal olcsóbban 28$-nál
(mondjuk a teljesítménymérő kissé drágítja a cuccot, de még úgy sem kerülne +28$-ba).

Ha mindezt adruinoval csinálod, kb ugyanannyira jösz ki mint az egyszerű panelműszerekkel, és az elektronika egy másik területére is belekóstolhatsz kezdőként ha van hozzá kedved.

Ezzel szemben ha step upot és step downt is egymás után kötsz, az szerintem már fölösleges pazarlás és költségnövellés.
Ennél szerintem elegánsabb már az előzőekben felvázolt nagyfeszültségű transzformátor, és az egy drága kijelzős step down modul használata, persze ez a koncepció valamivel drágább is.
(Ez megint csak nézőpont kérdése.)

Aztán az eredeti kérdésre válaszolva, hogy mennyire szeretik ezek a step up step down modulok a sorbakötést, igazából nem tudok/szeretnék válaszolni, ezt meghagynám a hozzáértőknek. El tudom képzelni, hogy a kapcsolóűzem miatt esetleges zavarjelek megjelenhetnek, de ezt is csak hasból mondom. A youtubon látni ilyen dolgokat egymás után kötve, amik működőképesek, de ezek inkább csak teszt célra voltak levideózva, konkrét (szkópos) méréseket senki nem végzett rajtuk.

Egyébként Kovidivi barátunk rávilágított, hogy trafót nem csak boltban lehet kapni, én sem arra céloztam, hogy ott keress. Bugázni kell valahonnan...
Igazából hobbi szinten mindent bugázni kell valahonnan, amit mindenképp muszáj megvenni,
csak azt kell ebayon / aliexpressen / boltban akárhol keresni...

A boltot nem véletlen írtam a legvégére...

Sziasztok.
Nem akarom túl bonyolítani a dolgot egy kis segítségre lenne szükségem.
Lényeg a lényeg egy működő zenélő, mozgó kis karácsonyfát szeretnék újraéleszteni.
Van egy kis nyáklapja amiről leszakadtak a vezetékek és fogalmam nincs, hogy mit hova kell visszaforrasztani.
Kapcsolódott rá:
egy kis hangszóró 2 kábel
táp 2 kábel
egy kis motor (ami az összes mechanikus részt mozgatja) 2 kábel
két kis izzó 2 kábel
és egy kis érzékelő (gondolom) 2 kábel (tapsra vagy hangos szóra újra aktiválódott a szerkentyű)
Linkeltem kettő képet.
Kép:nyáklap
Nyáklap:felül

Sziasztok!

Gyors megoldásra lenne szükségem, hátha tudtok segíteni.
A lényeg: laptopom van, csak USB portal, és RS232-soros portot szeretnék átalakítani, hogy képes legyek olyat is csatlakoztatni a laptopra.
Van itthon egy USB-TTL átalakítóm (3,3V, 5V, GND, TXD,RXD kimenetekkel.

Ezzel az átalakítóval megtudom valahogyan oldani, hogy soros portra csatlakozzak, vagy vennem/csinálnom kell egy USB-RS232-átalakítót.
(Igen tudom driver is kell hozzá, azt majd letöltök)

Előre is köszönöm!

Szia!
Csinálnod/venned kell egy átalakítót, mert a soros port nem TTL-szabványú átvitelt biztosít.

Sziasztok!

Terveztem egy relés megoldást ami két külön AC bemenet között képes váltani, de egyszerre a kettő soha nem kerülhet egy körre. (eltérő fázis és még ki tudja mi...). Egyszerű logikám szerint ez működhet így.

A kérdésem az lenne, hogy ez az elképzelés megfelelően működik-e, ha
- sima hősugárzó a terhelés
- kapcsolóüzemű táp a terhelés (számítógép)

A vezérlés most nincs a képen, de sima 5V-os mikrokontrolleres megoldás. A kiválasztott relé adatlapját bemásoltam az egyszerűség kedvéért. (esetleg más elérhető relé típust ajánlhattok).

Köszönöm,

A bekötés jó, csak épp a relé lesz gyenge hozzá. Ez max 8A -t kapcsolhat, az nem azt jelenti, hogy te pont 8A -es fogyasztót köthetsz rá. Így hamar meg fog égni a kontakt. Vegyél nagyobb relét.

Ez attól függ, a soros eszközöd szabványos RS232-es jelszintekkel (+-12V) vagy TTL (0+5V) jelszintekkel dolgozik -e...

Nem gagyi táppal akarom megcsinálni, az ATX szabvány szerint pedig nyilván mindegyik ág megfelelően szabályozott. Nem akarom túlterhelni, legalábbis nem jobban mint egy 100-200 W-ot fogyasztó PC. Ha azt a terhelést elviszi, márpedig az is rángat össze-vissza, akkor szerintem ezzel se lesz baj.
Azért majd kimérem amit írtál, jelenleg se időm se eszközöm (izzó) erre.

Az átkapcsolhatóság valszeg hülyeség, ebben igazad van.
Másik ATX tápot nem akarok csak a szabályozható körnek, mert minek?
Szabályozható stepup-ot azért nem akarok, mert 12V alatti feszre is igény van, szabályozhatóra, áramkorláttal.
Kijelzés kell, és persze 28 dodó alatt kihozható, de nem akarok a szükségesnél többet szórakozni vele. Ha ez a cucc kész van és működik, akkor nem akarom újra feltalálni a kereket.
Arduino-val foglalkozom ráérő időmben (ami jellemzően nincs mostanában sajnos), a sw része megy (20+ éve programozok magas szintű nyelveken), elektronikából viszont kevés vagyok ehhez.
Stepup után stepdown: vannak boost-buck és buck-boost konverterek is a piacon. Nyilván ott van a dupla veszteség és költség, de cserébe a teljes tartományban fokozatmentesen szabályozható. És a nagyfesz részt továbbra is kihagynám. A PC táp kényelmes nekem.

Tudom hogy trafót nem csak boltban lehet kapni, de - és ezt ne arcoskodásnak vedd - több pénzem van erre mint időm. És ha átszámítom akár mekis krumplisütős órabérre azt, hogy bújom a vaterát/jófogást/akármit, aztán ha van érdemi akkor licitálokm/alkudozok, odamegyek, kipróbálom, stb., akkor már valszeg jobban megéri boltból. Már ha nem ugrik egyből elém a tuti deal ahol az eladó egy lépcsőházzal mellettem lakik , de ilyenbe még nem futottam bele sajnos.

Szóval a tervem továbbra is ugyanaz amit korábban írtam, és remélem hogy jár erre valaki aki jobban képben van kapcsolóüzemű témában.

Van itthon ilyen TTL-RS232 konverterem. Sose próbáltam, de biztos volt valami oka hogy egyszer rendeltem ilyet ebay-ről. Ha eljösz érte (BP13) árában megválok tőle (ha jól látom olyan 220 Ft-ba kerül manapság).

Nem találtam ennél combosabb relét a katalógusban.
Az elképzelés szerint ez a relé csak terheletlen állapotban kapcsol. A terhelést egy másik relé kapcsolja ami 16A-ig méretezett.

Ebben az esetben is számolni kell az általad vázolt problémával?

Egyébként létezik olyan "két állású" relé, aminek van egy szabad pontja, amikor nem kapcsol sehová és ez az alap állapota? (NC-NC)

Köszi

Ha ilyen nagy teljesítményt kell kapcsolni miért nem használsz normális erősáramú relét nem értem:

Relé 1
Relé 2
Relé 3

Szerintem felesleges két relével megoldani azt amit egyel is meg lehet.
Amúgy milyen relé az ami nem kapcsol sehová? Olyat én még nem láttam.
Általában "Normal Open" (alapállapotban nyitott), "Normal Close" (alapállapotban zárt)
vagy "Morse" (váltó) érintkezős kivetelek vannak, egy két sőt több áramkörös is ha szükséges.

És ha bemész bármelyík villanyszerelési boltba, és elmagyarázod milyen kell adnak neked polcról.
Ha szükséges a panelbe építhető méret, akkor meg legfeljebb rendelnek.
Panelt meg olyat készíts amin lehetőleg nem 2mm -es csíkon akarod vezetni a nagyáramú delejt...

A probléma kapcsolásnál jelentkezhet. Az ilyen átkapcsoláshoz nagyobb érintkezőtávolságú reléket kell használni, különben az átkapcsoláskor keletkezhet ív, ami összezárja az érintkezőket.

Igen ennek is boztos van valami speciális megnevezése, és gondolom drágább is lesz mint a sima panel relék...

Gondolom valami ilyesmi lenne erre a hivatalos megoldás:

Nagyáramú relé...
(De ezt inkább az eladótól kellene megkérdezni, hogy mennyi a kapcsolási távolsága.)

Mint ahogy írtam, ha bemész egy villanyszerelési szaküzletbe, ahol nem csak "eladó" van, hanem értenek is a szakmához, biztos vagyok benne, hogy tudnak neked adni megfelelő eszközt. De arra számolj, hogy ez nem az az 500-1000Ft -os panelrelé kategória lesz.

Mondjuk abban nem vagyok biztos, hogy ez létezik 5, esetleg 12V -os kivitelben.
De egy olcsóbb SSR -el vezérelhető nyugodtan kisfeszültségről is...

Sőt, ha a villanyszerelős topickba átmész és ott bekérdezel, lehet valaki konkrét típust is tud ajánlani neked...

Egy kemény hét utáni sokáig alvós szombaton, hát nem tudtam aludni.

Amúgy nem azt mondtam hogy a pénz nem számít, hanem hogy időm kevesebb van mint pénzem. Néztem ilyen kész labortápokat is, de kérdés hogy sima postával eljutna-e egyáltalán hozzám, illetve mi maradna belőle. Ha meg komolyabb szállítást választok akkor belefutok legalább az áfa határba, az meg tovább drágítja. És akkora szükségem sincs rá...

Ilyen dilemma után kell egy itthoni kereskedőtől venni egy olyan tápegységet, mint amilyen neked megfelel.

Sziasztok! Vettem egy időzítős fürdőszobai ventilátort. Bekötöttem annyi különbséggel, hogy konnektorba van dugva és csak egy "csengő" kapcsoló van rajta, égő nincs (tehát a saját fázisát adom "indító jelnek". Ez így működik, kivívéve, hogy magától is el-el indul. (Nincs benne páraérzékelő). Mi lehet gond? Valamiért kell az égő? Vagy rossz lehet az elektronika? AirRoxy PRESTIGE-100ZGTS Köszi előre is!

Ha a kapcsolóban van világító alkatrész (pl. Glim), akkor az okozhatja a gondot.

Nincs semmi benne.

Gondolom a klasszikus, háromvezetékes bekötése van. Kösd ki belőle az indítószálat. Ha így is elindulgat, a nulla és a kapcsolószál közé köss be egy 100 kOhm / 2 W ellenállást, hátha.