Hát ha még meg is kérdeztél volna minket, hogy melyiket ajánljuk akkor biztosra mentél volna.
Már megvan a gépem, megtartom, van rá 3év garancia, utána majd meglátom mi lesz.
Azért mégis kíváncsi vagyok, melyik gépet ajánlottátok volna, legalább a többi idetévedő tanul az esetemből.

Igen, az árama(18A)és az érintkező kiosztása is azonos(1db záró segédérintkező) .Letakarni nem kell, azért annyira nem kényes szerkezet.

Sziasztok! Segittséget szeretnék kérni töletek: van egy Migmate 140-es gépem, és úgy vettem hogy valaki elkötözgetett benne valamit. Kapcsolási rajzra lenne szükségem róla hogy rálátásom legyen, mi van elkötve benne. Sajnos a neten sehol nem_találok róla semit sem._Aki tud legyen szíves, segítsen! Köszönöm.

Erről lenne szó:

Szép estét kérnék én is egy kis segítséget tőletek nekem egy fénykép is meg teszi de ha van rajz úgy is jó Kérésem mégpedig egy Jasic míg 250 / bodor míg 250 potméter bekötés érdekelne? Jelen esetben a nyákot(toló motorét) meg égették én helyre raktam és amit bűvöltek vele ide oda forraszgattak próbáltam helyre állítani de a motor csak nyüszög nem csinál semmit gondolom a potméter bekötése lehet a ludas vagyis ebben reménykedem nagyon szépen köszönöm a segítségeteket!

Elrontottam a méretezést de nem engedte már vissza törölni a képeket így rajzoltam is bele infóknak.

Jobban neki feküdtem ennek az értelmetlen panelkiosztású gépnek.A nyüszögés oka,hogy amit sejtettem is kevés áram hiába tekergettem a potmétert nem változott semmit ma merész próbával körbe tekergettem mindent és megmozdult az erőtoló viszont nem a saját potméterére hanem az amper állítóra de annyira kevés áramot kap üresen látható hogy mozog viszont a drót becsatolásánál már nem hajt,de viszont a gyors tolásnál (drót feltöltésnél piros gomb az elején)azonnal van benne erő esetleg valaki tudna nekem ebben segíteni akár egy kapcsolásírajzal is?

Sziasztok!
Vettem egy Co gépet, MIG 140 est. A gyártóról fogalmam sincs. (1.kép)Amikor megvettem a tulaj mondta, hogy évek óta nem használta, a betáp kábel sérült.
Szétszedtem, kicseréltem a kábelt és a reduktort újra. A tünet a következő volt, némi hegesztés után elkezdett fröcskölni, lökdösni a huzalt. Az előtolás rendben. Van amikor rendesen lehet vele dolgozni, van amikor nem. Tovább mentem, szétszedtem és a kondenzátorok (sorba kötve 7db 4700µF/63V)
között volt egy amin nem volt rajta gyárilag az egyik rögzítő anya, és összeégett az érintkezési ponton. A kérdés az lenne, hogy okozhatta e ez a problémát, illetve egy darab 33000µF osra cserélve lehet e helyettesíteni.
A másik kérdésem, hogy (2, kép) ebből a trafóból ez a kivezetés mi célt szolgál. Elmegy a munkakábelbe a kapcsolóhoz, majd onnan a vezérlőpanelbe. Ha esetleg nem oldja meg a gondomat a kondi csere és beépítek egy invertert ezt honnan tudom helyettesíteni. Merthogy az a terv, hogy kidobálom a trafókat és beépítek egy invertert.
Az átalakítást úgy képzelem (4,kép), hogy a piros x el jelölt trafókat likvidálom a szerkezetből, a zölddel bekeretezettek maradnak. Az inverternek adok áramot a főkapcsolóról, a munkakábel felé menő kábelnek meg beépítek egy bivaly mágneskapcsolót. Működhet ez így?
Választ köszönöm előre is.

A géped gyártója a Trakis-Hetra. Lehet 1db 33.000µF-os kondira cserélni, de lehet hogy több kell bele. A hőkioldó van a trafóra ragasztva, ami sorba van kötve a pisztoly nyomógombbal, tehát ha kiold, akkor nem tudod elindítani a hegesztést. Kicsit zavaros amiket írsz az inverterről és nem olyan egyszerű ahogy gondolod, szerintem felejtsd el. Ebben a topikban többször is le vannak írva a tapasztalatok ebben a témában, olvass vissza.

A potméter egy elég egyszerű "állatfaj" van K, V, Cs kivezetése (kezdet , vég, csúszka). A K-V között lehet mérni a névleges ellenálását ami rá vagyon írva. Szerintem ha ez rendben, más lehet a bibi.

Némi marketing hiányosság lehet a Trakisnál, mert néhány levelet írtam kíváncsiságból, de még csak válaszra sem méltattak. A www.fronius.com -on azonnal készségesek voltak, pedig tőlük sosem vásároltam. Ami meglepő volt, hogy kaptam egy ajándék kesztyűt és egy 3M gázálarcot postán a regisztrációmért és egy több száz oldalas katalógust....Régi hetra használóként ez megdöbbentő volt számomra. A trakistól azt kérdeztem egyébkénr mennyi egy trafótekercselés, ha már hirdetik.....MAgyar bugi orosz mintára....

Szerintem majdnem mindegy hogy mennyi, mert már az anyagár is akkora hogy otthon sem érdemes nekiállni. Csak a primer huzal olyan 13-15ezer, és akkor még hol van a szekunder. Annyiból meg már bőven összerak az ember magának egy invertert is.

Egy inverter összerakásához több szaktudás szükséges, felszerelés szükséges, mint egy trafós géphez. Ha ez nem áll rendelkezésre akkor teljesen mindegy, hogy mennyiből hoznád te ki.

Egy 160-180A-os gépnek kb mennyibe kerül a trafó újratekercselése? Ilyenkor kiszokták a vasmagot is cserélni vagy az marad. A huzalszámok is teljesen megegyeznek a régivel, vagy ezt a tekercselők saját "recept " alapján szokták újratekerni?

Nem kell sokkal több. Mondjuk aki leírja hogy a vaskeresztmetszettől függ egy trafó teljesítménye az ne álljon neki, nem az inverternek hanem a hagyományosnak se.
Többen vannak itt olyanok a fórumon akik az első működő inverterüket egy multiméterrel hozták össze, még szkópjuk sem volt. És a szkóp a legtöbb ami kellhet, a trafót egy egyszerű kézi hajtókával meg lehet tekerni, ráadásul precízen. A szigetelőt nyilván meg kell venni, abba már nem jó a papír meg a szigszalag.

Milyen szigetelőt javasolsz ferrit trafókhoz?

Capton vagy a mylar szalag, más nincs is. Ezek poliimid alapanyagú fóliák ragasztós bevonattal, 0,04-0,06mm vastagságban, de van ennél többféle is. A szigetelőképességük is eltérő, általában 3,5-7,5kV-ig szigetelnek 1 rétegben, de láttam már ennél jobbat meg rosszabbat is.
Van még az a műanyag fólia szalag amit a hagyományos toroidok szigetelésére használnak, de azzal az a baj hogy vastagabb is, meg ragasztó sincs rajta, szóval rátenni sem olyan könnyű, meg nem is áll meg rajta.
Ha kész lesz a tekercselőgépem és nem kézzel kell már hajtanom a csévét, csinálok majd egy videót a teljes folyamatról, az kb. pont olyan lesz mint a gyári.

Sokba. A primerre minimum 5 kiló huzal kell de inkább több, ezt szorozd be úgy 3000-rel, kb. annyi kilója. A szekunder meg talán még több, de ezt most fejből meg nem mondom. A munkadíj meg majdnem ugyanennyi. A magot nem cserélik ki, minek. A menetszám meg attól függ hogy mennyit teker rá a szaki, de valahol a régi környékén lesz.
Elég sokat beszélgettem egy tekercselővel amikor legutóbb huzalért voltam nála. Azt mondta hogy ilyennek már neki sem áll, mert vagy kókány munkát kell végeznie amit nem szeretne, vagy annyi pénzt kellene kérnie hogy mentőt kellene hívni az érdeklődőhöz.
Mutatott egy gyári hegesztőtrafót, 2 szál 2-es huzal volt rajta a szekunder. Amit legutóbb javítottam arra 2 szál 1,6-ost tettem primernek.

A Capton tartós hőhatásra bomlik, trafóban még a kínaiak is a Mylar-t használják.
Vannak akik összehozták az invertert egy multiméterrel, de olyat is láttunk akik szkóppal is marékszámra robbantgatták az igbt-t. Nem szabad alábecsülni a megépítéséhez szükséges tudást, ismerős hozott egy utánépített macit, hogy feladta, miután többször is felrobbant, pedig a megoldás, mindössze egy vezetősáv áthelyezése volt (a rossz vonalvezetés miatt kikapcsoláskor akkora tüskék keletkeztek az igbt-k gate-jén hogy átütött a G-E átmenet). Ráadásul nem tudok jól működő MIG/MAG inverterről innen.

Nem bomlik, pont a forrasztásokhoz lett kitalálva. De ez a capton nem az a capton, mert míg az egyik hőlégpákás munkákra való és nem szigetelésre, addig a másik szigetelő, jobb szigetelő mint a mylar. Ugyan nem mértem meg pontosan, de a 8,5kV körüli fesz (4-5mm-es ív) még nem ütötte át.
Olyankor amikor a vak vezet világtalant módszerrel készül egy inverter, nem meglepő a kudarc.
Ráadásul a 2T forward (maci) nem is egyszerű ebből a szempontból, mert ahhoz igazán jó nyáktervet csak a kínaiak által beépített hűtőbordákkal (kialakítással) lehet csinálni, hagyományosan nem.
Pont most tervezek egy ilyet, 90%-ban van kész, de lehet hogy hagyom a fenébe mert a hídkapcsolással tizede ennyit sem kellett vacakolnom, aztán első látásra az tűnik a bonyolultabbnak.
Attól meg hogy nem tudsz még van, a Tubié működik ha jól tudom. Bár a 2T-vel én ezt eleve nem tartom jó megoldásnak, mert ugye kéne a Co-nak a jó nagy áram, aztán ott van hozzá a 3-as körüli trafóáttétel, amivel izzad rendesen az IGBT.
Meg majd ott lesz az enyém hídban, de az nem mostanában fog elkészülni. Annál nem lesz ilyen gond mert lehet akár 8-as is a trafóáttétel a Co módhoz, még úgy is lesz 75V körüli gyújtófesz a pálcás módhoz.

https://en.wikipedia.org/wiki/Kapton
"However, Kapton insulation ages poorly: an FAA study shows degradation in under 100 hours in a hot, humid environment"
According to a NASA internal report, space shuttle "wires were coated with an insulator known as Kapton that tended to break down over time, causing short circuits and, potentially, fires."

Az a jó a wikiben, hogy oda is le lehet minden marhaságot írni. Az elején leírja hogy kimondottan a szélsőséges hőmérsékleti viszonyokra lett kifejlesztve, utána meg hogy 100 óra alatt elbomlik a meleg párás környezetben. Szerencsére én a tapasztalatot nem a wiki-ről gyűjtöm hanem az asztal mögött görnyedve. Egyébként ott 400 fokról beszélnek meg extrém körülményekről. De akkor én is csatolok egy doksit, aminek az első bekezdése is már úgy szól hogy "a lehető legnagyobb villamos és hőmérsékleti igénybevételekhez". Amellett hogy 10kV-ot szigetel egy rétegben, nekem ugyan nem ebből a termékből, de van a capton-ból egy kisebb darab a konvektor tetejére ragasztva (ott 80 fok van ha fűt), meg egy csík a kattogós weller fűtőbetétjére ragasztva, az meg ugye egy kicsivel melegebb. Nem 100 óra alatt de hónapok alatt sem lett semmi bajuk.
A mylar az közönséges poliészter fólia, amiből a kondenzátorok is készülnek. Annak egy előnye van a captonnal szemben, hogy mechanikailag jóval strapabíróbb, meg talán évszázadok alatt sem bomlik le. Apró trafóknál nem előny, mert nagyobb teret vesz ki az ablakméretből (merevebb). A captonnal meg óvatosabban kell bánni mert könnyebben kiszúrják apró hegyes dolgok, sorja, akármi.
Szóval amíg az asztalomon a 6-7mm-es villamos ív és a páka főtőbetétje sem tesz benne kárt huzamosan sem, addig nekem a wikin ne okoskodjanak...

Nekem mindegy mire használod, úgy gondoltam megér egy figyelmeztetést, nehogy pár év használat után megszűnjön a trafó szigetelése, és kikerüljön a fázis a kimenetre. Az kellemetlen lenne.
Azért érdekelne ha a páka fütőbetétjéről lehámoznád a Kapton-t és újra mérnéd az átütést ugyanazt kapnád-e mint mikor ráragaszottad?

Akkor majd 2-3 év múlva leveszem és megmérem. De erős a gyanúm hogy én előbb fogok megszűnni, mint az trafót szigetelni...

Üdv Mesterek ! A kérdésem az lenne,hogy a képen látható tekercs jó lenne fojtónak 160 Amperes co gépbe ? 200 A-es hegesztőgép nagyfrekvenciás gyújtótekercse volt.

Nem jó

Sziasztok. Mi a véleményetek erről a gépről?
Bővebben: Link
vagy a régebbi verziójáról?
Bővebben: Link

Sziasztok!
Valakinek nem lenne kapcsolási rajza egy BERING COMPACT MIG 180-hoz, meg kellene javítanom, mert csak taknyol púpozza a hegesztőanyagot, valószínűleg diódák pusztulhattak el benne.
Köszönöm

Kicsit lehúzod a gázterelőt és csavarsz oda vékony drót kivezetést hogy tudjad mérni a test és a fej között a feszültséget üres járatban és hegesztés közben is. ha nagyon leesik (ami valószínű) akkor elkezdesz méregetni befelé haladva egészen a dióda hídig ha ott is pont ugyanazt méred akkor rámérsz a váltóra is ha ott is esik akkor haladsz még előrébb egészen a villáig. Valahol megtalálod hogy melyik szakaszon történik a feszültség esés. Lehet a hiba okozója kábel öregedés (oxidáció) vagy elszakadozott szálak a sodratban . Nem írtad hogy milyen a dióda híd ha a sokdiódás (egy ismerősöm így nevezi) akkor amelyik lapon van szakadt dióda az a lap melegedni fog.

Esetleg még rámérhetsz a mágneskapcsoló kimenetére (a trafó felé),mivel ott is lehet feszültség esés az elhasználódott kontakt gombokon,vagy próbáld meg a fokozat kapcsolóra több állásban is rámérni,mert ha nem minden álásban esik hasonló arányban a feszültség beterheléskor,akkor az is lehet hibás.