Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Rajzon 1 V van írva, gondoltam kb 1 felülről (1.2, 1.3). 0.9-0.95V teljesen jó, csak érdeklődés volt.
Köszönöm, ahogy engedi időm megépítem és jelentkezem.
Szia!
Próbáltad mára söntellenállásra kötni?
Még nem mert a panelon rajta van a vezeték azt kellene valahogy bekötni a tápegység kimeneti pontjaira
A két vezetéket, a labortáp söntjére. Olvass utána, hogyan mérünk áramot panelműszerrel.
A hozzászólás módosítva: Nov 17, 2016
A labortápban nincs sönt. Van 1 pozitív és egy negatív kimenete a labortápnak azon jön ki a feszültség. Ha oda kötöm akkor jó lesz? A negatívot a negatív kimenetre a pozitívot a pozitív kimenetre?
Egy labortápnak tartalmaznia kell söntöt, vagy valamit, amin méri az áramot, különben nem nevezhető labortápnak.
A panelműszeren az a 2db fehér ellenállás véletlenül nem a sönt?
Hirtelen ránézve a panelra, az söntnek tűnik. Azt a két ellenállást sorba kell kapcsolni a kimenettel, tehát a kimenő áramot azokon, keresztül kell folyatni.
Üdv!
AZ ITT LÉVŐ kapcsolásban mi célt szolgál a Us kimenet? És a NYÁK mérete kb mekkora? Előre is köszi a választ!
És mennyire megbízható ez a táp?
Ez a táp képes a a terhelés hozzávezetésein eső feszültség kikompenzálására. A táplálás (nagy árammal) a +Uki és -Uki vezetékeken történik, a feszültség mérése (a majdnam árammentes) +Us és -Us vezetékeken. Pl. Ha a +UKi vezetékét a +Us ill. a -Uki vezetéket a -Us -sel a terhelésnél kötjük össze, a táp e két összekotési pont között tartja a feszültséget (ha nem szólal meg a túláramvédelem).
Tehát ott mérhetem a táp feszültségét?
Idézet: „Ha a +UKi vezetékét a +Us ill. a -Uki vezetéket a -Us -sel a terhelésnél kötjük össze, a táp e két összekotési pont között tartja a feszültséget (ha nem szólal meg a túláramvédelem).” Ez a mondatod nem teljesen világos, kifejtenéd egy kicsit?
Nálam tökéletesen működik duál kivitelben. Nagyon megbízható, terhelhető, megbízható labortápegység.
Az Us a segédfeszültséget próbálja rövidíteni.
Bizonyos esetekben számíthat a csatlakozó kábelen eső feszültség is. Ezért lehetőség van arra, hogy ne a labortáp kimeneti pontján, hanem attól távolabb, mondjuk a fogyasztó csatlakozási pontjára helyezzük át a "visszamérési pontot". Ekkor a bekötő kábelen eső feszültséget is képes a tápegység bevonni a szabályzó körébe, azaz ezt is kompenzálja. Ezt a fajta kötés szokás négyvezetékes táplálásnak is hívni. a 4 vezeték elég macerás, ezért gyakorlatilag ez általában úgy realizálódik, hogy a labortápegység kimeneti csatlakozójánál kötik össze a két vezetéket (Uki és Us), így azon a ponton lesz stabil a feszültség. Ez csak a táp belső kábelezését kompenzálja, ami sok esetben elég.
Értem!
köszönöm a Válaszokat!
Még egy kérdés:
Az mennyire nagy baj, ha a 47K-s poti helyett 50K a 2,2K helyett pedig 2,5K potit használok? És egy bónusz kérdés: 5mm lábtávolságú sorkapocs jó a potik és a kimenetekhez?
És még egy utolsó dolog:
A beültetési rajzon BC307B, míg a kapcsolási rajzon BC559-van. Ez utóbbi van itthon, ezt tenném bele, ha lehet. (lehet?) A hozzászólás módosítva: Dec 7, 2016
Ebben az esetben az R4 és R5 eredőjének 7,56kohm-nak kell lenni.
Ahogy látom, a sorkapocs R2 méretű, az 5,24mm lábtávolságú. A hármasnál lehet gondot okoz. A tranyó mindegy milyen, csak PNP legyen.
Esetleg ha a potikkal párhuzamosan kötök egy trimert, és beállítom a megfelelő értéket, az egy működő megoldás lehet?
Köszi a választ!
Felesleges, mert ezzel a két ellenállással (R4 -R5) egyébként is kell kalibrálni a kimenti feszültség maximumát. Hiszen a mezei potik, nem a legpontosabb végértékű alkatrészek.
Értem!
Köszönöm a választ!
5,08mm. Alkotó csak szabvány és "colos" méreteket használ, ha jól tudom.
Esetleg R4-R5 helyére forraszthatsz be HELI trimmert. Nálam is így van. Ha jól emlékszem 20K van az enyémben. Ezzel pontosan be tudod lőni a kimeneti feszültséget.
Persze, marhaságot írtam. Először 2,54mm-ert akartam írni először, majd a két rasztert. Így sikerülhetett ez a "varázsszám"..
Köszi a válaszokat!
Lenne egy utolsó(?) kérdésem. A műszerekhez tartozó ellenállások milyen műszerekhez lettek belőve? (Én az alkotó féle panelmérőt szeretném használni áram és feszmérésre is.)
Oda van írva a rajzra is, hogy 199,9mV. Tehát jó az "Alkotóféle" műszerhez. De más panelmérőhöz is jó lenen, mert a 7106/7107-nek ennyi az alsó méréshatára.
Stiasztok
Alkotö 2.7.4 tápom van. sajnos az eddíg használt transzformátor behalt. A gond az hogy jelenleg nem áll mödomban beszerezni ugyanolyat, viszont van itthon egy toroidom 36V AC kimenettel. Mit kell módosítanom hogy jó legyen hozzá (a trafó szétberhálása nélkül mivel egybe van öntve) vagy milyen másik tápot javasoltok ehhez a toroidhoz? ( Alkatrész van itthon dögivel) Köszönöm
Szia!
Azert egy apro infot lehagytal a dologrol............ Megpedig hogy az a behalt trafo milyen feszultseget is szolgaltatott haláláig? Mert a kapcsolas az birja a 36VAC-t is Avagy.... ha a toroid jobb parametereiben az elhunytnal. - s a puffer elko birja a letrejovo DC-t- akkor valtoztatas nelkul kötném rá a régi helyere. ÉN.... A hozzászólás módosítva: Dec 18, 2016
Sziasztok!
Építek egy szabályozható feszültségű és áramú tápegységet.Sok esetben látom a kimenetre kötött védődiódát,mely a tápegységre kötött induktív terhelések felől érkező feszültséglökésektől védi a tápegységet.A kérdésem az lenne,hogy ide alkalmazható e damper dióda,melyeket BU508 és társai mellett használnak TV,monitor és más készülékekben a nagyfeszültségű részen? Köszönöm! |
Bejelentkezés
Hirdetés |