Építettek már ilyet,azt hiszem adri986 -fórumtárs.Mikor a melegítetél vele nem sétált el a frekvencia?

Biztos hogy a nyugalmi áram lehet sokkal kevesebb is, oka van annak, hogy ha ekkora áramot felzabál üresjárásban
(feltéve hogy: tekercs nem melegít semmit, a kondik nem melegszenek és megfelelő típusúak, megfelelően vannak elhelyezve, a csövek nem túl hosszúak, és vörösrézből vannak (nincs agyonforrasztva ónnal sehol), a kötöelem a csövön szintén vörösréz (véletlenül se nem sárgaréz, és se nem galvanizált!)).


Először látatlanba az önrezgő kapcsolást két diódával kiegészíteném, (szimulátorban ki kéne próbálni éles teszt elött). Ezesetben a fojtók optimális értékei:
Utáp/(2*f_rezonancia*I_tápmax), természetesen Imax értéken nem szabad betelítenie!
(48V, 30A, 100Khz -> 8uH).
A diódák gyorsdiódák olyan típusúak, amik elviselik a rezgőkörben fellépő feszültséget, és a táp áramának legalább felét, hűteni kell majd. (ki lehetne próbálni pl MUR1560-al vagy jobb diódával).

Nyilván a freki nem mászkált el, mert azt a 2153 szabta meg... úgy kell beállítani, hogy hevítéskor legyen a legjobb.

Nálam ennak a kapcsolásnak ,8A -körüli a nyugalmi árama.Azt hiszem ,már elhagzott a kérdés,de már nem emlékszek rá ,válasz volt e ,szerinted ez a kapcsolás müködne IGBT-kel is? Jelenleg azt hiszem IRG4PC50W- IGBT vannak itthon.

Esetleg egy kapcsolási rajzot erről, fel tudnál tenni?
Kösz!

Nem teszek, mert a 230-as kapcsüzeműben van jó sok, aztán a készletednek megfelelően csináld.
Fet vagy igbt meghajtónak pedig használhatsz npn-pnp-s meghajtót. A gyűrű külső átmérő 5-6 cm elég.
A szekundert elsőben 100 volt körülire tervezd, az L-C részt pedig úgyis tudod, mit kell csinálni.

IRG4PC50W elég gyors ahhoz hogy 100-150kHz es rezgőkört meghajtson, tehát ekkora frekiig működne. Viszont kell mellé egy paralell dióda, mert az nincs benne!

Akkor valami nem jó mert nekem a kinai hevitőnek 6A az áramfelvétele.

Hát amikor Én próbálkoztam vele, 24 VAC esetén 11A volt az áramfelvétel. 48VAC esetén már majdnem elérte a 28A nyugalmi áramot. Igen meg kel hagyni, hogy volt egy pár forrasztás a tekercshez vezető csövön, de hogyan másképp tettem volna fel 200 db 33nF-os kondit? Egyébként nem volt baj a nagy áramfelvétel, mert a vasat olvadásig hevítette. Messze a Curie pont felé.

Sziasztok
Pimi9.-el kapcsolatban pár kérdés .Ha oldalanként 1-1 pár IRG4PC50W IGBT kap paralell diódának elég páronként egy-egy RHRP 1560 dióda,vagy jobb ha darabonként építek be egyet,azaz minden IGBT -re egyet? Valamint ez a dióda megfelel ide?

Ide nincs értelme IGBT-t rakni, az csak 2-300V felett kezd előnyösebb lenni mint a FET, és még lassúbb is, dióda sem kellene mellé szerintem.

Nálam a betáp 80-100V lenne.Tudtommal, de javíts ki ha tévedek(még nem mértem meg) a fesz. négyszereződik ennél a kapcsolásnál,azért hajtja meg mindenki 50V-ról,200V Fetekkel.

Így már jobb az IGBT, meg a frekvencia is lehet kevesebb, attól függ mit akarsz hevíteni, elméletileg a tápfeszültség PI szerese a csúcsfeszültség de ráhagyásokkal tényleg számoljunk a 4 szeresével.

A 4x-es feszültség jogos, marad egy kis tartalék is. Diódát viszont nincs értelme melléjük tenni..

Viszont olvastam olyan gyári hevítőről aminek az IGBT-jével van soros dióda de ennek nem tudom mi értelme van, sőt gyártanak olyan IGBT-t is direkt indukciós hevítőkhöz amibe ez a soros dióda bele van integrálva.

IRFP 206N Feteket használok jelenleg,ezekben van dióda.Akkor öszegezve az eddig elhangzottakat ,mehet dióda nélkül.

Csináltam szimulációt még a múlt héten ráérős időmben.
A diódára hivatalból tényleg nincs szükség az áramkörben, normál üzem mellett nincs funkciója.
Ettől én még betennék oda diódát, oldalanként egy elfér.
Nem tudom honnan jön ez a PI szeres feszültség dolog.
A működési elvéből sehol nem jön ki ilyen szélső érték (legalábbis én nem látom lehetőségét).
Minden félperiódusban a tápfojtó energiájával nől a rezgőkör energiája, közben meg a veszteségével csökken. Szóval minden állapotban a veszteség egyensúlyt tart a nőveléssel.
Ha a rezgőkör jósága nagy és nincs terhelve, akkor a feszültség csúcsa 3-4 szeres tápfeszültség főlé is elszaladhat, hiszen jelentéktelen veszteség mellett megy bele a töltőenergia.
(veszteséget jelent:
A legfontosabb vasveszteség (hiszterézis és őrvényáramú), továbbá a rezgőkör soros ohmja (skinhatással), a kondenzátoros dielektromos vesztesége, a kisugárzott elektromágnese energia is, meg a fene tudja még mi..)
Ha gyakorlati megállapítás ez a 3-4szeres feszültség az szerintem leginkább a kivitelezések hasonlósága, megkerülhetetlen tényezők, megoldások miatt van.
Ha tévedek, és valaki esetleg ismeri a pi szeres feszültség elméleti hátterét, szivesen olvasnám.

Nekem ilyen van, bár még nem sokat használtam,
Ebay hevítő panel
Inverteres hegesztőről megy tápon kondenzátor 6µF illetve kiegészítve FET-es meghajtással 12V segédtáp is van benne meg vízkeringető szivattyú hűtéssel.
Azért jól működik: Kínai hevítő

Bár utólag jobban jártam volna egy olcsó egyes indukciós főzőlappal ha tekercset cserélek meg kap egy leválasztó transzformátort.

Ma tekeret hozzá egy másik munkatakarcset 6 menettel fi 60mm átmérővel ,nagy változás nem történt.Mivel nálam adott a kapcsolás ,meg fogom mérni a feszültséget.A fojtók 20 uH-ek mint az eredeti rajzon.A két fojtó változtatásával mit nyerek? Olvastam,hogy van aki 40-80uH között javasolja.

A soros diódáról ugyanaz a véleményem, mint a pluszban berakott paralelről.
1., a kettő teljesen kizárja egymást, tudniillik amikor vezetne valamiért a paralel, a soros nem engedi, mert szembekapcsolódnak, katód a katóddal.
Ebből kiindulva semmi szükség a sorosra.
2., ha megnézünk egy hasonló drain kört, ahol nagyobb + fesz ébred, mint a táp, a soros dióda csak a maga nyitóirányú feszültségével csökkenti a drainre jutó pl. 3,x-szeres + irányú feszt.
Meg lehet nézni pl. egy alkalmazott snubber kör esetén is, flyback körnél, persze sokszor nagyobb amplitúdóval..
3., a többszörös drain félszínusz csúcsfesz ugyanígy utolérhető egy ellenütemű trafós hangvégfoknál.

Fojtókkal sorba tegyél be diódákat (pl azt amit az elöbb linkeltél ).
Kisebb fojtó nagyobb teljesítmény, mert a kisebb fojtón ugyanannyi idő alatt nagyobbra nől az áram és WL=0.5L*I^2 (Ez az energia tölti a regőkört félperiódusonként).
A fojtó akkor optimális, ha félperiódus alatt az áram rajta egészen a táp maximális áramáig (illetve a kívánt teljesítmény elérését biztosító értékig) nől.
Ha túl nagy a fojtó akkor kicsi lesz a teljesítmény (amit a fojtó beenged energiát azt közvetíti a rezgőkör a munkadarabba)

Megpróbálom a diódákat.
Köszönöm szépen az eddigi segítséget!

Mérd meg a rezgőköt frekvenciát is.

Mérés lefújva ,valószínű az Amper mérőm is fázik,mert 20 A mutatott,mikor toltam bele egy fi 18 vasat viszont jóval több lehetett,mert az egyik Fet ,újév lévén átment szikrahányóba.Nem hiszem hogy ezek a IRFP 260N -ek elbirnak 50A ,attól meg több nem lehetett.Betáp üresen volt 50V .Jöhet az IGBT,ha jutottam valamire leírom.

Azért erről megkérdeznék egy hozzáértőt is, ja és nem néhány 100W ról beszélünk.

Akkor olyannal értekezz, aki már 1-2 kW-ot is belenyomott...
De ha kirajzolod magadnak csak azt a két diódát ( belső és soros ), nem tudom, milyen megállípításra fogsz jutni...
Érdekes lenne, ha kétszembekapcsoló diódán 20-30 amper is átfolyna 50-100 kHz-en...( ezek nem előfeszített kapcsolódiódák párszáz MHz-en..).

Tegyél fel képet a jelenlegi kialakításról

Már leszedtem a halott dolgokat,de lefényképezem így.

10-100kW ra gondoltam, az azokhoz gyártott speciális IGBT kről beszélek amiben van a kollektoron soros dióda, az okát én sem tudom;
olvasnivaló: IGBT

erre gondoltam: Bővebben

Jó, hát nekem nem kell ilyen, leálltam 6-700 watt bemenőnél DC 30-ról, ill. kapcsüzemű táp trafó szekunderről direktben a rezgőkörre.