Sziasztok! A feladat nem kicsi de legalább jó nehéz! Olyan gépet szeretnénk építeni ami a mezőgazdaságban használt magokat tudja szétválogatni szemenként! Vagyis ki tudja válogatni a más formájú, színű méretű magvakat a többi közül. Legyen az kukorica búza, árpa, rozs, rizs, stb.
Ötleteket megoldásokat várok leginkább elektronikai majd szoftveres és nem utolsó sorban gépész szempontból is, persze annyira amennyire az az oldal szabályzatának megfelel!

Mindenki megtisztelő segítségét előre is köszönöm!
Boldog Új Évet minden tagnak!

Méretre szétválogatni nem nehéz, csak a megfelelő rostán kell átengedni a magokat. Színre is lehet válogatni, de ha szorosak a határok (pl. nem a pirosat a zöldtől kell megkülönböztetni), messze nem hobbi feladat. Formára válogatni? Ezt hogy érted?

Válogató: Snotr videó.

Egyébként mekkora mennyiségről van szó? Tonnákat nem lehet csak úgy átnyálazni pl. egy mikrokontrollerrel.

Elkepzelni sem tudom, hol van szukseg ilyesmire. Hamupipoke-project?

Meg kellene fogalmazni, hogy mennyi mag, milyen sebesseggel es mennyire szamit a pontossag (hany szazalekos lehet a tevedesi arany max. - at lehet-e kuldeni meg egyszer a mar kivalogatott magokat a gepen?)
Fontos meg, hogy a magok mennyire tisztitott allapotban vannak jelen, illetve a kozeli fajtak kozul elegge eltero-e az alakjuk, meretuk. Csak egeszseges, egesz szemek kellenek vagy toredek is. Baj-e ha a toredeket masnak osztalyozza?

Ha sok, akkor en fajsuly alapjan valogatnek, meglebegtetni levegovel, kulonbozo centrifugalis szetvalasztoval (tomegspektrometer-szeruen).
Ha kisebb mennyiseg es tenyleg szemenkent kell, akkor kell egy olyan berendezes, ami szemenkent le tudja pottyantani (valami razoasztal-feleseg, tolcserrel). Aztan eses kozben felismerni, ez lehet sokfele modszer, kameratol kezdve a sima meretig (raeso fenybol mennyit nyel el, lezer vagy rendes led), utana megfelelo modon beallitott fuvoka suritett levegovel rapoffent es a kozepvonaltol masfele teriti, ami igy a sajat zsakjaba esik. Ennek a rakfeneje, hogy mi van, ha ket mag esik veletlenul egyszerre.
A tudomanyban cell-sorter neven ismeretes hasonlo elvu, de mas megvalositasu berendezes, sejtekkel.

Szia!
Azért arra kíváncsi lennék, hogy a búza közül az árpát mi válogatja ki

A válogatós tyúk.

Az attól függ milyen árpa milyen búza, mert általában az árpa hosszabb, mint a búza, a feladatnak megfelelő, tisztítóval, triőrrel, szeparátorral, lehet azért valamit tenni ez ügyben....

Az eredeti felvetés nem túl életszerű, ritkán termelnek egy táblában pl. kukoricát és borsót stb.. (arról nem is beszélve, hogy az esetleges előző évi árvakelés, a megfelelő gyomirtó szerrel irtható)

Hobbielektronikás feladatnak, szemenként válogatva, a legnagyobb falat, szemenként a megfelelő szenzor, kamera stb. elé adagolni a magokat. Elég sok dollár milliókat költenek a legnagyobb cégek, hogy pl.a szemenkénti vetőgépek (pl. kukorica) tökéletesen, egyenként tudjon adagolni, a tökéletes megoldást ez eddig még nem sikerült megtalálni semelyik multinak sem...

Nagyon köszönöm az eddigi hozzászólásokat! Tényleg nagyon örülök minden hozzászólásnak a viccelődőknek is mert jókat nevettem rajta!
De hogy a lényegre térjek pontosan tudom, hogy a feladat nem egyszerű és a legnagyobb multik is sok sok dollár vagy euro milliókat ölnek ilyen fejlesztésekbe!
Úgy gondolom hogy a magyarok összefogással és agyassággal képesek pár millióból is ilyen gépet összehozni! Mi szeretnénk egy ilyen vagy ehhez hasonló gépet építeni, személy szerint én azt szeretném ha ez a gép a legprofibb lenne az összes közül! (Mégiscsak Magyarok vagyunk vagy mi a fene! )
Amiket felsoroltatok ötleteket mind jónak tartom és a legtöbbet bele szeretném tervezni a gépbe amit csak lehet a legnagyobb hatékonyság és a legszélesebb feldolgozóképesség elérése végett!
Úgy gondolom ha itt sokan összedugjuk a buksinkat és közösen gondolkozunk olyan 5leteket is ki lehet találni amit egyénileg nem biztos hogy kiötlene az ember magától!
Teljes mértékig bízok a közösségi munka erejében!

Szóval összegezve a fentieket:

-- A magok fajtáját tekintve azt szeretném, hogy a lehető legtöbb fajtájú és formályú magot szét tudja válogatni a gép! (Ha időközben kiderül, hogy ez túlságosan megbonyolítja a gép működését akkor 2-3 magcsoportot kezelő gépegységekre kell tervezni.)
-- Méretet tekintve: általában egyfajta magokat kell majd válogatni és ezek a magok közül kell majd kiválogatni az idegen magokat és a nem megfelelő formájúakat törött magok. Tehát esetlegesen gazok gyomnövények magjai, amiket az előrostálás és fajsúlyos légkifújás nem tudott kiválogatni.
-- Az életképes magokat jó lenne megkülönböztetni a beteg hibás magoktól. Ezt jelenleg én sem tudom még hogyan lehetne megoldani, csak sejtéseim vannak. Talán valami lézeres vagy infrafényes megvilágítással lehetne kiválogatni az ilyen magokat. Itt a formának is fontos szerepe va a magoknál amit egy CCD kamerával lehetne vizsgálni egy alakfelismerő szoftver segítségével. De ez képlékeny 5leteket várok!
--A színre válogatást is természetesen tudnia kell a gépnek főleg érdekes ez a kukoricák nemzése szempontjából, de az egészséges magok felismerésében is szerepet játszhat ez a szenzor mert a nem egészséges magok közt is lehet árnyalatnyi különbség!
--A mennyiséget tekintve tonnaszám kell a magokat feldolgozni és a lehető legnagyobb pontossággal ahogyy csak lehet! Szükség esetén többször is át lehet engedni a magot ha nagyobb pontosságot akarunk elérni!
--Szeretném ha ez a gép lenne a leghatékonyabb és leggyorsabb. Mindenképen első körben valami folyamatos futószallagos vagy átfolyós pottyantós esés közben megfigyelő rendszerre gondoltam levegős szeparációval, de ha ezzel nem tudunk elég pontosságot elérni akkor egy lassabb és precízebb részegységet vagy külön gépet is tervezni kell hozzá!

Nagyon komoly és összetett feladat elé nézünk de szerintem nem lehetetlen a dolog csak elszántság és elvakultság kell hozzá!

Továbbra is köszönök és várok minden hozzászólást!
Szép estét!

Valószínűleg csak érintőlegesen tudok belevau, (ez már bőven meghaladja képességeimet) de szerintem nem tudod elkerülni a feladat pontosabb meghatározását, ugyanis ha nem látják a tapasztaltabb kollégák a részleteket, könnyen félre mehet, mire gondolok:
-tudni kellene a magok fizikai jellemzőit részletesebben (szemtömeg, szemnagyság/alak, jellemző szín, stb.) ugyanis nagyon nem mindegy hogy mit vagy miket akarsz majd szét válogatni. Teljesen más szenzorokat igényelnek majd, mivel pl kukoricát válogatni egész más természetű vizsgálatot igényel majd mint repcét vagy napraforgót. Ezeknek oly mértékeben eltér a fizikai tulajdonságuk, hogy nehéz lesz mindegyikhez adaptálni, még akkor is ha szoftveresen külön program felügyeli majd.
(én például küzdöttem mint disznó a jégen csak azzal, hogy egy régebbi vetésellenőrző/számláló repce maggal is képes legyen működni a szenzorok sokszor nem érzékelték a szemet, rengeteget hibázott.... na itt sokszorosan bonyolultabb a feladat.)
-az egész rendszernek porvédettnek vagy öntisztítónak vagy nem is tudom minek kellene még lenni, ugyanis (ez is tapasztalat) rengeteg porral jár a válogatási folyamat
-ide most jönne bbalázs_ komplett hozzászólása (minden szava megfontolandó) amit konkrétan számszerűsíteni kellene anélkül nincs célkitűzés és még teoretikusan sem működhet a dolog
-nem feltétlen kellene az egészet újra kitalálni, lehetséges, hogy elegendő lenne egy vagy inkább több már meglévő működő egységet tanulmányozni, és annak részeit moduljait, mérési módszereit, eszközeit átvenni/lemásolni/egyszerűsíteni/átdolgozni vagy egyszerűen ötlet-alapnak tekinteni.
S hogy valami értelmeset is mondjak, szerintem nézz szét a január végi Agromash Expon (Itt) csak úgy ötletbörzeként...

Szinre válogatás egészséges és beteg magok között. Hát ez nehéz, ha egyfajta, egy helyen termett pld.: kukoricát nézünk, az egészséges szemek színe is nagyobb tartományban változó, mint amennyit a beteg szem eltérhet.
A magok beltartalmi elemzése esetleg járható út lenne. A mezőgazdaságban elterjedt az infravörös spektroszkópos mérés, magok beltartalmi jellemzőit mérik vele. -ilyen- Az egy bizonyos hasznos mag és a gyommagok beltartalma biztosan jelentősen eltér, spektroszkóppal ez szerintem elválasztható. Elvnek írom ezt, a mezőgazdasági spektroszkópok 1-2deciliter mennyiségből mérnek, nem egy szemből, és a mérésidő is valahány másodperc, tehát gyorsan egymás után eső magokat nem tudom, lehet-e így elemezni. Úgy tudom, nálunk is gyártanak ilyen spektroszkópot, ki kellene deríteni a mérés sebességet egy magszemből.
Ha ez nem jó, szerintem csak az alakfelismerés marad, ehhez nem egyszerű a szofver, és gyorsnak is kell lennie. Nehezíti a dolgot, hogy a mag más más oldalát láthatja a kamera, némelyik mag alakja jócskán eltérő más irányokból nézve.
Spektroszkópia

Nem akarom elvenni a kedved az egésztől, de az általad felvázolt dolog manapság nagyon ritka esetekben szokott működni.

Egyrészt a fórumozók általában a szabadidejüket ütik el itt. A felmerült kérdésen rágódnak átlag öt-hat percet és vagy írnak rá valamit vagy nem. Másrészt, aki érti a feladatot az belátja, hogy a falat mondhatni gigászi. Biztos, hogy nem elég rá pár millió forint. Ki fektetne ilyesmibe, miközben tőkeerős mérnökcsapatok nem tudják megoldani? Pedig ez a dolguk, ezért kapják a fizetésüket. Harmadszor, mihez kezdesz egy tonna tökéletes búzával? Megpróbálod eladni tízszeres áron? A kenyérgabona minőségét sok cég tudja garantálni szemenkénti válogatás nélkül is. Mi van azokkal a gondokkal (pl. betegségekkel, GMO), amelyek külső "szemrevételezéssel" nem láthatóak? Tehát mégsem lesz tökéletes az az egy tonna...

Menj el hozzájuk dolgozni:
Digitroll

Magyar cég, évek óta ezzel foglalkoznak, az egyik legjobb szenzor az övék.

Ez magfajtát nem tud megkülönböztetni, csak érzékeli, ha esik rajta keresztül bármilyen anyag, akár kavics is lehet.

Meg van aki tudja a választ, de nem irja meg, mert akkor repül, és utána tényleg "hobby" lesz az elektronika

Itt ebben a topikban nem arról van szó, hogy féltve őrizzük a titkot, hanem most már tudva, hogy tonnákról van szó, (nem egy laboratóriumi kísérlethez kell) fényévnyire a megoldás. Kb olyan mintha, azt kérné valaki: Gyerekek Magyarok vagyunk, kemény legények, csináljuk meg a legolcsóbb, legmegbízhatóbb, leggyorsabb forma1-es autót, jövőre végigverjük a mezőnyt, a nulláról.... A családunk 40 éve foglalkozik vetőmag előállítással, ez nem azt jelenti, hogy mindent láttunk már, csak hogy látjuk a világ élvonala hol tart, (pl. Mo.i üzemek, Monsanto, Pioneer, Saaten union stb.) A problémákat elmondták a többiek, nincs megoldás a biztosan egyenkénti adagolásra, nincs megoldás a villámgyors analizálásra, nincs megoldás a porosodás kiküszöbölésére, és ami a lényeg nincs fizetőképes kereslet, ilyen mennyiségben, a szabványon felüli tisztaságú terményekre. (Volt olyan eset amikor kikészítettünk, egy fémzárolt tételt, a tulaj becsáváztatta a rostaaljat is, jó lesz az.....) A malmi igényekről ne is beszéljünk, ha 5 forinttal olcsóbb az ocsú akkor inkább abból csinálnak lisztet....

Érdekes feladat... Ha jól értettem, különböző eljárásokkal kéne válogatni, és a kimenetünk egyfajta, jó minőségű vetőmag.
Én úgy csinálnám, hogy egy futószalagra önteném, és teríteném szét a magokat, mondjuk olyan 30-50cm szélességben, egy magnyi vastagságban. Szét is lehetne rázni kicsit, hogy legyen hely köztük. A szalag felett lenne egymás után több szenzor, nagysebességű kamera, komoly digitális feldolgozórendszerrel. Erre kéne keresni kész céget, a hardver sem olcsó, de a szoftveren áll vagy bukik a siker, ezt egy kezdő nem fogja tudni megcsinálni jól.
A szenzorok után pedig egy vákuumos rendszer, kb. mint egy lyukszalag lyukasztó, széltében elhelyezve mondjuk 10-20 kis "porszívócső". A szenzorok jele alapján tudja, hogy mikor, honnan kell elszippantani egy-egy magot. Bele fog kerülni pár jó mag is, ha a bejövő anyag nem túl szennyezett, nem olyan nagy gond.

A beteg, hibás mag kívülről ugyanúgy is kinézhet, mint a tökéletes. Ezt kiválasztani csak beltartalom vizsgálattal lehetne, bizonyos megbízhatósággal, vagy csak nagy hibát lehetne érzékelni, vagy nem is lehetne.

Azt hittem, én látom a feladat túlgondolását. Kicsit olyannak tűnik a dolog, mint pásztázó elektronmikroszkóppal ellenőzizni egy hasítófejsze felületét.

Inkább olyan, hogy építsünk olcsóbban, hamarabb, jobb űrhajót, mint a SpaceX, mert mi magyarok vagyunk, páran itt a fórumon adnak szuper ötleteket, én meg megépítem a fészerben...

A legtöbb nagy találmány a sufniból jön. Nem lennék meglepve ha egy sufnifelaláló pár éven belül csinálna pl. antigravitációt és lealázná a SpaceX et a csődbe a rakétáival.
Hajrá sufni

Ez az állítás már régóta nem igaz. Az egyszerű dolgokat már javarészt feltalálták, az előrelépéshez igencsak meg kell dolgozni. Annó Einstein megjósólta a gravitációs hullámokat. Szerinted most meddig kellene neki tanítani a fizikát hogy megértse, hogyan sikerült bizonyítani a sejtését?

Egyébként itt nem feltalálásról van szó, hanem egy viszonylag könnyen körülírható de annál nagyobb feladat elvégzéséről. Megoldható, de pl. napi 10 kg. termény átválogatása nem túl kifizetődő.

Így van, ez ki van már találva, esetleg a szoftveren lehetne a sufniban alakítani nagyot. Viszont a hardver annyiba kerül hozzá, amit egy átlagember életében nem keres meg, azt meg így nehéz lesz összerakni sufniban. Nehéz lesz találni szponzort rá, aki összerakja, hogy Kóder Kálmán vagy csinál hozzá szoftvert, vagy nem.

Én meg lennék lepve, nagyon.

Nekem tavaly volt egy hasonló projektem, ahol egy ipari meggymagozógéphez kellett ellenörzőberendezést terveznem és építenem. A feladat az volt, hogy át kellett világítani a gép által kimagozott meggyeket (másodpercenként 77-et) és ellenőrízni, hogy maradt-e benne mag vagy töret. Sajnos a meggyek és magok sokfélesége miatt viszont olyan nagy volt a mért értékek szórása, hogy lehetetlen volt egyértelműen megállapítani a mag jelenlétét, így kudarcba fulladt a projekt.

Ha jól számolom, akkor a mp/77-es sebességgel 1 tonna búzát három nap alatt lehetne átnézni, ez idő alatt egy kis/közepes teljesítményű hagyományos tisztító 3600 tonnát készít el a szabványnak megfelelő minőségben...A mákot akkor hagyjuk....

Látom sikerült igencsak vegyes érzelmeket kiváltanom a kedves hozzászólókból! De ez nem is baj némelyik igencsak jókedvre derített!
Megnyugtathatlak benneteket nem teljesen sufnituning a dolog. A gyártó EV akivel kapcsolatban vagyok már hántológépet és rázóasztalos levegős szeparátort is épített! A számítógépes tervezés lézervágás és egyéb műszaki dolgok nem jelentenek igazán problémát!
Szeretnénk egy kicsit komolyabb gépet építeni. Lehet a mennyiségeket és a tudást kicsit eltúloztam az elején a tonnákkal és a vizsgálatokkal kapcsolatban lehet már ezek töredékével is beérnénk, de csak azt szerettem volna ha beindul a fantáziátok! Tudom van sok "tisztánlátó" és olyan ember aki már sokat tapasztalt és két lábbal áll a földön és látja hogy lehet megvalósíthattatlan a feladat, de ezeken én egyenlőre elsiklok. Szeretném ha nem a negatívumokon lovagolnánk hanem a dolgok megoldásán, még ha elméletben is de egy jó 5let csodákra képes és azt csak pozitív és fejlesztő hozzáállással lehet kihozni a hozzászólókból! Hiszek benne hogy még vannak olyan 5letek amivel
egyszerűen jó eredményeket lehet elérni!
Nekem is a futószallagos megoldás jutott először az eszembe és azon is gondolkoztam hogy a szenzorok és érzékelők is futószlag szerűen felvehetnék a magok sebességét hogy szinte állóhelyzetben tudjon 1-2mp-ig méréseket végezni a szenzor ezzel időt és pontosságot nyerhetnénk!
Napi pár száz kiló is már csodás eredmény lenne úgy gondolom!

Ne fogjátok vissza magatokat itt most csak elmélkedés folyik egyenlőre nem kerül semmibe! Nyugodtan minden 5letet írjatok le lehet majd az hoz ki másból egy jó továbbgondölt megoldást!

Közben informálódok a meglévő rendszerekről! Szép estét!

Megkérdezném, hogy ez mennyire hobbielektronika? És gondolom, ha itt valaki jó ötlettel szolgál, akkor majd a javadalmazásáról is gondoskodsz.

A szenzorok szinte pillanatszeruen mernek, nincs szukseg arra, hogy mozogjon.
Akkor érhetsz el sikert, ha a magok tulajdonsagaira fokuszalsz,amivel megkulonboztethetok.
pl. felmelegiteni x fokra, utana az y fokos futoszalagon valahany masodperc mulva hokameraval megnezni. A gombolyubb magok kevesbe hulnek ki.
De lehet ugyanezt mas hullamhosszu energiával vagy sugarzassal.

Én sem szeretem a huhogást, ha valaki nekilát, hogy készít valamit azt segíteni jó dolog. De néha az is segítség, ha arról beszélünk, hogy merre nem érdemes elindulni, és egyenlőre itt túl képlékenyek az elvárások és így összevissza jönnek az ötletek. Tehát először is pontosan áruld mire kell, mert nem lehet 10 kilóra és 10 tonnára ugyan azt a gépet építeni. Az én szűklátókörűségem egy laboratóriumi pár 100 grammnyi mennyiséggel dolgozó gépet tud elképzelni, ami pl. egy tisztaságvizsgáló berendezés feladata lehet, amit a minőségvizsgáló cégek tudnak használni. Tehát már a nagyon áttisztított termény vizsgálatát. Mert a kombájntól érkező anyagot mindenképp hagyományosan is tisztítani kell, mert ott nem csak magot magtól kell megkülönböztetni, ott van szalma, törek, kombájnalkatrész, föld, kő, csavarok, eltérő méretű (30cm-től mm-es tartományig) és eltérő anyagú dolgok.

Sokféle mag és gyom valamilyen jellemzői nagyon egymásba is érnek, magfajtánként különböző jellemzőikkel. Pld. búza pár jellemzője, így valamilyen mérésre adott válasza egyezik x gyommal, más jellemzői y gyommal, sok esetben búzát rozstól gyakorlott emberi szem sem tudja 100% biztonsággal megkülönböztetni. Magok jellemzői nagy mértékben eltérnek -egy fajtán belül- alfaj, talajminőség, műtrágyázás, időjárás, stb. eltérések miatt.

Mondjuk legyen napi 3-500kg a teljesítménye. A fő szempont hogy az egyes magocsoportok közül, (búza, árpa, rozs, kukorica, stb) ki tudja válogatni legelső szempont az idegen nem oda tartozó magokat, legfőbbképpen a gyomnövények magjait. A törött, hibás magokat, esetleg valamilyen általam nem ismert módszerrel, akár a melegítéses vagy infra fénnyel megvilágított vagy nem tudom milyen módszerrel a beteg vagy más nem oda tartozó magokat!

Ezek lennének a fő szempontok!

Olyan hogy mondjuk búzát az árpával összekeverve elvileg ilyet nem kell válogatni, sokkal inkább csak a gyomnövények magjait kell elsősorban elkülöníteni!