A jelenlegi drótra elég (kb 20-25m)
Hogy miért nem mérem meg pontosan?
Mert nem érdekelt. 1s vagy 1,2s , nem mindegy?
Mivel működött, nem foglalkoztam vele tovább.
Most is kint van, teszi a dolgát. Anníit észrevettem, hogy a hőingadozást nem nagyon szerette (vagy valami pára?), akkor elment a kisütési freki, bár ezt csak mínuszokban produkálta. (az 555 nem a fagytűrőbb verzió, lehet, hogy kicserélem a durvább verzióra)

Azt nem ártana tudni, hogy akkuról akarod üzemeltetni, vagy van ott hálózati fesz is?
Nekem működött az Oldman féle is, csak azt az ominózus diódát kell megfordítani, ahogy írtam is anno.
Aztán itt van ugyanerre a témára Bonanza02 verziója is, kicsit átparaméterezve a kapcsolást. (ugyanaz a nyák használható mindkettőhöz, tehát lehet kipróbálni mindegyiket némi forrasztgatással)
Nekem egy elég vehemens, hosszú szőrű moszkvai őrkutyát tart vissza, szép eredményekkel.
Kollégámnál a németdog sem megy már közel a volierekhez. (ő ugye rövid szőrű fajta)

Ha mégis hosszabb kerítés lenne a megfelelő, akkor a Cavalier által közölt inverteres verzió lehet a nyerő.
(ehhez is használható az Oldman féle nyák, más alkatrészekkel)

Helo,

Az impulzusidőnél csak arra gondoltam,hogy ne 1,2/sec-ben add meg, hanem mondjuk 58/perc-ben.


Bármilyen 555-ről van szó, nem lesz stabil.Melyik a durvább verzió?
Stabil fesz. kellene oda tápnak.

Merre van az a Cavalier hozzászólás?

Hi!

Lássunk egy hasonló példát! Adott egy villám és egy villámhárító. Szerinted a villámhárító maximálja a kimenőfeszt?
Ha szerinted igen,akkor tévedés.....!

Rossz a példád. A szikraköz igenis hatásos,maximálja a kialakuló feszültséget, kvázi zenerként viselkedik,aminek a munkaellenállása a gyújtótrafó szekundere. Vagyis,ha nincs a közelben más lehetőség (állat) ami zárná az áramkört,akkor a káros túlfesz kialakulását megakadályozza.

A példa éppenhogy jó. A villámhárító célja, hogy szívóhatást fejtsen ki a felhalmozott töltésekre. Ajánlhatok szakirodalmat erről, ha érdekel.
Amit alkalmaztok, az nem más, mint egy szívócsúcs. De amíg a felhők alján és tetején szétválasztódnak a pozitív és a negatív töltések és egy bizonyos kialakult csatornáktól függően indul meg a kisülés felhő-felhő vagy felhő-föld között, addig az általatok készített kapcsolásnál a tirisztor süti földre a kondin felhalmozódott feszültségkülönbséget, aminek a körében sorban a trafó primerjére is be van iktatva. Vagyis áramlöketet hoz létre a tekercsben. Ez lesz feltranszformálva több kV-ra. A kisütő pedig a szívócsúcs ebben az esetben. megjegyezem, hogy ha megnézed a kisütés irányát, akkor nem egyenes, hanem a levegő porszemein vagy oxigén atomjain halad keresztül és ha megzsagolod a levegőt a környékén, akkor ózont fogsz érezni.
Apropó! Tudtátok, hogy a villámok hasznosak?
Ők termelik az ózonpajzsot a Föld nevű bolygó légkörében. Bizony!

Ez a "szivóhatás" nagyon ott van...
De én még mindig nem értem miért ellenzed a szikraközt?

Nem ellenzem, félreértettél. A gyújtótrafós megoldásnál kell is, mert hatalmas nagy az áttétel. Ha látnál egyszer egy ruszki gyújtótrafó belsejét, hogy mi van benne?

Szóval: úgy kell kialakítani a szívócsúcsokat, hogy számítani kell arra a tényre hogy elhasználódik. Ha láttatok már szétégett villámhárítót, ...hát az sem örökélet. Ennek meg percenként 60-at kell kibírnia.
Jó tanácsok:
1. Ki kell zárni az oxigént (vagy legalábbis a pótlást)
2. a szívócsúcsnak a felülete ne legyen hegyes, hanem körlap. (elosztás)
3. ki kell zárni a szikraközből a vízpárát is. (nagyfesz+vízpára= ?)


Apropó! Ki az a "valaki" ????, aki olyan villanypásztort gyárt, hogy 12/230V-os Gerth trafót használ kimenőnek? A 3-400V-ot a trafó 12V-os részére engedi rá 8 mikrón keresztül és a 230V-os részén jön(ne) ki a delej kV-okban.
Hát nem sokáig bírta....
Hoztak kettőt javítani. Zárlatos a trafó>>>>KUKA az egész. A tulaj kicsit mérges ,nincs rá gari,sokat fizetett értük.

Javaslom a gyújtáselosztó megszakitópogácsáit.

Hát ilyet én is láttam már. Az se sokáig működött a tulaj szerint.Apropó! hogy érted azt hogy ki kell zárni az oxigént? PL: műanyag cső ami a 2 végén le van zárva és ebben van a szikraköz? Vagy ez hülyeség?

A "durvább" 555, ami üzemileg képes dolgozni -25C körül is. A mostani példány csak 0C-ig van az adatlapja szerint.
(az ic-knél szinte mindig van ilyen nagyobb üzemi hőtűrésű, de gondolom sok újat nem mondtam)
Kültérre ezeket szoktam tenni, de most nem volt polcon sajnos.
A kedvedért meg fogom mérni, hogy percenként hányat üt. (bár szerintem ez most változó, attól is függ kicsit, hány fok van)
A szikraköznél miért kellene légüres tér? Nincs állandó használat ott, ha minden rendben van a karámnál!
A ráakasztott karám lejjebb viszi a feszt, tehát a szikraköznél nincs kisülés!
Szerintem itt a topikban ezt már tárgyaltuk.
Ennek csak akkor van jelentősége, ha a terhelés véletlen leszakad az áramkörről, és felszaladna a fesz az üresjárat miatt. (legalábbis így érdemes beállítani a cuccot)
Így nem használódik el gyorsan.

Ha a kapcsolást keresed, akkor 2008.jan 26-án volt. (ugyanebben a fórumban olvass vissza)

Jól gondolod,csak ne FBS-t használj, mert az oldja a rezet.

Várj egy picit. Gondolkodj.
Azt mondod, hogy a vezeték lentebb viszi a feszt.
Megpróbálok hinni neked. Akkor hol fog kisülni a fesz szerinted? (nincs állat a karámban!)
Valahol mégis csattan,nem?

Egyébként nem viszi sokkal lentebb. Indulj ki abból, hogy elméletilg akkor nem a szívócsúcsnál fog kisülni, ha egy tárgy kisebb távolságra van a nagyfesz vezetéktől,mint a mesterséges ív távolsága.
De ez csak elmélet, és mint ahogy a villámokat sem lehet kiszámítani, hogy hol csap le, a villp. is kissé kiszámíthatatlan.
Ezért jobb a glimmlámpás megoldás feszültségosztóval. A gyári készülékekben csak biztonsági előírások miatt van mesterséges ív kialakítva, de nem azért hogy percenként 60-szor oda csapkodjon!

Az 555 stabilizált tápról tud működni rendesen.

Nem kell légüres tér, csak a lezárás miatt nem jut be a szikraközbe több oxigén és vízpára.(Ami benne van,az ionizálódik.)

Hálózatról szeretném megoldani. Utánna nézek a rajzoknak,és próbálkozok. Köszönöm a segítséget!

Hogy lejjebb esik a fesz, az tuti, mert nekem is csak akkor csattog a szikraköznél, ha a terhelést leszedem róla.
Hogy hol üt át? Nem tudom...
Feltétlen át kell ütnie?
Tényleg csak elvi alapon: ha a fesz lejjebb esik, akkor az indukció pillanatában valamennyire felszalad a karám vezetékén, de aztán a trafó tekercsén keresztül ki is tud sülni a leföldelt kivezetés felé, nem?
Így megint földpontra kerül a karám ívátütés nélkül is.
Persze javítsatok ki, de ezt én elképzelhetőnek tartom.
(nálam nem hallok sehol kisülést, amikor megy a cucc, csak akkor, ha leszedem a karám vezetékét)

Mivel a drót nem túl vastag ezért ionizálja a levegőt, koronakisülés is kialakul, ezért esik a fesz.

Áhhh... A villanypásztor, illetve egy trafó azért jóval egzaktabb, körülírtabb, mérhetőbb, számolhatóbb dolog a villámoknál.

A trafónak van belső ellenállása. A karámnak meg van induktivitása, ellenállása a föld felé (légnedvesség, bokrok, fű) kapacitása a föld felé. Ha jön az impulzus, akkor szépen megoszlik a feszültség a sorbakötött belső ellenállás, és a karám, fűcsomók sötöbö és a föld között, ahogy záródik az áramkör. Ha nincs elég terhelés a föld felé, akkor jön be a szikraköz. A trafón elkezd nőni a feszültség, és ahogy eléri a szikraköznek megfelelő szintet, ionizált csatornát hoz létre a pólusok között, amin megindul a kisülés. Ennek a csatornának elég kicsi az ellenállása, tehát a feszültség nagyobb része a trafó belső ellenállásán fog esni. Ha nincs szikraköz, akkor csak a "levegőben lóg" a nagyfesz drót, nincs hova elmennie az energiának a trafóból, tehát az önindukciója is jelentősen megnő, ugyanakkor az áram azért csak keresi a lehetőséget, hogy záródjon az áramkör, ilyen esetben oda csap ahova tud, ha nincs a közelben testpont, akkor esetleg a trafón belül üt át a szigetelésen, aztán innentől kezdve elbúcsúzhatunk a trafónktól.

Komolyan mondom rég olvastam már ennyi baromságot, amit itt az utolsó pár oldalon összeírtatok......"szívócsúcs, villám, föld légköre, leesik a fesz ha rákötöd a karámra", elképesztő, ez már nagyon tudományos fantasztikum...
Tegyük a dolgokat tisztába:

-A szikraköz kell, az kétségtelen; sőt rövid karámon a 2. szikraköz is kell.

-A szikraköz valóban maximálja a kimeneti feszt. Én is vitáztam asszem Cavalierrel, hogy nem így van, de neki van igaza.
A magyarázat a következő (kevésbé tudományosan): a nagyfezsültségnek van egy olyan tulajdonsága, hogy áthúz (ez valóban egy kicsi villám), a trafó szekunder tekercsében a feszültség nem van, hanem indukálódik. Ebből kifolyólag, ha az indukált feszültség nagysága eléri, azt a feszt, ami már képes a szikraköz távolságon áthúzni, akkor ez az áthúzás be is következik, és elsül a rendszer. Hiába tudna a trafó nagyobb fezsültséget, a kisülés miatt, nem fog a fezs tovább nőni.

-Ha rátezsel egy készüléket egy karámra, és utána nem húz át a szikraközben, az nem azért van, mert leesett a feszültség, hanem azért mert rossz a karámod, valahol földpont van....Perzse km-es karámoknál már más a helyzet.

Tudom most sokan megsértődtek, de azért ne támadjatok le nagyon....

Jespy!

Teljesen igaz amit írtál!

Cavalier írása egyhén szólva nem fedi a valóságot. Villanypásztor karámot nem azért alkalmazunk, hogy a fűszálnál, vagy a szigetelőnél kisüljön a nagyfesz (csattogjon).
A gyakorlati hiba a következő Cavaliernél. Valószínűleg a kimenő jelalak feszültség impulzusa nagyobb 15kV-nál. A gyári jó minőségű szigetelőkre 12kV-ot garantálnak. Tehát a nagy feszültség miatt átütnek, levezetnek, vagy kikerülve a szigetelőt a levegőn keresztül levezetnek a faoszlop felé. Ez egy tipikus hibajelenség.
Egy ilyen konstrukciónak akkor is csattognia kell, ha ráteszed a karám vezetékét. Ha nem kattog, akkor hibás a karám.

"Az energia nem vész el, csak átalakul" - Ez egy örökké érvényes tény!
Az az energia valahol átalakul, kérdés az hogy a készüléken belül, vagy a készüléken kívül.

Abban is keményen vitatkoznék, hogy a Vandegraff generátor vagy a Tesla tekercs vagy egy villanypásztor által előidézett "villám" hasonló-e kisülés szempontjából mint a felhők által képzett "villám".
Szerintem igenis hasonló.
A műanyag talpú cipő miatt a testeden felhalmozódhatnak a töltések. A kezed ujjain pozitív töltések, a cipőtalp szigetel a föld felé. Mindaddig fel vagy töltődve, amíg nem közelítesz egy földelt fém tárgyhoz. Mielőtt hozzáérnél, már "csattan". A kialakult 1-2kV-os feszültség különbség a cipőtalp pár megOhmos ellenállásán keresztül kiegyenlítődik, ha nincs kisülés. Tehát ebben az esetben sem "vész el" az energia. A szigetelőknek is van pár megOhmos ellenállása.

Rádióhullám????
Mégis milyen frekin szerinted?

Cavalier ismeri az előírásokat, így hát nem lő ki 15 kV-ot.

Az "Ajánlhatok szakirodalmat erről, ha érdekel."-re hivatkoznék, engem igen.

Hol írtam, hogy kisülne, csattogna a fűszálnál? Ha jól meg van csinálva, akkor ilyen nem történik, de a fű, fa meg bokor olyan gané, hogy ránő a drótra is. Ezért kell elegendő energia a karám méretétől, és az aljnövényzettől függően függően. Ha megnézel pár gyári használati útmutatót, van ahol leírják, hogy adott jeladó hány km. szalagot tud ellátni különbözően benőtt helyeken. A Gallagher honlapjáról letölthetőek PDF-ben, asszem ott olvastam ilyet.
Amúgy ezt írtam, csak úgy nézem elsiklottál felette: "A karámnak meg van induktivitása, ellenállása a föld felé (légnedvesség, bokrok, fű) kapacitása a föld felé. Ha jön az impulzus, akkor szépen megoszlik a feszültség a sorbakötött belső ellenállás, és a karám, fűcsomók sötöbö és a föld között, ahogy záródik az áramkör."
Tehát a lényeg az áramkör záródása. A kapacitás, ellenállás, induktivitáson keresztül amit a karám és a környezete képvisel. Ez a terhelés nagyságrendileg közelít a trafó belső ellenállásához, vagyis megoszlik a feszültség Rb-n meg a karámon plusz még nem is engedi szabadjára a fluxust.

Nálam nincs gyakorlati hiba amúgy, ha látnok vagy, kicsit képezd még magad.
A kimenő feszültségem kb. 8kV körül van. Van rajta szikraköz, de nem mindig ott sül ki, ha kicsit nedvesebb az idő, akkor már elég terhelés neki a karám.

Oké.
Ha van műszered, akkor biggyeszd már rá a kimenetre és dobjál egy képet a kimenő feszről.
Ha tényleg kb. 8kV-ot mutat gyújtótrafós kivitelnél,akkor kalapot le előtted.
Akkor már csak az energiát kellene megmérned, és ha 100mJ-nál többet mutat, akkor azt mondom, hogy profi a készülék.

A terhelésre vonatkozó résszel vitatkoznék kicsit, ha szabad.
Gyári cuccot nem próbáltam, csak ezt a gyújtótrafós verziót, ez tény.
Ennél úgy próbáltam ki, hogy a kész cuccot üresben járattam, hogy a szikraköznél simán átüssön, aztán egy gyári új tekercs 1,5-ös tömör rézvezetékre kötöttem a kimenetét, amit villanyszerelésre használnak. (dobozából ki sem vettem, tehát nem sérült, stb)
Akkor simán abbamaradt a szikraköznél az átütés.
A földpontot a vezetéktekercs (kb50m) másik végéhez közelítve 4-5mm körüli távról átütött.
Akkor itt mi történt? (már tényleg érdekel, ki mit ír rá)

Nem igazán értem abból ahogy leírtad. Ez egy kész villanykarám? Azt sem tudom, hogy mekkora szikraközt raktál.
Ha 5mm a szikra a végén, az azt jelenti, hogy a közbenső szakaszon valahol, van olyan vezető rész, szintén kb 5mm-re a huzaltól amire rá tud húzni. Ez lehet fa, fém, gumi....stb.

Már túl vagyok ezen, nem nagyfesz DVM-el, csak feszosztós glimmlámpás "műszerrel". Ott az 5. glimmnek 10kV-nál kellene jelezni, de nem villan fel egyáltalán. Fogok kölcsönkérni egy Gallagher digitális műszert is, az 100V pontossággal megmondja majd a tutit. Ha energiamérésre mondasz egy tuti módszert, megcsinálom.
Lehet, hogy elég, ha csak ráakasztok egy ellenállást sorbakötve mA mérővel. Majd kipróbálom. Primer oldalon kb. 1,5J energia megy a trafóba, kíváncsi vagyok mennyi marad belőle.

Már bocs, de hülyeségeket írtál.
1. a szimonál a megszakító kb. 2000-es fordulaton 2MHz-es frekit generál, aminek a felharmónikusai szórnak bele a VHF sáv spektrumába.
Ha egy villanypásztor 1 sec alatt ad 1 impulzust,annak nem látod a felharmónikusait. Ha másodpercenként kettőt ad, akkor az már nem is szabványos. A katonai radaroknál van egy olyan jelenség,amikor körbe fordul a szerkezet, hogy a kisugárzott 200-300MHz-es freki 3 sec-onként "behallatszik", és a videojelbe is beleszól.
Ennek nincs ezekhez köze.

Azzal én is egyetértek, hogy zavarja a tv-t. Ez tény. De nem gondolnám, hogy ez rádiófrekvenciás zavar lenne. Bár lehet az is, ha már rá van kötve a karámra, de magában a készülék is zavar a karám nélkül. Szerintem a 230V-os hálózatba zavar vissza valahogy, annak ellenére, hogy 12V-os adapterről üzemelnek, tehát a galvanikus leválasztás megvan a hálózatról.