Fórum témák
» Több friss téma |
Mielőtt kérdezel, a következő két dolgot ellenőrizd!
I. A helyes tápfeszültségek megléte.
II. A kimeneten van-e egyenfeszültség.
Élesztés.
Nem tudok visszatérni, mivel az nem az a rajz, pont azon a ponton tér el, az én erősítőm WNA-120, de behejettesítésként elméletileg teljesen összeegyeztethető kivéve az első differenciálerősítő áramgenerátorát-feszültésggenerátorát, mivel szinte csak ezen a ponton tér el. Csak azért mellékeltem ezt a rajzot is, mert ez olvasható és szinte ugyanaz a felépítése és az értékek. De így is értem teljesen miről is van szó. Keresem az emitterét az említett tranyónak és jelzem az eredményt.
Behelyettesítve a mérések (hát fura) C-B=0,71V , C-E=0,03V , E-B=0,68V.
Ráhúztam az egérmutatót a fájlnévre, most már látom, hogy az a 600-asé. Az előbbi mérés így tárgytalan.
Folytassuk Q1 és Q2 bázisfeszültségével, a 600mV kimeneti DC hiba milyen mértékben jelenik meg Q2-őn vajon?
Ez a mérés nem tudom melyik tranzisztoron készült, de arra utal, hogy valamilyen változó jelalakot vizsgáltál DC mérőállásban.
Vagyis csak arra a következtetésre jutunk, hogy ezt valamelyik kondenzátor okozza aminek a hibája gerjeszti nagyfrekvenciásan az erősítőt. (Na most sírok egy jó kis oszcilloszkópért). Az első diferenciálerősítő tápáramkörének a tranzisztora amin az első képen a két 1N4148-as lóg.
Bár kési az idő, megnéznéd ezen tranyó C B E feszültségeit testhez képest? Valamit mennyi esik az 56ohm kinézetű emitter-ellenálláson?
Q1-en 51,2V, Q2-ön = 0V... Vagy én vagyok nagyon kész már.
Közben szégyen-nem szégyen, találtam egy hibás ellenállatot, R507-néven, de az értékét még keresem, így már érthető, hogy az első differenciálerősítőn miért nem jó a feszültség. Köszönöm, hogy leméretted velem, elbújt előlem egy tranyó mögé .
Hát azért is kicserélem, remélem a másik oldalon él az ellenállás, hogy beazonosítsam, mert rajzról lehetetlen. Dehogy számolok már . Köszönöm a segítséged, kissé vak voltam, rávezettél egy hibára, de a kondikat akkor is cserélem majd mert tizenéves szerkezet, viszont foggal körömmel ragaszkodom hozzá, a kistesója WGA-220 13 éve már, hogy szolgál hűen.
Ha az áramgenerátor kollektorán van, akkor a logika és silabizáció alapján 33k.
Már fogalmam nincs honnan jött ez ide, de 8,2 KOhm.
Viszont nem szakadt és az értéke is megfelelő csak füstös szegényke. Így a hiba még mindig fent áll, mind a két oldalra értve. Mára én feladom. Köszönöm a segítséged! Jó pihenést kívánok!
Jó reggelt!
Szerintetek lehet jelentősége a Fet páronkénti 100µF os kondiknak a panelon? Ha igen, mikor? Nem mintha építenék ekkora végfokot csak gondoltam ha adaptálható az ötlet akkor egy kérdést megér.
Már láttam ilyent amikor a doboz méretei voltak a mérvadok. (Sok 100W-s végfok egy 1U (44mm magas) dobozban.
(Egy orosz berendezésen a 70-s években a 20-30000µF/100V-s kondik is igy lettek összerakva és nemes egyszerüséggel a berendezésen kivül egy ládába téve. Mi meg reméltük, hogy nem döglik meg valamelyik kondi a sok közül, mert azt megtalálni nem volt egyszerü.)
Ezt a kérdést minap tettem fel Reloopnak. Azt írta nem látja jelentőségét. Én is láttam hasonló kapcsolást valahol meg is van ,FET-enként 47uf et ír. (Nemes egyszerűséggel betenék 470uf et )
A hozzászólás módosítva: Jan 31, 2017
Hát, alkatrész temetőnek tűnik. Mivel a panelen 20db ilyen kondit látok az csak 2x1000uF. Lehet hogy sok ilyen kondijuk volt. Vagy mért valamit szkóppal amit ezzel szűrt ki, sajnos leírás nem volt a dokumentációban. 1U magas végfoknál nem is rossz ötlet, bár nem hiszem hogy anyagilag jobban megéri most már.
Hát igen tervezés meg forrasztgatás szempontjából is előnyösebb egy-egy kondit betenni.
Kell valami mérő zajt komponálni és leméregetni a feteknél a feszültségeket meg a frekit, hogy használ-e valamit vagy sem. Persze kinek van ehhez ideje, meg kedve ha amúgy rendben működik minden?.... Ráadásul össze kell forrasztgatni a nyákoldalt.... Egyenlőre marad a bevált módszer.
Amikor azok az 1U végfokok megjelentek akkoriban egy tisztességes elko 100V-ra sörösüveg méretü volt....
Szoval meg kellene nézni az egész cuccot, hogy miért választott ilyen megoldást.
Szia!
Szimulátorban megnéztem a végfok diff. fokozatának az áramgenerátorát. Ha jól olvastam le a rajzról, akkor az áramgenerátor tranzisztorának emitter ellenállása 56 Ohm. Ezzel az értékkel az áramgenerátor árama 9...10 mA között van, tranzisztortól függően. Számoljunk 10mA -rel. A diff. erősítő tranzisztorain -feltételezve a szimmetriát- ennek a fele folyik. Ezeknél a kisjelű tranzisztoroknál 200...300 körüli áramerősítési tényezővel számolhatunk, akkor nagyon nem fogunk mellé, legyen 300. A szükséges bázisáram: 5mA/300, nagyjából 16 uA. A bázison 47kOhm van, az ezen eső feszültség: 0,000016*47000 = 0,752 V. Helyben is vagyunk. Mivel a visszacsatoló kör direkt DC csatolt, ezért a kimenet kénytelen ugyanerre az értékre beállni, hogy a diff erősítő invertáló bemenetének tranzisztora nyitni tudjon és beálljon a munkapontja a diff. erősítőnek. Ebből szerintem csak akkor lesz 0V, vagy ahhoz közeli kimeneti állapot, ha a bemmenetet korrigálod negatív irányba, hogy ott beálljon a DC szint 0V -ra. Pl. a bemeneten lévő 47kOhm -os ellenállás GND pontját felemelve és azt egy kis -0,6V -os segédáramköre kötve. Ha szeretnéd finoman szabályozni, akkor a diódával párhuzamosan tehetsz egy trimmert, bár az veszélyes, mert ha idővel kontakt hibás lesz a csúszkája és nem érintkezik, akkor nincs, ami megfogja a bemenetet DC -ben. De lehet még finomítani a megoldáson, egy gyors próbát így is megér. A hozzászólás módosítva: Jan 31, 2017
Azok a szűrőkondik a fóliainduktivitást csökkentik és impulzusátvitel szempontjából van jelentőségük. A sok kicsit nem lehet egy naggyal helyettesíteni. Hatásukat nem tudod kimérni, de nélkülük lehetnek "véletlenszerű" gerjedések a kimeneti jelben.
A differenciálerősítő jobb oldalán is van egy - a bázissal - soros 47k ami ugyanakkora feszültséget ejt.
Szia! Az 5mA a 3k3 kollektorellenálláson több mint 15V-ot ejt, az nem frankó. A 600-as rajzából kiolvasható 21V/33k közös emitteráram néz ki reálisnak.
Ha érkezik Q1, Q2 bázisfeszültség, meglátjuk mi folyik ottan.
Az eredeti rajzon 56 Ohm -nak nézem az áramgenerátor ellenállását.
Azzal pedig 10mA. Vagy köze sincs a rajznak a tényleges végfokhoz -vagy nem 56 Ohm az az ellenállás.
Ezek szerint nem szkóppal hanem hőmérővel tetten érhető a hatása? Pl direkt gerjeszteni és azzal és anélkül különbségnek kell lennie melegedésben? Szeretem a biztonsági megoldásokat. Nem tudom mi az a fólia induktivitás de rá fogok keresni. Mindig is furcsálltam, hogy régebben miért tettek a 4700µF tápkondi mellé egy 100u és 100n kondit is. De nyilván valami hasonló okok miatt.
Viszont ezt a fetenkéni kondit nem láttam sok helyen.
Szia! A kérdés arra vonatkozott, hogy érdemes-e ennek a kondenzátornak a kapacitását növelni.
Ami a több darabot illeti arra Karesz 50 adta meg a választ. Az indokoltsága a táp belső ellenállásán és a NYÁK kialakításán is múlhat. Találkoztam olyan gyári végfokkal, ahol utólag kerültek tápszűrő kondik a végtranzisztorokhoz és már csak a forrasztási oldalon jutott hely a számukra. Kezdetben úgy nézett ki, hogy jó lesz aztán mégsem
Az egyszerű kollektor-ellenállásra dolgozó bemeneti differenciál erősítőnél a kollektor ellenálláson eső feszültség általában 1V szokott lenni. Ez fedezi a hozzá kapcsolódó tranzisztor UBE, valamint az emitter-ellenállásán eső feszültséget. Ezért gondolkodom 300+300uA-ben.
Akkor ezek szerint hasznosak, javallott az alkalmazásuk? Mivel ennél többet nem láttam erről a megoldásról, csak az itt alkalmazott 100µF és krisz69 által küldött másik kapcsolás 47µF Fetenként, ebből arra következtetek hogy ezek az értékek reálisan alkalmazhatóak.
Van ellen javallat?
Ha van kockázata akkor az, hogy a kondikon folyó áram merre talál magának utat a GND vezetőn, a létrehozott feszültségesés elkülöníthető-e rendesen a jeltől.
Eltartott egy ideig amíg megértettem de jogos. Köszönöm!
Ezt gondolom megfelelő tervezéssel ki lehet küszöbölni. |
Bejelentkezés
Hirdetés |