Az ón kiolvadásához kell vagy 200 fok. Mire azt eléri már az egész hálózat füstöl.

Amúgy van statisztika arról, hogy hány ház égett le a csavart vezetékek miatt, és hány más problémák miatt? Tartok tőle, a "más probléma" magasan vezetne.

Ha számodra megfelelő, sőt jobbnak vélt a forrasztásos huzalcsavarás, akkor használd azt. Nincs tiltva, csak nem ajánlott. Az ebből fakadó esetleges következmények, téged terhelnek. Szerintem felesleges a további ez irányú szócséplés.

Nem „Pista forraszt jól” hanem az adott cégnek meg van a megfelelő technológiája, amit alkalmaz a Pista és ezáltal a technológia és a jó személyi feltételek együttes alkalmazása miatt sikerül az adott készülék paneljét legyártani. Ezáltal a gyártó kiadhatja a tanúsítványát az adott panelre mely a megfelelő helyen beépíthető.

Másrész villamos energia elosztási rendszerekben nem nagyon láttam még forrasztható csatlakozási pontot.
A villamos készülékeket sem véletlenül gyártják csavaros vagy szorítós bekötésekkel. Minden készülék csavaros kötésénél megadják milyen vezetéktípushoz való és mekkora meghúzási nyomaték biztosítja a megfelelő villamos kontaktust. És ezt, mint berendezés gyártó minden esetben ellenőrizni is kell!
Azaz vezeték típus, keresztmetszet és nyomaték. Ez az esetek 99% elegendő.
Forrasztásnál:
Keresztmetszet, vezeték típus, folyasztószer anyaga, forraszanyag, forrasztási hőmérséklet, környezet hőmérséklete, érszigetelés tartósan megengedhető túlmelegedése stb. Ez nagyrész technológia amit ha Pistabá ügyes és jó napja van akkor megfelelő egyensúlyban alkalmazva jó lesz a kötés.

De fordítsuk meg a kérdést. Te hogyan tudod igazolni, hogy az adott forrasztásod 2 – 3 – 4 vezeték összekötése esetén a dobozban tudja a hálózat névleges áramát túlmelegedés nélkül megbízhatóan vezetni? És ezt megbízhatóan egyenletes minőségben több tucatszor egy házban elkövetni. Vagy a szabvány által meghatározott i2*t túláram hatására létrejövő túlmelegedést és esetleg dinamikus hatást, elviseli károsodás nélkül (nem a sokáig fennálló pl. 200A-es terhelésre gondolok, hanem egy egyszerű zárlatra ahol a kismegszakító azonnal leold vagy egy egyszerű 1,1In ami akár 30 percig is fennállhat). Arról nem is beszélve, hogy mivel szigeteled ezután a kötést? Csak megjegyzem legjobb tudomásom szerint a szigetelő szalag nem hivatalos azaz nem szabványos szigetelő elem. Zsugorcső? Akkor már a vezeték összekötő árát rég túlhaladtad.
Az hogy becsszóra jól megcsináltam, az sajnos nem elég.
A hálózat névleges áramát az elejétől a végéig nem csak a kismegszakító, vezeték keresztmetszet határozza meg, hanem a kötés is. A forrasztott kötésnek mennyi a névleges árama?
De visszatérve a kötés bizonylatolására. Igazolást a kötésedről, mint egyedi (nem szabványos) megoldást egy villamos tűznél a tüzet kivizsgáló hatóság (tűzoltó vagy halálesetnél ügyészség) kérhet.

A vezeték összekötő gyártók a termékeiket bevizsgálták a fenti problémakörre.

Tehát ha én, mint ügyfél felkínálják nekem, hogy okosba lehet forrasztani vagy választhatom a vezeték összekötőt akkor az én választásom egyértelmű.
Egyértelmű fizikai magyarázatot nem fogsz rá kapni, mivel nem fizikai alapjai vannak ennek a tiltásnak, hanem az emberi tényező minimalizálására való törekvés áll mögötte. Mivel a leggondosabb forrasztásnál is lehetséges olyan helyzet, hogy az ón nem futja be az összecsavart szálak közötti helyet ezáltal nem megfelelő a forrasztás.
Az emberi tényező nem lehet kizárni, de ahol lehet minimalizálni ezt meg kell tenni. Lásd be, hogy könnyebb rosszul forrasztani egy kötést, mint vezeték összekötővel elrontani.

Sziasztok!

Vettem egy wiro kábelbehúzót, nagyon megtetszett. Érdeklődnék hogy van e valakinek tapasztalat róla? kell e figyelnem valamire használat közben, esetleges hibák?
innen rendeltem www.wiro.hu a 3,8 mm vastag fém szálasat rendeltem. Valaki használt már ilyet, valóban olyan jó a fej ahogy írják?

De, vannak fizikai alapjai (is). A (lágy)forrasztásnál használt anyagok mindegyikének rosszabbak a vezetési tulajdonságai, mint a réznek. Extra nagy áramok esetén a nagyobb hő, a nagyobb ellenálláson keletkezik, ami pont a forraszanyag ellenállása. Ráadásul ennek az anyagnak az olvadáspontja is alacsonyabb mint a rézé. Még ha kitűnően, hibátlanul is van forrasztva, akkor is tűzveszélyes lehet.
Ezért jobb a (hideg)hegesztés, mert ott nincs közbenső anyag.

Már megint megy a gittrágás ugyan, de én is beszállok D
A forrasztásnál ugyanis ha csak 1cm hosszban van forrasztva, akkor is nagyobb a keresztmetszete és ezáltal kisebb a fajlagos ellenállása az átmenetnél mint a vezeték keresztmetszetében- bárhol.
Tehát a hő nem itt fog keletkezni, olyan hálózatot meg nem tervezünk aminél a vezeték 200 fokos lehet...
További jó gittrágást

A szabvány a szakszerűtlenül (nem kellően átötvözött, korrozív folyasztószerrel) elkészített lágyforrasz ellen ágál és itt szó sincs a vezetőképesség problematikájáról. Mert a Wago-n meg az egyéb szerelvényeken van megfelelőségi jelölés, de Pista mester forrasztásán nincs ilyen. Hozzáteszem, hogy kismillió kötést készítettem el összesodrással, amiket visszahajtottam és leszigszalagoztam. Panasz nincs rá és ha tehettem volna még le is forrasztom. Persze régen alu volt, amit nem lehetett forrasztani.

Az ónos forrasztásnál mi a helyzet az ónpestisben szenvedő rézzel.

A szabványt először is balesetvédelmi szempontok alapján készítették anno valamikor. Manapság a szabványban bele van építve egyes gyártók érdekeltsége,ha nem is konkrétan de burkolva igen. Én is gittrágásnak nevezem ezt az egész hezitálást.Két különböző anyagú vezetéknél vagy alu.vezetéknél én is azt mondom,hogy a szorító kötésnél nincs jobb. De kategorikusan kiállni egy termék mellett már reklámnak is mondható vagy lobbizásnak is felfogható.

Az ólmos ónnál nem fordul elő ez a folyamat, ráadásul csak 13 C° alatt indul be az átkristályosodás.

Szervusztok.
Szeretnék egy un. "kapcsoló dobozt" készíteni a műhely asztalomra, hogy ha véletlen olyat csinálok, hogy levált az automata, akkor ne az egész házban legyen áramszünet, hanem csak az asztalomon.
Ehhez mi lenne célszerű, és hogyan kössem be?

Én úgy gondoltam, hogy: fali konnektorból az asztalon lévő kapcsoló dobozba, és onnan az asztalon lévő konnektorokba.
Lehetséges ez így? ha igen, mi kellene hozzá?

A válaszokat előre is köszönöm.

A műhelyedbe menő vezeték biztosítójánál kisebb, gyorsabb megszakító kell hozzá. Ebben az esetben is előfordulhat, hogy nagy zárlat esetén mindkettő leold.

Gyors kioldású kis áramú( B ) kismegszakító, üvegcsöves biztosíték, a vizsgált készülékkel sorba kötött 100 W-os izzólámpa. Ezeket használhatod.
.

Idézet:
„Hogy pontosak legyünk az alkatrészek (tranzisztor) lábai nem rézből készülnek, hanem rézzel bevont vashuzal, hogy forrasztáskor nehezen vezesse a meleget az alkatrész felé, és olcsóbb is.”

Ilyen butaságokat honnan találnak ki emberek, fejben születnek ezek a dolgok? Általában rézkivezetésű alkatrészek vannak, gyakorlatilag csak az üvegbe ágyazott kivezetések anyaga speciális (gondolom, drágább is), hogy a hőtágulás ne repessze szét az üveget. Ilyenek a TO3 tokok, egyes diódák, elektroncsövek stb. De az előzményben nem is TO3 tokról volt szó.

Olvasnivaló, hogy pontosak legyünk:

http://www.kislexikon.hu/dumet.html

Nem offolnék, de szerintem az sem megengedhető, hogy ilyen vicces állításokat terjesszen ez a fórum.

Köszönöm a válaszaitokat.

Ezen még egy közbeiktatott leválasztó transzformátor segíthet.

Nekem az a tapasztalatom,hogy sok levágott alkatrészlábat simán fog a mágnes. Akkor azok miből vannak?

Márpedig a kisteljesítményű tranzisztorok túlnyomó részben vaslábasak. Ez vitán felüli.

Mármint "Kari55"-nek.

Elkók lábait nem említettem, ami ferromágneses, de egyébként sem véletlenül fogalmaztam úgy, hogy általában. Lényeg, hogy amire reagáltam az abban a formában nem igaz.

Fémtokos, régi tranzisztorok, üveg alsó résszel. Mást nem találok hirtelen a lomtárban, ferromágneses kivezetéssel, de akkor mondj valami típust, hogy emlékezzek legalább "túlnyomóan".

Keress TO-92-es tokozású tranzisztorokat csak ne orosz típusokat. Meg fogsz lepődni. De az IC- lábak is vasból szoktak lenni.

Általában, túlnyomóan, nem igaz. Lovagolhatsz a szavakon, úgy látom ha többen mondják azt sem fogadod el. Akkor túrj bele az alkatrészes dobozodba egy mágnessel és jelentkezz a Nobel-díjért, hogy a réz mágnesezhető anyag. Tudod, nem fejben születnek az ilyen dolgok, hanem tanították és tapasztalat is.
Csak kérdezem, amikor ma már a hütőfülek vastagságát is csökkentik, akkor majd vas helyett rézből csinálják a kivezetést?

TO-92 tokokat néztem, egyik sem volt mágneses. Nehéz lett volna írni valami típust?

Elnézést, a fórum szavakból áll és egy műszaki embernek illik precízen fogalmazni, ezt a szemétkedő stílust sürgősen fejezd be!

Ebből a hozzászólásból indult ki a szál: Link

Egy TO-220 tokról volt szó. Erre jöttél te egy valótlan állítással.

Mutass egy TO-220 tokot vaslábbal!

Sziasztok , szerintetek ,kell egy két szintes lakásba ,a bisztositék szekrényekbe kűlön kűlön minden emeletre érintés védelmi vigi bisztositékot tenni ,vagy elég a fő bisztositéknál hogyha van.

Elég a főbiztosítéknál, de ha az kiold mindenütt sötét lesz.

Köszi szépen .

Ellenállás lábak is mágneseződnek. Én is észre vettem már.