A rajzi módszer jó, de esetenként ez is okozhat huncutságot (belátom, az esély azért nem nagy).
Ha a hálózati feszültséget egy több 10 V-os szekunderre sikerül éppen rákötni, ami mondjuk vékony huzalból készült és már van pár ohm ellenállása, akkor az ehhez tartozó primeren már jelentős nagyságú feszültség transzformálódhat. Akár olyan nagy is, ami már átütheti a szigetelést.

Azért pl. 0,1-es vagy 0,2-es huzalból ritkán készül szekunder, szinte csak az SMPS trafókban, ott meg egyébként is más a módszer erre. Amikor nagyban kellett ezt csinálnom akkor nem is így csináltam, hanem az izzó helyén egy 4A-es kismegszakító volt.
De nyilván jobb megoldás lassabban haladni, már csak az érintésvédelem miatt is, és inkább egy 12V-os trafó szekunderét kötözgetni az ismeretlen trafó tekercseire. Pláne ha olyan amilyenekkel nekem dolgom volt, hogy van rajta 20-25 kivezetés, és be van öntve az egész, tehát csak a forrfülek lógnak ki belőle. Van persze olyan trafóm is (ez a fehér holló), amin van 22 kivezetés, nincs impregnálva sem, és a gyártó a külső prespánra ragasztva egy címkére ráírta az összes tekercs menetszámát és a huzalok átmérőjét is.

Sziasztok.
Van egy hegesztőtrafóból bontott vasmagom. Szeretnék belőle egy nagy teljesítményű trafót készíteni. Eredetileg a hegesztőtrafó 230V-ról működtetve 3,5kVA volt. A trafó méretezésekor számíthatok ezzel a látszólagos teljesítménnyel? Természetesen a primer feszültség 230V.
Maximum 2500W hatásos teljesítményt vennék ki belőle. Illetve milyen módon volna jó belemezelni? A mellékletben van a trafóvas mérete és a lemez alakja.
Csévetestem van hozzá.
Előre is köszönöm.
U.i.: Tekercseléskor a két függőleges oszlopra volna tekercselve. A "bal" oldalira a primer a "jobb" oldalira a szekunder. 1:1 biztonsági leválasztótrafó lesz belőle (230V-230V).

1.) Mellékletet nem látjuk.
2.) A transzformátor teljesítményét nem a vasmag keresztmetszete határozza meg (közvetlenül).
3.) Hegesztő transzformátornál kicsit mások az elvárások, azt viszont nem írod, hogy milyen célra kellene az a 2.5kW?

De lássuk a mellékletet

Már látjuk.

- Lemezelés felváltva (esetleges rések ne ugyanoda kerüljenek).
- Mindkét oldalra kerüljön primer is, és szekunder is.
- Ha nem akarsz nagy szórást (hegeszteni vele), akkor egymás tetejére (meglévő csévetest persze sokat jelent ).
- Egyébként meg fele tekercstér a primer, fele meg a szekunder réz keresztmetszet.

Akkor ne egymásra tekerd, hanem osztottan. Oszloponként fele primer, fele szekunder.
Az úgy nem szerencsés, hogy "bal" a primer, "jobb" a szekunder. Nagy lesz a szórás, terhelés hatására erősen ingadozni fog a feszültség.

Köszönöm. A feltöltéssel volt egy kis gond.
Azért gondoltam a külön oszlopra, mert így biztos meg van a megfelelő távolság. Viszont abban igazad van, hogy nagy volna a feszültségesésem. Akkor osztom a csévetesteket.
Az O.K.V. után szeretnék belefolyni a kapcsolóüzemű tápok világába ezért kellene egy leválasztótrafó. Néztem gyáriakat, de nagyon drágák. Használt biztonsági trafót nem szeretnék, mert nem ismerem az előéletét. Ha én tekerem legalább biztos lehetek benne, hogy előttem senki nem terhelte túl. Szigetelési ellenállás mérésre van lehetőségem, mindenképp meg fogom vizsgálni az elkészült trafót. Most arra vagyok először kíváncsi, hogy úgy hogy csak a tekercselődrótot kell vennem hogyan jönnék ki árban.

Beszerzési forrástól és a hely teletekercselésétől függően 20000-30000.-.

Volna egy csúnya kérdésem, lehet, hogy meg leszek kövezve érte.
Mi lenne, ha hagyományos PVC szigetelt villanyszerelő huzalból tekercselném meg a trafót? Azon kívül hogy nagyon rossz volna a helykitöltésem és túlmelegedés esetén megolvadhatna a szigetelés (menetzárlat) volna más problémám?
Azért gondoltam erre, mert nem találok sehol Cuz drótot akkora kiszerelésben amekkora nekem kellene, villanyszerelő dróthoz meg könnyen hozzájutok.
Holnap még megkérek egy ismerőst, akinek van egy ismerőse aki tekercseléssel foglakozik, hogy kérjen nekem árajánlatot, hogy kész tervek alapján hozott vasra, csévére mennyiért tekercselne meg egy ilyen trafót.
A számításaimat holnap feltöltöm.

Felejtsd el. Trafót csak CuZ-ből. Keress villanymotor tekercselőt, náluk mindig vannak dirib-darab csévék. Az ekkora teljesítményű leválasztótrafóra szerintem semmi szükség, a legnagyobb amit érdemes csinálni az az orosz színestévé vágott-tekercselt (csúfnevén hiperszil) magja, ami olyan 600W körül van. Azzal már kisebb terheléses méréseket is meg lehet csinálni.
Nekem csak egy olyan leválasztóm van ami kb. 0,5A-ral terhelhető, de ezt is nagyon ritkán használom, mert inkább bekapcsolok 180V DC-t áramkorláttal, a kapcsolóüzemű dolgokhoz sokkal jobb mint egy leválasztótrafó, mert abban sem áramkorlát nincs, sem árammérő műszer, ami mutatja nekem a felvett áramot, és még a feszültsége sem állítható.

Én vettem régebben egy régi "Gelkás" leválasztó trafót, még 24V is van a szekunderen a valamikor használatos forrasztó páka részére.
Ca. 6-7ezerért sikerült, kicsit megbarnulva volt a szekunder, de nincs menetzárlat, szépen működik.
400VA-es, ha jól rémlik, beépítve van a munkaasztalomba.
Szerintem még az is olcsóbb egy tekercselésnél, ha 2 db egyforma trafót sikerül olcsón és szembekapcsolni a szekundereket...
A CuZ huzalt legolcsóbban 3.000.-Ft/kg-ért tudok venni, csak 200km-et kell utazni miatta, viszont letekerik a kívánt súlyt mire odaérek.
Egy leválasztó azért megnyugtató, hidegpadlós a helyiség és egyébként is...

Ha a vasmagod megvan, csévetested megvan, huzalod is akad, akkor hol a probléma?
- Többet menetet tekerjél rá, akkor üresen sem fog melegedni.
- Biztositsd alá, és akkor nem fog leolvadni a műanyag szigetés.
Az a 24V-os tekercs nem butaság

Láttam/csináltunk műanyag szigetelésű huzalból transzformátort. Ugyan mindenki köpködi, de nem lehetetlen és halálos vétek (szerintem).

Mire megtekeri, ugyanott van. X kg réz ugyanannyiba kerül a műanyag szigetelésű huzalban, mint a CuZ huzalban, + a rengeteg PVC.
Egy előnye van. Nem kell különválasztani a tekercseket, akár egyszerre is tekerheti a két szálat, mert mindkettő 1 kV-ra szigetelt. Jó lesz a csatolása.

Csak neki a műanyag szigetelésű (ingyen) van

Most már sok éve az a helyzet, hogy trafót nem hogy egy vagyonért gyártatni, de már házilag otthon készíteni sem éri meg, mert még úgyis nagyon sokba kerül. Használtan talál az ember az új árának a töredékéért, de nekem még a fiókomban is van bőven.
Olyan trafóm ami jó leválasztónak van vagy 3 is, csak mind kis teljesítményű. Elkezdtem nagyon régen én is tekerni egyet a már említett orosz TV trafóból, mert volt ingyen huzalom a primerhez. Azóta is úgy van, félig megtekerve. Nekem leégett hegesztőt kellett újratekernem, nagyon rendes volt a tekercselő, mert 2650Ft-ért adta kilóját a huzalnak, de még így is egy vagyon volt.
Valamikor 10-15 éve még a vasmagokat is megtartottam, volt egy kisebb ládára való toroid meg EI magom, hogy majd egyszer hátha tekerek belőlük trafót. Aztán kidobtam az összeset, mert csak a helyet foglalta...

A csatolása tényleg jó lesz, főleg akkor ha megmelegszik és galvanikus kapcsolat lesz a primer meg a szekunder között.

Szia!
Az izgalmas az lenne szigetelt kábel betekerésnél, hogy a 2.5 kW helyett mennyit tudnál levenni.
Az ablak kitöltése valszín nem lesz egyenlő az eredeti zománc helyfoglalása és a szigetelt kábel helyigénye miatt, mivel a menetszám ugyanannyi nagyjából..

Saccra a felét se.

Ja... úgyhogy felesleges elpazarolni a nagy vasat így.

Azt nem írtad, milyen/hány cséve van. Ha 2 oszlopra van a cséve, akkor teszel bele elválasztót, és mint írták: oszloponként fél-fél primer, fél-fél szekunder. Így is nagyobb lesz a szórás, mintha hengeres tekercselés lenne. De ez még elmegy. 1-1.3 kVA kihozható belőle, melegedés, (komolyabb) feszültségesés nélkül. Az ablak elég nagy, kisebb áramsűrűséggel számolhatsz: pl: J=2 (ez is jobb, melegedés, feszültségesés szempontjából). Kisebbre vehető a gerjesztés. 0.85 T-val, pr=400n, sec=440n. Ez ~45 cm2, a ~120-ból (0.6-os kitöltéssel) 1200 VA-hez 1.8 mm-es huzal kell (J=2). Tehát tekerhetsz még rá tetszőleges feszültségekhez külön tekercseket. Ha nagyobb teljesítményre vágysz, duplán csinálod meg a tekercselést, és ha kell párhuzamosítod. El fog férni. Vagy tehetsz rá 400 V-ig (pr-sec), s akkor olyanra is használható.
Ha kilométerben van PVC-s huzalod, akkor abból is lehet, mert nem fog melegedni. Pl. 2×1-ből.

Köszönöm. 1,8mm átmérő a villanyszerelési 2,5mm² huzalnak felel meg. Ez van dögivel. De megérdeklődöm édesapámtól, hogy mennyivel jönnék ki drágábban, ha tűzálló szigetelésű drótot vennék. És akkor nem okozna gondot a hő.
Nekem 1T gerjesztéssel és J=2,5A/mm²-rel számolva pr=320me. sek=360me. jött ki, de akkor növelem a meneteket a Te számításod alapján.
Csévetestem két darab van a két oszlopra, középen osztom el bakelit lemezzel.

Többiek:
Köszönöm nektek is. Ami miatt ekkora trafót tervezek az egyszerűen az, hogy ehhez van itthon vasmagom, csévetestem. Villanyszerelési dróthoz könnyen jutok hozzá, ráadásul jóval a bolti ár alatt. Azt semmiképp nem játszom el, hogy egymás közé tekerem a primer és szekunder tekercset, biztonsági leválasztótrafóra van szükségem. Árammérőt tehetek bele (fogok is feszültségmérővel együtt) és a szabályozás is megoldott, mert van egy szabályozható toroidom (csak ez nem leválasztó, hanem ú.n. takarék trafó).
A primer oldalt biztosítom egy C10A kismegszakítóval a szekunder oldalt meg egy 6A-es olvadóbiztosítékkal. A menetek közé mindenképp építek be egy hőkapcsolót is.

Idézet:
„...tűzálló szigetelésű drótot...”

Nem vagyok a téma szakértője, de az említett huzal valószínűleg csak annyit tud, hogy maga a szigetelés nem gyullad meg, és így nem terjeszti tovább a tüzet. Tehát akár meg is lágyulhat, csak ne égjen lánggal. A "tűzálló" elnevezés nem is pontos, mert ez "tűz terjedés gátló" lenne, csak ezt a magyar gondolom nem értené.
Ez a te esetedben aligha jelent számottevő előnyt. A cománcozott huzalok ma már általában minimum 2, de inkább 3 rétegű lakkszigetelést ígérnek, ami a PVC lágyulási hőfokán még vígan elvannak.
Ezen kívül, egyes háztartási eszközökben (napokban gofri sütőben láttam ilyet) valóban látni azbeszt szövetbe csomagolt vezetékeket, amik szinte elégethetetlenek, de ezeket egyáltalán nem szokás "villanyszerelés"-re használni.

Nem teljesen. Van ú.n. halogén mentes (nálunk bezhalogenicky), ez az ami nemég lánggal, vagyis tűz terjedés gátló. Illetve létezik olyan is ami tényleg sokkal magasabb hőmérsékletet elvisel, mint a PVC szigetelt, ennek a műanyag köpenye alatt egy sűrű szövésű üvegszövet háló is van.
Viszont kíváncsivá tettél, van itthon halogén mentes, kipróbálom mennyire bírja a magasabb hőmérsékletet.

Érdeklődve várom a beszámolót.

Ki is próbáltam.
Egy darabka 1,5mm²-es halogén mentes szigetelésű drótot nyílt lángnak tettem ki 15s-ig (belenyomtam az égő fás kazánba), majd kivettem és fizikai próbának vettetem alá a szigetelését. Kézzel összenyomhatatlan volt, körömmel sem sikerült "belevágnom" a szigetelésbe. Kombinált fogóval is csak nagyon erősen összeszorítva sikerült benne apró bemélyedéseket csinálnom. A szigetelés állaga olyan volt, mint egy jó minőségű szilikon szigetelésű kábelé, megnőtt a rugalmassága, de nem lett képlékenyebb. Hajtogatás közben sem sérült. Visszahűlve eredeti állapotát vette fel, a koromrétegtől eltekintve nem tapasztalok változást. Sajnos szigetelési ellenállásmérőm nincs itthon így ezt lemérni nem tudtam. A próba közben mértem hőmérsékletet, a szigetelés külső oldalán 130^oC-ot mértem.
Ugyan ennyi idő alatt a PVC szigetelt dróton a szigetelés meggyulladt és lecsöppent.

Az ablak mérete lehetővé teszi, hogy jól aláméretezzük a trafót, így nem fog melegedni teljes terhelésnél sem. Alacsonyabb gerjesztésnél nagyobb menetszám: csökken az üres-járási áram, és az induló áramlökés is. Ha netán bekapcsolva felejted, nem tolja meg a villanyszámlát.
Szabvány 63 VA-es biztonsági trafót átméretezve/tekercselve, 100 VA lazán kijön belőle, s akkor sem melegszik. Szakaszos üzemben a dupláját is bírja, csak akkor nagyon ügyesen kell tekerni, hogy az ablakban elférjen a drót.
Egy kis apróság: a vastagabb (huzal)szigetelés növeli a szórási veszteséget, de az a kis ráhagyás (-,+5%) kompenzálja némileg.

Köszönöm.
Ha elkészültem, vagy elakadtam jelentkezek. Mivel most a szabadidőm nagyrészt elfoglalja az OKV-ra építendő versenymunka készítése így leghamarabb május környékén fogok tudni nekiállni. Persze, ha a pályaművel hamarabb elkészülök akkor hamarabb nekiállok.

Üdv Urak!

Segítségeteket szeretném kérni az alábbiakban:
Előljáróban annyit, hogy szeretek barkácsolni és ehhez illetve egy új projekthez szeretném kérni a segítségeteket, ami nem más, mint a Lichtenberg-féle ábrák készítése fára.
Lichtenberg-féle ábra

Ennek elkészítéséhez szükségem lenne egy megfelelő transzformátorra, ami segítségével létrehozható a fenti mintázat / ábra az adott fa felületen.
Youtube-on már számos videót láttam a témában illetve próbáltam utánaolvasni is, de szeretném olyanok véleményét is meghallgatni, akik azért jobban értenek az elektronikához, mint jómagam.
Számos videóban eléggé házi-barkács módszereket mutatnak be, ami nekem nem éppen bizalomgerjesztő illetve nem épp biztonságos (az esetek többségében egy már kiszuperált mikró transzformátorát "alakítják át / használják fel".
Viszont találtam egy videót, amin egy "némileg" biztonságosabb verziót megoldást mutatnak be és az ott bemutatott transzformátorhoz hasonlót keresnék én is idehaza illetve kérném segítségeteket, hogy Ti mit is ajánlanátok.

Itt az adott típus, amit az adott felhasználó használ (részletesen magyaráz, 4 videót is készített magáról az átalakításról, használatról):
Transzformátor kiválasztás, átalakítás...

Illetve a gyártó cég terméke (2721-es széria, 620-as modell):
Allanson 2721 modell 620

Segítségeteket előre is köszönöm!

Üdv: mityku

Hogy az ábrákat mi miért és hogyan csinálja az nem látszik a videóban, mondjuk a wiki ír róla ezt azt. De a kérdésed a trafóra irányult, annak az adata pedig ott van: a primer 120V/60Hz, a szekunder 10kV/23mA 250VA. Tehát egy olyan 250VA teljesítményű trafót kell teker(tet)ni, aminek a szekundere 10kV-os.

Helló!

Köszi a választ!
Arra gondoltam, hogy TI esetleg tudtok valami konkrét típust ajánlani - amit érdemes lehet esetleg megvenni (hasonló az Allanson típusáéhoz - teljesítményben). Mivel én jómagam kevésbé értek hozzá.
A mikróhullámú sütőnek a transzformátorára ráberhelni 3-4 vezetéket (úgy ala natur), nem tartom kellően biztonságosnak.
De akkor elkezdek kutakodni.

üdv: mityku

Üdv!

Csak egy kérdés: az 50-60 Hz kritikus? Mert ha nem, akkor talán egyszerűbb mint ha hálózati trafót kell tekertetni. Tehát nagyfrekvenciás transzformátor jó lehet? Az életvédelmi szempontokról nem is beszélve.